Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-06 / 55. szám

Milota határában már szántanak. Az Uj Elet Tsz egyik táblájában Kiss Károly DT—75- ös géppel dolgozik: nyárfaerdö-telepítéshez készíti elő a talajt. (Elek Emil felvétele) Már szántanak Milotán Ülést tartott Jelentés a munkaerő-gazdálkodásról, a termékforgalmazásról Számláló B gyes szerkezetet sze­reltek be a nagy ér­tékű gépekbe az egyik, megyei építőipari ■ vállalatnál. A műszer mu­tatja, hogy mennyit üze­mel a gép terheléssel, s mennyi az üresjárati órák száma. Kiderült, hogy a kis műszer ugyancsak ösztönöz a takarékosság­ra. A gép vezetője már nem járatja fölöslegesen a motort, hiszen az üzem­anyag-fogyasztást is el­lenőrzik. De közvetve el­lenőrzi a műszer a gépet kiszolgáló munkásokat is, hiszen az üzemórák szá­mából látható, hogy a na­pi munkaidőben hogyan szorgoskodtak. Felfoghatjuk úgy is, hogy a -bizalom hiánya jelzi a számláló beszere­lését. Hiszen eddig meg­elégedtek a művezető alá­írásával, aki igazolta a gépórákat, a norma kiszá4 mításánál sem akadékos­kodtak annyit. Csakhogy a felismert szükség, a ha­tékonyabb termelés igé­nye megkövetelte a na­gyobb ellenőrzést, amit az egyszerű műszer egyma­gában megtestesít. Van olyan munkahely, ahol nem lehet ugyan­ilyen alapon egy számlá­lót beszerelni, hogy meg­határozzák az üzemanyag­fogyasztást, a gép telje­sítményét. Az viszont már elgondolkodtató, ha akad olyan vállalat, szövetke­zet, ahol egy tehergépko­csi literekkel többet fo­gyaszt, mint a Volán ha­sonló körülmények között dolgozó autója. Nyilván a karbantartással, a menet­m levelek szorosabb ellenőr­zésével ezen is lehet vál­toztatni. Mert az üzem­anyagköltség egyre na­gyobb tételt jelent azok­nál is, akiknek nem a fu­varozás a fő tevékenysége. F elgyorsult a számlá­ló pörgése — kép­letesen szólva — a gazdasági életben. Igen­csak gyors a mérleg meg­állapítása, nem lehet hó­napokat elhúzni azért, mert nem akarnak, mer­nek változtatni. Példa er­re, hogy egyes ipari szö­vetkezeteknél olyan siral­masan indult az első he­tek termelése, ami már most szinte az egész esz­tendőre kihatással van. Másutt — ugyancsak' ipa­ri szövetkezeteknél, de a jobbaknál — sakkal ter­melékenyebben, gazdasá­gosabban dolgoznak, mint egy évvel korábban. S ez­zel nemcsak lépéselőnyhöz jutnak, hanem rövidesen bebizonyítják, hogy csakis az ilyen gazdálkodással lehet sikeresnek maradni. Lányi Botond a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács szerdán ülést tartott. Marjai József miniszterel­nök-helyettes jelentést tett a magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülé­séről. A kormány jóváha­gyólag tudomásul vette a je­lentést. A Minisztertanács elfogad­ta a munkaügyi miniszter je­lentését a munkaügyi helyzet 1979. évi alakulásának tapasz­talatairól. A reálisabb mun­kaerőtervezés, a javuló mun­kaerő-gazdálkodás, a gazda­sági szabályozórendszer elő­Ma összeül az ország- gyűlés Ma délelőtt 11 órakor ösz- szeül az országgyűlés. A kor­mány javasolja, hogy az or­szággyűlés tűzze napirendre az atomenergiáról szóló tör­vényjavaslat megtárgyalását. Az Alkotmány előírásának megfelelően az ülésen napi­rendre kerül az Elnöki Ta­nácsnak, valamint a legfőbb ügyésznek és a Legfelsőbb Bí­róság elnökének beszámolója. A múlt héten az országgyű­lés jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint ipari bizottsá­ga együttes ülésen vitatta meg az atomenergiáról szóló törvényjavaslatot. A jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság pedig megtárgyalta a legfőbb ügyész és a Legfel­sőbb Bíróság elnökének be­számolóját. segítette a foglalkoztatási egyensúly korábbiaknál ked­vezőbb alakulását. A foglal­koztatás ésszerűbb megszer­vezése hozzájárult a munka­termelékenység növekedé­séhez. A kormány elfogadta az Országos Anyag- és Árhiva­tal elnökének jelentését a termékforgalom múlt évi ala­kulásáról, a termékforgalma­zási előírások végrehajtásá­ról. A Minisztertanács döntött az 1980. évi Állami-díjak és a Kossuth-díjak odaítéléséről. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány határo­zott a Kiváló és az Érdemes művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Jól telelt, szépen kelt az őszi kalászos Szerződés tízezer vagon kukoricára Kenyérgabonából az elmúlt ősszel többet vetettek Sza- bolcs-Szatmárban, mint amennyi előző esztendőben volt. Búzából 11, rozsból 10 százalékkal nagyobb terüle­ten vetettek, mint amennyi­ről múlt nyáron arattak. Őszi árpából, a korábbi évek azo­nos területén vetették el a magot. Ezúttal a nagyobb beltar- talmú búzafajtákat juttatták vetési előnyben a termelő gazdaságok. így a termésből több, jobb minőségű liszt várható, s az ilyen búzáért a gabonaforgalmi vállalat felvásárláskor természetesen jobb árat is fizet Az idei fel­vásárláskor több mint 60 százalék várható ilyen faj­tákból. A termelő gazdaságoktól, a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalathoz érkező tájé­koztatások szerint, az őszi kalászos vetések szépen kel­tek és meglehetősen jól te­leltek. A nagy fagyok idején kellő vastagságú hótakaró védte a gabonavetéseket. Most pedig riasztó, vetések pusztulását idéző belvíz nincs. Remény van rá, hogy a szokásos tavaszi (márciusi) általános felmérések idén nem állapítanak meg na­gyobb mérvű gabonavetési kipusztulásokat. A jól vég­zett fejtrágyázás és a tava- szias időjárás jó feltételt biz­tosít a gabonavetések tél utáni megerősödéséhez, to­vábbfejlődéséhez. Ezt látszik máris igazolni a megyei gabonaforgalmi vállalatnak a termelő gazda­ságokkal végzett szerződéskö­tései. Idei szállításra, illetve felvásárlásra 4 ezer vagonnal több búzára kötöttek a me­gyében értékesítési szerző­dést, mint amennyi búzafel­vásárlás a múlt évben össze­sen volt. Rozsból 300 vagon­nal várható eredményesebb felvásárlás a múlt évinél. A termelő gazdaságok ku­koricából is megközelítően leszerződték — február vé­géig — a vállalat által terve­zett csaknem 10 ezer vagon mennyiséget. Napraforgóból 600 vagonra kötött felvásár­lási szerződést, (a. b.) Napirenden a gyermekintézmények Iskolák, óvodák községeinkben Lakásokat, iskolát, óvodát építenek ebben az évben nagyközségeink. Bővítésre, rekonstrukcióra a legtöbb he­lyen a lakosság társadal­mi munkájára számítanak. 'Nagykállóban 18,5 millió fo­rintot költ fejlesztésre 1980- ban a nagyközségi tanács. Legjelentősebb a 12 tanter­mes, tornateremmel ellátott iskola, amelyet a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai építenek, UNIVÁZ szerkezet felhasz­nálásával. Az iskola átadása összesen 35 millió forintot jelent. A saját erőt a megyei tanács egészíti ki, valamint a lakosság hárommillió fo­rint értékben végez társadal­mi munkát. így nem kell költeni a kerítésépítésre, par­kosításra, a sportudvar ki­alakítására és a csapadék­víz-elvezetésre. Nagykállóban a másik leg­jelentősebb kiadás a tanács számláján a két darab, egyenként 12 lakásos célcso­portos lakóépület. Az egyiket a helyi építőipari szövetke­zet, a másikat a tanács költ­ségvetési üzeme vállalta el. A tervekben jövő évi átadást rögzítettek, de a tanács az egyik tömb átadását még eb­ben az évben szeretné meg­oldani, s így jóval hama­rabb költözhetnek az új bér­lők az összkomfortos laká­sokba. NYÍREGYHÁZI KÉPESLAP Korszerűbb. körülmények közt, szaktantermes osztá­lyokban tanulhatnak ezentúl az ajaki iskolások. Az idén adják át a nyolctantermes iskolát. A kivitelező SZÁÉV Hajdúváz-szerkezetekből épí­ti, s a gyerekek már ebben az intézményben kezdik az 1980—81-es tanévet. Az isko­lához tornatermet és egy négyszáz adagos konyhát épít a kivitelező, összesen 30 mil­lió forintért. A másik jelentős kiadás az Ajak—Rétközberencs Nagy­községi Közös Tanács fejlesz­tési alapjában a közel nyolc­száz méter hosszúságú bel­vízelvezető csatorna. Ebben az évben 860 ezer forintot költenek rá és 3—4 utcában oldják meg a belvíz elveze­tését. Az elkövetkező évben további utcákban csatornáz­nak. Nyírmeggyesen is a gyer­mekintézmények jelentik a legfontosabb tennivalókat 1980-ban. Bővítik, felújítják az óvodát, úgy, hogy a kivi­telező maga a falu lesz. A kilencven személyes intéz­ménybe most 120 gyerek jár, a bővítéssel érik el, hogy minden gyereket fel tudja­nak venni és a zsúfoltság is megszűnjön. Ügy számolják, hogy másfél évtizedig nem lesz óvodai gond Nyírmegy- gyesen! A százötvenezer fo­rint értékű társadalmi mun­kából 72 ezer forintot a he­lyi termelőszövetkezet ad. Az óvodához építenek egy új foglalkoztatót, ennek anyag- költsége százezer forint. S amire büszkék a nyírmegy- gyesiek: úgy oldják meg az átalakítást, hogy egyetlen napra sem zárják be az in­tézményt. (t. k.) Város­rendezésről, gazdálkodásról TANÁCS VB-ÜLÉS NYÍR­BÁTORBAN, KISVÁRDÁN (Nyírbátorban a városköz­pont részletes rendezési ter­vét tárgyalta, illetve hagyta jóvá többek között a városi tanács végrehajtó bizottsága március 5-én. Ä terv a ter­vezendő és a későbbiek so­rán is megmaradó épületeket adottságként veszi figyelem­be, számol a településköz­pont szerkezeti Sajátosságai­val, tiszteletben tartja a je­lenlegi úthálózatot. Megma­rad a pártszékház, a bank­épület, a Fürst Sándor utca déli oldalán az ABC-ig több­szintes lakóház épül, az egészségügyi intézmények­nél biztosítják a parkírozási lehetőséget. Megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság a már­cius 26-án 14 órára összehí­vott városi tanács ülésére kerülő napirendtervezetet. A tanácsülés napirendjén sze­repel majd többek között az elmúlt évi költségvetés és fejlesztési alap gazdálkodásá­ról készült beszámoló, kine­vezés és kitüntetés-átadás. Kisvárdán az ugyancsak márciusban ülésező városi tanács elé kerülő napirend­tervezetet vitatta meg és fo­gadta el a szerdán megtar­tott ülésén a városi tanács végrehajtó bizottsága. A március 19-én, szerdán dél­után 14 órára összehívott ülésén a városi tanács töb­bek között foglalkozik a vá­roskörzeti tanácskozások ta­pasztalataival, az elmúlt évi költségvetési és fejlesztési alap gazdálkodással, meg­hallgatják a megyei tanács­tagok beszámolóját. U Ketel IBagyarorszag I XXXVII. évfolyam, 55. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 6„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents