Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-19 / 66. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 19. Házhoz megy A város és a környék lakóinak könyvigényeit az ÁFÉSZ elégíti ki. A huszonkilenc könyvbizományos nagy segítséget nyújt ahhoz, hogy ki-ki házhoz szállítva élvezze a könyvvásárlást. Rendszeresek az előfizetéses beszerzések. A Világirodalom Remekeit ötszázan, az Űj Magyar Lexikont 150-en rendelték meg. Előfizettek ötven Értelmező Szótárra, a Magyar Remekírókat is száz olvasást kedvelő rendelte meg. Nagy sikere volt a most zárult mezőgazdasági könyvhónapnak is. Az állattartásról és a fólia alatti zöldség- termesztésről szóló művek aratták a legnagyobb sikert. Hogy nemcsak a városiak könyvkedvélők, azt mutatja az is, az elmúlt évben több mint 100 ezer forint értékű könyvet vettek részletfizetési kedvezménnyel. Nagyon jelentős az iskolákban működő bizományosi hálózat is. Itt nemcsak a kötelező olvasmányokat kínálják, hanem ajándékozási utalványokat is árusítanak. Az iskolai és községi könyvtárakat is ellátják. Az ÁFÉSZ rendszeresen körjáratokat szervez, ezek viszik helybe a könyveket. Így valóság lett: a könyv házhoz megy. Képünkön : startra kész a bizományos könyveskocsija. Szőttesek Fehérgyarmat egyre többször nyújt lehetőséget a járásban élő népművészeknek arra, hogy a nagyközönség előtt bemutatkozzanak. Különösen az asszonyok és lányok lepték el a művelődési házat akkor, amikor az ország határain túl is jól ismert Varga Zoltánná botpa- ládi népi iparművész mutatta be szőtteseit. Felvételünkön Varga Zoltánná az ÁFÉSZ szocialista brigádja nőtagjainak mutatja be a munkákat, és ismerteti meg őket a szövés, varrás műhelytitkaival. A város vonzásában Elég egy pillantás a térképre, s látszik: Fehérgyarmat közvetlen környékét gyűrűként veszik körül a települések. Penyige, a hozzátartozó Ménd és Kömörő, Tunyog- matolcs, Kisar, Nábrád, a gazdaságilag idegravitáló Kér- semjénnel, Cégénydányád, Szamosujlak és Gyügye. A sor nem teljes talán, de igen nehéz megvonni a határt, meddig is nevezhetjük városhoz közelesőnek a környék falvai t. Központi funkció — A járási székhelynek központi szerepe van — mondja Károly László, a városi-járási pártbizottság titkára. Be kell — néhány vonatkozásban kellene, töltenie kisugárzó, irányító funkcióját. Úgy vélem, a viszonylag jó közlekedés megoldja az elérhetőséget. A szolgáltatások színvonala javuló, sok tekintetben megoldott. A kereskedelmi ellátás jónak mondható. Egyre több gondot okoz viszont a régi, felújításra szoruló iskolahálózat, tartalmilag mindenképpen javítani kell a közművelődési munkát, ami bizony nem kielégítő, és ami a legégetőbb: megoldásra vár a foglalkoztatás most megtorpant ügye. Egyre többen számítottak és számítanak arra, hogy á város, amint azt eredetileg gondoltuk is, el tudja helyezni a fiatalokat, a szakmunkásokat. Ha ez nem oldódik meg, biztos, hogy csalódást okoz a környéken is. — Másik oldalon a járási székhelyváros is kap. Tu- nyogmatolcson a tsz, mint fontos zöldségtermelő az ellátást segíti. Ehhez kapcsolódik a közeljövőben Cégénydányád is. Jelentős a piacon a környékbeliek felhozatala. S hogy visszakanyarodjak az előbbi gondolathoz: kínálják a jó, életerős munkaerőt a várhatóan fejlődő iparhoz. Körút a falvakban Az első állomás Gyügye. Itt van ugyanis három falu, köztük Cégénydányád termelő- szövetkezetének központja. A terület párttitkára Garda Zsigmond így beszél:- — Sokat várunk a várostól. Elsősorban lényegesen jobb, hatékonyabb, okosabb irányítást a közművelődésben. Jelenleg Fehérgyarmat nincs abban a helyzetben, hogy ennek megfeleljen. Szervezést, koordinálást szeretnénk látni, többet, jobbat. Továbbá magasabb szintű lehetne a bolti ellátás is. A falusi igény ma nagy. Természetes, hogy a város, mint központ, kínálja a tartós fogyasztási cikket stb. De azért a falusi ABC választéka is lehetne modernebb. Az ÁFÉSZ jobban igényelhetné a szakcsoportok munkáját, s az is tény yiszont, hogy mi is többet tudnánk adni az ellátáshoz. Ami még a gond: mi sokkal sűrűbb, átgondoltabb menetrendre épülő közlekedést tudnánk elképzelni. Most főleg az iskolásokat sújtja a zsúfoltság. Garda Lajosné, a penyigei tanács titkára is sok mindenről tájékoztat: — A közlekedés, a város megközelítése komoly gond. Igaz, sok a járat, de mind távolsági, így az itteniek alig férnek fel. Elképzelhető lenne a helyi járat kitoldása, napjában többször is. Mert mi itt nagyon kötődünk Gyarmathoz. Az ellátás, a szolgáltatás érthetően ott van, az iskolák zöme szintén. S amit mondok, az áll Mándra, Kömörőre egyaránt. — A kulturális munkában több segítségre számítunk. Itt a községben van pávakör, citerazenekar, kialakítottunk egy kis néprajzi szobát. De ötlet, szereplési lehetőség, szakmai segítség több kellene. Tunyogmatolcson Juhász József, a tanács elnöke ad rövid áttekintést. Kiderül, hogy elsősorban a munkalehetőség jelentős, amit a város kínál. Cserébe a tsz bőven ad zöldséget, de emellett ellátja magát is. Aztán így folytatja az elnök: önellátás dottuk helyben az üzemi étkeztetést, sőt mi több, két gyarmati üzem is innen viszi az ebédet. Érzésem szerint jól kiegészítjük egymást, a város vonzása egészséges. Kisarban ,az a jellemző, hogy az ottani tsz és a fehér- gyarmati fűzi szorosabbra együttműködését, ami mindenképpen hasznos. A szórakozni vágyók Gyarmat felé fordulnak, s ez fő beszerzési területük is. Nábrád helyzete megint sajátos. Ez a falu Kérsemjént, Panyolát és Olcsvaapátit vonzza, így áttételesen közvetítő a város és a távoli falvak között. A Fehérgyarmathoz fűződő kapcsolat jellemzője: gyakoribb közlekedést várnak, hiszen számukra ez a város a munka, a tanulás, a művelődés és az ellátás legmagasabb szintje. Átfogó koncepció A járási pártértekezlet dokumentuma így fogalmazott a közelmúltban: „Területünk életében — o két ciklus között — Fehérgyarmat várossá válása egyik legfontosabb esemény volt, amely az itt élő emberek életkörülményeire, — Egy biztos, a 137 bejáró mindennapi szükségletét a városban szerzi.be. Mások is szívesen beugranak, s általában elégedettek az ellátással. Miután a községben van 30 iparosunk, a szolgáltatás helyben is jó, ami viszont nincs, azt Fehérgyarmaton megtalálni. Az az öt kilométer, ami elválaszt, nem távolság. Sok mindenben azonban önellátók vagyunk, így a kultúrmunkában is. MegölÁruház és piac A fehérgyarmati ABC-áru- ház a város és a környék lakói számára nagyszerű lehetőségeket biztosít. Minden korábbinál nagyobb a választék, húst, töltelékárut, mélyhűtött gyümölcsöket állandóan kapni lehet. Munka után a gyárak, üzemek dolgozói is itt szerzik be a napi szükségletet. A bő választék, a valóban városi kínálat jelentősen kihat a környező településen lakók hangulatára is. A bolt politikai, gazdasági és kulturális szempontból jelentős hatást gyakorol. Az urbanizációs folyamatok felgyorsulása a város vonzkörzetében is további kedvező változásokat eredményezett.” A városi-járási pártvezetés az eddigi tapasztalatok birtokában alakítja a munkát mind a városban, mind a járásban. A cél, hogy koordinált legyen a fejlődés, a járási székhely egyre jobban töltse be központi funkcióját, töltse be hivatását. A 49 település és a város fejlődésének egymásra épülése szükséges. A tapasztalat azt mutatja: a város környéki falvak népessége nem csökken. Ha kismértékben, de egy-két helyen növekedés is tapasztalható. Mind ez jelzi: a lakosság bizalommal van a tervek iránt, és hiszi, hogy Fehérgyarmat mint munkaadó lehetőség, az oktatás, művelődés, ellátás, közlekedés, igazgatás bázisa biztosítja azt, amit a mai modern településpolitika diktál. Á példa Ha valaki okával megnézi, mely települések váltak várossá az utóbbi években, az hamar felismeri a folyamat logikáját. Uj városaink, Így Fehérgyarmat Is, olyan központi helyen fekszik, hogy egy tisztes terület kapcsolódik hozzá. Ez természetesen nem mindig felel meg a mai járáshatároknak, a természetes vonzás nem ismeri ezeket. Városunk esetében is elmondhatjuk: több mint ötven kisebb és nagyobb falu reméli, hogy Fehér- gyarmat fejlődése rájuk is hat. A folyamat önmagában is érdekes és izgalmas. A várossá vált települések maguk is állandó változásban vannak, megküz- denek a fejlődés sajátos problémáival. Ugyanakkor nem odázhatják el kisugárzó szerepüket. Egy település, akkor amikor maga is felnőtté válik, új, jó és rossz tapasztalataival hat a környékre. A város gazdasági, társadalmi, szellemi előrelépése serkent, pezsdít, ugyanakkor az urbanizáció megannyi negatív jelensége is kiáramlik a környékre. Vagyis nem minden hatás jó, egészséges. Mindez bonyolulttá és felelősségteljessé teszi a várospolitikai munkát, az eszmei tevékenységet egyaránt. Mert öreg hiba lenne leszűkíteni a város kisugárzó hatását egyszerűen az ellátásra, szolgáltatásra. A város a maga viselkedési formájával, kultúrájával, lakáskultúrájával, újféle közösségi formájával egyaránt befolyást gyakorol azokra a településekre, melyek naponta kapcsolatba kerülnek vele. Elmondhatjuk tehát, hogy a város befolyása, szerepe, központi funkciója egy sor gazdasági és más kérdés mellett elsősorban politikai gondokat vet fel. Ezért nagyon jogos és megalapozott a városi-járási pártvezetés koncepciója, amely mindig egységben szemléli a terület fejlődését, alakulását. Ez a módszer vezethet oda, hogy Fehérgyarmat lehetőleg rövid időn belül valóban olyan példa legyen, mely nevel, serkent, s ötvenezer ember számára biztosítja központi helyzetéből fakadóan a szocialista életforma és életmód feltételeit. Még hűvös időben is sokan j árják a piacot Egyéves a TÜSZSZI Egy esztendővel ezelőtt alakult a városban a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda, népszerűbb nevén: a TÜSZSZI. Ketten dolgoznak és szerveznek itt. Munkájukra bizonyíték: ez idő alatt 200 rendezvényt bonyolítottak le. Jó a kapcsolatuk a város és a környező települések gazdálkodó szerveivel, akik szívesen veszik igénybe a szolgáltatásokat. Névadó, házasságkötés, jubileumi megemlékezés, temetés egyaránt a hatáskörükbe tartozik. Az itt szereplők: a fúvós- zenekar, az orgonista, szavaló-, iskolai csoportok gyakran működnek közre a környékbeli - falvak eseményein is. Most nyugdíjas kórus kezdi még működését, ők elsősorban a temetéseken énekelnek majd. A felvételen a vízgazdálkodási társulat nyolcas névadója látható. (Molnár Károly felvétele) Röviden... Fontos szerepe van a postának abban, hogy tartsa a kapcsolatot a közeli településekkel. A fehérgyarmati hivatal havonta 4—5 ezer táviratot, 8—900 csomagot, sok száz, előre elkészített új- ságköteget kézbesít a közeli falvakba. Nyugdíjasokat is bevon a szolgáltatások bővítésébe a KIOSZ fehérgyarmati csoportja. A 470 kisiparos fele a városban és a közvetlen környékén lévő településeken gyakorolja szakmáját. A közelmúltban kapott engedélyt egy vesszőbútor-készí- tő, gázöngyújtó-töltő. Ezzel hatvanféle kisipari szolgáltatás van a városban. Bérletes akció segíti a városban és a környékén élők művelődését. Tegnap, március 18-án a Csokonai Színház lépett fel, ezt követően három zenés darab szerepel a műsoron. A bérletesek fele a környék közös gazdaságainak dolgozói közül kerül ki. Műsoros nap néven népszerű rendezvénysorozatot szervez a művelődési ház. Legközelebb Vámosoroszi- ban lesz ilyen, melyen fellépnek a kulturális szemléken legjobban szerepelt csoportok és személyek. Tárlatok. Fehérgyarmat a közeljövőben számos rangos kiállításnak ad otthont. Béri Károly autodidakta festő után Hondromatidisz Rigasz görög szobrászművész mutatkozik be. Egy érdekes bélyegkiállítás a felszabadulás óta eltelt 35 év tükrét tartja a látogatók elé, bélyegek formájában. Az oldalt összeállította: BÜRGET LAJOS AÜÜg FEHÉRGYARMATON februárban hatmilliós forgalmat bonyolított le. Nem messze van az áruháztól a fehérgyarmati piac. Állandó találkozóhelye ez a városlakóknak és az árut itt kínáló környékbelieknek. Jelentős hozzájárulás ez az ellátáshoz, hiszen baromfit, tojást, gyümölcsöt hoznak eladni az őstermelők. Az sem tagadható: a kiskereskedők kínálata is színesíti a kereskedelmi forgalmat, áruik igencsak kelendők.
