Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

16 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 9. Bölcsödéi férőhelyek száma Felvett gyermekek száma Egészségünk védelme Diagnózis — holnapra A kórházi férőhelyek számának alakulása agyak szánna Nyíregyházán 1970. általános osztályon egyéb osztályon Jelentős anyagi erőt áldo­zott a város az utóbbi öt év­ben a megyeszékhely egész­ségügyi ellátásának javításá­ra. Legszámottevőbb ebben a megyei segítség és figyelmet érdemlő az üzemek tehervál­lalása is. Valamennyi üres gyermek- orvosi állást sikerült betölte­ni: ez az egyik szép ered­mény. Ezzel párhuzamosan megoldódott az óvodák és az általános iskolák iskolaor­vosi ellátása. Lényegesen na­gyobb figyelmet fordítanak ma már a munkahelyeken a dolgozók egészségvédelmére, mint 5 évvel korábban. Jelen­leg Nyíregyháza üzemeiben, intézményeiben öt főfoglalko­zású üzemi orvos, 36 munka­helyen pedig részfoglalkozású üzemorvos gondoskodik a be­tegségek megelőzéséről, a dol­gozók gyógyító ellátásáról. Végre elmondhatjuk: a szük­séges lakások biztosításával Nyíregyházán 1980-ra meg­szűnt a krónikus orvoshiány! Megyei beruházásként fel­épült az új rendelőintézet, 345 ággyal bővült a megyei kór­ház, és a korábbinál lényege­sen jobb körülmények között végezhetik ma már a bete­gek ellátását. Az alapellátás­ban nagy szerepet játszó köz­ponti ügyelet általában köz- megelégedésre látja el az el­sősegélynyújtási igények ki­elégítését. Három rendelőben, körzetesített ellátás kereté­ben, megfelelő színvonalon látják el a városban a terhes anyák vizsgálatát és gondo­zását. NYÍREGYHAZA 1975—1980 1975. 1978. Az egészségügyi ágazat egyik fontos eredménye az utóbbi 5 évben, hogy 240 böl­csődei hely épült meg tetemes pénzösszegért. Sajnos a je­lentkező igények teljes kielé­gítésére még ez is nagyon ke­vésnek bizonyult. Az elmondottak tehát to­vábbi előrelépésről tanúskod­nak. Ám az is igaz, hogy több feszítő gond még ennek el­lenére is megoldatlan. Példá­ul a» népességszám ugrásszerű emelkedése miatt nem csök­kent az egy orvosi körzetre jutó lakos. Tény az is, hogy az iskola- és üzemorvosi te­endőket zömében másodállás­ban látják el az amúgy is túl­terhelt körzeti orvosok. A bő­vítések ellenére a rendelők­ben még mindig nagy a zsú­foltság. Ezek már egyúttal jelzik a legsürgősebb tennivalókat. A személyi feltételek javítására elő kell segíteni az alapellá­tásban dolgozók szakképzett­ségének fokozását. Sürgető feladat a középfokú oktatási intézmények, valamint a ter­melőszövetkezetek közvetlen orvosi ellátása. Növelni szük­séges a körzeti, a gyermek­körzeti rendelők, valamint a csecsemőtanácsadók számát. Segíteni kell, hogy elkészül­jön a kórházi rekonstrukció második üteme. Ennek kere­tében 445 kórházi ágy, új köz­ponti diagnosztikai egység, valamint konyha és mosoda valósul meg. További laká­sok juttatásával, az orvos- és nővérszálló bővítésével segí­teni kell az egészségügyi- szakember-ellátást, a dolgo­zók letelepedését. Fontos, hogy már 1980-ban megépül­jön egy újabb bölcsőde s hogy a következő tervciklusban to­vábbi bővítésekre kerüljön sor a városban. Sikerrel nyíregyházi színekben Nyíregyháza dinamikus fej­lődése a sportmozgalomban is éreztette, érezteti hatását. Az elmúlt öt évben előbbre lép­tünk a dolgozók testnevelése, a szabad idő hasznos eltölté­se terén. Kedvezően változott a munkahelyi testnevelés, a sportmunkában fontos szere­pet kapott az utánpótlás ki­választása és növelése. Nyíregyházán jelenleg 29 sportegyesület működik, ami­ből 12 diáksportkör. Az üze­mek által fenntartott sport­egyesületek többsége tömeg­sportszintű. 103 szakosztály­ban a tagok száma megha­ladja a 15,5 ezer főt, az iga­zolt versenyzők is többen vannak hatezernél. Fontos adat, hogy az igazolt verseny­zők közül már 615 ért el mi­nősített szintet labdarúgás­ban, kézilabdában, röplabdá­ban, kosárlabdában. Kilenc szakedző, hatvanegy edző, hetvenegy segédedző és csak­nem száz gyakorlóedző foglal­kozik a sportolók felkészíté­sével. Sportélet a lakóterületen A minőségi és a tömegspor­tot egyaránt segítik a sportot szerető társadalmi aktivis­ták, akik erőt nem kímélve fáradoznak a hétköznapokon és az ünnepnapokon. Az el­múlt évek fő eredménye: a testnevelési és a sport terv­szerűbb állami irányításának megvalósítása. A párt-, az ál­lami, a társadalmi és a tö­megszervezetek határozatai, kezdeményezései mind a mi­nőségi, mind a tömegsport te­rületén kedvezően éreztették hatásukat az elmúlt években. Erőteljesebb lett a sporttal a törődés. A. legfontosabb kér­dések rendszeresen szerepel­tek a városi párt- és állami testületek előtt. Szembetűnő fejlődést mutat a sportléte­sítmények gyárapodása, de még mindig jelentős arányta­lanságok vannak. Nyíregyhá­zán a szabadtéri pályák szá­ma 112, 21 tornaterem, 3 úszómedence található. A tor­natermi ellátottság a felső-, illetve a középfokú taninté­zetekben túlnyomórészt jó, az általános iskolákban közepes, vagy gyenge. Óvodai torna­szoba csupán a papírgyári óvodában van. Nyíregyházán az elmúlt években a lakókerületekben is felélénkült a sportélet, megfelelő társadalmi bázisa van az itt folyó programok­nak. Jelenleg — a Hazafias Népfront segítségével — a jó- savárosi tömegsport-tevé­kenység a legélénkebb: itt a távlatban lakótelepi tömeg­sport-egyesület létrehozására is lehetőség nyílik. Ez közel húszezer ember igényének a kielégítéséről gondoskodik majd. Százezren a tömeg­versenyeken Általáéban a sportélet jel­lemzője, hogy utóbb szorosab­bá vált és minőségileg maga­sabb szintű lett a kapcsolat a különböző társadalmi szer­vekkel, s ez jó hatással volt a sportélet fellendítésére. Évenként a különböző tö­megsportrendezvényeken ösz- szességében közel 100 ezren vesznek részt. Külön öröm, hogy ennek több mint egy- harmada nő. Nagy sikerük volt az elmúlt időben a nyír­egyházi sporthetek rendezvé­nyeinek, a kispályás labda­rúgó-bajnokságnak, amelyben közel ötven csapat vesz részt. Visszatérő és hagyományos rendezvény a városi mezei futóbajnokság, a kegyeleti emlékváltó, a középiskolai csapatbajnokság. Ezeken kívül a város sport­életében minőségi előrelépést mutat, hogy több országos, nemzetközi rendezvényre ke­rült sor, ami egyfajta elisme­rés is volt az itt tapasztalt hozzáértő szervező munkáért. Ezek a kiemelkedő rendezvé­nyek lehetőséget adtak az erőfelmérésre is. Nyíregyhá­zán tartották az utóbbi öt év­ben kétszer az egyetemi és lamint a lengyel rzeszówi vajdaság sportolóival. A kevésbé látványos ered­mények sem alábecsülendők. A tömegsport terén kifejtett fáradozás az elmúlt években is meghozta a gyümölcsét. Évi átlagban közel 50 ezer ember hódol rendszeresen a tested­zésnek az „Edzett ifjúságért”, illetve az „Ügyesség, bátor­ság” mozgalomban. Szélese­dett a „Nyitott stadion” ak­ciómozgalom. Az üzemek és intézmények rendszeresen igénybe veszik a tömegsport­pályákat. De nemcsak ez ta­pasztalható, hanem mind gya­koribb, hogy a munkahelyek komoly gondot fordítanak kispályák építésére. Ebben kiemelkedő munkát Bakosi Béla és Erdélyiné Szabó Ildikó. Fórián Éva főiskolai atlétikai bajnokság országos döntőit. UEFA-lab- darúgómérkőzésen találkozott hazánk és a Szovjetunió csa­pata a nyíregyházi stadion­ban. Először a város és a megye történetében hivatalos orszá­gok közötti A-válogatott lab­darúgó-mérkőzésre került sor Magyarország és Csehszlová­kia között. Aztán tovább: vá­rosunk adott otthont kétszer a salakmotor junior Európa- bajnokságnak. Itt rendezték a magyar—román A-váloga­tott röplabda-találkozót) Nyír­egyházán volt a magyar del­fin-bajnokság, tizenegy nyír­egyházi aranyéremmel. Jelen­tős tömegeket mozgatott meg a KISZ megyei bizottságával közösen szervezett két ren­dezvény, az országjáró diákok találkozója, illetve az egyete­misták és főiskolások turisz­tikai találkozója. Hagyomány­teremtő a Zöldért Vállalat kezdeményezése az Oázis Ku­pára. Élénk nemzetközi kapcsola­tot is tart fenn városunk, el­sőként a szomszédos, baráti szovjet sportolókkal. Gyakori a találkozás a kassai, "a preso- vi, a javloneci fiatalokkal, va­végzett eddig a papírgyár, a Hafe, a dohánygyár, a Száév, a Titász, a Vas- és Fémipari Szövetkezet, a két főiskola, illetve a Tiszántúl egyik leg­jobb motorosstadionját meg­valósító 5-ös számú Volán. A szocialista brigádoknak évről évre szellemi és gyakorlati feladatokat tartalmazó sport- vetélkedőket szerveznek Nyír­egyházán. Bár mutatkoznak eredmények, de a „Nyitott tornaterem” akció még nem hozta meg a hozzáfűzött re­ményeket. Gond az is, hogy a munkahelyi testnevelés a kez­deti fellendülés után vissza­esett: a gazdasági vezetők jó része még nem tartja fontos feladatának a munka közbe­ni, ötperces testedzéssel tör­ténő felfrissülést. Kiugró teljesítmények Országosan is felkeltette a figyelmet a „Jósavárosi Sportnapok” rendezvénysoro­zata, amely már hagyomány lett. Külön dicséret illeti az MHSZ városi szervezetét: a tömegsportban olyan tevé­kenységet fejt ki, amely má­sok számára is követendő pél­da lehet. Minőségi változás követke­zett be az elmúlt években a város minőségi sportjában. Ezt jól szolgálta az erők egye­sítése, például az, hogy 1977- ben fúzióval létrejött a megye legnagyobb egyesülete, a Nyíregyházi Vasutas-Sparta- cus Sportkör. Ezáltal fokozó­dott az irányítás hatékonysá­ga is. Az atlétika, a labdarúgás, az úszás és a torna sport­ágakban hozott országos ál­lásfoglalások gyorsabp ütemű előrelépést sürgettek váro­sunkban is. Nyíregyházán je­lenreg megyeileg kiemelt sportegyesület az NYVSSC, a Tanárképző Főiskola SE, a Mezőgazdasági Főiskola SE, ami az elért eredmények alapján kedvezőbb anyagi tá­mogatást is jelent. Az elmúlt időszakról meg­állapítható, hogy a rendelke­zésre álló létesítmények jó alapul szolgáltak ahhoz, hogy több sportágban „A” kategó­riás, NB I-es, NB I B-s, vagy NB Il-es minősítést érjenek el a város sportolói. A jó irányításnak, a megfelelően felkészült szakemberek je­lenlétének, a feltételek foko­zatos javulásának is köszön­hető, hogy az egész ország felfigyelt a nyíregyházi úszó­sportra, a tenisz, az atlétika, a labdarúgósport kiugró tel­jesítményeire. Öröm, hogy mind több magyar válogatott versenyző készül fel váro­sunkban; hogy olimpikonnal, Európa-bajnokkal, országos csúcstartóval dicsekedhetünk. Ma már a határon túl is jól ismerik Erdélyiné Szabó Ildi­kó, Bakosi Béla, Fórián Éva, fiatal úszóink, teniszezőink nevét. Elbizakodottság nélkül Az említett eredmények bármennyire is szépek, nem adnak okot túlzott elégedett­ségre, elbizakodottságra. A párt Politikai Bizottságának 1973-as határozata változatla­nul nagy feladatokat ró a sportélet irányítóira. A jövő­ben például a kiemelt egye­sületek tervszerű munkája mellett a fő figyelmet az is­kolai sportra kell irányítani. Az ifjúsági tömegsportmozga­lom kampány jellegét is meg kell szüntetni. Erősíteni szük­séges az üzemi ifjúsági és a szakszervezeti sportbizottsá­gok munkáját. Ki kell alakí­tani a lakóterületi sportmoz­galmat. Indokolt, hogy az üzemek, vállalatok és intéz­mények vállaljanak nagyobb részt a dolgozók testedzését segítő feladatokból; támo­gassák jobban a szocialista brigádok, az üzemek, az üzemrészek közötti sportve­télkedők szervezését. Az erők­höz mérten továbbra is szor­galmazni szükséges az üzemi sportlétesítmények fejleszté­sét, meg kell teremteni a munkahelyi testnevelés felté­teleit. Időszerű, hogy váljék szorosabbá a kapcsolat a bá­zisüzemek és a lakóterületek között, miként arra a Jósavá- rosban már szép példákat ta­lálunk. A minőségi sportban töre­kedni kell az eredmények megtartására, fokozására. El kell érni, hogy sportolóink felelősségérzete tovább foko­zódjék, helytállásukkal tegye­nek tanúbizonyságot város- szeretetükről. Ebben a sport­egyesületek jobb nevelőmun­kájának lehet nagyobb szere­pe.

Next

/
Thumbnails
Contents