Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-06 / 55. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980 március 6. Könyvek 663 ezer forintért Fejlődnek a szakszervezeti könyvtárak A megyében 114 üzemi, vállalati, intézményi könyvtárt, fiók-könyvtárt és kölcsönzőhelyet tartanak fenn a szakszervezetek, összesen 59 ezer olvasó könyvtári el- ellátásáról gondoskodnak, a kölcsönzött kötetek száma egy év alatt meghaladta a 230 ezret. Több munkahelyen javultak az elhelyezési körülmények: önálló helyiségbe költözött a HÓDIKÖT fehér- gyarmati üzemének és a SZAVICSAV-nak a letéti könyvtára.. Felépült és megnyílt a tiszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár klub épület, ebben kapott helyet a szak- szervezeti könyvtár is hét és fél ezer kötetével. Folyóiratolvasója, hang- és lemeztára, kutató szobája nem csak a gyáriak, hanem a környező lakosságnak is rendelkezésére áll, könyvkölcsönzése nyilvános. önálló helyiséget kapott a HAFE-ban is a letéti könyvtár. Az elhelyezés javításához a szakmai központok — a textiles, a vegyész szak- szervezet — és a SZOT is nagy összeggel járultak hozzá. A könyvek vásárlására egy év alatt 663 ezer forintot fordítottak a szakszervezeti könyvtárak az SZMT központi könyvtárának beszerzési összegével együtt. Az SZMT központi könyvtára, mint a megyei hálózat szakmai irányítója, módszertani és ellátó központja 350-nél több könyvcserét, 22 állo- mányellenőrzést végzett a letéti könyvtárakban. Mindezek során mintegy 30 ezer kötettel dolgoztak a központi könyvtár munkatársai. A könyvtár- és irodalompropagandában írásos anyagokkal, író-olvasó találkozók szervezésével, rendezésével, módszertani tanácsokkal segítettek a hálózati könyvtárosoknak. A szakszervezeti könyvtárak egyik fő törekvése: erősítsék üzemi és üzemen kívüli kapcsolataikat, növeljék a munkásolvasók számát. Az egy éves számvetés szerint a szocialista brigádtagok közül 1300-zal többen iratkoztak be a szakszervezeti könyvtárakba, és kölcsönöztek mint az előző évben. A szakszervezeti könyvtárakban összesen 663 ezer kötet könyv áll a dolgozók rendelkezésére, a könyvtárral ellátott helyeken az egy dolgozóra jutó könyvbeszerzés ösz- szege meghaladja az évenkénti 11 forintot. Tiszacsécsén bizonyára az egész falu ismeri Nagy Ferenc tsz-nyugdíjast. Eddig, mint a mókás kedvű Feri bácsit ismerhették, ezentúl már úgy is, mint egy régi mesterség művelőjét. „Unaloműzőnek” ugyanis hozzáfogott a kosárfonáshoz. Képünkön Feri bácsi az első kosarakkal. (Elek Emil felvétele) HELYI ÁRUK NYOMÁBAH (t.) ~| Börzétől az üzletig Egy rakamazi női cipő. egy vencsellői csizma, a ..Nyírség” női ruhája, a nyíregyházi ipari szövetkezet férfi mo- kasszin cipője jó vételnek számít bármelyik üzletben — ha kapható. Hallani, hogy hamarabb vehet a vásárló egyes megyei termékeinkből a budapesti Hotel Intercontinental butikjában, vagy a Luxus Áruházban, mint helyben, a megyeszékhelyen. Tény, hogy több helyi árura lenne szükség megyénk boltjaiban. A kelendő áruk között előkelő helyet 'foglalnak el az ipari szövetkezetek termékei, akár egész éves termelésüket is értékesíthetnék külföldön. A nagy vevők közé tartoznak a Szovjetunió külkereskedelmi vállalatai, de az áruk jelentős hányada dollárért kerül a nyugati piacra, köztük is szép számmal az amerikai, NSZK-beli. svéd cégek áruházhálózatába — gyakran e cégek emblémáival. A termékek egy része az országos nagykereskedelmi hálózat révén jut a hazai boltokba. Kis rész tehát, amely, a szövetkezetek saját boltjaiban, vagy a megyei kiskereskedelmi vállalatok közvetlen szerződéskötései alapján kerülnek Szabolcs-Szatmár boltjaiba Kiállítás és...? Czimbalmos István, az Ipari Szövetkezetek Megyei Szövetsége (KISZÖV) elnöke mondja: — Az utóbbi években sokat változott az ipari szövetkezetek helyzete. Nagyon jelentős tőkésexport-bővítő hiteleljpt vettek fel, számottevően növelték termelésüket, amelyben egyre nagyobb hányadot foglal el a jól fizető export. Kétségtelen, hogy a megye ipari szövetkezeteiben készült áruk közül sokkal többre volna szüksége a kereskedelemnek, de mégis azt mondhatom, hogy a mai helyzet sokkal jobb az öt-hat. évvel ezelőttinél. Volt, amikor a KISZÖV-nél is intézkedést kért a kereskedelem, s a helyi árualap bővítése napirenden volt a szövetkezeti koordinációs bizottság ülésein is. Mostanában kevesebb szó esik erről, a kereskedelem és a szövetkezetek kapcsolata jó, az érdekvédelmi szervek segítségét is ritkábban kérik — Néhány éve még láthattuk az ipari szövetkezetek termékkiállításait, börzéit a KISZÖV szervezésében, az utóbbi időben ezek elmaradtak. Nem tartják szükségesnek? — Bemutatók vannak, bár nem a hagyományos értelemben Az ipari szövetkezetek részt vesznek a megyei termékkiállításokon, de volt rá eset, hogy a Kelet Áruházzal közösen mutatták be a termékeket A ruha, cipő többsége azonban most exportra kerül, egy része bérmunkában, hozott anyagból készül Nem volt kedvük dolgozni. Csalás szóban, csalás papíron — Az itt olvasható két bűnügynek látszólag semmi köze sincs egymáshoz, hiszen a mátészalkai bíróság hatóság félrevezetése miatt, a kds- yárdai bíróság pedig közokirathamisítás miatt ítélte el a két ügy főszereplőjét. Valami mégis összehozta őket, mégpedig az, hogy mindketten azért követték el cselekményüket, mert nem volt kedvük dolgozni. Cserepes József 41 éves nagyecsedi lakos egyik napon azzal állított be a rendőrségre, hogy míg vonatra várt a nagyecsedi vasútállomáson, •két ismeretlen fiatalember odament hozzá és felajánlotta, hogy kocsival beviszik Mátészalkára. Beült a sárga Zsiguliba, a fiatalemberek út közben még pálinkával is megkínálták, aztán ettől a pálinkától rosszul lett. Alig értek ki a faluból, a kocsi megállt, a két fiatalember elszedte a pénzét, kidobta a kocsiból, s amikor magához tért, akkor látta, hogy arcán több sérülés is van A rendőrség széles körű nyomozást kezdett a tettesek kézre kerítésére, de minél több tanút hallgattak ki. annál egyértelműbbé vált, hogy Cserepes azon a bizonyos napon alaposan berúgott, kerékpárra ült, de leborult, s így szedte össze sérüléseit. A rendőrséget félrevezető Cserepest a bíróság 3500 forintra büntette. A 19 éves mándoki Magyar István nem szóban, hanem papíron akart csalni. Tavaly nyáron a körzeti orvos táppénzre vette, de ő tovább akart otthon maradni, s papírját átjavította. négy nappal meghosszabbította a táppénzes időt A csalásra rájöttek, s a bíróság közofciratha- mísításért 4000 forint pénz- büntetésre ítélte Mindkét ítélet jogerős. Import alapanyagból a helyi árúválaszték bővítésére saját modellezésü ruhákat készítenek a baktalórántházi Vertikal Ipari Szövetkezet konfekció üzemében. (Elek Emil felvétele) Ezekből csak a biztonsági tartalékok kerülnek a belföld di kereskedelembe, többnyire előzetes szerződés nélkül. A bútor és a vegyesiparcikk nagyobb része a megyében marad, de ezek nem túl nagy tételek. Hálunk szokatlan Ágházi Gyula, a Nyírség Ruházati Szövetkezet elnöke: — 44 millió forintos az éves tervünk, ebből 41 millió tőkés bérmunka NSZK- beli és svéd cégeknek, amelyek a modellt és az anyagot is adják. A maradék három millióból 700 ezer forintért orkán dzsekiket készítünk budapesti megrendelésre, tehát kb, 2,3 millió forint értékű ruhát adhatunk át a belföldi kereskedelemnek, főként a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalatnak és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnak. f — Milyenek a kapcsolataik a kereskedelemmel? Mi dönti el, hogy áruikat a megyében vagy másutt hozzák forgalomba? — Ha elkészült és útnak indult egy-egy szállítmány, s bizonyos mennyiség megmaradt az átvétel után, mi szólunk a kereskedelemnek, bemutatjuk az árut. Gondok olyankor adódnak, amikor az eredetileg NSZK-beli igényeknek és ottani modelleknek megfelelő ruhák nem keltenek érdeklődést, meri nálunk szokatlanok. Az is okozhat problémát, hogy például 700 egyforma szoknyát ajánlunk átvételre, s ezt Nyíregyházán, de még a megyében is, forgalomba hozni nem célszerű, hiszen a nők többsége nem szereti, ha az utcán „szembe jön vele” a saját (egyébként- nem olcsó) ruhája. Ez számunkra azt jelenti, hogy 50—60 darabos tételekben tudjuk eladni. Nekünk ilyen esetben előnyös lehet a Skála-COOP hálózat, mert egy tételben veszi meg az egész felajánlott mennyiséget, s az országos áruházi hálózatában hozza forgalomba. Azt jelenleg nem tervezzük, hogy a megyei kereskedelem megrendelése alapján közvetlenül az itteni vállalatoknak termeljünk. Á biztonsági tartalék Ónodi István, a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezet elnöke: — Egy évben általában 500—55Ó ezer pár férficipőt gyártunk, főként exportra. Belföldre kb 60—70 ezer pár cipőnk kerül, s ezt. két csatornán hozzuk forgalomba. A nagykereskedelemmel szerződéseink vannak, ezek a szállítmányok eredetileg is a nagyker. megrendelésére készülnek. A belföldön forgalomba hozott cipőink kisebbik része, az exportra készült áru úgynevezett biztonsági tartaléka, közvetlenül kerül a boltokba, főként az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat veszi meg. Kapcsolataink kialakultak, rendszeresek, amelyet most a „vevőreklamációs rendelet’’ megjelenése után még szorosabbra fűzünk. Azt érezzük, hogy a helyi kereskedelem több cipőt igényelne tőlünk, de a jelenlegi mennyiséget aligha tudjuk növelni. Következik: Csak a „nagy” érvényesül? Marik Sándor Szeszmentesei G yakorta járván vidékre, gyakorta étkezem vendéglőkben, a falusi korcsmák mai utódaiban. Sokszor a söntésen át vezet az út az étterembe, s az ivók, a munkaidő kellős közepén is zsúfoltak, a levegőben kóválygó alko- holszag pedig arról tanúskodik, nem almaiét isznak elsősorban. A miilap, egy délidő- beni vendéglői látogatásom alkalmával, eszembe jutott a tévéhíradó egyik riportja, mely — ha jól emlékszem —, a tatabányai alkoholmentes klub életét mutatta be. És a söntés vendégein végigpillantva arra gondoltam, mi, itt a megyében, vagy éppenséggel Nyíregyházán, aligha tudnánk az alkoholizmusból netán kigyógyult, vagy gyógyulni akaró volt iszákosainknak hasonló nyugodt, kulturált és főleg szeszmentes helyei: . mutatni, azt javasolván: „No, fiúk. mától kezdve elsősorban ide járjatok!” Mert nincs ilyen klubunk, pedig, a rózsásnak nem mondható alkoholhelyzet ismeretében, igencsak elkelne legalább a városokban egy. Nem mondom, anyagi áldozatot is kíván ez, de méginkább áhítja a jószándékot, a néhány lelkiismeretes orvos és egészségügyi dolgozó közreműködését, netán egy okos népművelő segítségét. Mondom, anyagi áldozattal is járna ez, de biztos, hogy a rideg egyehleg is azt mutatná, a tisztes, dolgos, életnek visszanyert emberek értéke sokkal több, mint a klubokra fordított pénz. (speidl) Fórum a környezetvédelemről Méreg a patakban — Többször is tanúi voltunk a Kraszna. és a Szamos veszélyes szennyeződésének, a halpusztulásnak. Mit lehet - tenni ez ellen? — kérdezte Dalnoki Pál Nyíregyházáról a 17—772 telefonról a múlt heti fórumon, melyei a nyíregyházi rádióban rendeztek. Kérdésére — és más kérdéseikre, melyek megválaszolására nem maradi idő — itt adjuk közre a választ. — A megyebeli folyók közül valóiban előfordult már súlyos szennyezés a Krasz- nán, Szamoson — válaszolt Iván György, a vízügyi igazgatóság osztályvezetője. — Megyénk folyói külföldön erednek, így csak a szomszédos országok vízügyi szerveivel kötött megállapodások útján védekezhettünk a szennyeződés éllen. A román vízügyiekkel kötött kétoldalú megállapodás idén is tovább fejlődik, a határvizek minőségvédelmére, a szeny- nyezós megakadályozására közös intézkedéseket teszünk. — Van-e elegendő környezetvédelmi szakember a megyében, illetve hol képeznek ilyeneket? — kérdezte egy fiatal hallgató. — A szakemberek száma megfelelő — válaszolt dr. Legény András megyei természetvédelmi felügyelő. — Nemcsak az irányításban, hanem az üzemekben is elég környezetvédelmi szakember dolgozik. A gondunk az, hogy az üzemek, szövetkezetek vezetésének szemléletével van baj sok helyütt... Egyébként Sopronban, Gödöllőn, Budapesten, Veszprémben és Miskolcon is képeznek ilyen szakembereket. — Hogyan lehetne megszüntetni ■ Nyíregyházán az Ér-patakot erősen szennyező Elekterfém szövetkezet károsító hatását? — kérdezte egy hallgató a 16—105 telefonon. — Rendszeres mérésekéi végzünk, környezetet, a levegőt, vizet vizsgáljuk — mondta Csokonai. József né, a megyei Köjál) vegyésze. —A szövetkezet üzeme valóban szennyezi a patakot, nikkelt, kadmiumot, ciánt találunk a vízben! Ezek mindegyike erősen mérgező- Fizetik is a büntetést... Sajnos, nem látunk más utat a szennyezés megszüntetésére, mint kitelepíteni az üzemet a város szívéből. Kállósemjénben egyébként hasonló a,, helyzet, csakhogy ott van megfelelő hatástalanító berendezés: vízkezelő, méregtemető. A városon kívül ez ennél az üzemnél is megoldható volna. (tgy)
