Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-02 / 27. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 2. Egészségügyi órán Mátészalkán Nemrég újították fel Mátészalkán az Esze Tamás Gimnázium egészségügyi szaktantermét. A másodéves tanulók dr. Szilágyi Dénesné és Csizmadia Józsefné tanárok anatómiai előadását hallgatják az emberi szív működéséről. (Elek Emil felvétele) Szót kértek, közügyben Falugyűlés Nyírlugoson A vendégek pontosak voltak, a házigazdák lassabban gyülekeztek a nyírlugosi művelődési ház nagytermében. Voltak, akiket elriasztott a hideg este, de negyed hét utánra így is megtelt a nagyterem. Maxim József, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára köszöntötte a falugyűlést, majd Lisztes Pál tanácselnök szá- bolt be a tanács 1979. évi munkájáról és az idei tervekről. Mire, mennyit? összefoglalón talán azt lehetne mondani, hogy 1979 Nyírlugoson nem volt kiemelkedő év, a szerény gazdálkodás időszaka volt. A tanács testületé fiatal munkás tanácstagokkal erősödött. Tárgyalt a tanács a község áruellátási, kereskedelmi helyzetéről, a háztáji és kisegítő gazdaságok gondjairól. Értékelte a községben élő nők helyzetét, megállapítván, hogy a munkavállalási lehetőségek a termelőszövetkezetben, az állami gazdaságban, a varrodában és a Debreceni Konzervgyár kirendeltségében biztosítottak. Megtárgyalta a tanács az 1980. évi költségvetést, a fejlesztési és a tanácsi munkatervet. A beszámoló részletesen ismertette, hogy mire, menynyit, miért költött a tanács és szólt az 1980. évi feladatokról.' A részletek a faluban lakók számára izgalmasak, ők örülnek, ha javul a szolgáltatás, ha az áfész idén új ABC- áruházat ad át, ha továbbépül egy utca. A beszámolót követő vita igazolta, hogy kellenek ezek, a gondokat is részletesen taglaló beszélgetések. Nyáron: vízhiány Csak kiragadottan: Galamb Ferenc az. Erkel Ferenc utcai lakosok nevében mondta el, hogy a környéken nem tudják üzemeltetni — feszültséghí- ánv miatt — a háztartási gépeket. A kérdésre a Titász dolgozója felelt: a panaszt kivizsgálják és intézkednek. Felvetődött, hogy nyáron időnként vízhiány van. A tanács elnökének válasza: a meglevő két közkút nem biztosít elég vizet, mert hiába a takarékossági felhívás, sokan csapvízzel locsolnak. Megoldás lesz, ehhez viszont anyagi fedezet kell. Addig megértést kér a tanács. Nyírlugos területén sok a csatorna. Elhanyagolt állapotukról többen is szóltak. A kérdésekre az Alsó-Nyírvíz Társulat megbízottja válaszolt. A kereskedelmi ellátás javult, de még így is többen panaszolták, hogy a szomszédos Nyíracsád ellátása sokkal jobb, az emberek átjárnak vásárolni. A Nyírbéltek és Vidéke Áfész megbízottja az árubeszerzési nehézségeket ismertette. A kapcsolat Közügyben szólt Melkó Jój nos, Orosz Jónás, Haramura Imre, Nyakacska György ... Szóba került a takarmány- és tápellátás, a gulyalegelő hiánya, de az is, hogy pillanatnyilag nincs a községben sertés apaállat és ez veszteség a termelőknek. A kérdésekre ki-ki helyben választ is kapott. Hatvani Gyula, a helyi termelőszövetkezet elnöke, mintegy a megoldáson töprengve beszélt arról, hogy szorosabb kapcsolatot lehetne kialakítani a termelőszövetkezet és a még mindig egyéni gazdálkodók között. Részt vett a falugyűlésen és felszólalt dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese is. Összefoglaló jelleggel mondta el a gyűlésről, hogy ezekre az őszinte hangulatú beszélgetésekre szükség van, különösen ott, ahol a termelőszövetkezet mellett állami gazdaság és magán- termelők is vannak. Az érdekek ugyanis közösek. Feladatunk az intenzív fejlesztés és bár nem arról van szó, hogy a nagyon jóhoz nincs pénzünk. a jobbat saját közegünkben kell megtalálni. Az érdekek okos egyeztetése a gazdagodás útja. Beszélgetéseinknek ezt a faita jó közérzetet kell segíteniük. B. G. Kivette a kasszából Elköltötte a kenyér árát Kisebb értékre elkövetett sikkasztásért és magánokirat-hami- sitásért ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság Horváth Józsefné Simon Julianna 26 éves tiszada- dai lakost. Horváthné két évig volt a Tiszalöki Áfész tiszadadai kenyérboltjának vezetője, s két hónap alatt 6000 forintot kivett a pénztárból és elköltötte. Hogy leplezze a sikkasztást, egy pecséttel, aláírással ellátott okmányt készített, amellyel azt akarta bizonyítani, hogy a pénzt nem vette el, hanem kintlevőségnek számít. Bár Horváthné a kárt az eljárás során megtérítette, munkahelyéről elengedték, a bíróság pedig 6 hónap szabadságvesztésre ítélte, a büntetés végrehajtását azonban 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. Bodó Mihály 56 éves szabolcs- bákai lakos súlyosabb büntetést kapott a Kisvárdai Járásbíróságtól sikkasztásért. Bodó korábbi munkahelyén, a Kisvárdai Építő- és Szerelőipari Szövetkezetnél brigádvezetőként dolgozott, s 1976-ban egy falhoronymaró gépet vett ki a raktárból. Kétévi használat után hazavitte, s akkor sem számolt el vele, amikor munkaviszonya megszűnt a szövetkezetnél. A nyomozás során a több mint 40 ezer forint értékű gépet megtalálták Bodó lakásán, s bár ő állította, hogy azt a raktárostól megvette, a tanúk állítása alapján a bíróság megállapította bűnösségét. Bodó sikkasztás miatt 8 hónap szabadságvesztést kapott és 3500 forint pénz mellékbüntetést is fizetnie kell. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre (elfüggesztette. Az ítélet nem jogerős. Szabolcsi fiatalokat is vár a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem Az erdészet, a faipar és a földmérés a jövőben az eddigieknél is fontosabb szerepet tölt be megyénk gazdasági életében is. Az ország egyetlen felsőoktatási intézménye, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, ahová Szabolcs- Szatmár megyéből is várják a fiatalok jelentkezését. Az egyetem rektorának tájékoztatása szerint a jelentkezők között a dunántúliak vannak többségben, ezért is szeretnék, ha a tiszántúli megyékből több fiatal jelentkezne. Az egyetemnek három kara van, erdőmérnöki és faipari mérnöki kar Sopronban, földmérési és földrendezői főiskolai kar Székesfehérváron. A felvételi írásbeli vizsga mind a három karon a matematika és a fizika. Ugyanezekből a tárgyakból kell szóbeli vizsgát tenni a faipari és földrendezői főiskolai karon. Az erdőmérnöki karon a szóbeli vizsga az írásbelitől bizonyos fokig eltér, mivel itt matematikából és biológiából kell szóbelizni. Az erdőmérnöki karon az ötéves képzés után a jelöltek okleveles erdőmérnökök lesznek, a faipari mérnöki karon az ötéves képzés okleveles faipari mérnöki, a hároméves képzés okleveles faipari üzemmérnöki, a négyéves — levelező — tanulás okleveles faipari üzemmérnöki oklevél megszerzésére ad lehetőséget. Az egyetemre felvett hallgatókat 2—4 ágyas szobákban helyezik el és a kollégium mellett az étkezési lehetőséget is megoldják. Sopronban az egyetem egy 15 hektárnyi országosan védett botanikus kertben van, ahol több mint ezer cserje és faféleség nyújt lehetőséget a fajtaismeretek elsajátításához. Az egyetem tájékoztatása szerint a végzős hallgatóknak nincsenek elhelyezkedési gondjaik. Várják a fiatal felsőfokú végzettségű szakembereket az erdő- és fagazdaságok, erdő- és vadgazdaságok, termelőszövetkezetek, bútoripari vállalatok, üzemek, a földmérés és térképezéssel foglalkozó vállalatok és földhivatalok, tervező- és kutatóintézetek. Szabolcsból is érdeklődéssel várják a most érettségiző fiatalok jelentkezését, akik szeretik a természetet, a szép bútorokat, a fa- megmunkálást, a fatermelést, a földmérést, a földrendezést, a földhivataloknál való hasznos munkát. ÁZ ILLETÉKES VÁLASZOL JÁRDA „Rossz járda” címmel a december 5-i Fórum rovatban szóivá tették a nyíregyházi Vöröshadsereg utcai járda rossz állapotát. A javítási munkát még 1979-ben megrendeltük, de a kivitelező vállalat — kapacitás hiányában — a munkát nem tudta elvégezni. 1980. I. félévében a városi járdafelújításokat, javításokat elvégeztetjük, így többek között a Dózsa György utcán, a Felszabadulás útján, és a cikkben is szereplő Vöröshadsereg utcán. Nyíregyháza Városi Tanács V. B. Közterületfenntartó Iroda ki az írásból. Az első műszakban dolgozók a nyolc órából hat és fél órát, a második műszák dolgozói hat órát, a harmadik műszak emberei hat egész két tized órát dolgoznak konkrét munkán. Miből adódik a lényeges eltérés? Az első műszakban jobbak a gyártási feltételek, folyamatos a termelés kiszolgálása, több a termelésirányító, szigorúbb az ellenőrzés. A második műszákban mindez gyengébb, lazább és lassúbb. A harmadik műszak hasznosítása a délutánihoz viszonyítva azért jobb, mert itt szakképzettebb és fegyelmezettebb emberek dolgoznak. Gondot jelent, hogy a kisvárdai Volán-járat műszakkezdés után tíz perccel érkezik a gyáregységhez, és akik ezzel utaznak, csak negyed- vagy félóra késéssel állhatnak munkába. Sok még az igazolatlan hiányzás, havonta átlag tizenhárom. Nyitott szemmel, aktívan című írásban a városi propa- gandistaklubról olvashatunk követendő módszereket. A klub tagjai valamennyien ifjúsági vitakörvezetők, akik havonta egy alkalommal találkoznak a klubban. A programokat színesen, szórakoztatóan állítják össze. Így például a nevelési alapismeretektől kezdve a daltanuláson keresztül a csillagászatig szinte minden témába belekóstolnak. Terveznek közös színház-, mozilátogatást, sőt kirándulást is. Természetesen egyetlen foglalkozásról sem hiányzik a vit^. Az eddigiekből ítélve állandó klubtagság kovácsolódik, de ez nem jelenti azt, hogy további érdeklődők náluk csukott aj- tót taIáinak. Á kondás ostorai A házban a falon nylonzacskóban — a portól védve — lóg egy karikás ostor, nyelébe vésve készítője: idős M. Kovács Lajos született 1913-ban, 1937—1972-ig Tiszadob nagykondása volt. 1952-ben — emlékezik vissza az idős ember — 880 sertés volt rábízva. Nem kis munkát, felelősséget adott ez. Idős napjaira csak az ostorfonás maradt. Első élménye örökre szóló volt. — Amikor elszegődtem a községbe kondásnak, megpróbáltam kilesni, „főnököm” hogyan fonja a bőrt. Az ostora az én hátamon csattant, elkergetett: indulj a malacokhoz. Később Tiszadadára Szitár László mellé szegődött. Itt már szerencsésebb volt, mikor a kondás megtudta, hogy az ifjú ember érti a fonás mesterségét, azt mondta neki: — Itt egy fél borjú nyers bőre, hasgasd fel és csináld a karikásokat! Azóta sok szebbnél-szebb font és díszített karikás -ostor hagyta el keze munkáját. A falon lévő mellett arra a legbüszkébb, amelyet a debreceni Déri Múzeum vásárolt tőle. Elek Emil Üzemi lapokban olvastuk ÉUPAIMKII Az üzemi lap januári számában megjelent „Egyenrangú partnerek” cikk írója az ifjúsági parlamenten felmerülő kérdések elintézéséről ad számvetést. Megtudjuk, hogy javult a patronálási mozgalom, a gazdasági vezetés rendszeresen ismerteti a vasúthoz kerülő fiatalokkal Záhony szerepét, a munkakörére vonatkozó legfontosabb ismereteket. Ám a cikk írója kritikusan megállapítja: a pályakezdő fiatalok beilleszkedését a szocialista brigádok nem kellőiképpen segítik. Egyes főnökségeknél háttérbe szorul ez a fajta feladat. E kedvezőtlen jelenségek hatására a szocialista brigádokban dolgozó fiatalok száma a vártnál lassabban emelkedik. A „Ki minek mestere” szakmai-politikai vetélkedő megszervezéséhez a külszol- gálati főnökségek nem nyújtottak kellő segítséget. A cikk további részében megtudjuk, hogy az átadásra kerülő lakások 35—40 százalékát fiatalok kapják. A gazdasági vezetés támogatja a fiatalok külföldi és belföldi csoportos utazásait, a tapasztalatcserét. A lap legújabb számában Kozák János igazgatóval és Dorka Kálmán igazgatóhelyettessel közölt interjú olvasható az 1980-as feladatokról. Idézzünk néhány figyelemre méltó elképzelést. A rugalmas belső átcsoportosítás érdekében anyagi ösztönzéssel és más módszerekkel igyekeznek elősegíteni, hogy minél többen szerezzék meg a több irányú szakmai jártasságot. A második vagy harmadik szakma megszerzése után a dolgozóit magasabb fizetési besorolással foglalkoztatják. Tovább kívánják bővíteni a teljesítménybérben dolgozók számát, azokat a munkákat, amelyek a mostani órabér helyett jobban ösztönözhetők minőségi teljesítményre. Javítják a belső, gazdaságon belüli anyagmozgatás gépesítését, egyúttal kamionkocsik alkalmazásával lehetővé teszik a közúti szállítás minőségének gyarapítását. Az állattenyésztésben a takarmány minőségének megóvása a cél, melyet jobb munka- szervezéssel, a gépesítés hatásfokának növelésével kívánják elérni. A termelőszövetkezet pártszervezetei a tarpa—gulácsi ermelőszövetkezetek egyesülését követően most első íz- oen értékeltek egy nagyobb niklust. A közölt tájékoztató "ésZletesen beszámol a párt- iLapszervezetek munkájáról, feladatairól és visszatekint íz 1974-es esztendőig. A tsz vagyona az egyesülés évében 97 millió forint volt, ma több mint 130 millió forint. 1978 végén a tsz termelési értéke mintegy 40 millió forinttal haladta meg az egyesülést követő év termelési értékét. Növekedett a béralap, összesen mintegy 24 százalékkal, ennek arányában nőtt a tsz- tagok jövedelme. A tájékoztató szól a pártszervezetek irányításával végzett politikai, társadalompolitikai munkáról, melyben szép eredményeket tudnak felmutatni. A baktalórántházi gyáregység igazgatója Szabad József részletesen elemzi a munkaidő-kihasználást. Mi csak néhány fontos mutatót emelünk
