Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-18 / 65. szám
1980. március 18. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tartozni hazához, eszméhez, rendhez... Gyár épül Csengerben A talaj termőképességének fenntartása, sőt fokozása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a mezőgazdaságtól elvárt célok teljesüljenek. A talajerő-utánpótlás a ma gyakorlatában elsősorban a műtrágyán alapszik. Sza- bolcs-Szatmár megyében a múlt évi hektáronkénti 288 kilogrammos műtrágya ha- tóanyag-felhasználásssal a megyék között nagyon a sor végén vagyunk. Az élenjáró Fejér megyében ennek majdnem a kétszeresét, 420 kilogrammot használnák hektáromként. Természetesen nem biztos, hogy nálunk is ekkora adag kívánatos. Befolyásolja ezt a termesztett növények faja és a talaj feltöltöttsége. A megyei agrokémiai és növényvédő állomás az Utóbbi időben kiterjedt, nagy volumenű talajvizsgálatai már többet mondanak. Eddig a nagyüzemek szántóterületének 66, a gyümölcsös 77, a termőgyep 50 százalékát vizsgálták meg. A nagyszámú vizsgálat azt igazolja, hogy a szabolcsi talajok sok helyen eLsoványodtak. Laboratóriumi elemzésekkel megállapították: több helyen nemcsak a műtrágya- adagokat . kell növelni, hanem a talajt alkalmassá kell tenni a műtrágya hasznosítására. A műtrágya hatékonyságát meszezéssel, vagy rendszeres istállótrágyázással lehet elősegíteni. Az utóbbi években valamit növekedett az istálló- trágya szerepe, újra megbecsültté lett. A számok azt mutatják: -'' a szervestrágyázásban léptünk előre, a múlt esztendőben egymillió 268 tonna istállótrágyát szórták ki 30 ezer hektárra. Ez azonban a mezőgazdasági területnek csak néhány százaléka. Nagyobb gondot ikell fordítani a háztájiban termelt trágya összegyűjtésére. A legtöbb kistermelő, ha a nagyüzemtől szalmát kap, a termelt istállótrágyát minden ellenszolgáltatás nélkül átadja a termelőszövetkezetnek. A mezőgazdasági mellék- termékeket, hulladékokat sokkal tervszerűbben, gondosabban kell hasznosítani. Már 1980-ban tarlót, szalmát égetni tilos. A szalma javát tömegtakarmányként is lehet hasznosítani, másrészt almozással trágyává kell ta- postatni. A szakosított telepek mellett az állatok folyékony trágyájával komposztálni, érlelni lehet a szalmát, de egyéb mezőgazdasági hulladékot is. Másik nagy kincsünk a kukorica- szár, amelynek energiáját elsősorban takarmányozásra, de trágyázásra is fel lehet és fel kell használni. A szabolcs-szatmári^ savanyú talajokon jelentősége van a nagy adagú mesze- zésnek. A múlt esztendőben 12 ezer hektáron végeztek megyénkben mésztrágyázást. Ezen a téren a VI. ötéves tervben nagy feladatok várnak a gazdaságokra. Jelentősen javítható a talaj meszezéssel is, de sokkal eredményesebb a komplex melioráció. Nyolcvanmillió forint állami támogatással 1979-ben 22 üzemben végeztek meliorációt. Az idén hasonló nagyságú területen kezdenek talajjavítást. S okszor elmondtuk már; a műtrágyaadagok csökkentése a legdrágább takarékosság. Sajnos az utóbbi években néhány üzemben tapasztaltunk ilyen meggondolatlanságot. Szakszerű, gondos talajutánpótlás nélkül nem várhatunk jó termést. Cs. B. Politikusok overallban Lenin egy helyütt azt írja, hogy a politika a gazdaság sűrített kifejezése. Politika az, ahogyan élünk, dolgozunk. Nagyon sok olyan politikus él ebben a hazában, akiknek a fényképeit nem közük rendszeresen az újságok, nyilatkozataikat nem idézik, nem élnek a közfigyelem fényében, de a bizalom csendes melegében véleményeiknek súlya van..4 Másokért is szóljunk — Számítsa ki; hatvanhét éves vagyok. Harminckét évet éltem „azelőtt”. Voltam cseléd, napszámos, kubikos. Kétkezi munkás. És munkásnak vallom magamat ma is. Kubikosnak szegődni, felelni a társaimért is? Nem volt könnyű kenyér bandagazdának lenni abban az ellenséges világban. A kenyerünk volt a tét... — Most? — Falun, az alvégen, ha régen valakiről azt mondták, hogy politikát értő ember, akkor az rangot jelentett, mert az a hatalommal állt szemben. Mi volt a kétkezi munkás politikus? Egy kicsit tágabb szemhatár, és bátorság kellett hozzá, hogy másokért is szóljunk. És a hit, hogy érdemes szólni. Most nem egy ellenséges világgal kell verekedni, hanem a magunkét jobbá tenni. Valamennyi bátorság ehhez is kell. Egy biztos: ha azt mondanám, hogy az én életem rendben van, és békésen elhevernék a 34 éve osztott telkemre ültetett diófa alatt, akkor nem lennék ember ... — Cigánybrigádot gyámo- lit, szervez, hajnalonta kerékpárra ül és bejárja az üzemegységeket ... — Hívtak, jöttem. És megkeresem a gyereket, aki itt lesz majd szakmunkás, a tanácsot, a népfrontot, mert az se mindegy, hogy azok a gyerekek hogyan élnek majd. Kérdeztem Nagy Lajost Encsencsen, hogy szerinte mi a közélet, mi a politika? Mondta: — Nekem az, hogy becsületesen élek... Á munkánkkal politizálunk Biró Mihály brigádvezető. Mondják: egyformán partner játékban, ha kispályán pattog a labda, és egyformán munka közben, és munka közbeni beszélgetésekben is: — Lakatos vagyok. Kovács szakmát tanultam Csepelen, aztán átképzősként lettem lakatos. A lehetőség hozott haza Pestről. — Mi a véleménye a politikáról? — Párttag vagyok. Van két gyermekem. Egyéves a kicsi, tízéves a nagy. Ha van olyan, hogy minden politizál valamiképpen, és talán így van ez, akkor a politikáról az életem mond véleményt. Bonyolult ez így, de nekünk itt az üzemben minden napot meg kell tervezni. Elég feszített a tervünk. Politizálunk a mun» kánkkal, de nem ilyen egyszerű ez. Az ember él. Otthont teremt, gyerekei lesznek. Ez egy másféle világban lehetne magánügy, de a mellettem, velem dolgozók véleménye, hite a világról, az ő életük az én gyerekeim sorsa is. Más dolog, hogy itt Tyúkodon politika még sok minden. Az út, a járda, a víz, az ellátás. A tanács, a Népfront, és a pártot még nem is mondtam. Ezekkel együtt, a politika a gondolkozásunkban az élet. — A mindennap? — Igen, és ahogyan a fiaim élni fognak. Mindenki ismeri — Hogy politizáló embernek hiszem-e magam? Igen, bár művezető vagyok, nem közéleti foglalkozású ember. Ahol én dolgozom, az a gyár. Akikkel együtt dolgozom, azok közül nagyon sokan a barátaim. Itt a konzervgyárban voltam tanuló, itt lettem munkás. Gyerekfővel ismertem meg, felnőttként dolgozom benne. Természetes, legalábbis így érzem, hogy nagyon sok dologhoz van benne közöm. — A vállalati pártbizottság tagja, munkásőr... — Így alakult. Szerencsés vagyok abban, hogy mindig jó közösségekben éltem. Gyerekkoromban, fiatalon a KISZ-ben. — Ha itt a gyárban kimondjuk Raska Béla nevét, akkor szinte mindenki ismeri. Vannak, akiket egy letöltött élet után sem ismernek többen? — Ez biztosan természet dolga is. Én szeretek bejönni korábban, akkor is ha nincs dolgom. Szeretek beszélgetni és szeretem ismerni az embereket. Az ember élete rengeteg beszélgetésből tevődik össze, és ezek szükségesek is. Nem elég valakiről azt tudni, hogyan dolgozik, azt is jó tudni, hogyan él. Ennek a tudásnak hihetetlen értéke van. Persze, hogy politizálok, ha vitatkozom, ha véleményt mondok. Aprómunkának szokták ezt mondani, de ez több ennél. — Mindez idő, energia. Nem fárasztja? — Az, hogy a vállalati pártbizottság tagja vagyok, munka is, de a magam feladatát is jobban végezhetem, ha többet értek meg az üzemből. Az nem lenne elég, ha csak a feladatok nőnének, az embernek együtt kell nőniök velük. Tudásban is. Hadd mondom el: itt seregestől nőttek fel velem együtt munkássá emberek, olyanok, akik azelőtt gyárat, ilyen közösséget sohasem ismertek. Végső soron ez politika, a politika eredménye. Nem szégyellem beismerni, hogy az életemben a munkásőrség, ami dolgot ad, a kollektív élménnyel rajtam formál... — Miért politizál valaki az életével? — Mert tartozni kell valamihez. Eszméhez, rendhez, hazához... Bartha Gábor Részben a munkaszervezéssel, részben az extenzív növeléssel a tavalyi 79 százalékos teljesítményt 1980-ban 92 százalékosra akarják emelni a Minőségi Cipőgyár csenge- ri részlegében. Amikor azonban a létszámot növelik, már nem a jelenlegi keretek között gondolkoznak, hanem az épülő új üzemre gondolnak, amelynek indításához veszik fel a munkásokat, sőt harminc ember Budapesten ismerkedik az aljakészítés rejtelmeivel, hiszen az új létesítményben már kész cipőket is gyártani fognak. A 70 milliósra tervezett beruházás összege menetközben növekedett, bővítették az eredeti elképzeléseket. így az összesen 4200 négyzetméter alapterületű gyár 1300 négyzetméteres csarnokában, négy szalag fog működni, melyek közül egy készárut állít elő, míg a többieken a tűzödei munkát végzik el. Teljes felfutás idején 685 embert foglalkoztatnak. A Az épülő új üzem. (Császár Csaba felvétele) gyárat a SZÁÉV építi, s úgy tervezik, hogy 1981 helyett, már 1980 decemberében megkezdődhetnek a technológiai szerelések. A jelenlegi telepet sem hagyják majd parlagon: elképzeléseik szerint vagy szabászatnak, vagy a szakmunkásképzés céljaira használják fel az épületet. Ide kívánkozik, hogy az 1979—1980-as tanévben indult be 21 tanulóval a csengeri szakmunkás- képző iskola első kihelyezett cipőfelsőrész-készítő osztálya. A jelenlegi csengeri üzemben ma már, az egyszerűbb munkák helyett a bonyolultabbakat végzik. A termékszerkezet-váltás következtében megszűnt a kevéssé munkaigényes „Prégelt” felsőrészek gyártása, helyette az igényesebb női és lánykaszandálok, valamint a gyerekcipők készítésére álltak rá. S. Z. Megyénkben a párt választott testületéi tagjainak több mint negyven százaléka fizikai dolgozó párttag. És munkások mondanak véleményt a tanácsokban, dolgoznak hasonlóan sokan a HNF bizottságaiban. Ezer, tízezer politikus. Overallban. Olcsóbb, de megfelel Favázas istállók A gazdaságosság, a takarékosság, az új közgazdasági környezet figyelembevételével alakította ki a TESZÖV műszaki irodája az egyszerű, házi kivitelezéssel is megépíthető favázas istállók építési rendszerét. Ennek az a lényege, hogy a drága vasbeton- és acélvázas szerkezetet keményfából készült váz helyettesíti. Ez mezőgazdasági alapanyag, minden gazdaságban megtalálható. Az oldalfal bármilyen anyag lehet — tégla, beton, panel —, míg a tető hullámpalával, náddal, vagy éppen cseréppel fedhető. Az új eljárásnak éppen az az egyszerűsége, hogy olcsó, a szövetkeztekben megtalálható anyagból készül a vázszerkezet, s mindezt egy közepesen felkészült, húsztagú építőbrigád is felállíthatja egy hónap alatt. Egy hatvanszor tizenkét méteres istálló építési költsége, — amely száz férőhelyes — a beszerelt technológiával együtt nem haladja meg a Kaláka A szikrázó napfényben szép a kép: összegyűlt a család, kalákában mélyült az árok, és már közel a pillanat, amikor a SZAVICSAV emberei átütik a nyomócsövet, és Mursa Jánosék géber- jéni házában élni kezd a vízvezeték. Kérdezem: mennyibe került, sóhaj felel, de talán valamennyi dicsekvés is bujkál a panaszban: — ötvenezerbe ... Alkuszik a becsület az ötvenezerből, de negyvenezer felett megállunk. Odabent majdnem kész a fürdőszoba. Mursa Jánosné mondja: — Került, amibe került. Kellett. Árvízkor úgy maradtunk, mint az ujjam, egy rossz kredencünk maradt, az támasztotta a féltetőt. Most meg férjhez ment a lányom. A másik gyerekem Pétfürdőn él. Kell a víz. jön hamarost az unoka. Nem akarnám, hoev ők is felkerekedjenek ... Farkas Sándor, az ifjú házigazda az árok mélyéről kiáltja a „kész vagyunk”-ot. Pár szóval adózunk még a cső, a fürdőszoba-berendezés beszerzési gondjainak, sóhajtunk egyet az árakra, aztán Még néhánv perc és ... „Egy rossz kredencünk maradt ... — mondta Mursa Jánosné indulunk, hadd maradjon családi körben az öröm. Utóiratként csak annyit: megyénk területén 1979-ben a SZAVICSAV szerelői 4611 porta előtt ütötték át a vezetéket, ennyi családhoz kötötték be az egészséges jó ivóvizet. (b—g) másfél millió forintot. Ezzel szemben a hagyományos, jelenleg elterjedt épület elkészítése legalább ötször ennyi időbe kerül, nem beszélve a magasabb költségekről. A favázas szerkezetű építmény bármilyen állattartásra megfelel, sőt raktározásra és tárolásra is kiválóan alkalmas. Élettartama a számítások szerint 30—35 év. Az új típusú épület iránt máris nagy az érdeklődés Szabolcs-Szat- már megyében, de a szomszédos megyék termelőszövetkezetei is tervezik az építését. Az új fehértói Lenin Termelőszövetkezet egy teljes juhtelepet szándékozik favázas szerkezetű épületekből építeni. Ombolyon és Bököny- ben szintén juhhodályok építését tervezik. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat a termelőszövetkezetekkel kooperálva magtáraknak használná az építményeket. Ezzel az új rendszerű istállókkal a mezőgazdasági nagyüzemek milliókat takaríthatnak meg és fordíthatják az összeget más beruházásra. (sipos) A termőföld energiája
