Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-28 / 74. szám

Szabolcsi küldöttek az ülésteremben. (Mikó László felvétele) Befejezte munkáját a XII. pártkongresszus r Újjáválasztották a Magyar Szocialista Munkáspárt vezető szerveit A Központi Bizottság első titkára: Kádár János, titkárok: Gyenes András, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Hémeth Károly, Óvári Miklós Óvári Miklós elvtárs jelentést tesz a kongresszusnak a szer­kesztő bizottság munkájáról. (Kelet-Magyarország telefotó) Negyedik munkanapját kezd­te meg csütörtökön reggel ki­lenc órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusa. Az elnöklő Losonczi Pál az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a küldöt­teket, hogy továbbra is nagy számban érkeznek a kong­resszust köszöntő táviratok, itthon és határainkon túl is nagy figyelemmel kísérik a magyar kommunisták küldöt­teinek tanácskozását. Ma reggelig — mondotta — csaknem hétszáz távirat, le­vél érkezett. Köszöntik ta­nácskozásunkat a többi kö­zött a Május 1. Ruhagyár nyolcszoros aranykoszorús Asztalos Sándor Szocialista Brigádjának tagjai, a Csepel Autógyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Szerszám­gépipari Művek marógépgyá­ra, a Dunai Vasmű, a Báta- széki Fémipari Szövetkezet és az Egri Finomszerelvény- gyár dolgozói. Eredményes tanácskozást kívánnak a kongresszusnak a polgárdi Egyetértés Tsz, a makói Jó­zsef Attila Tsz és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szo­cialista brigádjai. Nagy fi­gyelemmel kísérik a kong­resszus munkáját és sok si­kert kívánnak a János Kór­ház dolgozói, a Vízgazdálko- dási Tudományos Kutató Központ munkatársai, vala­mint a szolnoki 1. számú pos­tahivatal szocialista brigád­jának tagjai. Újabb üdvözletek érkeztek a külföldi testvérpártoktól és más haladó szervezetektől is, többek között az Angolai MPLA Munkapárttól, a Bo­líviai Kommunista Párttól, a Guatemalái Munkapárttól, az Indiai Kommunista Párttól, a Japán Kommunista Párt­tól, a Jordániái Kommunista Párttól, a Mozambiki Felsza- badítási Fronttól, a Panamai Néppárttól, a Guinea-Bissau és a Zöld-foki-szigetek Afri­kai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelent­keztek felszólalásra, s az el­ső három napon 55-en kap­tak szót. A tanácskozás részt­vevői ezután — a kongresz- szus elnökségének javaslatá­ra — egyhangúlag úgy dön­töttek, hogy még két küldött­társukat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthatják be felszólalásukat a kong­resszus titkárságához, mert a vitát lezárják. Az első hozzászóló Lendvai Miklós, az MSZMP Zalaeger­szegi járási Bizottságának el­ső titkára, Zala megye kül­dötte volt. Öt követte Szabó Ferenc, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatójá­nak a felszólalása. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — Óvári Miklós, a szerkesztő bizottság vezetője terjesztet­te elő a bizottság jelentését. — A vitában felszólaló elv­társak kivétel nélkül kifejez­ték egyetértésüket a beter­jesztett határozati javaslattal — mondotta a többi között. — A felszólalásokkal teljes össz­hangban a szerkesztő bizott­ság is arra az egységes kö­vetkeztetésre jutott, hogy a határozati javaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista elveinknek, jól szolgálja szo­cialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, és bíz­vást mondhatjuk, hogy a ja­vaslat határozattá emelésé­vel, és még inkább a határo­zat következetes végrehajtá­sával újabb jelentős lépése­ket teszünk a fejlett szocia­lista társadalom építésének útján. A határozati javaslat megfelel annak a lenini kö­vetelménynek is, hogy a konkrét helyzet konkrét elem­zése alapján jelölje ki soron levő feladatainkat. A hatá­rozati javaslat nem légvára­kat épít, hanem reális, elér­hető célokat tűz ki. — A határozat, amit elfo­gadásra ajánlunk, kongresz- szusunk állásfoglalásának megfelelően és a magyar kommunistáknak, egész né­pünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott bevált politikai irányvonalát. Az ed­digi politikai irányvonal foly­tatását támogató számos fel­szólalás közül most csak Veszprémi István elvtársnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hi­vatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyed- százados következetes politi­kánk folytatódni fog. A szer­kesztő bizottság egyetért az­zal is, amit Veszprémi elv­társ hozzáfűzött ehhez: a kongresszus után legyen gyor­sabb a folytatás, fordítsunk nagyobb gondot a végrehaj­tásra. — A kongresszus előtt lévő javaslat bizonyítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem jelent változatlanságot, konzervati­vizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előké­születek idején, a budapesti pártaktíva értekezletén muta­tott rá, hogy saját korábbi nézeteinket sem tekinthetjük dogmának. Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! Kedves elv­társnők ! Mint az elnöki bejelentés­ben elhangzott: a két napi­rendi pont vitájában 156 elv­társ kért és 57 elvtárs kapott szót. A pártélet és társadalmi életünk minden területének képviselője elmondotta véle­ményét. Az egyik felszólalásban el­hangzott, hogy három nem­zedék szavát hallottuk itt. Azt hiszem, ezt némileg kor­rigálni kell, mert ha az ösz- szes résztvevőt figyelembe vesszük, a párt harcosainak talán öt nemzedéke is képvi­selve van a kongresszusun­kon. Ide sorolom egyébként azokat a nagyon kedves gye­rekeket is, akik az úttörők és a kisdobosok nevében üdvö­zöltek minket. Az elhangzottakból először a legfontosabbat említem. Mind az 57 felszólalót figye­lemmel követtem, valameny- nyien elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját (Nagy taps), a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javasla­tot, mint alapot, ami némi­képp még kiegészül. Kongresszusunk titkársága úgy informált róla, hogy az a 99 elvtárs is elfogadja a Köz­ponti Bizottság beszámolóját, aki írásban nyújtotta be hoz­zászólását. Az az elvi, politi­kai és szervezeti egység, ami ezen a kongresszuson is meg­nyilvánult, a mi fő erőnk! De elmondhatjuk: nemcsak a — A határozati javaslat el­vi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenfé­le álmodozástól mentesen egy felelős, tapasztalt párt politi­káját tükrözi. Az elvi szilárd­ság és a helyzet követelte változtatások nem zárják ki egymást. — A szerkesztő bizottság áttekintette a fővárosi, a me­gyei és megyei jogú pártérte­kezleteken elfogadott aján­lásokat is. Megállapította, hogy ezek túlnyomó többsé­ge összhangban van a hatá­rozati javaslat szövegével. A bizottság mégis szükségesnek tartotta, hogy ezek figyelem- bevételével néhány — a mon­danivaló politikai lényegét nem érintő — módosítást hajtson végre. Övári Miklós ezután ismer­tette azokat a módosításokat, amelyekhez a szerkesztő bi­zottság a kongresszus hozzá­járulását kérte, majd bejelen­tette: a szervezeti szabályzat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A szer­kesztő bizottság ajánlja a be­terjesztett szöveg változtatás nélküli elfogadását. Ezután így folytatta: kongresszus, hanem egész pártunk is egységes. (Taps.) Megállapíthatjuk, hogy köz­véleményünk nagy figyelem­mel kísérte a kongresszus munkáját. A visszhangból úgy tűnik: helyesli a kongresszus irányvonalát és támogatja munkáját. Erről az a számta­lan távirat is meggyőző bizo­nyítékot ad, amelyet itt is­mertettek. A jó kívánságon és a sikeres munkának az óhaján kívül úgyszólván — A kongresszusi felkészü­lés időszakában és itt a kong­resszusi vitában is számos fontos más javaslat is el­hangzott. Ezek egy része nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresszus döntését. Az elmúlt hónapok­ban sok levél is érkezett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, párt­tagok és pártonkívüliek írták meg véleményüket, észrevé­teleiket, javaslataikat. Érté­kesnek, a bizalom jelének tartjuk ezeket a hozzászólá­sokat is, és minden biztató szóért, hasznos tanácsért kongresszusunk fórumáról is köszönetét mondunk. Fontos­nak tartjuk, hogy egyetlen jó észrevétel se vesszen kárba. Ezért azt javasoljuk, hogy határozatunkban is rögzít­sük: gondoskodni kell róla, hogy ezeket a javaslatokat az illetékes pártszervek munká­jukban hasznosítsák. Meggyőződésünk, hogy az az egység, amely a fő tenni­valókat illetően a több hóna­pos széles körű, beható vi­tákban kialakult, s ami azel­majdnem minden távirat a kongresszusi vállalások telje­sítését jelentette, sőt újabb vállalásokról adott hírt. Ez azt jelenti, hogy népünk, köz­véleményünk nemcsak politi­kailag és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel támogatja a kongresszus munkáját és a párt politikáját. (Nagy taps.) Közvéleményünk visszhang­jának ismeretében, azt hi­szem, megismételhetjük, amit a Központi Bizottság beszá­múlt napokban itt a kong­resszuson is megmutatkozott, megmarad, sőt tovább erősö­dik a kongresszus után, ami­kor a tettekre, az elfogadott határozatok végrehajtására kerül sor. Ezeknek a gondo­latoknak a jegyében a szer­kesztő bizottság a határozat javaslatot az említett módo­sításokkal elfogadásra ajánl­ja. Kérem a tisztelt kong­resszust, hogy a szerkesztő bizottság jelentését fogadja el. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti együttes vita ezzel befejeződött. Rövid szünet következett, majd Lo­sonczi Pál arról tájékoztatta a kongresszust, hogy — mivel a második napirendhez nem hangzott el lényegi kiegészí­tés — Brutyó János, a KEB elnöke elállt a választól. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára emelke­dett szólásra az 1. és 2. napi­rend vitájának együttes ösz- szefoglalására. mólójában mondott: a párt­nak élő tömegkapcsolatai vannak, a párt és a tömegek összeforrottak, s a magyar dolgozók a szocializmus alap­vető céljaiban — pártállás­tól, világnézettől, hivatástól, foglalkozástól, rangtól füg­getlenül — egységesek és tettrekészek. (Taps.) Kedves külföldi vendége­ink is elmondták, mi a be­nyomásuk a kongresszusról, mit szólnak a vitához. Na­gyon meleg, elismerő szava­kat mondtak, megállapítva, hogy népünk munkájának nagy eredményei vannak mö­göttünk.' A Szovjetunióban és a többi szocialista országban is kedvező visszhangot vál­tott ki pártunk XII. kong­resszusa. A nemzetközi kom­munista mozgalom, a világ kommunista és munkáspárt­jai szolidárisán tekintenek kongresszusunkra, és — ahol ezt kifejezésre juttathatták — pozitív véleményt mondtak róla. A kapitalista sajtó nagyjá­ból a valóságnak megfelelő­en foglalt állást, természete­sen a saját terminológiájá­nak megfelelően. Azt mond­ják rólunk: „a külpolitiká­ban fölzárkóztunk a Szovjet­unióhoz”. Azt is mondják: a gazdasági kérdésekben na­gyon reális és bátor a kong­resszus. Mi ezt is tudomásul vesszük. Az eddigi kommen­tárjaik sommázata az, hogy a (Folytatás a 2. oldalon) Népünk lenekkel támogatja a párt politikáját Kádár János vitaösszefoglaló beszéde Kádár János elvtárs összefoglalja a négynapos kongresszus vitáját. (Kelet-Magyarország telefotó) I ÍJ Kelet? IHagyarország I XXXVII. évfolyam, 74. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. március 28., péntek H

Next

/
Thumbnails
Contents