Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
1980. február 9. KELET-MAGYARORSZÁG 15 KOMMUNISTA FELELŐSSÉGGEL Példát mutatni AMIKOR SZÁMOT ADUNK az utóbbi öt év munkájáról, Nyíregyháza dinamikus fejlődéséről, nyomban kitűnik: a város kommunistáinak is minden korábbinál nagyobb feladatokat kellett megoldaniuk. Bonyolultabb gazdasági körülmények közepette tovább fokozódott a kommunista példamutatás szükségessége. A párt tagjai az elmúlt években példamutatóan vették ki részüket a munkából. Ez nem csak azt jelenti, hogy ki-ki igyekezett eleget tenni a közvetlen napi munkaköri kötelességének: ezen felül is jelentős feladatokra vállalkozott a város kommunistáinak túlnyomó többsége. A szorgalom, a lelkesedés mellett felkészültségben, tudásban is erősödött a kommunisták közössége. Ehhez a jobb munkához megvoltak a jó feltételek: a pártéletben következetesebben érvényesültek a lenini normák, az eszmei-politikai egység, a pártdemokrácia. Mindenütt következetesebben kérték számon a feladatok elvégzését, konkrétabb lett a pártmegbízatási rendszer, élénkült a pártcsoportok munkája, javult a pártépítő tevékenység, tovább szilárdult a pártfegyelem. Mindez egyúttal erősítette a párt tömegkapcsolatát, jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy sikerült mozgósítani a város egész lakosságát a közös gondok megoldására. Fejlődött a városi pártbizottság és a végrehajtó bi- *zottság irányító, szervező, ellenőrző munkája. Ez mindenekelőtt abban nyilvánult meg, hogy javult az elemző, a feltáró munka, erősödött a kezdeményezőkészség. A pártéletben általánossá vált a nyílt, kritikus, tárgyilagos hangvétel. A munkastílus és munkamódszer fejlesztése révén fokozni sikerült az állami, a gazdasági, társadalmi szervek önállóságát. A párt- bizottságnak jelentős segítséget nyújtottak a pártbizottság munkabizottságai, melynek tagjai rendszeresen^ részt vettek az átfogó határozatok előkészítésében, a végrehajtás ellenőrzésében. AZ ELMÜLT ÖT ÉVBEN a pártbizottság és a végrehajtó bizottság csaknem 300 napirendet tárgyalt meg. Ezek túlnyomó többsége az egész város lakosságát érintette. Többek között az állami és a gazdasági vezetőket 83 esetben, a pártszervek és szervezetek vezetőit 26 esetben számoltatta be a testület: hol tartanak a rájuk szabott feladatok teljesítésével, mit mulasztottak, miben szorulnak segítségre? A városban működő üzemi és intézményi pártbizottságok, pártvezetőségek a tagság túlnyomó részét fogját át. Öröm, hogy ezek a testületek is mind jobban szervezik a felsőbb párthatározatok helyi megvalósítását. Továbbra is a pártmunka középpontjában állt az utóbbi években az alapszervezetek tevékenysége. Folyamatosabb, rendszeresebb lett a szervezeti élet, javult a tisztségviselők felkészültsége. A taggyűlésekre mind jellemzőbb az elvszerű, kritikus hang, észrevehetően csökken a visszahúzódás, a passzivitás. Az év végi beszámoló taggyűlések rendszere által elemzőbbé és átfogóbbá vált az alapszervezeti munka. A XI. kongresszus határozata végrehajtásaként javult a párttagság összetétele: a munkások aránya közel 3 százalékkal nőtt, s így ma már a város kommunistáinak 47,3 százaléka munkás, zömében szakmunkás. Az újonnan felvett párttagoknak több mint a fele KISZ-korosztályú, akiket az ifjúsági szervezet is ajánlott a párt soraiba. A városi pártbizottság munkájában a legutóbbi pártér- tekezlet óta is kiemelt feladatnak tartotta a párt tömegkapcsolatának állandó erősítését, a szövetségi politika gyakorlati megvalósítását. A párt megfontolt politikája jó légkört teremtett, a bizalom tudatos, közérdekű munkára ösztönzött, míg a nyíltság és őszinteség, a szavak és a tettek egysége nagy mozgósító erőnek bizonyult. TOVÁBB FEJLŐDÖTT a tömegszervezetek és a tömeg- mozgalmak munkája. A szak- szervezetek fokozták érdek- védelmi tevékenységüket, sokat tettek a dolgozók politikai neveléséért, az üzemi demokrácia teljesebb érvényesítéséért, jelentősen hozzájárultak a szocialistabrigád- és munkaverseny-mozgalom fellendítéséhez. A kezdeti bátortalanság után erősödött a bizalmiak szerepe a jog- és hatáskör gyakorlásában. A szakszervezetek szinte mindenütt nagy felelősséggel működtek közre az éves és a középtávú tervek kialakításában. Erősödött kulturális és sporttevékenységük, növekedett szerepük a munkásművelődés szervezésében, ellenőrzésében. A város ifjúságának nevelésében erősödött a társadalmi munkamegosztás. Ifjúság- politikai feladataink teljesítése nyomán kedvezően változott fiatalságunk szemlélete, viszonya a munkához. A város fejlődésével együtt javult az ifjúság szociális ellátottsága, élet- és munkakörülménye. Az elmúlt 5 évben a kiutalt tanácsi lakások 51 százalékát fiatal házasok kapták. A fiatal ipari üzemek jó munkalehetőséget teremtettek fiataljainknak. A kulturális és a szórakozási igények kielégítésénél — az eredmények ellenére — még nagyon sok a pótolnivaló. A KISZ-szervek, -szervezetek többségének munkájában előtérbe került a gazdasági feladatok minél jobb elvégzése. Elismerést vívtak ki az ifjúmunkások a különböző védnökségi akciókban. Többek között derekasan helytálltak a fiatalok a Taurus Mezőgazdasági Abroncsgyár építésénél, a sóstói úttörőtábor tervezésénél, kivitelezésénél. Bár javult a fiatalok szervezettsége, még mindig sok szakmunkástanuló és munkásfiatal marad kívül a KISZ-en és nem mindenütt megfelelő az értelmiségi fiatalok bevonása az ifjúsági mozgalom feladatainak megvalósításába. AZ UTÓBBI ÉVEK egyik fontos társadalompolitikai eredménye a fokozott gondoskodás a nőkről. A párt nőpolitikái határozata végrehajtásához kedvező feltételt teremtett a városban tapasztalható iparosítás. Ma 7 ezerrel több nő dolgozik Nyíregyházán, mint tíz évvel ezelőtt. Jelenleg 132 női vezető dolgozik Nyíregyházán, közöttük 15 igazgatói beosztásban. Az öt év előttihez képest megkétszereződött a közép- és alszin- tű nőé vezetők számai s ma már meghaladja az 1300 főt. A városfejlesztés tetemes hányada arra irányult, hogy javuljon a családok, a gyermekek szociális ellátottsága, ami közvetlenül érinti az anyákat. Emellett az is való, hogy nem javultak lényegesen öt év alatt a nők képzésének feltételei. Nincs a városi létnek olyan területe, ahol ne érződnék a Hazafias Népfront tevékenysége. Mindenekelőtt: jelentősen segítették az állampolgárok bevonását a közéletbe. Támogatásukkal sokszínűbbé, tartalmasabbá vált a lakóterületi munka. A várospolitikai feladatok szervezésében is nagy munkát végzett mindenkor a városi népfrontbizottság, a sok aktivista. Sikeresek voltak a városért kezdeményezett társadalmi munkaakciók. A Hazafias Népfront jelentősen hozzájárult az V. ötéves terv kidolgozásához, gyakorta értékelte a tanácstagok tevékenységét, ápolta a honismereti munkát, a vitafórumok szervezésével járult hozzá a nyíltabb várospolitika kialakításához. A lakóbizottságok 1979-ben történt újjáválasztása alkalmával csaknem 10 ezer lakossal tanácskoztak a közös dolgokról, akik közül 187 lakóbizottságba 1200 tagot választottak meg a jelenlévők. Tovább erősödött az elmúlt években a városi Soltész Mi- Miihály munkásőr-zászlóalj, amely 1979-es munkájával megyei első helyezést érdemelt ki. A város munkásőrei a szolgálat mellett példásan állnak helyt a napi feladatok teljesítésében is. Pártunk honvédelmi politikájának megvalósulásához jelentősen járult hozzá az MHSZ városi vezetősége. Űj klubok létrehozásával, bázisklubok kialakításával sokoldalú segítséget nyújtottak az ifjúság hazafias és honvédelmi neveléséhez. Versenyzőik nemzetközi és hazai versenyeken dicsőséget szereztek városunknak. EMLÍTÉSRE MÉLTÓ a Vöröskereszt munkája is: Ebben sokat javult az egészségügyi felvilágosítás, szélesedett a gondozásra szoruló idős emberek támogatása, a térítés- mentes véradás szervezése. Az aktivisták fáradtságos munkájának eredményeként városunkban eddig 4560 lakás érdemelte ki a „Tiszta udvar, rendes ház” táblát. A vöröskeresztes alapszervezetek száma ma 137, ahol 11,5 ezer tagot számolnak. EGYÜTT A LAKOSSÁGGAL Ha dönt a tanács... M indazok az eredmények, amelyek a száztízezres Nyíregyháza ipari, építőipari fejlesztésénél, a kereskedelmi ellátás terén, a kulturális és egészségügyi szolgáltatásban, különösképp pedig a szorosan vett város- fejlesztésben az elmúlt években is megmutatkoztak: ezek együttvéve adják a tanácsi munka hétköznapjait a megyeszékhelyen. A legutóbbi pártértekezlet óta — az ott született határozatoknak megfelelően — tovább erősödött Nyíregyháza Város Tanácsának népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási szerepe. A város életében rendkívül fontos döntésekre legutóbb 110 tanácstagot választottak a nyíregyháziak. A tanácstagok száma időközben — a területátszervezés eredményeként — 166 főre növekedett. Bár adódnak gondok az arányokat illetően, mégis elmondható: a tanácstagok többsége nagy felelősséggel teljesíti feladatát annak ellenére, hogy elismerésben csak ritkán részesülnek a közélet lelkes munkásai. A város állami vezető testületének működése tervszerű. Ez azt is jelenti, hogy a „városatyák” elé a legfontosabb társadalompolitikai kérdések kerülnek. A népképviseleti jelleg nyilvánul meg abban, hogy mind gyakoribb a közvetlen demokráciát mutató fórum a város életében. Igen népszerűek s helyenként rendkívül élénkek a városban a körzeti népfronttanácskozások, ahol nyíltság, nagy aktivitás tapasztalható. Itt szemtől szemben találkozik a városi lakos a vezetőkkel, a szakigazgatás illetékeseivel, s közvetlen választ kérhet a legégetőbb és a „legkényesebb” kérdésekre is. Igen fontos eseményei a közvetlen demokrácia megvalósulásának városunkban is a tanácstagi beszámolók. Ide tartozik az is, hogy — ellentétben a korábbi gyakorlattal — az utóbbi időben csökkent a tanácsi testületek elé kerülő ügyek száma, ami feltétele volt a mindenkori érdemi vitának. A tanács végrehajtó bizottsága a szocialista demokratizmus érvényesítése végett egyre gyümölcsözőbbé teszi kapcsolatát a lakossággal. A lakóterületeken felélénkült a közélet az utóbbi években. Az üzemekben, az intézményekben ma már gyakori eset, hogy „tanácsi napot” tartanak, ahol a közelben dolgozók választ kérnek — és kapnak — ügyes-bajos dolgaikra. Különösen eredményes volt ez a kezdeményezés az utóbbi időszakban a Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Hasonlóan rendszeressé vált az utóbbi öt évbein, hogy a tanácsi tisztségviselők és a szak- igazgatási szervek vezetői a vállalatoknál és a lakóterületeken fogadóórákat tartanak. Gyakori és igen hasznos a körzeti párt- és HNF-szer- vekkel együtt szervezett tanácskozás. Megteremtődött a feltétel arra is, hogy a fontos tanácsi döntéseket megelőzően a lakosság széles rétege nyilvánítson véleményt. Így volt ez például a lakáselosztás elveinek kidolgozásakor, az általános rendezési terv rögzítése előtt. Fontos eredménye az utóbbi éveknek, hogy elkészült Nyíregyháza általános rendezési, valamint környékterve. Ezzel párhuzamosan nyerte el végső formáját a megyeszékhely 15 éves lakás- építési terve. Hasonló gondosság közepette született meg a közlekedésfejlesztési, a vízrendezési, valamint a lakókörzetek részletes rendezési terve. Megbízást kapott a tanácstól a Debreceni Akadémiai Bizottság egyik szak- bizottsága Nyíregyháza hosz- szú távú környezetfejlesztési koncepciója kidolgozására. Szép eredmények születtek a nem tanácsi szervekkel létrehozott kapcsolatokból. Ez gyakorta a lakásépítés összehangolására, a közművesítési feladatok egyeztetésére, a kereskedelem fejlesztésére irányul. A gyermekintézmények létesítése terén például 45 különböző szervvel 22 milliós gazdálkodási megállapodást sikerült kötnie a tanácsnak az 5. ötéves terv időszakában. Sokat javult a kapcsolat a városkörnyéki tanácsokkal, az ott lévő nem tanácsi szervekkel, jóllehet itt még igen messze van a lehetőségek kihasználásának a határa. A városfejlesztés látványosabb részei gyakorta elfedik a tanácsi ügyintéző munkát, mégis el kell mondani: az utóbbi években igen sokat javult a hatósági munka is Nyíregyháza tanácsánál. Csökkentek a bürokratikus vonások a tanácsi apparátus munkájában, jóllehet a sok új hatáskör „leadását” nem mindig kísérte a szükséges szakemberellátás. Ennek ellenére — bár nem teljes mértékben — de sikerült az ügyek túlnyomó többségét 30 napon belül érdemben elintézni. (A tanács apparátusa évenként csaknem 220 ezer ügyet intéz.) Számos új vonás jelezte az elmúlt években a tanácsi munka korszerűsödését a városban. Ilyen volt többek között, hogy a lakosság ügyeinek hatékonyabb intézése, a munkaidő és a munkafegyelem védelme érdekében 1979- ben Nyíregyházán bevezették a meghosszabbított ügyfélfogadási időt, hetente egy alkalommal. Hosszan lehetne sorolni azokat a kezdeményezéseket, amelyek a városi tanácstól indultak ki az itt élő lakosság jobb ellátására, a városi funkciók betöltésére. Csak vázlatosan: a mostani tervciklusban a költségvetési bevételek meghaladják a másfél milliárd forintot. A városi tanács fejlesztési összege megközelíti a két és fél mil- liárdot, aminek a gazdaságos felhasználása igen felelősség- teljes munka. A lakásépítésben nagy erőfeszítések árán sikerült megfelelő területet biztosítani az OTP-nek, a lakásszövetkezetnek. A város a súlyos szennyvízhelyzet megoldására 5' vállalattal, szervvel kötött együttműködési megállapodást, aminek a a kedvező hatása máris észrevehető. Tanácsi koordinációval oldódott meg a déli ipari övezet csapadékvízgondja. Megkezdődött az előkészület Nyíregyháza város vízellátásának megoldására a Tiszából. Az 5. ötéves tervben a bölcsődei, az óvodai helyek és az iskolai teremgond megoldására a tanács 65 vállalattal kötött szocialista szerződést. Fontos lépésekre került sor a kereskedelmi hálózat bővítése terén. A városi tanács közművesített területet biztosított ABC-áru- házak építésére Borbányán, Ságvári-telepen, a Vöröshadsereg útján. A városi i funkciók ellátása mind bonyolultabb feladatokat ró a tanács szakigazgatási szerveire. Ezért öröm, hogy utóbb lényegesen javult az apparátus összetétele, gyarapodott szakismerete, kedvezően változott munkastílusa, jóllehet e téren is sok még a teendő, a kiaknázatlan lehetőség. TÖMEGKÖZLEKEDÉS Buszon, csúcsidőben A Szamuely téri autóbusz-pályaudvar. A nagyléptű urbanizáció, a lakosság létszámának várakozáson felüli, gyors növekedése a legnagyobb gondokat a közlekedésben okozta. Jellemző adat: amíg 1974-ben naponként 41 ezer, addig 1979- ben már naponként 71 ezer jelentette Nyíregyházán a városi tömegközlekedést. Nehéz helytállást követelt ez a közlekedési dolgozóktól annak ellenére, hogy időközben jelentősen korszerűbb lett az autóbuszpark és sűríteni tudták a járatokat is. A korszerűsítéssel egy időben növekedett a férőhelyek száma. Amíg öt éve még csupán 1578, addig 1979-ben már 3362 utazási hellyel számolhattak a közlekedésiek. A járatok száma is növekedett: öt év alatt 715-ről 900-ra nőtt a városi járatok száma. Több fontos intézkedésre került sor az elmúlt időszakban az utazási igények jobb kielégítésére. Közvetlen járat létesült a legfiatalabb lakótelep, Jósaváros, valamint a város déli és nyugati ipari övezete között. Ezzel jelentősen csőikként az utazási idő, némileg a zsúfoltság is. Fejlődött az irányítás, javult az utasok tájékoztatása, automaták beállításával gyorsabb lett a menetjegykezelés. Annak ellenére, hogy némileg javult a járművek kihasználása, a csúcsidőszakok utazási feszültségei tovább növekedtek. Sajnos, egy korábbi hasznos kezdeményezés: a lépcsőzetes munkakezdés fokozatosan megszűnt. Tetézi a közlekedési csúcs nehézségeit, hogy a járatok vonalvezetése még mindig nem a legcélszerűbb, az útvonalakat ma még nem az igények, hanem sokszor a közlekedésre alkalmas utak határozzák meg. Az sem helyénvaló, sokáig nem tartható, hogy többféle járat közlekedik egy útvonalon, míg akadnak területek, melyek jóformán érintetlenek. A vasút területén is tapasztalható a fejlődés. Számottevően növekedett az induló és a fogadott személy- vonatok száma, javult a vonatok menetrendszerűsége, kulturáltabb a személyszállítás. Mindez kedvezően alakította a vasúti tömegközlekedést. Hazánkban elsőként — éppen a beszámolási időszakban — Szabolcs-Szatmár- ban szűnt meg a korszerűtlen gőzvontatás. A helyettük közlekedő új vonó és vontatott járművek révén, valamint a pályakorszerűsítések által nőtt a személyszállító vonatok sebessége, a menettartam átlagosan 10 százalékkal csökkent. Naponként átlagosan 40 ezer ember utazik városunkba, városunkból. Ez a szám ünnepek környékén lényegesen magasabb. Az utasok érdekében 1979-ben a városközpontban modem menetjegyiroda nyílt. NYÍREGYHÁZA 1975—1980
