Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

MA Helyi áruk nyomában (2. oldal) Nőnapi virágok (3. oldal) Beszámoló az Elnöki Tanács, a Legfőbb Ügyészség, a Legfelsőbb Bíróság munkájáról Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka Törvényjavaslatot fogadtak el az atomenergia békés felhasználásáról A törvényhozói és az ellenőrző munká­ban egyaránt gazdag ötéves választási cik­lusának utolsó tanácskozását tartotta csü­törtökön a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanács­kozásán — amelyen részt vett Kádár János és Lázár György is — a kormány ajánlásá­ra az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot, valamint az Elnöki Tanács, a legfőbb ügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökének' be­számolóját tárgyalták meg a képviselők. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg megemlékezve a leg­utóbbi ülésszak óta elhunyt képviselők — dr. Pongrácz Kálmán és Kovács Sándor — ered­ményekben gazdag munkásságáról, akik ér­demeit jegyzőkönyvben is megörökítette az országgyűlés. Ezután dr. Markója Imre igazságügy­miniszter terjesztette a plénum elé az atom­energiáról szóló törvényjavaslatot. munkra különösen jelentős a KGST-orSizágok ilyen irá­nyú összefogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atomenergia békés cé­lú, biztonságos alkalmazását nemzetközi szerződések ke­retében való együttműködés­sel is elősegíti. Az igazságügyminiszter be­széde után dr. Vida Miklós Új erőgépek i DT—75 típusú erőgépek nullszervizét végzik a nyíregyhá­zi AGROKER Vállalat telepén, hogy az üzemeltetők kifo­gástalan állapotban kapják meg a gépeket. A felvételen: Szvatkó János és Ladányi István az olajszintet ellenőrzik. (J. L.) Korszerűsítések, burkolaterősítés Jobb utak a megyében Dr. Markója Imre expozéja A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tu­dományos és technikai forra­dalom egjtk legfontosabb ál­lomásának, az atommagha- sadás felfedezésének eredmé­nyével, amely új távlatokat nyitott az emberiség számá­ra. A többi között hangsú­lyozta, hogy az atomenergiá­nak mindenekelőtt az ener­giaellátásban van kiemelkedő szerepe, s az atomenergia al­kalmazása nem csupán az energiaiparban alapvető je­lentőségű. Nélküle már el­képzelhetetlen a korszerű gyógyászat és termelési is. Ez — mutatott rá — a hagyo­mányos energiahordozókkal bőségesen rendelkező orszá­gok esetében is így van. Ezért jelenti új szakasz kez­detét .hazánk számára a pak­si atomerőmű építése. A mi­niszter szólt arról is, hogy az atomenergiaipar világszerte job biztonsági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szakértői vélemények szerint a szén- vagy az olajtüzelésű erőművek okozta szennyezés veszélyesebb a környezetre, mint az atomerőműveké. A törvényjavaslatot ismer­tetve dr. Markója Imre a 'töb­bi között kiemelte: az elfo­gadásira váró jogszabály az atomenergia alkalmazásának valamennyi területét átfog­ja; rendezi a radioaktív anya­gok és készítmények, a nuk­leáris anyagok előállításával és .felhasználásával foglalko­zó, intézmények és az e tevé­kenységeket szolgáló beren­dezések, létesítmények lét­rehozásával, működtetésével kapcsolatos valamennyi kér­dést. Egyik leglényegesebb el­ve például, hogy az atom­energia csakis békés célokra alikialmazihafó, tilos az atom­energiát nukleáris fegyverek Az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A képen Kádár János és Lázár György. (Kelet-Magyarország telefotó) Fénysorompók, új aszfaltrétegek, tovább épül a 4-es út nyíregyházi szakasza vagy egyéb tömegpusztító eszközök céljára felhasznál­ni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásának és az azzal összefüggő tudományos ku­tatásnak, fejlesztésnek az egész társadalom érdekeit kell szolgálnia. Ezért írja elő a törvényjavaslat egyebek között a biztonsági követel­mények meghatározását és folyamatos korszerűsítését a leghaladóbb tudományos eredmények alapján. A tör­vényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos főbb követelmé­nyeket, legáltalánosabb sza­bályokat határozza meg. Ezekről a kérdésekről bőveb­ben sízól a végrehajtási ren­delet, amely a sugárveszélyes munkahelyen foglalkoztatott dolgozók egészségének vé­delmiét, valamint a nukle­áris és radioaktív anyagok biztonságos őrzésének módo­zatait is előírja. A miniszter rámutatott'ar­ra is: az atomenergia békés célú és biztonságos alkalma­zásában lényeges szerepet tölt be a nemzetközi együtt­működés, s ezen belül szá­(Budapest 21. vk.), a törvény­javaslat bizottsági előadója utalt arra, hogy az ország- gyűlés mindig kellő figyelmet fordított a lakosság nagy ré­szét érdeklő és érintő kérdé­sekre, s ezekkel kapcsolat­ban számos fontos törvényt hozott. Már e/ek. a Jogszabá­lyok is gondoskodtak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. A környezetvé­delemről szóló törvény pedig külön is kiemelte az emberi életért és a környezetünkért való felelősséget. Indokolt te­hát — mutatott rá —,. hogy ilyen jellegű törvényeink so­rát az atomról szóló szabá­lyozással is kiegészítsük. Ez­után arról is beszélt, hogy az atom ibékés alkalmazása ma már a létfontosságú és a biz- tonságilag megoldott kérdé­sek körébe tartozik. Az ener­giaigények és — lehetőségek teljességgel feloldhatatlan folytonos ellentmondása nem nélkülözheti az energiávail való takarékoskodást sem — hangsúlyozta a képviselő. S ezzel kapcsolatban javasolt egy, az energiatermeléssel és fogyasztással kapcsolatos elő­ző szabályozókat is magába foglaló energiatörvény meg­alkotását. Az országostól valamivel jobb helyzetben van a megye az állami úthálózat sűrűségét tekintve. Éppen ezért a mint­egy kétezer kilométeres út­hálózaton az idén a fenntar­tás, az üzemelés feltételeinek a javítása a legfontosabb fel­adata a KPM Nyíregyházi Közúti Igazgatóságának — tudtuk meg Papp Gábor igaz­gatótól. Az utak korszerűsíté­sére, a burkolatok szélesíté­sére és erősítésére az idén mintegy 332 millió forintot fordítanak. Az egyik legnagyobb — so­kak által igen várt — mun­ka a 4-es főút nyíregyházi át­kelési szakaszának építése. Az eredeti programhoz ké­pest kisebb elcsúszás várha­tó, legjobb esetben 1981-ben épül meg teljesen a körút ke­leti felét is adó út. Az idén a tervek szerint az új felüljá­rótól a Vöröshadsereg útjáig épül meg az út. Ugyancsak folytatódik a tunyogmafolcsi Szamos-híd építése, illetve a hozzá vezető utak és ártéri híd kialakítása, ahol a befe­jezés 1982-re várható. Az ötéves terv egyik jelen­tős programja volt a közúti- vasúti kereszteződéseknél a fénysorompók kialakítása. A 139 útátjáróból már csak négynél hiányzik a fényso­rompó a Nagykálló és Nyír- adony közötti vasútvonalnál. Az idén 13 millió forintért ezek is elkészülnek. A nyír­vidéki kisvasúinál marad csak sorompó nélküli útátjá­ró. A nagyobb tanyákhoz a bekötőutak már a korábbi években megépültek. Az idén a nyíregyházi Dankó-bolkor kap új utat. A közlekedés biztonságát növeli, hogy a forgalom leg­nagyobb részét lebonyolító főútvonalak az elhasználódás függvényében új burkolatot kapnak. Erre közel száz mil­lió forintot költ a közúti igazgatóság. Többek között a 38-as úton, a nyíregyházi re­pülőtér térségében, a 49-es úton Mátészalka és Jármi kö­zött, a 41-es úton Nyírmada —Vásárosnamény—Csaroda között, valamint Nagykálló és Kállósemjén között aszfal­toznak. Nyíregyházán a Bethlen Gábor utcán kap asz­faltot a kockaköves rész. Az V. ötéves terv kezdetén a megye egyik gondja az volt, hogy az utak szélessége sok helyen nem érte el a szükséges 6 métert. Ezért 1,2 millió négyzetméteren hatá­roztak el szélesítést, több szakaszon hengerléssel erősí­tik az utakait. Takarékossági okokból viszont néhány kis forgalmú bekötőúton a ké­sőbbi évekre marad a széle­sítés. Az idei program mint­egy 70—80 kilométerre ter­jed ki, különösen a szatmári rész útjain. így szélesítik és erősítik az utat Gacsály és Rozsály, Nagyszekeres ésNe- mesborzova, Fehérgyarmat és Panyola, Szamosszeg és Szamoskér, Nyírcsászári és Nyírderzs, Vaja és Nyírpa- rasznya között, Tiszabezdéd térségében. Ugyancsak széle­sítik az utat Gyulaháza és Nyírmada, illetve Nyírmada és Ilk között, a bashalmi, a benki és a paposi bekötő- utaknál, Tiszakanyár és Kékese, Jánkmajtis és Dárnó között. Az idei tél nem okozott túl­zottan nagy károkat az uta­kon. Ennek ellenére, főleg a nagy forgalmú összekötő utaknál az igazgatóság saját gépparkjával egymillió négy­zetméteren új záróréteget hengerel a burkolatra. Töb­bek között a Rakamaz és Nagyhalász közötti úton, Kisvárda térségében fognak dolgozni. L. B. — Az atommagban rejlő hatalmas energiának a népek javát, az anyagi termelés nö­vekvő energiaszükségletének kielégítését kell szolgálnia — hangsúlyozta bevezetőjében Szekér Gyula. — A nukleá­A Helyiipari és Városgaz­dasági Dolgozók Szakszerve­zete megyei bizottsága már­cius 6-án áttekintette a hoz­zá tartozó alapszervezetek múlt évi szervezési és gaz­dasági munkáját, eredmé­nyeit. E szakmai szakszerve­zethez tíz helyiipari, kom­munális és közüzemi szolgál­tató vállalat, 14 tanácsi költ­ségvetési üzem dolgozói és három szövetkezet alkalma­zottai tartoznak a megyében, összesen 6602 fővel. Hét szak­munkásképző intézet több, mint ötezer tanulója e szak- szervezet kereteiben ismer­kedett a munkásmozgalom gyakorlatával. ris fegyverek létezése és a bennük rejlő veszély többé nem akadályozhatja meg en­nek az új energiaforrásnak maximális hasznosítását a (Folytatás a 4. oldalon) Sikeres szervezeti, gazda­sági évet zártak az alapszer­vezetek — állapította meg a megyei bizottság. A dolgozók közel kilencvenhat százaléka szakszervezeti tag. Rajtuk kívül további hétszázötven nyugdíjas és jogfenntartó kapcsolódik aktívan az alap­szervezetekhez. A 942 vá­lasztott tisztségviselő, bizal­mi, főbizalmi, szb- és munka- bizottsági tag jó munkáját tükrözi, hogy sokat javult a tagdíjfizetési kedv. Az alap­szervezetek bevétele nyolc és fél százalékkal haladta meg a tervezettet. Ez pedig lehe­tővé tette, hogy többet for­díthattak szociális, valamint kulturális és sportcélokra, mind az előbbire, mind az utóbbi kettőre együtt, közel fél-félmillió forintot. Örömmel állapították meg, hogy közel kétszáz különféle kulturális rendezvény, 206 sportrendezvény volt, több mint öt és fél ezer résztve­vővel 1979-ben. Jelentősen nőtt a dolgozók családos üdültetése hegyvidéki és ba­latoni bérleményekben, bél­és külföldi cserék útján. Kü­lönösen a lengyel testvérvá­ros, Rzeszów helyiipari trösztje által biztosított cse­reüdültetés volt kedvelt, amit (Folytatás a 4. oldalon) j II [fflagyaiiirszágj «fXXVn^vfolyamtj6^gán^^ARA^í2^FORIN^^^^ 1980jnárciu^LDénte^J| Szekér Gyula felszólalása Széles körű érdekvédelem a HVDSZ-nél

Next

/
Thumbnails
Contents