Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-05 / 54. szám
2 KELET-MA6YARORSZÁG 1980. március 5. Várostudat és cselekvés Beszélgetés Varga Andrással, a városi-járási pártbizottság titkárával Varga András, a városijárási pártbizottság titkára ős kisvárdai, a rég szőlőskertnek, később Kisvárdai Péter utcának nevezett „alvégen” nőtt fel. Jelenleg az utca neve: Bajcsy-Zsilinszky utca. Milyen volt az akkori kisvárdai emberek várostudata, amikor még hivatalosan Kisvárda nagyközségként szerepelt a helységnév- tárban. Városi jegyek — Mindig úgy mondtuk, hogy felmegyünk a városba — emlékezett a gyermekkori élményekre Varga András. — Bármilyen furcsa is, de 1968-ban ünnepelte Kisvárda első várossá nyilvánításának 500. évfordulóját, és csak két évvel később történt meg a várossá válás legújabb elismerése. Végül is az itt élők tudatában mindig is úgy élt, hogy Kisvárda — ha hivatalosan nem is viselte a városi címet — város. Már a felszabadulás előtt 18 ezer lakos élt itt. Városias üzletsora, forgalmas kereskedelmi élete a Vulkán Vasöntöde megléte, a nagy múltú Bessenyei Gimnázium, majd a tanító- és óvónőképző, később a gépipari technikum, mind olyan tényezők voltak, amelyek városias jegyeket kölcsönöztek Kisvárdának. Ehhez jön még a vár, később a fürdő... Hogyan alakult később, az ötvenes évek elején a városias vonások erősödése? Bizony — mondja Varga András — egy időre elhalványultak az ilyen vonások. Nem nagyon fejlődött az egyetlen komolyabb ipari létesítmény, a Vulkán, megszűnt az óvónő-, a tanítóképző, a gépipari technikum, nem épültek többszintes házak. Mintha megakadt volna a továbbfejlődés, amiért többen Nyíregyházát okolták. Alapozni — helyben már ötven kilométer körüli a vezetékes vízhálózatunk ... Említi az elsők között a felgyorsult iparosítást, a három új üzem — VSZM, az Izzó, a HUNNI ACOOP nagy szerepét a foglalkoztatásban és a továbbfejlődő öntödei Vállalat gyáregységét, az egykori költségvetési üzemből kinövő — jelenlegi elektroakusztikai üzemet és a többieket. A várossá nyilvánítás évében még alig 3500, jelenleg 11 000 dolgozója van a kisvárdai üzemeknek, munkahelyeknek. Megépült a megye legkorszerűbb egészségügyi intézménye, a kórház, létrejött nagy munkával, összefogással és megyei támogatással a fürdő. Elkezdődött városias lakótelep, a Felszabadulás úti negyed építése... Növekvő népesség — Azt mondhatom újra, már a várossá nyilvánítást megelőző években sikerült felerősíteni az itt élő emberek többségében a helyi patriotizmust, a városért érzett felelősséget és tenniakarást. Azt is hozzá kell tenni, ezt állandóan, folyamatosan táplálnunk kell, hisz a város népessége újra növekszik, egyre több környékről beköltöző ember választja lakóhelyül Kisvárdát. Egyre többen költöznek összkomfortos lakásokba. Az embereket tanítani, nevelni kell az együttélésre, a városias életforma szerinti életre. Ez csak együttesen lehetséges. Szeretnénk, ha a városunk tisztább, szebb lenne, a parkok fáit, virágait, minden értéket sajátjukként óvnának, szeretnének, mert az övék, ő értük, az ő pénzükből van. Vannak jócskán gondjaik is a város vezetőinek, az itt lakóknak. A gyorsan izmosodó város kezdi feszíteni a lehetőségek szerint szabott régebbi „ruhát”. Ezért is fontos szót érteni minden kisvárdai állampolgárral, elmondani, mi, miért van. Miért épül az és ott, ahol épül, mire jut és mi az amire még várni kell. Az üzemek 3 milliárdja — A várostudatot azzal is mérjük — mondta befejezésül Varga András — hogy soha ennyi közérdekű javaslat, vélemény nem hangzott el, mint ezekben az években. Okos és többségében megvalósítható javaslatokról van szó, amelyekre építenünk kell ezután is. Kisvárda lakossága meghaladta a 17 500-at, az üzemek 3 milliárdos évi termelési értéket adnak az országnak. Nem lebecsülendő az a szellemi erő, amit az 1800 értelmiségi dolgozó munkája jelent. Jól kell gazdálkodnunk az anyagi és szellemi értékeinkkel, hogy Kisvárda a következő évtizedben is megfeleljen a várossal szemben támasztott követelményeknek. (P) Parkban, út mentén Háromezer facsemete Az elmúlt évben 3 ezer facsemetét ültettek el a szakemberek a város parkjaiban, zöldövezeteiben. Sajnos, a Móricz Zsigmond, a Csokonai utcában és a vár környékén jócskán megtizedelték a zsenge fákat, pedig drága pénzen — a lakosság közös pénztárcájából — szerezték be. Az utcabizottságok, a társadalmi szervek, minden kisvárdai lakos közös fellépése szükséges ahhoz, hogy a magukról megfeledkező garázdákat megbüntessék, akik a környezet értékeit, az ember egészségét is védő fákat, virágokat, zöldterületeket rombolják. Események — sorokban „Grafikák a városról” címmel huszonöt képből álló sorozatot készített Kisvárdáról Páll Gyula nyíregyházi festőművész, melyet kiállításon mutattak be. A művész két képet a városnak ajándékozott, tíz alkotást pedig a vármúzeum vásárolt meg. „35 év a szabad hazában” címmel vetélkedősorozatot rendez az MHSZ. A városban és a járásban 37 klubban kerül sor a szellemi versengésre. „Közlekedési akadémia” címmel előadás-sorozatot rendez a TIT gondozásában a városi-járási közlekedésbiztonsági tanács. A résztvevők a közlekedés jogi, műszaki, vezetéstechnikai kérdéseivel ismerkednek. — Pedig nem volt igazuk — folytatja a városi-járási pártbizottság titkára. — Ekkor az általános fejlődési üteme volt ilyen. Később arra is rá kellett ébredni, hogy nekünk, helyieknek kell megalapozni a további fejlődés alapjait. Ha meg akarunk felelni a várossá válás sokféle követelményének, erőteljesebben kell szorgalmazni az iparosítást, az ivóvíz-szennyvízhálózat fejlesztését, a kereskedelmi, szolgáltató tevékenységet és így tovább. Nem volt könnyű például a vízműtársulás megalakítása sem, hisz házról házra kellett meggyőzni az embereket a belépésről, ami számukra nem kis anyagi áldozattal is járt. Néhol majdnem nehezebben boldogultunk, mint a tsz-szervezéskor. Most pedig Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Programok az új művelődési házban Színház tizenötször A balett-tanfolyamon több mint száz gyermeket oktat az alapvető ismeretekre Kövérné Bacsó Alexandra balettmester. (V. P. felv.) Alig három hónapja adták át rendeltetésének az új művelődési és ifjúsági házat, ahol ez idő alatt 15 színházi előadásra került sor, több mint ötezer nézővel. Nyolc különböző képzőművészeti, érem, fafaragó, fotó, és egyéb kiállítást is rendeztek, melyekre ötezer érdeklődő volt kíváncsi. A szabad idő hasznos eltöltésére a földszinti társalgóban folyóiratolvasó — 51-féle újság — televízió, társasjátékok várják az érdeklődőket. Élen a munkások Lakáselosztás társadalmi alapon A városi tanács vb legutóbbi ülésén foglalkozott a lakásigények elbírálásával és azok tapasztalataival. Tizenegy tagú társadalmi bizottság is részt vesz a lakásigénylések elbírálásában, a körülmények vizsgálatában. A lakásigénylők száma jelenleg ötszöröse az 1971. évinek. A társadalmi bizottság évente 200—250 családot látogat meg és tesz javaslatot igényeik kielégítésére, a sorrend megállapítására, esetleg a névjegyzékből való -törlésre. Egyéves tapasztalat alapján elmondták, hogy a névjegyzéktervezetre öt észrevétel érkezett a lakosságtól. A társadalmi bizottság újra meglátogatta a családokat és az egyik kifogásolt igénylőt — az észrevételek alapján — törölték a jogosultak jegyzékéből. A bizottság nincs könnyű helyzetben; előfordul, hogy tíz-tizenöt, azonos körülmények között élő család közül kell javaslatot tenniük, ki kerüljön a névjegyzéktervezetbe. Több éves tapasztalat, hogy a társadalmi bizottság javaslata alapján ösz- szeállított terveken a fizikai dolgozók aránya 85—90 százalék, ezen belül a fiatal házasoké 70 százalék. (V. P.) Sürgősség szerint 126 közérdekű javaslat Huszonnyolcat megvalósítottak Egy év alatt a városban és a hozzátartozó városkörnyéki községben, Kékesén 126 közérdekű javaslatot és bejelentést juttattak el a tanácsi szervekhez. A legtöbb javaslat továbbra is az „örökzöld” feladatokra vonatkozik: út, járdaépítés, korszerűsítés, víz-, csatornahálózat bővítése. A további javaslatok a közlekedés javítását, a szolgáltatások növelését, az utcai villamosítást sürgetik. A tanácsi szervek a sürgősség sorrendjében igyekeznek anyagi fedezetet kidolgozni a legfontosabb közérdekű javaslatok megvalósítására, amelyek zöme helyet kapott a tanácsi fejlesztési tervekben is. A javaslatok közül egy év alatt 28-at sikerült megvalósítani, mintegy 8 millió forintos költséget felhasználva az utak, járdák, közművek fejlesztésére. A jogos igények és a pénzügyi lehetőségek szerint további 47 közérdekű javaslatot a következő években szeretnének megvalósítani. Az infarktus ellen Az elmúlt év októberében bízta meg a megyei szakfőorvos és az intézmény igazgatója az-intenzív kardiológiai betegellátással a kisvárdai kórház I. sz. belgyógyászati osztályát. Az osztály orvosai, számos súlyos esetben alkalmazták sikerrel az infarktusban, ingerképzési és vezetési zavarokkal küzdők esetében a pacamakeres kezelést. A szívbe közvetlenül bevezetett elektromos ingerlőkészülék az állandó megfigyelés és az azt követő rehabilitáció sokszor gyógyuláshoz vezet. Képünkön: dr. Kőműves Sándor, az I. sz. belgyógyászati osztály orvosa ellenőrzi a beteg szívműködését. (V. P. felv.) Á BETEG ÉRDEKÉBEN Orvosok együttműködése Évek óta hagyománya van a kórházi és a körzeti orvosok rendszeres együttműködésének. A legeredményesebb az I-es belgyógyászati osztály és a hozzátartozó körzeti orvosok szakmai együttműködése, akik negyedévenként megvitatják az időszerű kérdéseket. A legutóbbi megbeszélésen az időszerű gyógyászati problémák mellett a legfontosabb szakmai cikkekre, könyvekre is felhívták egymás figyelmét. 92 ÉVE JELENT MEG Kisvárda első újságja Kevesen tudják talán, hogy az első Kisvárdán megjelenő újság 1888-ban „Kisvárdai Lapok” címmel jelent meg, 3 ezer példányban havonta, később hetente. Innen számítják a sajtó kisvárdai krónikáját, amelynek másik érdekes dátuma 1907, amikor a „Kisvárdai Munkás” című napilap került az olvasók kezébe. A helyi napilap a Tanácsköztársaság idején is megjelent, szerkesztője Csá- szy László, a 19-es mártír volt. A század elején élénk lapkiadási tevékenység bontakozott ki Kisvárdán, 1906-ban „Kisvárda és Vidéke” címmel Klein Gyula nyomdájában látott napvilágot a hetenként megjelenő újság, melynek első szerkesztője Bencs Mihály, majd 1912-től Füredi Ármin volt. A lap 1912-ben szűnt ■meg. 1911-ben kiáltotta először a rikkancs a „Kisvárdai Friss Újság” megjelenésének hírét, amely 1912-től „Szabolcsi Újság”-ra változtatta nevét. 1920-ban „Felsőszabolcs” címmel jelentettek meg hetilapot Kisvárdán, 1937-től „Felsőszabolcsi Gazda” címmel került új lap az olvasókhoz. A II. világháború alatt „Kisvárdai Vidék” címmel adtak ki lapot, majd a felszabadulás után „Szabolcsi Szabad Nép”, majd „Szabad Nép” címmel jelent meg újság — egyben az utolsó — Kisvárdán.
