Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 7. A kommunális szolgáltató vállalat kerámia üzemében na­ponta 2800 kályhacsempét készítenek. Képünkön: Katona Jánosné és Jenei Jánosné a megformázott csempéket me- ózza és tisztítja. (Gaál Béla felvétele) HELYI ÁRUK NYOMÁBAN (2.)---------------------------------------A _______________________________________ Csak a „nagy“ érvényesül? A megyében a két legna­gyobb kereskedelmi partner, amely a tanácsi ipartól és az ipari szövetkezetektől rendel­ni tud, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat és a Kelet Szövetkezti Kereskedelmi Vállalat. Mindkét cég szíve­sen rendel (választékbővítés­ként) a megye ipari szövet­kezeteitől, megyei vállalatok­tól. Ivanov István, az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: — Tavalyi ipari beszerzé­sünk a várakozás alatt ala­kult, lényegesen többet vár­tunk a megyén belüli bútor­ipartól, valamint a cipőipari szövetkezetektől. A terveink­től való lemaradás okát ab­ban láttuk, hogy ipari kap­csolataink kapacitása lekötött volt, elsősorban exportköte­lezettségeik teljesítésére töre­kedtek. Tavaly a megye ipa­rától 30 millió forint értékű terméket tudtunk beszerezni, de szívesen vásároltünk volna 50 millió forintért is. Erre az esztendőre már 50 millió fo­rint értékű áru beszerzését tartjuk reálisnak, bár most is szívesen vennénk lényegesen nagyobb összegért is. Krammer Gyula áruforgal­mi osztályvezető kimutatásá­ból kiderül, hogy a Rakamazi Cipőipari Szövetkezettől 10 ezer pár női cipőre számíta­nak, s fele ennyit tud adni a gávavencsellői Viktória. A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezettől 8 ezer pár férficipőt várnak. A nyíregy­házi és nyírbátori cipőgyár 10—10 ezer párt ad A kötött­divat és bőrdíszműáruk vá­lasztékát is színesítik a me­gyei termékek. Az állami ipar mellett a nyíregyházi és a mátészalkai háziipari szö­vetkezetektől 10 ezer bébi- és gyermek kötött, ruhát, a gávai vegyesipari szövetkezettől öt­ezer táskát és bőripari árut várnak. A Nyírség Ruházati Szövetkezettől kb. háromezer női ruhára számítanak. A Nyíregyházi Bútoripari Szö­vetkezettől kétmillió forint értékű kárpitozott bútort tudnak beszerezni. Nagy Lászióné, a Nyírfa Áruház osztályvezetője is gyakori vendég (kereskedel­mi partnerként) az ipari szö­vetkezeteknél. — Számunkra az volna a legelőnyösebb, ha a mi meg­rendelésünkre gyártanának le egyes tételeket — mondja. — A helyzet azonban most álta­lában fordított: ha a megyei szövetkezteknek visszamarad valamennyi áruja az export­ból, azt ajánlják fel nekünk. A baktalórántházi Vertikál Ipari Szövetkezetnél szinte mindig változatos tételeket tudok rendelni, s ez a kap­csolat azt is eredményezte, hogy áruházi osztályunkon sok törzsvevőnk már megkér­dezi: nem jött-e baktai áru? — Milyenek az árak? Ese­tenként azt halljuk, elég bor­sosak. — Az igényes, szép munká­ért a vásárlók többsége szí­Naponta 300—320 bőröndöt készítenek holland exportmeg­rendelésre a Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetnél. (Elek Emil felvétele.) vesen ad valamivel magasabb árat. A szövetkezetek termé­keinek az az előnye is meg­van, hogy nem nagy, több ez­res szériában készülnek. A vásárlók egy része azt is tud­ja, hogy a kisebb szériában készült ruhákért többet kell fizetni Mindenesetre én szí­vesebben hoznék az áruházba még több árut a megyében működő ipari szövetkezetek­től. A Kelet Szövetkezeti Ke­reskedelmi Vállalat árufor­galmi főosztályvezetője, Kol­lár Ferenc így fogalmaz: — Nekünk talán előnyünk van az ipari szövetkezetekkel kialakított kapcsolatokban, hiszen mi is szövetkezeti vál­lalatot képviselünk. A rendel­kezésre álló árukészlet azon­ban így is behatárolt. Nekünk például az idén kb. húszmil­lió forintos forgalmunk lehet, ezt az árut tizenegy szövetke­zettől szerezzük be. Ez a 200 milliós forgalmunkban ép­pen tíz százalék, tehát nem sok, lehetne lényegesen több is. Két szövetkezettel van na­gyobb szerződésünk: a nyír­egyházi bútoriparitól 80 mil­lióért vásárolunk az idén fek­vő- és ülőgarnitúrákat, a fe­hérgyarmati vas- és fémipari­tól pedig 4—5 millióért vas­kaput, kerítést, bútort. Somos Gábor, a marketing- osztály vezetője: — Nekünk mindenképpen előnyös a megyei beszerzés, mert kisebb a szállítási költ­ség, oda és vissza egyaránt tele kocsik, vagonok futnak. Sokat remélünk a szövetkeze­ti kereskedelem összefogásá­tól, mert nagy tételek rende­lése • esetén (esetleg egy-egy szövetkezet teljes termelésé­nek lekötése esetén) kedvező árakat tudunk elérni. — Sok szó esik mostaná­ban az új vállalkozásról, a Skála-Coopról, amely orszá­gos terítésre, nagy tételekben vásárol. Nem jelenti ez azt, hogy még kevesebb helyi áru kerül a helyi boltokba? Szvák János, a Kelet-Szöv- ker dolgozója, a Skála-Coop bútorszakbizottságának tagja: — A rendszer az, hogy mi vásárolunk a Skála-Coopnak, és a fölös mennyiséget továb­bítjuk az országos hálózatba, s ez nemcsak a bútornál, ha­nem minden más árunál így van. Azt is remélhetjük tehát, hogy esetenként több áru ma­rad itt, mivel korábban elő­fordult. hogy az vásárolta meg előlünk az árut, aki egy tételben meg tudta venni, te­hát a megyei termékből eset­leg semmi nem maradt itt. Szviridov Ivánná, a Bak- talórántháza és Vidéke Áfész elnöke: — Mi szívesen vennénk közvetlenül a környékbeli ipari szövetkezetektől, de a kapcsolataink alig alakultak ki. Nekünk kis tételek kelle­nek, az exportra termelő szö­vetkezetek inkább egy tétel­ben adják el belföldre kerülő termékeiket is. A Baktaló- rántházán működő Vertikál Ipari Szövetkezettel az utóbbi időben változott kapcsola­tunk, s ennek eredménye, hogy a mi boltjainkban ese­tenként megvásárolhatók a helyben készült ruhák — ez kedvező. Következik: Hová lett az áralku? Marik Sándor Szállásfoglalás, valutaügy, helyismeret... Idegenvezetők tanfolyama Nyíregyházán Alapismeret és etika — Vizsga idegen nyelven Mit kell tenni, ha egy tú- ristacsoport tagjai elsősorban csen cselesre akarják felhasz­nálni az utazást; hogyan kell lebonyolítani a szállásfogla­lást, vagy a valuta-ügylete­ket; mi a teendő, ha valaki eltéved, s nem érkezik meg­beszélt időpontban vissza az utazó csoporthoz. Mindezt azon az idegenvezetői tanfo­lyamon sajátítják el a hallga­tók — sok más, nélkülözhe­tetlen tudnivalóik mellett — amely múlt év novemberé­ben indult Nyíregyházán, a tanárképző főiskolán. Az Express Utazási Iroda budapesti központja, a Ke­reskedelmi és Vendéglálóipia- ri Főiskola továbbképző és módszertani központjában közös rendezésében az or­szágban 6 helyen zajlik ilyen jellegű képzés Nyíregyháza mellett például Debrecenben, Szegeden, Budapesten — min­denütt főiskolák, egyetemek szárnyai alatt. A szabolcsi megyeszékhelyen 87-en: zöm­mel főiskolások, főiskolai ta­nárok és a város utazási iro­dáinak munkatársai járnak a foglalkozásokra. Minden héten kedden ta­lálkoznak a résztvevők. A 90 órás képzésen megismerked­nek az idegenforgalom törté­netével, a csoport- és utaskí­sérés ismérveivel, idegenfor­galmi, szállodai alap­ismeretekkel. Az egyik leigfontosalbb témakör az országismeret. Ennek so­rán megismerkednek Ma­gyarország területegységei­vel, nevezetességeivel a hall­gatók. Elsajátítanak gyakor­lati tudnivalókat is: így az idegenvezetés etikáját, mód­szereit, technikáját. Az eset­tanulmányokból leszűrhetik, hogyan kell az egyes — ese­tenként váratlan — helyze­tekben viselkedni. A tárgyaló­teremből Ökölcsata a teraszon Hogy ki kinek drukkolt ta­valy nyáron a sóstói terasz mel­lett kialakult tömekverekedés közben, azt már most aligha le­het eldönteni, tény, hogy vagy százan állták körbe azt a kis cso­portot, akik ok nélkül verték agyba-főbe egymást. A „svédtor­na” azzal kezdődött, hogy a 24 éves nyíregyházi Veres Lajos a Krúdy Szálló teraszán alaposan berúgott, s verekedni támadt kedve. Egy közeli asztalnál ült Maku­la József 30 éves, Makula Sán­dor 23 éves, Rézműves látván 19 éves és Labant Zoltán 19 éves nyíregyházi lakos. Veres odatá- molygott asztalukhoz, s oda­szólt Labantnak, hogy menjen, le vele a terasz mellé verekedni. Veres asztaltársa, a 24 éves túr- kevei Nagy György ekkor még visszavezette az asztalhoz ba­rátját. Veres egy óra múlva is­mét nagyon erősnek érezte ma­gát, visszament az asztaltársa­sághoz, de ekkor már Makula Józsefet invitálta egy ökölcsatá­ra. Makula visszautasította a kihívást, de Veres addig cukkol­ta. míg Makula lement Veres­sel a régi termálfürdő elé. Veres rúgással keisdte, de lá­ba nem érte el Makulát, aki vi­szont két balegyenessel vála­szolt, s úgy gondolta: ezzel el­vette a kedvét Veresnek a to­vábbi verekedéstől. Visszatért asztalához, ám Veres utánament és most már az egész asztaltár­saságot kihívta „szólózni”. Ma­kula Sándor is megunta már Ve­res szivóskodását, lement vele a terasz mellé, de néhány ököl- csapás után Veres barátja, Nagy György közéjük állt, s a vereke­dés megint abbamaradt. Veres továbbra sem bírt ere­jével, Rézművest hívta ki, s míg verekedtek, Labant közéjük ug­rott. s leütötte Verest. Ekkor már vagy hetven ember állta körbe a verekedőket, de beavatkozni senki sem mert. Veres barátja is látta, hogy most már mele­gebb a helyzet, lecsatolta de­rékszíját és csatos részével tá­madott. Ütött, csapkodott, a bá­mészkodók közül is kaptak né- hányan, az ellentábor pedig kezdeményező Verest készítette ki. Földre verték, összerúgdoá^ ták, még néhány nézelődő is belerúgott, aztán Nagy Györgyöt is leütötték, elvették tőle de­rékszíját, s azzal is ütötték-ver- ték őket. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Veres Lajost és Nagy Györgyöt csoportosan elkövetett garázda­ságért 6—6 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte, de a büntetés vég­rehajtását két-két év próbaidő­re felfüggesatette. Makula Jó­zsfet, mint többszörös vissza­esőt 8 hónapi, Makula Sándor mint különös visszaeső 6 hónapi, Rézműves István 6 hónapi, La­bant Zoltánt 4 hónapi szabadság- vesztést kapott. Rézműves bün­tetésének végrehajtását két: év próbaidőre felfüggesztették. Ma­kula József büntetése kivételé­vel az ítélet jogerős. A tanfolyam egyik legnehe­zebb része a 10—10 órás nyelvgyakorlat. Legtöbben oroszt, németet, angolt vá­lasztottak, de van aiki francia, más olasz nyelven tesz vizs­gát. Bár a jelentkezésnél nem volt feltétel az állami nyelv­vizsga, de magas szinten kell ismerni a kiválasztott idegen nyelvet. A tervek szerint ez év októberében lesz a vizsga, melyen a kérdésekre a vá­lasztott idegen nyelven kell felelniük a vizsgázóknak. A tanfolyam sikeres befeje- ' zése után idegenvezetői iga­zolványt kapnak a résztve­vők. Ezzel az ország bármely utazási Irodája alkalmazhat­ja őket. Csoportokat vezet­hetnek az ország határain be­lül — illetve hazai csoporto­kat az ország határain kívül is: de csak másodállásban, A hallgatók nyáron lehető­séget kapnak a gyakorlásra is. Az Express Utazási Iroda felajánlotta, hogy egy-egy csoportot ad a leendő idegen- vezetőknek. Ha szükség lesz rá, az IBUSZ is segítséget ígér a gyakoroltatáshoz. A képzés csak szilárd ala­pot nyújt ehhez a szép és ne­héz szakmához. A tanfolyam után miég nagyon sóikat kell a hallgatóknak tanulniuk. Hi­szen az igényes idegenveze­tőnek — akár külföldön, akár itthon kalauzol utasokat, — alapos helyismerettel keLl rendelkeznie: ismerje a táj történetét, az ott élők szoká­sait, S az sem árt, ha a vidék jövőjéről is tájékozott. Főis­kolai tanárok és idegenfor­galmi hivatalvezetők tartják az órákat. A tanulást egy 1979-es kiadású tankönyv se­gíti. A nyíregyházi tanárkép­zőn most kísérletképpen zaj­lik az idegenvezetők oktatá­sa, Ha beválik a kezdeménye­zés, úgy a jövőben terv sze­rint két évenként tartanak új ab hasonló tanfolyamokat. h. zs. Április 3 -án: Zorán az ifiben Nyitásra készül a kultúrpa Segítenek a diákok Jól teleltek az állatok a sóstói vadasparkban. Az őzek például szép új agancsot fej­lesztettek. „Tibi”, a park büsz­kesége olyan gyönyörű tró­feát visel, hogy becsületére válna egy szabadon élő vad­nak is. Hasónló agancsot zárt helyen őz ritkán fejleszt. Nagyobb gondot okozott a télnél az elmúlt napok ke­mény hidege, amely próbára tette a szabadban dolgozókat. Nem egészen egy hónap múl­va: április 4-én nyit a sóstói kultúrpark, ezért javában tart a felkészülés. Ssegítenek a munkában a Váci diákotthon növendékei, akik a lehullott gallyakat, faleveleket szedik össze. A nyíregyházi ipari szakközépiskola valamint a Krúdy gimnázium diákjai hat karámot építenek, me­lyek közül három már elké­szült. A nyitásra őzekkel, fácá­nokkal, szarvasokkal telepí­tik be az új karámot. A va­dasparkban tervezik, hogy felsorakoztatják a környék valamennyi szarvas- és fá­cánfajtáját. A gyűjtést már megkezdték, de ez a munka még hosszú időt igényel. Az új állatok csere útján érkez­nek az ország távoli vadas­parkjaiból. Az egyik helyről még farkast is Ígértek, de el­helyezéséhez egy külön, erős ketrecre van szükség ami na-, gyón sokba kerül. Sóstóról cserébe például a győri ál­latkertnek dámvadat, a deb­receniek őzet, a kecskeméti­nek muflont szállítottak. A szokottnál hamarabb várja idei elsővendégeit az ifjúsági park: április 3-án Zorán, a Főnix és a Saturnus együttes koncertjével nyílik az új idény. Április 30-án Szűcs Judit és két együttes lesz a park vendége. Mind­két műsort a kiállítási csar­nokban tartják, ahol az elő­adások idejére megoldják a fűtést is. Az épületben 800 ülő- és 1000 állóhely várja az érdeklődőket. Nyárra már megkötötték a szerződést a Mini, a Dinamit, a Hobó, a Korái, a V Moto- Rock, a Piramis, a Skorpió együttessel. A Nyíregyházám is népszerű LGT és Fonográf sajnos lemondta a tervezett fellépést. A Kolor, az Univer­zál, a Beatrice, és több más együttessel most zajlanak a tárgyalások. A program szerint szer­dán, szombaton és vasárnap koncert, illetve tánc, csütör­tökön pedig más rendezvé­nyek — filmvetítések, klub- foglalkozások várják az ifiben a vendégeket. Bekapcsolódik az idén a napközis tábor munkájába is a park. A foglalkozások egy részét ittv illetve a csar­nokban rendezik meg. Hétközben a vidám- és vadaspark előre bejelentett csoportokat reggel 8-tól dél­után 4-ig fogad. Szombaton 2—6-ig, vasárnap délelőtt 8—18 ór,áig. A nyitás alkal­mából egyfolytában négy napon át várja a kultúrpark a látogatókat április 4-től 8-ig vasárnapi nyitvatartási rend szerint, (h) „Tibi” tavaszi koronájával.

Next

/
Thumbnails
Contents