Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

14 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 9. kapuit Sóstón a Tiszántúl el­ső falumúzeuma, ugyancsak Sóstón kultúrpark és vadas­park létesült, befejezés előtt áll az új megyei művelődési ház építése. Az intézmények tartalmi munkája is kedvezően vál­tozott. A könyvtárhálózat — szorosan vett munkáján túl — sokszínű közművelődési prog­ramot szervez, kezdeményez. Döntés született önálló me­gyei színháztársulat létreho­zására, amire az eddigi szín­házi érdeklődés adott okot. Nőtt az érdeklődés a múze­um és a műemlékek iránt, gazdagodott a Jósa András Múzeum közművelődési tevé­kenysége. Bevált a városi művelődési ház hálózatának összevonása. Az ifjúság szóra­kozási igényeinek kielégíté­sében nyári időszakban na­gyot lépett előre a Sóstón lé­vő ifjúsági park. Öröm, hogy a TIT az üzemi csoportok létrehívásával igyekezett fo­kozni a természettudományos ismeretterjesztést. Hasonló­an reményekre jogosít, hogy az MTESZ nagy aktivitással szervezi a városban élő és dolgozó műszaki értelmiség képzését. Hagyomány­teremtő rendezvények Gazdagodtak a hagyomány­teremtő rendezvények. Nem­zetközivé vált és egyre na­gyobb elismerést szerez ma­gának a sóstói művésztelep, amely az éremművészetre szakosodott. Nyíregyháza ad otthont kétévenként az Or­szágos Népművészeti Kiállí­tásnak. Városunk egyre több­ször ad otthont országos szin­tű tudományos és kulturális rendezvényeknek. Szaporod­nak a művészek üzemi tárla­tai. A város művészeti csoport­jai szép sikereket értek el. Országos rangot vívott ki ma­gának a központi vegyeskar, az Ifjú Zenebarátok Kórusa, a Volán-táncegyüttes, a Mese­kert Bábszínház és a szimfo­nikus zenekar. A városban 46 ifjúsági klub. található, ahová másfél ezer fiatal jár rendszeresen. A vá­rosi klubtanács irányítja ezek munkáját, gondoskodik a klubvezetők továbbképzésé­ről. A közművelődésben az egyik legfontosabb feladat az üzemi, a munkásművelődés továbbfejlesztése volt. Ennek fontos területévé vált a szo­cialista brigádmozgalom, melyben tovább gazdagodtak a kulturális vállalások, szí­nesedtek ezek formái. Mu­lasztás, hogy nem sikerült számottevően előre lépni a bejáró dolgozók kulturális nevelésében. Gond, hogy a szocialista brigádoknál csak a brigádvezetők felkészítése in­dult meg. Sajnos nincs min­denütt megfelelő ösztönzés a továbbtanulásra a dolgozók általános iskoláiban. Tény az is, hogy gyenge a művelődési intézmények pro­pagandamunkája, elgondol- kod-tatóan kevés a tanyákon, a bokortelepülésekben műkö­dő öntevékeny csoportok, szakkörök száma, színtele­nebbé vált a peremkerületek kulturális élete. Mindebben szerepe van annak is, hogy Nyíregyházán igen jelentős a közművelődésiszakember-hi­ány. Több üzemben csak úgy­nevezett kapcsolt feladatként végeztetik a közművelődési munkát, akik ezzel foglalkoz­nak, azoknak is hiányos a felkészültsége. A szocialista életmódra nevelni A jövőben mind a közokta­tás, mind a közművelődés te­rén tovább növekednek a tennivalók. Várható, hogy az óvodás korú gyermekek ará­nya ezután is az országos át­lag felett lesz, ezért válto­zatlanul szükség van a felté­telrendszer javítására. Az ál­talános iskolák tanulólétszá­ma a következő években vár­hatóan 1000—1200 fővel emel­kedik. Ennek fogadására nemcsak tárgyi feltételekre van szükség, hanem hatéko­nyabb irányító, vezető és szervező munkára is. Fontos, hogy a nevelőtestületek az eddiginél is jobban járulja­nak hozzá ahhoz, hogy az is­kola a felnövő nemzedék marxista—leninista világné­zetének alakítójává, a szocia­lista életmódra nevelés mű­helyévé váljék. A jövőben az új tanterv és dokumentumok szellemében kell eredménye­sebben munkálkodni a tanu­lók állampolgári, társadalmi és szakmai ismereteinek bő­vítésében. Erősíteni szükséges az iskola és a szülői ház kapcsolatát. A tankötelezettségi törvény érdekében nagyobb felelős­séggel kell segíteni a hátrá­nyos helyzetű és ves'zélyezte- tett gyermekeket. Indokolt, hogy alaposabb pályairányí­tással segítsük a gyermekeket a képességüknek és tehetsé­güknek megfelelő élethivatás választásában. Fontos, hogy az iskolák tovább bővítsék kapcsolataikat és jobban épüljenek be a lakóterületek kulturális életébe. Színvonalasabb munkás­művelődést A közművelődés terén az erők koncentrálásával lehet számottevő eredményt elérni a jövőben. Végre kell hajtani a fenntartás és az irányítás egységesítését. Indokolt, hogy a párt, a gazdasági szerveze­te^ munkájában kapjon na­gyobb hangsúlyt a dolgozók általános, szakmai és politikai képzése. Ehhez az szükséges, hogy a műszaki értelmiség is vállaljon az eddiginél na­gyobb szerepet. Előbbre szük­séges lépni az üzemi közmű­velődésben, a munkássá vá­lás segítésében. Az eddiginél lényegesen nagyobb figyel­met szükséges fordítani a be­járó dolgozókra és a munkás- szállások kulturális ellátására. A közművelődés szakember- ellátásában jó lehetőséget kí­nál a városban lévő tanár­képző főiskola, ahol ilyen képzés is van. A jövőben na­gyobb számban szükséges be­iskolázni fiatalokat és képe­sítetlen munkatársakat erre a szakra. Oktatás, Az új fémipari szakközépiskola. A közművelődés terén az új törvény értelmében létre­hozott üzemi közművelődési bizottságok munkája máris érezteti hatását, bár lehető­ségeiket még nem használják ki teljesen. Érezhetően fej­lődött a városi tanács köz- művelődést irányító, fejlesz­tő, összehangoló és kezdemé­nyező tevékenysége. Gazdagodott a közművelő­dés intézményhálózata a vá­rosban. Többek között fel­épült az új megyei könyvtár, a Szarvas utcán a KPVDSZ művelődési háza, az Üjkiste- léki szőlőben a párt- és a mű­velődési ház, megnyitotta Megszűnőben a szintkülönbség Lényegesen javultak a kö­zépfokú képzés körülményei is. Űj oktatási és háromszáz fős kollégiumi épületbe költö­zött az ipari szakközépiskola, elkezdődött a Vasvári Pál seknél, évenként visszatérő probléma: több száz igényjo­gosult gyermek kívül reked az óvodán. Ezért is irányult jelentős társadalmi összefo­gás az elmúlt években az óvdfaabővítési programra. Az általános és a középfo­kú intézményekben sokat fejlődött a nevelői szemlélet, a módszertani kultúra, egy­ségesebbé váltak a tantestü­vő létszám miatt a felsőtago­zatos tanulók nagy része csak az étkezést veheti igénybe. Az igény itt jelentősen megha­ladja a város lehetőségeit. Gyermekek, hátrányos helyzetben A jövő mérnökei a mezőgazdasági főiskolán. városban teljesítettük az 1973-ban meghatározott köz­oktatáspolitikai feladatok időarányos részét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy megszűnő­ben van az iskolák közötti szintkülönbség, nemcsak a tárgyi, hanem a személyi fel­tételekben 0s a nevelő-oktató letek. Fokozódik a politikai, a szakmai képzés és tovább­képzés iránti igény pedagó­gusaink között, amire az új dokumentumok bevezetése miatt szükség is van. Az ismertetett teljesítések ellenére a város általános is­kolái túlzsúfoltakká váltak, Figyelmet érdemlő ered­mény, hogy előbbre sikerült lépni a középiskolák profil- tisztításában. Ipari szakmun­kásképző intézeteink közép­fokú jellegét erősítette, hogy rátértek a felnőtt szakmun­kások szakközépiskolai kép­zésére. Főiskoláink munkája, kisugárzó hatása tovább nö­vekedett, a tanárképzőn szé­lesedett az oktatott tárgyak száma, a hallgatók létszáma nőtt. Átszervezések tették ne­hézzé az elmúlt időben a me­zőgazdasági főiskola munká- j j?k..,,v,.. . . ._ , M . Amíg 1975-ben 2400, addig jelenleg 3400 ember tanul az általános és középfokú fel­nőtt oktatásban Nyíregyhá­zán. Ebben jelentős érdeme van a gazdasági egységeknek és az ott működő társadalmi szerveknek. Nyíregyházáról az elmúlt évek során — élve az új lehetőséggel — 17 fizi­kai dolgozó került a munka­padtól közvetlenül az egye­temre. Könyvtár és falumúzeum JELENTŐS ERŐFESZÍTÉSEK TÖRTÉNTEK AZ ELMÚLT FÉL ÉVTIZEDBEN NYÍREGYHÁ­ZÁN AZ OKTATÁS ÉS A KÖZMŰVELŐDÉS FEL­ADATAINAK VÉGREHAJTÁSÁRA. A TENNIVA­LÓKAT A PÁRT KÖZOKTATÄSPOLITIKAI, IL­LETVE KÖZMŰVELŐDÉSI HATÁROZATA SZAB­TA MEG, MELYEKKEL A PARTSZERVEK ÉS AZ ALAPSZERVEZETEK RENDSZERESEN ÉS BE­HATÓAN FOGLALKOZTAK. A jó munka feltételeinek megteremtése során kiemelt feladat volt a városban az oktatási és közművelődési in­tézményhálózat fejlesztése. Ennek során többek között sikerült elérni, hogy 1600-zal növekszik a tervidőszak vé­gére a megyeszékhelyen az óvodai helyek száma; két új általános iskola épült ösz- szesen 40 tanteremmel, két iskolát pedig tíz tanteremmel bővítettek. Jelenleg készül és 1980 végén átadják az újabb 16 tantermes általános isko­lát. Nagy vívmány, hogy fel­épült! a Yäittfc : éls&7tan uszo­dája a 9-es számú általános iskolában és már az elmúlt nyáron fogadta az iskolás gyermekek százait a jelentős társadalmi összefogással meg­valósult sóstói napközistábor. köz­művelődés Az óvodától a főiskoláig Kitűnően felszerelt a megyei könyvtár új épülete. Gimnázium építése, a Kos­suth Lajos Gimnázium re­konstrukciója. Általában megkezdődött a középiskolai hálózat szükséges korszerűsí­tése. A 107-es számú szak­munkásképző intézet húsz műhelyteremmel és 200 fős kollégiummal bővült. Mindezek együttesen ked­vezően hatottak arra, hogy a NYÍREGYHÁZA 1975—1980 munka tartalmának korszerű­sítésében is szépek az ered­mények. Ugyanakkor az is igaz, hogy a váratlan lélek- szám-emelkedés újabb gondo­kat hozott. A város óvodái jó nevelési programra támaszkodva tel­jesítik feladataikat, ezáltal a városban teljes körűvé vált az iskolaelőkészítő. Nehezíti a helyzetet, hogy az óvodás ko­rú népesség száma Nyíregy­házán az elmúlt öt év alatt 48 százalékkal emelkedett. Ezáltal nagy feszültségek ke­letkeztek az óvodai elhelyezé­egyes helyeken átmenetileg szükségmegoldásokat kellett alkalmazni. Bár évről évre javul a tankötelezettségi tör­vény végrehajtása, még min­dig sok gondot okoznak a hátrányos helyzetű és veszé­lyeztetett tanulók. A közép­iskolákban a lemorzsolódás viszonylag nagy aránya je­lent problémát. Az erőfeszítések nyomán jelenleg a tanulók 65 száza­léka kap napközi otthoni el­látást, amivel Nyíregyháza messze az országos átlag fe­lett van, de az egyre növek­

Next

/
Thumbnails
Contents