Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. március 1. Csecsemőgondozók A Kelet-Magyarország feb­ruár 22-i számában „Pelen- kázásból ötös” című cikkben szerepel, hogy „gyakorló ápo­lónői és asszisztensi képesí* téssel hagyják el az iskolát, nem gondozónőként. S ez bi­zony gond is: ma sehol sincs ilyen képzés, a Nyíregyházi Egészségügyi Szakiskolában sem képeznek már csecsemő­gondozókat”. Helyesbítésünk az alábbi: Az egészségügyi szakisko­lában a munka melletti szak­képzés keretében az elmúlt két évben 68 fő végzett, ez évben 39 fő végez a kétéves csecsemő- és gyermekgondo­zónői szakon. Ezen kívül a szakközépiskolai és a szakis­kolai végzettséggel rendelke­zők 10 hónap alatt csecsemő- és gyermekgondozónői szako­sító képzésben vehetnek részt. Jelenleg 28 fő tanul e szakon. Szeptemberben ismét indí­tunk szakosító képzést. Ehhez az szükséges, hogy a bölcső­dék az egészségügyi szakisko­lában és a szakközépiskolá­ban végzett tanulókat alkal­mazzák is gyakorló csecsemő- és gyermekgondozónői mun­kakörben. Svarcz Miklósné igazgató Az HTESZ felhívása takarékossági javaslatokra A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­ségének elnöksége felhívással fordul a 150 ezres tagságot tömörítő társadalmi szerve­zethez, hogy az MSZMP XII. kongresszusa tiszteletére dol­gozzanak ki anyag- és ener­giatakarékossági javaslato­kat. Az MTESZ harminckét egyesülete eddig is tevékeny részt vállalt az energiataka­rékossági tervek kialakításá­ban. A mostani felhívás nyo­mán a műszaki és agrárértel­miség újabb tudományos megoldásokkal segítheti az anyag- és energiatakarékossá­got, tágabb értelemben a ra­cionálisabb gazdálkodást. A javaslatokat a :éma koordiná­lásával megbízott Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesület titkárságára kell beküldeni 1980. május 15-ig. ötezer kút a megyében Hol a legjobb ivóvíz? Talán kevesen tudják, hogy az úgynevezett fúrott és hi­vatalosan is nyilvántartott kutak száma Szabolcs-Szat- már megye területén jóval meghaladja a 4 és fél ezret. Igazában ennél is jóval több, hiszen az utóbbi időben egy­re többen fúrnak kutat beje­lentés nélkül, nem tudván, hogy ez szabálytalan. Az öt­ven méteren aluli, illetve az ettől mélyebbre fúrt kutak bejelentése ugyanis kötele­Lezárva tartják Az igazán jó ivóvizet adó réteg természetesen ettől lej­jebb 250—300 méter mélyen, a pleisztocén kor üledékében van, immár elfogadható ka­pacitással. Ez a pannonüledék fölött elhelyezkedő 90—350 méter vastagságú, negyedkori réteg ugyanis nagy mennyi­ségű hideg vizet fogadott be. A mérések szerint az egész megye felszíne alatt ez a ré­teg naponta közel 6 millió köbméter vizet is tudna adni a kimerülés veszélye nélkül. Erre alapozva épült többek között a Nyíregyházát és kör­nyékét is ellátó kótaji, majd később a belegrádi vízmű is. A mélyebb fúrású kutak már nem annyira alkalmasak ivó­víznek, vagy mezőgazdasági hasznosításra, mert meleg vi­zük különböző ásványi anya­got is tartalmaznak. Ilyen kút több, mint húsz van a megyében. Közülük néhá­nyat — Kemecsén, Nagyecse- den és . Nyíregyházán a do­hánygyárit — ivóvízként hasznosítják Duplán megtérül Hogy sok-e, vagy kevés ez az ötezemyi kút a megyé­ben? Szám szerint inkább sok, de kapacitásukat véve figyelembe, kevés. Például az összességében nagyobb telje­sítményt adó, kimondottan vízműkuták száma csak mint­egy 120. S ha mindéhez hoz­zátesszük, hogy a már tár­gyalt vízadó medence napi kapacitása majdnem 6 millió köbméter, s ennek még egy­ötödét sem hozzuk felszínre — akkor kevés. Az elapró­zott, gazdaságtalan vízkinye­rés helyett tehát egyre job­ban előnyben részesülnek a nagy kapacitású kutak. Két­ségtelen, hogy ezek nagyobb beruházást is igényelnek, de ez később duplán megtérül. Elfolyó hévíz A kínálkozó jó víznek az elmúlt évben még csak 18 százalékát hasznosítottuk, az idén érjük el a 20 százalé­kot, azaz az 1 105 920 köbmé­ter napi felhasználást. Sajnos, sok helyen még a meglévő hévízkutak vizét sem hasz­nosítjuk kellőképpen. Nagy­halászban — miután a ken- deráztatás megszűnt — a hé­víz a szabadba folyik el, Gemzsén — ahol a kutat haj­tatóház fűtésére építették — újabb beruházás hiányában lezárva tartják. Használati melegvíz-felhasználás a me­gyében egyedül a megyei kórházban van. Itt az 50 Celsius-fokos vizet nemcsak gyógyfürdésre, hanem mosás­ra, fürdésre és mosogatásra is hasznosítják. Több hévizün­ket ivókúrás gyógyításra is fel lehetne használni. Tóth Árpád Polinetháló Nagyhalászból Műszakonként 150 kilogramm polinethálót készítenek bel­földi értékesítésre a Kender- Juta Politextil Vállalat nagy­halászi gyárában. Trencsényi Albert gépkezelő a gyártást ellenőrzi. (Császár Csaba fel­vétele) A szódás Munkában a Gunyecz házaspár. Nyíregyházán kevés olyan ember van, aki nem ismeri a szódakészítő Gunyecz Rudolf nevét. A most 68 éves szik- vízkészítő kisiparos 1954-től tölti és hordja házról házra az üveges szódavizet. — Apámtól tanultam a mesterséget — meséli az idős ember. — Abban az időben még a patikában árusították a szódát. Apám vásárolt egy töltőkészüléket, persze nem olyan modernet, mint ami­lyen nekem van most, hanem kézi hajtásút. Gyorsan bele­tanultunk a szakmába öcsém­mel, Ferenccel, aki szintén itt Nyíregyházán dolgozik. A há­ború alatt, 1942-ben Pesten végeztem tanfolyamot. Azóta készítek szikvízet. Ebben az évben nyugdíjas lettem, de azért nem hagyom abba a munkát. Jelenleg működési engedéllyel dolgozom. A fele­ségem sokat segít, mert bi­zony, ahogy múlnak a napok, úgy nehezednek a ládák is. Kép és szöveg: Császár Csaba Rzeszówtól Zwickauig Kerékpárral az olimpiára? Nemzetközi kapcsolatok a tanárképzőn A csilingelő szánra csak a lányok ültek fel, a fiúk a fo­gat után kötötték az egysze­mélyes ródlikat, a két ló pe­dig vágtatott a havon a kü­lönleges „rakománnyal”... Legalábbis így emlékeznek vissza a nyíregyházi tanár­képzősök a lengyelországi wietlinai kirándulásra. Az in­tézmény másfél ezer nappali tagozatos hallgatója közül át­lagosan minden második jut el főiskolai szervezéssel vala­melyik külországba. — Gyorsan bővülnek nem­zetközi kapcsolataink — kez­di a beszélgetést Sarka Lajos, a KISZ-bizottság titkára. — Az ifjúsági szervezet révén évek óta egyhónapos NDK- beli építőtáborba utazhatnak a hallgatók. A háromhetes munkát egy hét országjárás egészíti ki. — Én éppen egy ilyen al­kalommal jártam az NDK- ban — kapcsolódik hozzánk Lukács Ilona. — Textilgép­gyárban dolgoztunk. A hallgatók a legmagasabb­ra értékelik a lengyel testvér- városba, Rzeszówba induló utakat. 1972-ig Opole tanár­képzőjével ápoltak testvér- kapcsolatot, de utána — talán igazodva a városok jó viszo­nyához — a rzeszówi peda­gógiai főiskolával szerveznek közös programokat. Igen sokszálú a Szovjet­unióhoz fűződő barátság. Az ungvári egyetemre minden évben utaznak nyíregyházi hallgatók, illetve a nemzet­közi építőtáborba hozzánk is jönnek a szovjet testvérváros­ból. Az oroszszakosok a tan­szék révén is többféleképpen mehetnek a Szovjetunióba. A külügyi bizotságban Var­ga Zsuzsa koordinálja ezeket a programokat. — Legjelentősebb a kisze- seknek a nyári építőtáboro­zás. Itt az oroszul kevésbé tudó hallgatók is „szót kap­nak”. A jelmezes divatbemu­tatónkon például paradicsom^ hölgyet alakított egy fiú, lá­daruhát' öltött a manöken. Igaz^ tolmácsoltunk minden­kinek, aki csak kérte, de egyre több azoknak a hallga­tóknak a száma, akik egy-egy kellemes nyár után látnak a nyelvtanuláshoz. Egy-egy, útra sokszoros a túljelentkezés, a KISZ-bi- zottság csak a tanulmányi eredmény és a mozgalmi munka alapján tudja eldön­teni, ki menjen. Társas útra befizetni nehéz lenne, viszont aki mindenképpen szeretne külföldön is járni, elmehet idegenvezetőnek. Orosz, né­met, francia, angol és olasz nyelven 86 jelölt készül a kül­földi utakra, harmincketten a belföldre utazó turistákat kí­sérhetik. Most a testnevelés- szakosok egy nem mindenna­pi vállalkozással hívták fel magukra a figyelmet: kerék­párral akarnak kimenni a moszkvai olimpiára! Már megkapták az Oktatási Minisztérium és a KISZ KB engedélyét, a szovjet nagy- követség válaszát minden percben várják. A Csepel Mű­vek tíz speciálisan kiképzett kerékpárt küldött a vállalko­zó kedvű diákoknak. Szükség is lesz rá: napi 100 kilométert fognak kerekezni... Tóth Kornélia mit írnak rólunk? Az elmúlt hetek korántsem bőséges választékából három szabolcs-szatmári téma kínál­kozik tallózásra. Az első az „Idegenforgalom” címűi fo­lyóirat idei 2. számában két oldalt is betölt. SZABOLCS-SZATMÁRI VÁLTOZÁSOK Szabolcs-Szatmár megyéről vajmi keveset tudna bárki is kapásból berajzolni az ide­genforgalmi térképre. Pedig a fehér folt ma már igazán túl­zás. Annál is inkább, mert olyasfajta látnivalók fogad­ják az ide látogatót, amelyek szinte egyedülállóak az egész országbah. A cikkíró mielőtt részletesen hozzákezdene a látnivalók taglalásához, fel­teszi a kérdést: vajon miért, hogy sokakban megvan még a viszolygás e vidékkel szem­ben? Egyfelől mindenképpen él még az a .kép, amelyet a legtöbben a múlt benyomásai alapján alkottak magukban. Elmaradott, magába fordult, szegény vidék volt ez — de azóta olyan mértékű fejlődés útjára lépett, amilyennel ke­vés megye dicsekedhet. Más­felől választ adhatnak az ide­genforgalmi szokások is. A rhagyar turista a Balatont és a" Velencei-tavat keresi fel, elfeledvén, hogy Szabolcs- Szatmárban a legtisztább ha­zánkban a Tisza, s ott van a Sóstó is. amely nyaranta üdü­lőparadicsom. S persze ide tartozik az is, amiért — a fej­lődés ellenére is— oly csekély a külföldi vendégek száma: Szabolcs-Szatmár csak ide­genforgalmi végpont ezért le kell mondani a tran­zitturizmus áldásos hatásai­ról. SZAKMUNKÁSKÉPZÉS GYÁRON BELÜL A Csepel Művek nyírbáto­ri gyáregységében az 1975— 80-as években 510-en sajátí­tották el a forgácsoló, szerelő­lakatos, a villanyszerelő szak­mákan — olvastuk a Munka c. szakszervezeti folyóirat 1 számában. Az újságíró azt kutatja, hogyan segítik a pá­lyaválasztást a gyáregység ve­zetői. Megtudjuk, hogy készí­tettek egy olyan térképet, amely 20 kilométeres vonzás- körzetben mutatja azokat a helységeket, ahonnan évről évre számíthatnak a végző­sökre. Évente többször is meglátogatják az iskolákat, ilyenkor részletesen tájékoz­tatják a tanulókat a szakmá­ról, a gyárról, a lehetőségek­ről, a jelentkezés feltételeiről. Évente többször is kinyitják a gyár kapuit a szülők és a gyermekek előtt. Ilyenkor a gyárról készült filmek bemu­tatják a fejlődést, a különbö­ző szakmákat, a gyár által nyújtott lehetőségeket. A tan­műhelyben oktatók felügyele­te mellett barkácsolhatnak. MINŐSÉGI BÉREZÉS A „Munka” c. folyóirat 2. száma „Mindent a minősé­gért” címmel ismerteti a Száév-nél alkalmazott mód­szereket. Figyelemre méltó a cikk következő része:........szi­gorú minőségi átvétellel és az építés közbeni minőségi el­lenőrzéssel is igyekszünk a munkák szabványszerűségét, pontosságát ellenőrizni. Ki­lenctagú minőségellenőri cso­port végzi e munkát, ezek kö­zött két állandó mozgó ellen­őr hívja fel a figyelmet a leg­kisebb hiányosságokra is ... Ha egy dolgozó több szakmát is elsajátít és vállalja azt, hogy. tg .megs^ejrzgtt ^szakmai képesítésének ' harrnelyikébén dolgozik, akkor a dolgozó munkájáért pótlékot kap ... A minőségi bérezést a válla­lat célszerűen egészíti ki a nem fizikai dolgozók premi­zálásával. Az éves bérfejlesz­tések jelentős hányadát moz­gó bérként fizetik, elsősorban azokban a szakmákban, ahol valamilyen feszültség kelet­kezik. Napi 13 tonna kenyér Kevert kuglóf Gyarmatról A fehérgyarmati kenyér­gyárban híre sincs már a sü­tőlapátnak, a kézzel dagasz- tásnak. Mindössze hárman szorgoskodnak a dagasztógép és az új, „szalag rendszerű” sütőkemence mellett. Egy éve az új gyártástech­nológia jó elsajátításáért iz­gultunk, most pedig — a szál­kái üzem leállása következ­tében — á zökkenőmentes, jó ellátás biztosításáért, mondja Varga Béla üzemvezető. Most 103 üzletet látnak el kenyérrel és péksüteménnyel, ami napi 13 tonnát jelent ke­nyérből és közel 50 000 más sütőipari terméket. Ma már megszokták a nagy számokat — a régi üzemben 700 kilogramm volt egy dolgozó termelése —, egy Börtönből börtönbe Hendre Zoltán 21 éves Nyíregyháza, istvánbokori la­kos mint különös és többszö­rös visszaeső állt a bíróság előtt. Fiatal kora ellenére eddig 2 évet és 3 hónapot töl­tött börtönben. Az elmúlt év szeptember 27-én feltételes kevezménnyel szabadult, de már október 16-án újabb bűncselekményt követett el. Ezen a napon Nyíregyházán, a Debreceni úton lévő Tüzép- telep bejárata mellett egy homokosládához támasztott, lakattal lezárt RIGA 12-es tí­pusú segédmotor-kerékpárt vett észre. Az ittas Hendre a segédmotorról lefeszítette a lakatot, mert pálinkát akart- vásárolni és nem volt kedve gyalogolni. A motorkerékpárral elhaj­tott, majd a délelőtti órákban vissza is vitte oda, ahonnan elvette. A motorkerékpár tu­lajdonosa idő közben kereste a járművét, s mivel nem ta­lálta, értesítette a rendőrsé­get. A rendőrség a tolvajt tetten érte, amikor az a mo­torkerékpárt visszavitte. Kár nem keletkezett, mivel a sér­tett visszakapta motorke­rékpárját, de a bíróság Hend­re Zoltán jármű önkényes elvételének vétségéért nyolc­hónapi szabadságvesztésre ítélte, melyet börtönben kell letöltenie. A bíróság a bün­tetés kiszabásánál súlyosbító körülményként értékelte a különös visszaesést és azt, hogy Hendre Zoltán alig sza­badult ki a bötönből és máris újabb bűncselekményt köve­tett el. A bíróság kimondta, hogy a vádlott feltételes sza­badságra sem bocsájtható. Az ítélet jogerős. m. f. műszakban 1200—1300 kg kenyeret kell egy-egy péknek megsütni. Szerencsére nem görnyednek már a dagasztó fölött, nem igényel fizikai erőt a kétkilós kenyértészta kiszakítása sem. Mindezt az üzemben gombnyomásra el­végzi az ember helyett a gép. A 30 község ellátásának igazi gondjait a szállítás biz­tosítása jelenti, azért, hogy a legtávolabbi szatmári faluban is délelőtt friss kenyérhez jus­sanak, egy újabb kenyérszál­lító autót állítanak forga­lomba. Az új technológia nemcsak a pékek munkáját könnyí­tette meg, hanem lehetőséget teremtett a választék bővíté­sére is. Az eddig is készített tészták mellett nem régen kezdték el a kevert kuglóf sütését, amely igen hamar kedvelt lett a vásárlók köré­ben. A kenyérválasztékot megpróbálták bővíteni — rozskenyérrel —, de nem arattak vele sikert, így az üzem fehér és burgonyás ke­nyeret süt jelen pillanatban, de lehetőség lenne még alföl­di és teflonkenyerek sütésére 'is. A termelés mellett törőd­nek környezetükkel is, hogy minél jobban második ottho­nuknak érezzék munkahe­lyüket. Az öt szocialista bri­gád elhatározta, hogy a gyár udvarán ők is kialakítanak egy kisméretű labdarúgópá­lyát és a gyár előtti területet is parkosítják. A közelmúlt­ban oldódott meg az üzemi ét­keztetés. «7FEFhang|

Next

/
Thumbnails
Contents