Kelet-Magyarország, 1980. március (40. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-01 / 51. szám
1980. március 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Áz új szabályozók tükrében Beruház a tsz A NÉPGAZDASÁGI EGYENSÚLY javítása érdekében a mezőgazdasági ágazatnak is mozgósítani kell tartalékait. Elsősorban ezt a célt szolgálja az 1980. január 1-én életbelépett új szabályozó renc&zer is. A megváltozott helyzet egyik jellemzője a felhalmozási alapok csökkentése, ami többé-kevésbé módosítja a fejlesztési célokat, a beruházási tevékenységet. Az állóalapok fejlesztése szempontjából is felvetődik a kérdés: mi várható 1980-ban, illetve a következő években, milyen lehetőség van az állóeszköz-állomány növelésére? Az új szabályozó rendszer összességében mérsékelt beruházási tevékenységet tesz lehetővé. Már az 1979. évi eredményből átlagosan mintegy 15 százalékkal kisebb fejlesztési alapot képezhetnek a szövetkezetek. Az amortizáció összege azonban — tükrözve a korábbi évek beruházási dinamikáját — változatlanul növekszik. Ezt a növekedést még erősíti az új szabályozó rendszer azáltal, hogy az amortizációt az új — általában csökkentett — - állami támogatások figyelembevételével kell képezni. Gazdaságpolitikai cél a folyamatban levő beruházások gyors befejezése, illetve üzembe helyezése. Ennek megfelelően új beruházásra — az ültetvénytelepítés kivételével — állami támogatási okiratot nem adnak ki, s ez az intézkedés — a juh- és sertéstartási beruházások kivételével — várhatóan az év végéig érvényben marad. Ugyanakkor előnyös lehetőség, hogy az 1981-ben induló beruházásokhoz már ez évben — a beruházási alapokmány,. illetve döntést megalapozó javaslat alapján — kiadnak állami támogatási okiratot. Ez a lehetőség a hitelezésben is érvényre jut: a szövetkezetek — amennyiben elbírálható hiteligénnyel jelentkeznek — hiteligéretet kaphatnak a következő évre. A hitelezésben további kezdemény is van. A 20 százalékos kötelező tartalékalapot ezután a beruházási költség részének tekintik, tehát fedezetére csak a beruházás finanszírozásánál előírt arányban kell saját erőt biztosítani. EGYES BERUHÁZÁSOK — elsősorban állattenyésztési épületek — állami támogatása típustervek használatához kötött. Az egyedi tervek engedélyezése a korábbiakhoz viszonyítva szűkebb körű lesz: meghatározott fajlagos költségszint alatt nem szükséges engedély. Egyidejűleg módosították a típustervek jegyzékét is, ebben fokozottan érvényesül a takarékosság követelménye. A megváltozott kögazdasá- gi környezetben a viszonylag töretlen gazdasági növekedéshez, a lehetőségek kihasználásához termelőszövetkezeteink beruházási feladatai az alábbiak szerint körvonalazhatók : Népgazdasági és üzemi érdek a folyamatban levő beruházások mielőbbi befejezése, üzembehelyezése. A fejlesztési eszközöket elsősorban a termőföld racionális hasznosítását biztosító gépesítésre kell koncentrálni. Az építési beruházásokat — elsősorban a fejlesztési források szűkössége miatt — mindenekelőtt a felújításokra, kapacitást bővítő rekonstrukciókra kell összpon tosiítani. 1981-ben várhatóan több új építési beruházás indul. Az állami támogatási keret korlátozott, az okirat kiadása az igények beérkezési sorrendjében történik. A következő évi beruházásokhoz ezért a támogatást —a korábban ismertetett lehetőség alapján -r- még 1980 első fél évében igényeljék. Ugyanez vonatkozik a hitel biztosítására is. 1980. március 31-től az ültetvénytelepítés mellett a juh- és sertéstartási beruházások is állami támogatással indíthatók. A támogatási keret korlátozottsága miatt azonban ajánlatos mielőbb benyújtani az igényt. Az ÚJ SZABÁLYOZÓ RENDSZER kedvező feltételeket teremt a kiegészítő tevékenység fejlesztésére. A termel őszövetkezet eknek anyagi erőforrásaik, foglalkoztatási helyzetük, közgazdasági adottságaik számbavételével keresni kell előnyös, a gazdasági növekedést elősegítő melléküzemág kialakításának lehetőségét. Ilyen irányú fejlesztéshez a kedvezőtlen adottságú tsz-eknek termelési adóból visszafizetendő fejlesztési hozzájárulás igénybevételére is van lehetőség. Megyénk termelőszövetkezetei is szigorúbb feltételek között gazdálkodnak a jövőben. A magasabb követelményeket azonban mint új feltételeket tudomásul kell venni, a gazdálkodási keretét ez határozza meg. Az új szabályozó rendszer egyben új le- lehetőségeket is teremt, s ezt ki kell aknázni. Termelőszövetkezeteinkben a nehéz körülmények ellenére is lehetőség van az anyagi-műszaki bázis fejlesztésére. Pesel Antal, a megyei tanács főelőadója H. Csorna István segíti a tájékozódást Hámori András pilótának Ha gazdagon terített polcon sokféle tejterméket talál a vásárló, ez bizonyára arra ösztönzi, hogy válasszon is közülük valamit. Ha viszont üresen tátong a tejtermékek helye, nem biztos, hogy hiányolni fogja a vevő ezeket a készítményeket. A Belkereskedelmi Minisztérium adatai szerint az idei év január, február hónapjaiban jóval kevesebb tejet, tejterméket fogyasztott a lakosság, mint 1979 hasonló időszakában. Néhány éve még jóakarattal sem lehetett tej termelési és -fogyasztási kultúráról beszélni Szabolcs-Szatmárban. De tavaly már az országban a legtöbb tejet ez a megye adta, 140 millió litert vásároltak fel. Ennek fele a háztáji gazdaságokból, másik fele a termelőszövetkezetekből, állami gazdaságokból került a tejipari vállalathoz. A fogyasztók asztalára csak friss, kiváló minőségű termékek kerülhetnek, ehhez legelőször a felvásárolt tej minőségét kell javítani. A feldolgozás során maximálisan Műtrágya helikopterről Megyeszerte sok gép birkózik a fagyból lassan kiengedő talajjal, hogy minél hamarabb elvégezze a szükséges munkákat a földeken. A baktalórántházi Dózsa Tsz kalászos táblái fölött könnyedén szállva szórja ki a nitrogén tartalmú műtrágyát a helikopter. Traktorral közel három hétig tartana a 800 hektáros terület beszórása, amelyet a helikopter két nap alatt végez el. Gaál Béla képriportja törekednek a tej félék hatóanyagainak, ízének, zamaitá- nak megóvására, hogy a szavatossági időn belül a lehető legjobb minőségű termék kerüljön a boltokba. A tejipart vállalatnál — a körültekintő higiéniai eljárások ellenére — tavaly 11 millió forint veszteséget jelentett a visszaküldött tej (ez a szám nem tartalmazza a tejtermékeket). Hat és fél millió forint a folyós tejeken „úszott el”, ez egyértelműen a vállalat számlájára írható. Viszont 4,5 millió forint az a kár, amely a lejárt szavatossági idejű termékek leírásából keletkezett. Ez a tétel a kereskedelem vétke. Ahhoz, hogy ezt az igen kényes alapanyagot jó minőségű termékké feldolgozzák és időben eljuttassák a fogyasztóhoz, a jelenleginél még körültekintőbb szervezésre, gondosságra van szükség. Az ipar szempontjából minden feltétel adott a jó minőségű, nagy választékot adó termékek gyártásához. A megfelelő ipari kapacitást körültekintő kereskedelmi ellátásnak kell követnie. A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya éppen ezért a jövőben nagy figyelemmel kíséri majd a megrendelt és a ki nem szállított termékek arányát. Így egyértelműen megállapíthatják, az ipar nem szállít-e vagy a kereskedelem nem rendel? A helyi tapasztalatok változatosak. Mátészalkán például már délután, a zárás előtt kiviszik a nagyobb üzletekbe a tejet, tejterméket — másnap hajnalban is ugyanezt vinnék — és így a nyitáskor már teljes kínálatot adnak a vásárlóknak. A vásá- rosnaményi szövetkezetnek azt nehezményezték, hogy megépült egy 12 tantermes iskola és nem tudnak helyiséget adni az iskolatej árusítására. A Fehérgyarmati Áfész- hez tartozó Milotán és Tisza- kóródon megszüntették az is- kolaitej forgalmazását,, mert nem érkezik meg a nagyszünetre a szállítmány... (t. k.) I smerősöm bajban volt. A kislánya óvodás. Mondjam? Kölcsönzőbe szaladgált, a varrónőkkel tárgyalt — egy családi költségvetéshez képest — beruházott. Hétszáz forintot költött egyetlen farsangi gyer- mekdélelőttre. A barátom töpreng: a névnapjára két kollegától is márkás konyakot kapott. És most a kollégáinak következik a névnapja. Valamivel drágábbat kell (!) venni nekik, hiszen az ajándékozási versenyük hajdan egy féldecivel kezdődött, és egy „2 decis barackkal” folytatódott. Más: az unokatestvér lakodalmán két disznót vágtak. Borjúhús is kell a lakodalomhoz, mert a másikon „csak” disznóhús volt és mert a második lakodalom nem lehet szegényesebb, mint az első. Könnyű kikövetkeztetni: a falu'bán ezentúl a borjúhús lesz a „sikk” ... Másabb: hajdanában egy- egy csigacsinálőba vinni kellett egy tyúkot, lisztet, tojást ... Ma, tyúkokat, lisztet, tojást, de ehhez vajat, fűszereket, férfi létemre felsorolni sem tudom, hogy mi mindent vinni kell még. Bevallom, hogy- példatáram aggasztóan gazdag. Kis kamasz barátom motorért koldul, hiszen kismotora már az osztályban minden „jobb” srácnak van. Egy-egy lakodalomban menyasszonyitánckor a piros pénz elpirulna a táLicit nyérban, mert a lila pénz a norma. És ha lenne már ezres bankónk, akkor azt „hajítanánk” a tányérba, és a lila ötszázas dideregne a szégyen miatt. Ugyanúgy licitálunk egymásra külföldi utakkal, a gyereknek épített emeletes házzal. A látszatok, külsőségek ezer és ezer frontján így ütközünk meg magunkkal. Nem az a baj, hogy sokat adunk, csak az adhat, akinek van miből, hanem az, hogy erőnkön felül is adunk, mert friss történelmi élményünk még, hogy lesz miből adni holnap is. Licitálunk? Igen. Már elértünk addig, hogy aki csúszópénzért szerez valamit, az drágábbra hazudja a csúszópénzt, mert többért elérni valamit rangosabb. Egy óvodás kicsi lányról írtam. ö még ártatlan ebben az egészben, de ő is megnő, szokásainkhoz nő és — kellemetlen álom! — tizennégy éves korában sírógörcsöt kap, ha a nevenapján nem tudja homárral és kaviárral megkínálni játszótársait. Persze még az is lehet, hogy kínálhatná, de ehhez valami olyasmi is kellene, hogy életünkben társadalmilag elfogadhatatlanná válnának az ilyesfajta versenyek. Hallom: egy vállalat a táj- értekezletre különbet akar produkálni a vendéglátásiban mint a másik. A vállalat az üdülőjéből táj értekezletekhez csinál paradicsomot, egy szövetkezet „vendégpuskákat” .vesz, mert a szomszéd szövetkezet csak „vendég horgász- botokikal” rendelkezik. Ez utóbbi példák . talán túlzók. Remélni szeretném, hogy biztosan azok, de az az óvodás kislány is lesz egyszer felnőtt ... Talán nem is kell ezt már magyarázni. Gondoljunk arra, ahogyan élünk. Bennem mindig félsz van, amikor licitálunk ... Bartha Gábor Gép tölti a műtrágyát a helikopter gyomrába „Elfolyt11 milliók Tej az étrendben Kirilla Béláné Simon Ferencné Vékony Lászlóné Á gépek kihasználásáról „Fokozni kell a korszerű berendezések több műszakban történő kihasználását, a régi üzemek rekonstrukcióját.” (A XII. kongresszus irányelveiből.) KIRILLA BÉLÁNÉ, a Budapesti Finomkötöttáru Gyár mátészalkai gyárának termelési csoportvezetője: i — Nálunk a rdkonstruk- ció még szóba sem jöhet, hiszen fiatal gyár ez, de pontosan a fiatalság miatt sokat lehet beszélni a korszerű berendezések kihasználásáról. Azt hiszem, meglehetősen szerteágazó kérdés ez, és a gépek tényleges munkaóráitól kezdve, a fegyelem kérdésein át, egészen a minőségi munkáig, sokminden idetartozik. — A gépparkról csak ennyit: korszerű, automata, nagy teljesítményű gépeink vannak. A műszakszámot nézve véleményem szerint nincs szégyenkezni valónk, hisz egy tized hijján, két műszakban dolgozunk. A nagyvállalat gyáregységeinél általában ez a helyzet. — Ahhoz képest, hogy új ez a gyár, meglehetősen szépen dolgozunk, de bőségesen akad még tanulni- való. Noha nagy javulás volt, de még mindig küszködünk a fegyelemmel is, ami úgy kapcsolódik a gépek kihasználásához, hogy egyáltalán nem mindegy: mennyit lazsálnak használóik, mennyit mennek ki cigarettázni, és mennyi időt töltenek a büfében. Továbbá szorosan ide tartozik a munka minősége is, hiszen ha az értékes munkaórák egy részét a hanyagul dolgozók selejtjének javítására kell fordítani, nem mondhatjuk, hogy az értékes gépeket úgy és arra használjuk, amire szükséges. Ez utóbbin, a január 1-én bevezetett minőségi bérezés, máris érezhetően javított. — Nem feledkezhetünk azonban meg a rajtunk kívülálló okokról sem, mint például az időleges anyaghiányról. Azonban ez szerencsére elég ritka eset, és ha bekövetkezik sem ijedünk meg, hiszen mindig van mivel foglalkoztatni a dolgozókat. Tavaly — külkereskedelmi okok miatt —, egyszer sokasodott meg a gondunk, mert több mint két hétig nem volt kelménk. Ezt az időszakot átcsoportosítással és szabadságolással hidaltuk át. SIMON FERENCNÉ, blokkvezető: — A javulást talán az mutatja a legjobban, hogy egy-egy átállás miatt régen fél napot is állt a szalag, ma pedig, részben a gyakorlottság, részben az átszervezések révén tíz perc is elegendő minderre. — Gépeink túlnyomó többsége 100 százalékos teljesítménnyel dolgozik, kivéve néhány speciális berendezést. Ezek közé a gomb- lyukazó, a gomb felvarró, a cakkozó és egyéb gépek tartoznak. Ezek működtetése elsősorban attól függ, milyen megrendelései vannak a gyárnak. Néha állnak ezek, máskor pedig akkora a megterhelés, hogy az elkészült darabokat nem győzzük elhelyezni. — Esetenként a kellékhiány is közbeszól. Ezek többnyire kereskedelmi gondok, de néha megesik, hogy a pesti szállítmányokból kifelejtenek valamit, ami miatt aztán mi nem arra használjuk a gépeket, amire kellene. — Van azonban egy komoly gondunk is. Három blokk itöbb tucatnyi gépe — egy-egy gép 70 ezer forintot is megér —, állni kényszerülnek, mert nincs megrendelésünk. Ezen az esetleges bérmunka segíthetne, azonban bonyolítja a helyzetet, hogy ha lenne is mit csinálni, nem lenne kivel. A három blokkra ugyanis 180 új dolgozó kellene, munkaerő volna is, de hiányzik a bérkeret. VÉKONY LÁSZLÓNÉ, varrónő: — Tudomásom szerint Mátészalka adja a belkereskedelemben kapható áruk 60—70 százalékát, exportra is termelünk, tehát sok múlik az embereken és a gépeken. Fontos dolog ezért, hogy eszközeink jól legyenek karbantartva. Ennek egyik része reánk hárul, mert kötelességünk gépeinket tisztán átadni a váltótársnak, hogy az azonnal dolgozni tudhasson és lehetőleg ne érje meglepetés. — Meglepetés, vagyis hiba, még az olyan új szerkezeteknél is előfordul, mint amilyenek a mieink. Néha hibás lesz valamelyik, de a kiesés legtöbbször nem több, mint 10—15 perc. Ez a műszerészeket is dicséri, ráadásul ha fogósnak bizonyul a probléma, akkor tartalék gépet állítanak be arra az időre, míg a hibát elhárítják. Ilyen esetek miatt tehát, viszonylag kevés idő vész el. — A hiánycikkek azonban kísértenek néha: az automata gépek egyik kicsiny, ám fontos alkatrésze például nehezen beszerezhető, nem kapható a kampós szálvágó. — Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy műszerészeink számos újítással is segítik a gépek hatékonyságát, jobb kihasználását. Speidl Zoltán & Y S' •* ^ i a j, » ' « \ V g m ibp b íl! bi A*~j jLLL JLa A.TjBoB
