Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-12 / 35. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 12. Kóla és kalács A Ny ír kémia Vállalat nyíregyházi szikvízüzemében havonta 700—800 ezer üveg üdítőt palackoznak. A nyíregyházi kenyérgyárban Konyeczki Erika kávéházi kalács fonásához készíti elő a nyers tésztát. (Császár Csaba felvételei) A robbanás piramis alakban terjed Nagyobb gondot a gázkészülékekre! Gázrobbanás történt február 2-án Nyíregyházán, a Kórház utca 3. szám alatti épület egyik harmadik emeleti lakásában. A gázpalack nyomás- csökkentője elromlott, a gáz szivárogni kezdett, s a levegővel keveredve a tűzhely lángjától belobbant. A lakók ezúttal személyi sérülés és anyagi kár nélkül úszták meg a robbanást. A lakás tulajdonosai múlt év nyarán költöztek egy földszintes családi házból a Kórház utcai épületbe. Szabálysértést követtek el, amikor a lakcímváltozásról nem értesítették a Tigázt. Ugyanis miniszteri rendelet írja elő, hogy ha a lakó elköltözik és magával viszi vagy eladja a gázkészüléket, be kell jelenteni a változást a gázszolgáltató és szerelő vállalatnak. (Ezt egyébként a legtöbben elmulasztják.) A család magával vitte a propán-bután gázpalackot és a hozzátartozó tűzhelyet az új lakásba. Mikor értesültek arról, hogy az épületben többen is gázzal főznek — bár valamennyi lakásba beépített elektromos tűzhely található — januárban ők is használni kezdték a gázkészüléket. Jogszabály készült arról, hogy emeletes paneles, vagy blokkos épületekben — ilyen a Kórház utca 3. szám alatti ház is — propán-bután gázt használni nem lehet. Még a a földszintes téglafalú lakásokban is veszélyt jelent a gáz használata. Hiszen ha a készülék elromlik, vagy szabálytalanul használják, köny- nyen robbanás keletkezhet. Tavaly megyénkben négy alkalommal keletkezett ilyen okok miatt gázrobbanás. Ra- kamazon 55 ezer, Nyírmegy- gyesen 10 500, Mátészalkán 15 ezer forint kár keletkezett. A legsúlyosabb robbanás a Kállósemjénhez tartozó Üj- falurét tanyán történt, ahol patkányt akart irtani egy férfi. A szabálytalanul használt gáz belobbant, s a férfi olyan súlyosan megégett, hogy néhány nap múlva sérüléseibe belehalt. Paneles és blokkos lakásoknál fokozott ez a veszély: a panelek könnyen megrongálódnak, ezáltal károsodhat az épület tartószerkezete. A robbanás — amely piramis alakban terjed és rombol — erejétől függően 5—6 lakásban is tetemes anyagi kárt okozhat —, nem említve a közvetlen életveszélyt. Nem véletlen, hogy ezeket az épületeket eleve villanytűzhely- lyel szerelik fel. (h.) Csecsemőgondozástól az időskorig Elsősegély, betegápolás Ülést tartott a megyei vezetőség Az egészséges életmódra neveléstől a véradásig, az alkoholizmus elleni küzdelemtől az ifjúságvédelemig, a tisztasági mozgalomtól az idősekről történő gondoskodásig igen szerteágazó tevékenységről számolt be a Magyar Vöröskereszt megyei vezetősége február 11-én tartott ülésén. A múlt évi munkát értékelve megállapították : nőtt a vöröskeresztes aktivisták tekintélye, szélesedtek azok a lehetőségek, amelyekkel hatékonyabb munkát tudnak végezni testi, lelki egészségünk megóvásáért. Filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartottak a betegségek megelőzéséről, az időskori problémákról, a családvédelemről. A tavaly lezajlott 2542 ismeretterjesztő előadásra közel 90 ezren voltak kíváncsiak! Az iskolák mellett az ipari és mezőgazdasági üzemek, intézmények és néhány lakóterület adott otthont az előadásoknak. Tanfolyamaikon több mint 11 ezren szereztek elsősegély- nyújtó, házi betegápolási, csecsemőgondozási és általános vöröskeresztes ismereteket. A tisztasági mozgalomban évtizedek óta, karöltve a népfrontbizottságokkal, élénk tevékenységet fejt ki a Vöröskereszt. Tavaly a városi társadalmi munkamozgalomhoz csatlakozott Nyíregyháza, Fehérgyarmaton „mintautcát” alakítottak ki. Az utóbbi években jelentősen növekedett a cigány lakta települések higiéniája. Fehérgyarmaton például 32 cigánylakás közül 7 kapta meg a „Tiszta udvar, rendes ház” kitüntető táblát. A gyermek- és ifjúságvédelmi munkában szoros kapcsolatot ápolnak a gyámügyi és szociálpolitikai szervekkel, a pártfogói hálózat bővítésére és a nevelőszülők számának gyarapítását szorgalmazzák. Felderítették: hány veszélyeztetett gyerek él egy- egy területen, figyelemmel kísérik az állami gondozásba vett fiatalok testi, lelki, szellemi fejlődését, szervezték a gyermekvédelmi intézmények társadalmi támogatását. A családi életre nevelés keretén belül szó esett a helyes családtervezésről, az idősek megbecsüléséről, az egészséges életmódról. Az idős ko- rúakat igen sok vöröskeresztes aktivista gondozza, munkájuk elsősorban a bevásárlásra, takarításra, gyógyszerkiváltásra, tüzelőkészítésre és más ház körüli feladatok ellátására irányul. Igen jelentős a térítésmentes véradás, tavaly 6,8 millió liter vért adtak a megyében, lényegesen többet a tervezettnél. Az idei tervek közt foglalkozni kívánnak a mozgássérült betegek utógondozásával, a gyógyult alkoholisták állapotának figyelemmel kísérésével. Az eddigi akciókat ebben az évben is meghirdetik. (tk) Korszerűsítik a szállítást Uj sütőüzemek megyénkben A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál terv szerint ebben az évben 31 420 tonna kenyeret sütnek. Péksüteményekből 69 millió készül. A jelenlegi nyolcvan fölötti sütőipari választéklista további ötféle — Szabolcsban újnak számító —, főleg töltelékes áruval bővül. A szállítás korszerűsítése, gyorsítása céljából ez évben négy új, pékárut szállító gépkocsit szerez be a vállalat. A nagyobb technikai fegyelem, a korszerűbb üzemképesség jegyében kerül sor további hálózatfejlesztésre. Nagykállóban mindenféle pékáru készítésére alkalmas, 17 millió forintba kerülő modern, két műszakban 13 tonna termék előállítására alkalmas sütőüzem épül. A megye északi részében eddig Kisvárdán és Záhonyban volt péküzem. A környéke jobb ellátása érdekében, nyolc óra alatt 5 tonnás kapacitású új üzem nyit még az idén Mán- dokon. Nyíregyházán, az elávult Szófia utcai műszaki telep helyett új területen — a tejporgyár mellett — megkezdik a vállalat új, korszerű telepének kivitelezését. A sütőipari vállalat idei tervében jelentős feladatot ad a takarékosság fokozása. Ez többek közt — a nagyobb tételeket véve figyelembe —, alapanyagokból 780, karbantartási költségből 200, energiából 160, selejtcsökkentés- ből 60 ezer forint megtakarítást irányoz elő. A vállalat szocialista brigádjai — a felszabadulási és kongresszusi országos mozgalomhoz csatlakozva — 1 millió 225 ezer forint önköltségcsökkentési megtakarítást vállaltak erre az esztendőre. A. B. Elitta a szén árát Eddig háromszor büntették meg vagyon elleni bűncselekmény miatt a 42 éves Varga Tibor bodrogszegi lakost, de a korábbi nevelő jellegű büntetések nem sokat változtattak rajta. Állandó munkahelye nem volt, a Tüzép nyíregyházi telepén végzett alkalmi munkát, s abból tartotta el magát. Egyik nap egy tehertaxi rakodója, volt, s amikor este befejezték a munkát, a taxisofőr átadott neki 4400 forintot, hogy reggel vegyen érte szenet, hogy amikor ő a tehertaxival beér a telepre, már pakolhassák is a tüzelőt és indulhassanak a következő megrendelőhöz. Varga zsebrevágta a pénzt, de kora reggel nem szenet vásárolt, hanem vonatra ült, hazautazott Sátoraljaújhelyre szüleihez, vett 2500 forintért egy bőrkabátot, s míg tartott a pénzből, addig szórakozott. Amikor elfogyott a taxisofőrtől kapott pénz, egy ezresért áruba bocsátotta a kabátot is, s a pénzt is szórakozásaira költötte. A Nyíregyházi Járásbíróság a sikkasztó Vargát, mint különös és többszörös visszaesőt másfél év börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte a kár megtérítésére. Nagy János 43 éves kékesei lakost folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelésért és kétrendbeli magán-okirathamisí- tásért ítélte el a Kisvárdai Járásbíróság. Nagy a kékesei sportkör pénztárosa volt, ő kezelte az egyesület pénzét. Tavaly nyáron, amikor a sportkör fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte, egy 3000 forintos vacsorát rendeztek. Később még két alkalommal 500—500 forintos kiadásuk volt különböző összejövetelekre, amelyekre Nagy adott pénzt a sportkör kasszájából, de mivel ilyen célokra nem lehetett volna pénzt költeni, hamis számlákat szerzett, s úgy tüntette fel rajtuk a kiadásokat, mintha azokat mosási díjra fizette volna ki. A bíróság Nagy Jánost 6000 forint pénzbüntetésre ítélte. Mindkét ítélet jogerős. []képermyö[ mit Mostanában — az utóbbi fél évben? — több az ismétlés az adások között. Nem olyanná gondolok elsősorban, mint a szilveszteri műsor, amit — jó ötlettel részletekbe® adnak újra, hanem a tévéjátékok, az ismeretterjesztő műsorok, tévéffimek, szórakoztató adósok megismétlésére. Hosszabb-rövidebb idő után kerül sor erre, s hogy ez szerkesztési, műsorpolitikai elv azt nemcsak magából az ismétlés tényéből látni, hanem abból is, hogy a tévéújság azt is jelzi, hogy mikor fogják ezt vagy azt az adást megismételni. Mind az ismétlés, mind előre jelzése igen jó dolog. Az viszont nem, hogy néha hónapok telnek el egy-egy jó és szórakoztató műsor megismétléséig. A kép és a nyomtatott szöveg (utólagos) összekapcsolása régebben, követett és bevált gyakorlata a televíziónak. Nevezetesen az, hogy egy-egy adáshoz kiegészítő anyag jelenik meg valamely hetilapban, folyóiratban. Jó lenne ezt a kört az egészségügyi, a technikai, a történelmi témák mellett a jelentősebb politikai vagy morális kérdésekre is kiterjeszteni. Például a múlt héten a Tudósklub a gazdaság, az ösztönzés, az erkölcs egymással szorosan összefüggő problémái közül vett elő jónéhányat. A legtöbb ilyen beszélgetés meghallgatása arra jó a nézőnek, hogy tájékozódjon, esetleg újabb kérdések vetődjenek fel benne. Arra már kevésbé, hogy el tudjon mélyülni a témában, vagy hogy egyik vagy másik álláspont alaposabban meg tudja őt győzni. (Ha egyáltalán alakul ki valamiféle vita ilyen alkalmakkor.) Ugyanis általánosabb, hogy ezekben a beszélgetésekben inkább szekundál- nak egymásnak a résztvevők, semmiint vitatkoznak. Márpedig a nézőben (hallgatóban) jobban rögzül valami, ha ellentétpárok formájában értesül róla; ugyanis jobban figyel, mert választania kell; az azonos vélemények variációi köny- nyen elgyengítik a figyelmet. Visszatérve az előbbi fonalhoz: az ilyen témákhoz is hasznos lenne irodalmat rögzítve kapcsolni valamely nagy példányszámú és ezért könnyen hozzáférhető hetilapban. Archív filmanyagból válogatták össze a Farinától Laudáig című összeállítást a Forma—1 világbajnokság három évtizedéről. Sokmindent megtudhatott belőle az autóversenyzés iránt érdeklődő, amellett élvezetes is volt ez a félóra. Ugyanezt meg lehetne csinálni más sportágakból is! Talán éppen a közeledő moszkvai olimpia teremtené meg hozzá az indokot. Júniusig néhány sportág történetéből a nagy eseményeket, eredményeket képről is megismerné a néző, így talán még jobban élvezné a közvetítéseket, .ha képi emlékei lennének a sportág múltjáról. Seregi István fjRADIoPIHnffl Már olvashattunk róla, hogy Moldova György nagy sikerű vasútkönyve (Akit a mozdony füstje megcsapott ...) után most a hazai textiliparról, s az iparág dolgozóiról írja újabb, érdeklődéssel várt szociográfiáját. Nyilván ebből az „anyagból” hallottunk a múlt héten egy rádióra feldolgozást, Girold Mihály nyomómester címmel, a Délutáni Rádiószínház bemutatójaként. Egy kiváló munkásemíber, volt műn- kásigazgató plasztikus portréja, helytállásban és tisztességben töretlen életútja rajzolódott ki az író és Girold Mihály jóízű beszélgetéséből. (Szándékosan nem riportot írtaim, amint a műsorlap figyelemfelhívó cikkében szerepel, mert az effajta, valóban párbeszédet — ahogyan Moldova jelölte a műsor alcímében — másnak vélem.) Moldova Györgynek — ragyogó . írói kvalitásai mellett — sajátos tehetsége a különlegesen egyedi ben az általános érvényűt megkeresni és felmutatni, kiválasztani azt a riportalanyt (novella- vagy regényhőst), akinek a sorsa az általa megélt kor és társadalma tanulságosan, jellemző tükörcserepe. Ilyen embert mutatott be nekünk a ma már nyugdíjas Girold Miháiyban is. A nagy képzettségű, elsőrangú textitayomómestert, aki a pirosnak legalább száz, a zöldnek nyolcvan tónusát megtudta különböztetni, nagyon megbecsülték a nagytőkés „textilbárók”: havi 800 pengőt keresett akkor, amikor úgy szólt a sláger, hogy „havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel...”, mégsem tudták őt kiszakítani a munkásszolidaritásból. A természetjáróknál talált szorosabb kapcsolatot a munkásmozgalommal, a negyvenes években megjárva a munkaszolgálat poklát. A felszabadulás után tíz hétig lótápból kotyvasztott kásán tengődve is legfőbb gondja a kifosztott, lerombolt gyár helyre- állítása, a munika megkezdése volt. A beszélgetésnek ebben a szakaszában forrósodott át a legjobban a műsor, a ma már majdnem anekdotává szelídített élethelyzetek, esetek felidézése mögött Girold Mihály — és hasonló társai — csodálatosan áldozatvállaló helytállása sejlett föl, minden pátosz nélkül, de annál nagyobb hatással. Majd a későbbi évek. Girold Mihály „munkásarisztokrata” lehetett volna Goldbergerék valamelyik külföldi üzemében. Ehelyett, természetesen, itthon maradt, s a nép érdekében dolgozott a termelésben, végezte pártmunkáját hűséggel, tisztességgel. 1949- ben munkásigazgatóvá nevezték ki, ám négy év múlva felmentették, mert nem tudott és nem akart a munkatársainak beválthatatlan ígéreteket tenni... Űjra a munka, az szib-elnökség, majd tevékenységben még bővelkedő nyugdíjas évek. Ez a rövid összefoglalás persze aligha érzékelteti a beszélgetés érdekességét, az egyes „sztorik” hangulatát, a műsor életszerűségét és ritmusosságát. Jó volt meghallgatni. Merkovszky Pál
