Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
ÉPÍTŐIPARI TERVEK 1980 MA Diktál a piac (3. oldal) Egy héttel a bajnoki rajt előtt (16. oldal) Megkezdőitek a városi-járási pártértekezletek Pártunk XII. kongresszusára való felkészülés jelentős állomásához érkeztünk. Szabolcs-Szatmár megyében február 9-én megkezdődtek a városi-járási pártértekezletek, amelyek számot adnak az elmúlt négy év eredményeiről, s meghatározzák az ezt követő fél évtized feladatait. nácskoznak a kommunisták küldöttei, fejezik ki egyetértésüket az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveivel és választják meg az új pártbizottsági tagokat, s azokat a küldötteket, akik a területüket képviselik a megyei pártértekezleten. A pártértekezletek mindegyikén szerény külsőségek között, de felelősséggel, jó politikai légkörben taifil ifeyi i Munkatársaink az alábbiakban számolnak be a szombaton kezdődött pártértekezletekről. Dinamikus városfejlődés Korszerűbb mezőgazdaság A pártértekezleten felszólalt dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára. A tanárképző főiskolán tanácskozott a nyíregyházi városi pártértekezlet, amelyen részt vett dr. Mono. Gyula, az MSZMP KB megbízott osztályvezetője; a megyei pártbizottságot dr. Pénzes János, a megyei vb tagja, a megyei tanács elnöke képviselte. Dr. Gyuricsku Kálmánnak, a pártértekezlet levezető elnökének megnyitója után úttörők köszöntötték a küldötteket. Ezt követően Varga Gyula, a városi pártbizottság első titkára egészítette ki az írásos beszámolót. A beszámolók hangsúlyozták: a két pártértekezlet között megyeszékhelyünk politikai, gazdasági, társadalmi szerepe tovább erősödött, gazdasági eredményeit és lé- lekszámát tekintve Nyíregyháza felzárkózott hazánk nagyvárosaihoz. Ebben nagy szerepe van a lakosság tevékeny közreműködésének, a központi, a megyei támogatásnak. Nyíregyházán ma már 68 ezren dolgoznak, a város gazdaságának ipari jellege újabb beruházásokkal és intenzív fejlesztéssel tovább erősödött. Jellemző adat, hogy a megye székhelyén dolgozik az ipari foglalkoztatottak egy- harmada, és itt található az ipari állóeszközöknek csaknem a fele. A város iparszerkezetében egyre növekvő arányt képvisel a nehézipar (amely a termelés egyhar- madát adja), de még mindig legmagasabb az élelmiszer- ipar aránya. Öt év alatt megkétszereződött az exporttermelés, a városban készülő termékek kelendőek. A gazdálkodás feltételeiben az utóbbi években bekövetkezett változások különbözőképpen érintették a vállalatokat. Fontos viszont, hogy színvonalasabb termékek készülnek és a gyors ütemű mennyiségi fejlődés mellett mind nagyobb figyelmet fordítanak a minőségi követelményekre. A vállalatok többsége sokat tett a munkafeltételek javításáért, a szociális ellátás fejlesztéséért. Nyíregyháza lakosainak száma 110 ezer fölé emelkedett. Felgyorsult az urbanizáció. Befejeződött a Jósa- város építése, emellett lakás- és járulékos építkezések sora kezdődött, s tart jelenleg is. Megkezdődött a városközpont rekonstrukciója. (A városfejlesztési tervekből szombaton kiállítást rendeztek a pártértekezlet színhelyén.) A város- fejlesztésnek két alapvető feladatot kell megoldania: mérsékelni az infrastrukturális elmaradást és megfelelni az új, magasabb igényeknek. E területen az alapvetően jó eredmények mellett megyeszékhelyünkön változatlanul sok a megoldásra váró feladat. Nyíregyháza nagy ütemű fejlődése közepette előtérbe került a várospolitika. A pártbizottság — a város állami, társadalmi vezető testületéivel együtt — arra törekedett, hogy a városfejlesztés és üzemeltetés a lehető legnyíltabban, a lakosság tudtával, tevékeny részvételével történjék. Ebben jelentős eredmények születtek, és a pártértekezleten elhangzott vita is bizonyította: a város élni tudott a számára adott lehetőségekkel. Ugyanakkor az is elhangzott: továbbra sem lehet megfeledkezni az eredmények, tapasztalatok, gondok elemzéséről, a tanulságok hasznosításáról, a megoldások új útjainak kereséséről. A pártértekezleten el(Folytatás a 4. oldalon) A városi és járási közös pártértekezletet szombaton tártották Nyírbátorban. Az eseményen, ahol dr. Tóth János elnökölt — részt vett dr. Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, Lakosi Kálmán, a Központi Bizottság munkatársa. Először úttörők köszöntötték a jelenlévő küldötteket, a meghívott vendégeket, majd a két párt- bizottság megbízása alapján Kovács Ferenc, a járási párt- bizottság első titkára mondott kiegészítőt a pártértekezlet írásos dokumentumaihoz. A ■ pártértekezlet többek között megállapította: a XI. kongresszus, a megyei és a járási pártértekezlet határozatainak végrehajtása nyomán mind Nyírbátorban, mind a járásban jelentős eredményeket értek el a politikai, a társadalmi, a gazdasági életben. Nyírbátor fejlődésében, az urbanizáció felgyorsulásában, fontos szerepe volt az iparfejlesztésnek, a termelés szerkezetében végbement változásoknak, öt év alatt több mint tíz százalékkal növekedett a város lakossága, nőtt az iparban foglalkoztatottak száma, javultak a munkakörülmények, fejlődött a szociális ellátottság. A városfejlesztés felgyorsult: várhatóan több mint 300 millió forinttal gazdagszik a tervciklus végére Nyírbátor. A tervezett 830- cal szemben 959 lakás épül fel, megvalósult az oktatási központ, ahol 16 tantermes iskola, 100 személyes óvoda és 80 személyes bölcsőde található. Jelentős összegeket költöttek a város vízellátására, az utak javítására, az egészségvédelemre. A nyírbátori járásban különös figyelmet fordítottak az elmúlt években a mező- gazdasági termelés fejlesztésére, hiszen a járás mezőgazdaságára az országos és a megyei átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb természeti és közgazdasági viszonyok jellemzőek. Az összes földterület 83 ezer hektár, amelynek háromnegyed része dombos, több mint 40 százaléka futóhomok, a földterület átlagos aranykorona-értéke 8,6 hektáronként, a szocialista szektor a földterület 76 százalékán tevékenykedik. Az elmúlt években a termelőszövetkezetek száma 18- ról 14-re csökkent, s az egyesülésekkel az átlagos üzemnagyság 1950 hektárról 3376 hektárra növekedett. Az ötödik ötéves terv időszakára meghatározott 32—36 százalékos termelésnövekedést a jelentkező nehézségek ellenére összességében, időarányosan teljesítették a szövetkezetek, az állami gazdaságok. Továbbra is a növénytermelés az egyik legfontosabb ágazat ezen a tájon. A kenyérgabona és a kukorica mellett a dohánytermelés színvonalának és hatékonyságának növekedése, a napraforgó-termelés fokozódása, a takarmánytermelés és -gazdálkodás fejlődése, továbbá a több mint 1200 hektáron folytatott intenzív gyepgazdálkodás az elmúlt évek igen fontos eredménye. A növény- termelés színvonalát és hatékonyságát-növelte a vegysze(Folytatás a 4. oldalon) Szavaznak a nyíregyházi pártértekezlet résztvevM. Lakások, közművek gyorsabban Epül-szépül Nyíregyházát^ a Déli lakótelep. (Mikita Viktor felvétele) A megyében dolgozó nagyobb építőipari vállalatok az idén a múlt évihez hasonló szinten kívánnak részt venni a beruházások megvalósításában. Jellemzője az 1980-as évnek, hogy igen sok, a tanácsok által finanszírozott beruházás valósul meg — lakások, közművek, gyermek- intézmények — s' csökken az ipari létesítmények aránya. A SZABOLCS MEGYEI Állami építőipari vállalat a tavalyi 1072 lakással szemben az idén 1200 lakás átadását tervezi. A házgyári lakások száma 550, míg a nyíregyházi kiskörúton alagútzsalus technológiával is építenek. A SZÁÉV a megye- székhely központjának rekonstrukciójában jelentősen 'kiveszi részét, a Kossuth utcán 14 emeletes toronyházat építenek, a Kálvin téri sávház mellett az Iskola utca sarkán is hozzákezdenek az építkezésekhez. Jelentős még a záhonyi lakásépítés, de Nyírbátorban és Fehérgyarmaton is több lakást adnak át. A közintézmények sorában átadják a Krúdy utcán a 16 tantermes általános iskolát, a Kereszt utcán óvoda, a Pacsirta utcán bölcsőde készül. Megkezdődik a megyei kórház rekonstrukciójának második szakasza, ahol egy központi pavilon épül. A SZÁÉV 1 milliárd 285 milliós termelésének jelentős hányadát töltik ki a lakások és közintézmények. Üj kezdeményezés, hogy egyes beruházásoknál a fővállalkozói rendszert kívánják megvalósítani, amikor a teljes lebonyolításit vállalják az építkezésnél. Az idén indulnak a könnyűszerkezetes építési móddal is. A vállalat központi telepén a betonüzemet újítják föl, a korszerű alapozáshoz új eljárás alapján szereznek be gépeket. Ugyancsak újdonság, hogy paneles kislakást építenek, a bemutató jellegű első két lakás májusra készül el Sóstón. A KELET-MAGYAROR- SZÁGI KÖZMŰ- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT közel változatián létszám mellett 845 milliós termelést tűzött ki célul. Javarészt szerződéssel is lekötött a kapacitás. A jövedelmezőség érde- dekében a kivitelezési idő csökkentését tűzték ki célul, ami vállalaton belül nagyobb fegyelmet és szervezettséget kíván. A KEMÉV az idén adja át a záhonyi regionális vízmüvet és a szennyvíztisztító telepet, Demecserben vízműhálózatot adnák át, Mátészalkán a fűtési idény kezdetére helyezik üzembe a fűtőművet, Debrecenben pedig a Domus Áruházát készítik el. Az új munkák közé tartozik a nyíregyházi vízműnél a tiszai víz fogadó állomásának készítése, a II. számú, szennyvíztelepen a gerincvezeték építésé, Eperjeskén a MÁV- nak egy szociális épület kivitelezése. A záhonyi vasúti átrakókörzet beruházásaiban az idén is százmilliós nagyságrendben vesz részt a KEMÉV. A termelés egyharmadát megyén kívül végzi a vállalat. Debrecenben vasúti járműjavítót építenek, tejüzemet készítenek, Tállyán a kőbánya felújítási munkáiban vesznek részt. A minőségi munka égyik alapja a folyamatos technológiai korszerűsítés. A szigeteléseknél jól bevált a Taurus fólia alkalmazása, a községi vízműveknél tipizált aknákat építenek be, a nagyobb létesítmények betonozásánál nagytáblás zsaluszerkezetet alkalmaznak. A SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ÉPÍTŐ- ÉS SZERELŐ VÁLLALAT 242 lakást épít az idén. Az ütemesebb munkát jelzi, hogy az év első felében 112 lakást adnak át. Nyíregyházán a Kun Béla utcán 28 lakást adnak át, a nyugdíjasok háza is elkészül, Mátészalkán száznál több lakást fejez be az ÉPSZER, de építenek Kisvárdán és Vásárosnaményban is. Az óvodaprogram adja az egyik legnagyobb feladatot a vállalatnak. Az idén 700 gyereknek az elhelyezését oldhatják meg. Nyíregyházán 500, Mátészalkán 200 gyerek elhelyezésére építenek óvodákat. Az iskolák építésében is részt vesznek. Nagyhalászon egy 8 tantermes iskola készül el, a nyíregyházi Ságvári- telepen 8, Mátészalkán 16 tantermes iskola építéséhez kezdenek hozzá. Lényegesen megnőtt a felújítások aránya az ÉPSZER- nél. A Kossuth gimnázium átalakítását végzik, a Vasvári gimnáziumot bővítik, a régi Szabolcs-szálló és a színház felújítását programozták erre az évre. Mindez a vállalatnak összesen mintegy 330 milliós termelést jelent. luiiisSSI Magyarország Sj XXXVII. évfolyam, 34. szám ÁRA: 1,60 FORINT 1980. február 10., vasárnap
