Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-09 / 33. szám
1980. február 9. KELET-MAGYARORSZÁG 13 városfejlesztés éves terv közepéig jelentkező újabb igények kielégítésére is. Említésre méltó, hogy a pártértekezlet óta elkészült két vasúti felüljáró, mely évtizedes gondot oldott meg a közlekedésben. Megkezdődött ugyanakkor a 4-es számú országos főútvonal új, városi átkelő szakaszának építése. Igaz, történt előrelépés, de nem sikerült lényeges javulást elérni az úthálózat, a helfe a csapadékvíz elvezetése kiépítettségében. Erőfeszítések történtek a városban lévő gazdálkodó szervek, valamint a városi tanács együttműködésének javítására. Ennek is köszönhető, hogy 45 vállalat az elmúlt felülettel, aminek kilenctizedé az új lakótelepeken van, a régi városrészekben csupán 7000 négyzetméter ad korlátozott mozgásteret a gyermekeknek. Nyilt várospolitika Itt illik szólni arról is: Nyíregyháza lakói joggal kérik számon a város tisztaságát. Az illetékes vállalat jelenlegi gépi eszközei nem elégségesek a helyzet javítására. A fejlesztéssel egy időben olyan közhangulat kialakítására is szükség van, amely elítéli a szemetelőket, a rongálókat. színhelye Nyíregyháza. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztés és a fenntartás nyíltan, a lakosság tudtával és cselekvő részvételével valósul meg. A legkülönbözőbb fórumokon évenként sok száz közérdekű észrevétel, javaslat, bejelentés, sok jogos bírálat és hasznos ötlet hangzik el. Ezek segítenek a célok közös kialakításában, a lehetőségek feltárásában és ösztönöznek az együttes cselekvésre. A célok tehát nem zárt ajtók mögött, hanem a városközösség színe előtt fogalmazódnak meg, ezért is érzi az elképzeléseket sajátjának a legtöbb városlakó, amiért tenni is kész. Cj vasúti felüljáró a 4-es főútvonalán. időszakban 22 millió forinttal támogatta a gyermekintézmények fejlesztését. A vállalatok lakásépítésre szánt kereteit is szerencsésen sikerült összefogni, koordináltan felhasználni. Mint már egy helyütt jeleztük: a városfejlesztő munka egyik nagy gondja jelenleg, hogy az infrastruktúra (főként a szolgáltatás) nem tud lépést tartani a város fejlődésével. E téren a város igényei és lehetőségei nincsenek összhangban. A városiasodás, a városfejlesztés, az iparosítás, a motorizáció hatással van az emberi környezetre. Mindinkább előtérbe lép a védekezés a környezeti ártalmak ellen. Bár Nyíregyháza nem tartozik az erősen veszélyeztetett környezetű települések közé, tennivalók azért itt is jócskán adódnak már napjainkban is. Környezetünk kérdőjelei A természet- és környezet- védelem a környezeti ártalmak csökkentését, a testedzés, az egészséges életkörülmények, a pihenés feltételeit szolgálja. A város — így Nyíregyháza — környezetvédelmének alapját a külső és a belső zöldövezet képezi. Sajnos, a városkörnyéki zöldövezet eléggé elhanyagolt: a külterületeken nincs olyan összefüggő erdő, erdősáv, vagy fasorrendszer, ami Nyíregyháza védelmét megoldaná. A város pihenő- és sétaerdője, a sóstói erdő 370 hektáros területével már most sem tudja kellően betölteni szerepét. Az erdőt a rajta átmenő út és vasút három részre tagolja, ezért a frekventáltság csak kis területre összpontosul. A városfejlesztés azzal jár együtt, hogy megsokasodnak a közművek, új utak épülnek, s mindez a zöldövezet rovására történhet. így volt ez Nyíregyházán is, ahol a város belterületén jelenleg az utcai sorfaállomány mindösz- sze 36 ezer darab. Nyíregyházán 1975 óta évenként átlagosan 62 ezer négyzetméterrel nőtt a zöldfelület, amely jelenleg közelíti az 1 millió négyzetmétert. Ezen felül a városban 37 játszóteret találni 73 ezer négyzetméternyi A város két arca. A Nyírfa Áruház és a sávház kereskedelmi centruma a megyeszékhelynek. Szépülő városkép: modern, új épületek. gítségüket a közösségi gondok megoldására. Értékes párbeszéd a város- politika számára minden tanácstagi beszámoló s az elmúlt évben már az utca- és lakóbizottságok, a Hazafias Népfront által szervezett valamennyi rendezvény. A nyílt várospolitika továbbfejlesztését célozta a városi tanács által végzett lakossági véleménykutatás. Tízezer nyíregyházi családot kérdeztek meg életkörülményeiről, a városfejlesztésről, lakókörzetének igényeiről. A válaszokat hasznosítani fogják a tervek felvázolásában, rögzítésénél. Kampiex megoldásokat A lakosság közügyekbe történő bevonását szolgálják a különböző fórumrendezvények, a városfejlesztés ered- .ményeit,. terveit bemutató kiállítások, sajátosan tájékoztatnak a köztéri táblák. E törekvések ellenére sem sikerült mindig minden gondot megosztani a lakossággal, s A tanácsháza. nem sikerült minden esetben mozgósítani a lakosságot a közvetlen környezet alakítására, megóvására. A várospolitika részét képező fejlesztéseknél a jövőben újfajta követelmény, hogy a komplex megoldások kerüljenek előtérbe. Ez feltételezi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a tervszerű, arányos fejlesztésre. Ennek megfelelően el kell érni, hogy a különböző ágazatok (lakás, gyermekintézmények, szolgáltatások) egymással összhangban fejlődjenek. Másrészt fontos feladat, hogy a kialakuló városkörzetek arányosan részesüljenek a fejlesztésekből, törekedni kell a városrészek közötti, ma még szembetűnő különbségek mérséklésére. Rangsorolt feladatok A lakásépítési feladatoknál nem a pillanatnyi célok, hanem a hosszú távú szemlélet érvényesítésére kell törekedni. A jövőben a lakásépítéseknél nagyobb területi koncentrációt kell elérni; mérsékelni indokolt a lakások alapterületének nagy szóródását s arra törekedni, hogy a lakásválaszték jobban feleljen meg az igénylők szükségleteinek. Az ismert ellentmondások miatt új lakáselAz eredményes városfejlesztési munka egyik kulcsa az volt az elmúlt öt évben Nyíregyházán, hogy a város vezető testületéi minden korábbinál jobban támaszkodtak a mind erősebb városközösséggé kovácsolódó lakosságra. A XI. kongresszust követően nyílt várospolitika Ezt igazolja, hogy öt év alatt az elvégzett társadalmi munka értéke közel 200 millió forint. Az „Együtt Nyíregyházáért” évenként megismétlődő, igen népszerű társadalmi munkaakcióban minden esztendőben 40—45 ezren vesznek részt, ajánlják fel seÜj városnegyed: Jósa város. osztási rendeletre van szüksége a városnak és meg kell teremteni a lakáscserék gyors lebonyolításának szükséges feltételeit. Központi feladat marad a jövőben is a víztermelő és -elosztó kapacitás növelése, a szennyvízelvezetésre irányuló beruházások megvalósítása. A város és agglomerációs övezetei kapcsolatát szorosabbá szükséges tenni. Észszerű munkamegosztással, az anyagi eszközök megfontolt felhasználásával javítani lehet az életfeltételeket a vá roskörnyéki településeken, íg\ is mérsékelvén a nagymérvi városba áramlást. Fokozot követelmény, hogy a tanácsi gazdálkodásban — a takarékosság szem előtt tartásával — a feladatok jobb rangsorolásával, nagyobb tervszerűséggel teremtődjenek meg a feltételek a lakossági igények jobb kielégítésére. NYÍREGYHAZA 1975—1980
