Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-07 / 31. szám

1980. február 7. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Fémkombinát építése a sarkkörön túl A sarkkörön túl, a hó és fagy birodalmában, Norilszk közelében épül egy új fémipari kombinát, ahol a legújabban feltárt nikkel-, réz- és kobaltlelöhelyek kincsét fogják feldolgozni. (MTI külföldi képszolgálat — KS) Gyakran mondják, hogy a Ke- let-Szibéria területén bőségesen található ércek a Mengyelejev- táblázat valamennyi elemét tar­talmazzák. Geológiai szempont­ból igen változatos tájegység, éghajlata szélsőséges, mivel Ázsia mérsékelt és hideg égövében van. A keleti hegyláncok megakadá­lyozzák a melegebb tengeri áramlatok bejutását, igy a tél hosszan tartó és rendkívül hi­deg. A terület nagy részét az örök fagy övezete alkotja. A ta­laj még nyáron is legfeljebb egy méternyire enged fel. Ez az adott­ság jellegzetes építési módokat eredményez, de az emberi mun­ka és találékonyság egyre újabb és újabb területeket kapcsol be a civilizációba és a termelésbe. A Szovjetunió sarkköri városai között a legfiatalabb és legújabb Norilszk. 1935-ben kezdték építe­ni az északi szélesség 70. foká­nál található nikkellelőhely köze­lében. 1939-ben a szénbányászat is megindult a környéken. Az 1942-től folyamatosan termelő Norilszk környéki bányák és üze­mek a Nagy Honvédő Háború idején nagy mennyiségű nikkel­lel, kobalttal és rézzel siettek a front segítségére. Az 1960-as évek­ben Norilszk közelében felfedez­ték a világ eddig leggazdagabb színesfém-lelőhelyét. A 80—90 szá­zalékban kobaltot, nikkelt, plati­nát, aranyat, ezüstöt, tellurt, sze­lént tartalmazó kőzet feldolgozá­sakor a kohászoknak jórészt a fémek szétválasztása a feladatuk. A mintegy 300 000 lakosú modern város a bányáktól, kohóktól tá­volabb eső Dolgoje-tó mellett fekszik. Mivel a város állandóan fagyott talajra települt, csaknem minden épület alatt megtalálható a „lélegzőcsatorna”, amely a ta­lajt a felmelegedéstől, az épüle­teket a süllyedéstől óvja. No- rilszkban nyáron nem nyugszik le a nap, a rendkívül hideg tele­ken viszont két hónapig tart a sarki éjszaka. A szovjet kormány mindent megtesz a zord éghajla­ti viszonyok között élők egész­ségének védelmére. Tabletta helyett mikrokapszula? A gyógyszerek adagolásának módja nem sokat változott az el­múlt száz évben: a legtöbb gyógyszert tabletta vagy drazsé formájában lenyelik, vagy in­jekcióval adják be. Ezeken az utakon azonban a hatóanyag nem mindig érkezik a szükséges hely­re és időben a megfelelő kon­centrációban. Amerikai orvos­kutatók néhány éve új gyógy­szeradagolási módszerekkel ki- sérleteznek, hogy a gyógyszert közvetlenül a kívánt szervbe jut­tassák, illetve folyamatosan ada­golják a bőrön és a szöveteken keresztül. A kísérletek eredményeként született meg a mikrokapszulás módszer: a gyógyszer hatóanya­gát megfelelő műanyag memb­ránnal vonják be, vagy a mű­anyagot a gyógyszerrel impregnál­ják, majd a mikrokapszulát a szervezet megfelelő pontjára helyezik, és akkor a gyógyszer a kívánt sebességgel jut a szüksé­ges helyre. így például megva­lósítható, hogy fogamzásgátló tab­letták szedése helyett egy kis műanyag membránba zárt progeszteront vigyenek közvet­lenül a méhbe, ami egy éven át azonos eredménnyel jár. Á szülés időpontja A felsőrendű emlősök köré­ben a szülés időpontja a nap bizonyos szakaszaira sűrűsödik. Ez az emberre is áll. A nők leg­gyakrabban éjjel 1 és 6 óra kö­zött szülnek. Rendellenes szülé­sek azonban a nap bármely idő­pontjában bekövetkezhetnek. Megállapították, hogy az éjjel kezdődő szülési fájdalmak átlag két órával rövidebbek, mint a nappal kezdődőek. Az ó- és újvilági majmok több­sége főleg éjjel szül, kivételek az éjjeli életmódot élő dél-ameri­kai félmajmok, amelyek utódai­kat többnyire nappal hozzák a világra. Ugyancsak kivételt ké­pez az orángután, mely szintén főleg nappal szül. Ezekből a megfigyelésekből a kutatók arra következtetnek, hogy a felsőbbrendű emlősök akkor hozzák világra utódaikat, amikor viszonylag zavartalanok: tehát az éjjeli állatok nappal, a többiek éjjel. Némely állat, ha úgy érzi, hogy szülés közben fi­gyelik — például állatkertben — a szülés utolsó szakaszát addig nyújtja el, amíg szállását éjsza­kára lezárják. A „kérem, ne za­varjanak” elmélet helyességét bi­zonyítja az a tény is, hogy rhe­sus majmok a szülési időt éjsza­káról nappalra helyezték át, mi­után egy kísérletben — a megvi­lágítási és az etetési idők, va­lamint a zajok megfordításával — felcserélték számukra az éj­jelt a nappallal. Á radioaktív szennyezés ellen Üj szert dolgoztak ki Nyugat- Németországban a radioaktiv szennyezések tárgyakról, vizes oldatokról és az emberi bőrről történő eltávolítására. Az új anyag olyan — vízben és a szo­kásos szerves oldószerekben tel­jesen oldhatatlan — műanyag por, amely a radioaktív anyagokat megköti. Ha e port vízben vagy vizes oldatban egyenletesen el­osztják, gyorsan magába veszi a radioaktiv anyagokat, és ve­lük együtt könnyen leszűrhetők. Alkalmazása egyszerű. Radioak­tív anyaggal szennyezett bőrt például úgy tisztítanak meg, hogy e porból egy keveset vízzel tész­tává gyúrnak és a masszát a bő­rön szétdörzsölik. Majd miután a műanyag por — három perc alatt — felvette a radioaktív anyagokat, vízzel leöblítik. Ha­sonlóan tisztítják a tárgyakat is. A folyadékba pedig, egyszerűen belekeverik a port, és mintegy 5 perc múlva leszűrik. AUTÓ-MOTOR Ki nem alkalmas vezetésre? A közlekedés hajmeresztő mu­tatványokat produkáló ámokfu- tói és a legmegdöbbentőbb elemi hibákat elkövető analfabétái egy­aránt megtalálhatók az utakon: veszélyeztetik önmaguk és mások életét. Vitathatatlanul bebizonyo­sodott, hogy nem szabad minden­kit a kormánykerék mögé en­gedni. Hosszú ideig csupán a nyilvánvaló kizáró okok — vi- lágtalanság, elmebetegség, súlyos testi fogyatékosságok, nagymér­tékű gyógyszerfogyasztás, várat­lan rosszullétekkel járó betegsé­gek, idült alkoholizmus — tart­hattak távol valakit az autóveze­téstől, egyébként, ha győzte pénzzel és türelemmel, akár élete végéig kísérleteket tehetett a jogosítvány megszerzésére. Mi­vel ilyen fontos kérdést nem le­hetett kizárólag az egyének ön­kritikájára bízni, valami módon meg kellett gátolni, hogy a jár­művezetésre kifejezetten alkal­matlan emberek kijussanak az utakra. Ma már előzetes alkal­massági vizsgálatokkal igyekez­nek kiszűrni azokat, akik veszé­lyeztethetik a közlekedés bizton­Mintegy másfél esztendő óta előzetes alkalmassági vizsgálato­kon esnek át mindazok, akik 55. életévüket már betöltötték, ami­kor vezetői engedély megszerzé­sét határozzák el. Ugyanígy meg­vizsgálják a túl fiatal — a 18. évet még el nem ért — jelentke­zőket is. Kötelező a vizsgálat a hivatásos vezetőknek, valamint azoknak is, akik már ötször buktak meg. Jármüvezetési gyakor­latból (az elméleti anyagból való bukások nem járnak ilyen követ­kezménnyel) . Más esetekben is el kell végez­ni a járművezetésre való alkal­masság vizsgálatát (ez főként a már régebben jogosítvánnyal rendelkezőkre vonatkozik). Ilyen rendkívüli ellenőrzést kezdemé­nyezhet a rendőrség, az egész­ségügyi szervek, a munkáltató és végül akár maga a gépjárműve­zető is. Kizáró ok lehet az elég­telen észlelési teljesítmény, a helytelen távolság- és sebesség­becslés, a hiányos döntési képes­ség, valamint a szorongásos, pánikos reakció, vagy a közös­ségellenes beállítottság, esetleg indulati labilitásból következő szélsőséges magatartás. Megvan tehát a lehetőség a volán mögött ülő idegbetegek, pszichopaták ki­szűrésére. Eléggé problematikus az 55. életévüket betöltöttekkel kapcso­latos helyzet, annak ellenére, hogy közülük már egyre keve­sebben akarnak jogosítványt sze­rezni. Idősebb korban általában nehezebbé válik a gépjármű-veze­téshez szükséges készségek elsa­játítása. Viszont az idősebbek ugyanannyi idő alatt akarják megtanulni a gépkocsivezetést, mint a fiatalabbak, ami csak rit­kán sikerül nekik. Nem szégyen és nem is ritka, hogy az időseb­bek — természetesen a vezetésre való alkalmasság minősítésének birtokában — 80—90 órát is vesz­nek, míg sikeresen levizsgáznak. Az olyanok viszont ma már nem kerülhetnek gépjármű-vezetői tanfolyamra, akiknek azelőtt 150—200 órai gyakorlás is kevés lett volna a vizsga letételéhez. Az alkalmasságvizsgálaton és általában a gépkocsivezetéssel kapcsolatos vizsgán nem az ügyetlen gépjárművezető-jelöltet kell kiszűrni, hanem az alkal­matlant. Van olyan vezető, aki a közlekedési szabályokkal tisztá­ban van, óvatosan és szabálysze­rűen vezet, de egyes technikai feladatokat nem tud tökéletesen megoldani (például szűk helyen nem képes parkolni). Az ilyen vezetőnél lehet szó ügyetlenség­ről, de nem alkalmatlanságról. Ma már egyébként a gyakorlati vizsgáztatók is valamivel elné­zőbbek az ügyetlenekkel szemben, így azután, ha az ötödik próbál­kozás is sikertelen, igazán jogos az alkalmasságvizsgálat elrende­lése. KISTERMELŐK- KISKERTEK Telepítés előtti alaptrágyázás Az ültetvények telepítéséhez al­kalmassági szakvélemény szük­séges, amelynek tartalmaznia kell a terület talajtípusát, az egységes mintavételi módszer alapján meg­szedett talajminták tápanyag- tartalmát, a talaj mésztartalmát, összes sótartalmát, szódalugossá- gát, savanyúságát, kémhatását és a talajvíz mélységét. A sző­lőnél ismerni kell még az im­munitást is. Az állókultúrák alkalmassági szakvéleményének elkészítésé­nél a telepítést kizáró talajtani paramétereket alapul kell venni, amelyek közül a túl alacsony vagy túl magas pH a magas ösz- szes só- és mésztartalom, illetve a szódalugosság, a kevés vagy túl sok agyag, a sekély termőré- tegűség és a talajvíz miatti kizá­rás a leggyakoribb. A kedvezőtlen talaitulajdonsá- , gok különböző eljárásokkal rész­ben vagy teljesen megváltoztat­hatók. Megyei viszonylatban leg­inkább a talajjavító meszezés, mésztrágyázás, lápföldes talajja­vítás és a szervestrágyázás al­kalmazása indokolt. A telepítést megelőzően célszerű elvégezni az alaptrágyázást is, mert ez által biztosíthatjuk, hogy az ültetvé­nyünk kiegyenlítetten fejlőd­jön és hamarabb termőre for­duljon. Az alaotrágyázás agrotechniká­ja legalább annyira fontos, mint a műtrágyák megválasztása és adagja. Ezért az alaptrágyázást úgy kell végezni, hogy a java­solt műtrágyák lehetőleg a gyö­kérzónába (30—60 cm mély ré­tegbe) kerüljenek. Először a mű­trágyákat egyenletesen kiszór­juk a felszínre, majd keverő szántással (homoktalajokon tár­csázással) a felső 15 cm-es réteg­be bedolgozzuk. Ezután követ­kezik a forgatás. Ha a telepítés előtt talajjavítást vagy szervestrágyázást végzünk: — 1000 négyzetméterenként 7—9 to lápföldet, forgatás előtti kész­lettrágyával (szuperfoszfát, ká­lisó) keverő szántással vagy tár­csázással felső rétegbe bedolgoz­zuk és ezt követően végezzük el a forgatást. — Az előírt műtrágyákat úgy kell a területre kijuttatni, hogy laza talajon 70 kg, vályogtalajon 140 kg, agyagtalajon 160 kg össz- hatóanyagnál több műtrágyát egyszerre ne adjunk ki 1000 négy­zetméterre. Ezért célszerű, ha a telepítendő területen a telepí­tést megelőzően elöveteményként rozsot, napraforgót, babot, borsót, vagy más növényt termesztünk és az adagolandó foszfor és kálium műtrágyák egy részét ezen nö­vények alá kiszórjuk a vetést megelőző munkák során. — A megtermelt teljes zöldtö­meget a foszfor és kálium műtrá­gya adag megmaradt hányadá­val 20—30 cm-re dolgozzuk el a talajba június—július hónapban és a talajt zárjuk le. A mélyfor­gatásra 2—3 hónappal ezután ke­rülhet sor. — Amennyiben istállótrágyá­val rendelkezünk, akkor lápföld mellett 3 to-t illetve lápföld nél­kül 6—9 to-t adjunk 1000 négy­zetméterenként. A műtrágyaadagokat az elé­rendő tápanyágszint és a talaj- vizsgálatok alapján mért felvehető foszfor- és káliumtartalom kü­lönbségéből számítjuk ki. Az alaptrágyázási szakvélemény a nagyüzemek számára kötelező, a kiskerttulajdonosok számára nem. Mégis érdemes elvégeztetni a kertbarátoknak is a talajvizsgála­tokat, mert így sok felesleges ki­adás és bosszúság elkerülhetővé válik. A fentiek csupán betekintést nyújhattak az alaptrágyázási szakvéleményről, mert nemcsak talajtípusonként kell különbséget tenni, hanem figyelembe kell venni a gyümölcsfáknál, cser­jéknél, szőlőnél, a fajokon és fajtákon kívül az alanyokat, a gyökerezés módját, a vízigényt, a talajvíz és sótürő képességet is. A vizsgálat alapján könnyebb eldönteni, hogy hol érdemes sző­lőt, köszmétét, ribizkét, almát, körtét, vagy mást telepíteni. Dr. Margittay Miklós megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás A szilvatermesztés növény-egészségügyi helyzete Megyénk szilvatermő ültetvé­nyekben az almához viszonyítva igen szegény, ennek ellenére or­szágosan mégis az elsők között van. Ültetvényeink fajtaösszeté­telére a besztercei fajta uralkodó jellege a jellemző. Széles körű elterjedését sokoldalú felhasznál­hatóságának, gépesíthető betaka­rításának köszönheti. Vezető sze­repét azonban fokozatosan visz- szaszorítja a szilvahimlővel (Plum pox vírus) szembeni fogékonysá­ga, ami biológiai teljesítőképes­ségé*. nagymértékben rontja. Az ültetvényeket vizsgálva 10 termő ültetvény átlagában 51,4%-os állo- mányfertőzöttsége* állapítottunk meg, melyen belül nem ritka a 80—90%-os fertőzés sem. A fertőzött gyümölcsök koráb­ban érnek, felületük szabálytalan vagy gyűrű alakú bemélyedések­kel borított, ahol a bőrszövet el­hal, a gyümölcs húsa vörösre színeződik, taplószerű, mézgáso- dik. A gyümölcs íztelen, rostos állományú, sem fogyasztásra, sem tartósítóipari feldolgozásra nem alkalmas. A fajták érzé­kenységétől függően a gyümöl­csök nagy része, sokszor 100%-a lehullik. — A kórokozó szaporítóanyag­gal, rovarvektorokkal (levéltet- vek) és pollennel terjed. Rendkí­vül gyors terjedését jellemzi meg­figyelésünk, mely szerint egy 8 éves ültetvényben az 1978-ban tü­netmentes fák 32,7%-án találtunk 1979-ben vírusfertőzésre utaló tü­neteket. — Megmenthetők-e a fertőzött ültetvények és mi a teendő az új telepítések esetén? Az idősebb ültetvényekben a fertőzést felszámolni már nem lehet, mivel a vírusok ellen ké­miai védekezés még nem áll ren­delkezésre (a közeljövőben sem várható a bevezetése). Ezért alapvetően fontos a vírusmentes szaporítóanyag előállítása. A vektorok elleni kémiai védeke­zéssel lassítható a betegség ter­jedése. A vírusmentesítési program megvalósításában jelentős szerep hárul a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomásra. A sza­porítóanyagot előállító központi és üzemi törzsültetvényekben, fa­iskolákban az év folyamán rend­szeres ellenőrzést végzünk, ame­lyet a gyűrűsfoltosság vírusok ki­mutatására még szerológiai vizs­gálat is kiegészít. A vizuális, ill. szerológiai vizsgálatok során fer­tőzöttnek talált törzsfák és oltvá­nyok megsemmisítése kötelező. Megelőző tevékenységünk azon­ban akkor lehet igazán eredmé­nyes, ha az új telepítést végző üzemek szakemberei hatékonyab­ban segítik munkánkat, mivel a leggondosabb szelektálás mellett is eltelepítésre kerülhet egy-két fertőzött oltvány. Az üzemi szak­emberek a telepítést követő ve­getációs időszakban végrehajtott vizuális vizsgálattal kiszűrhetik a bekerült beteg oltványokat, me­lyek megsemmisítésével elejét ve­hetik az ültetvény általános fer­tőződésének. Már az ültetvény helyének ki­választása gondos körültekintő tevékenységet igényel. Fertőzött fától legalább 500 m-es, vírushor­dozó gazdanövénytől 100 m-es izo­lációs távolságot kell biztosítani. A védekezés leghatásosabb mód­ja a rezisztens vagy toleráns faj­ták használata lenne. Az EPPO keretében létrehozott „Sarka” nemzetközi munkacsoport céljául tűzte ki az ilyen tulajdonságokkal rendelkező fajták és alanyok fel­kutatását. A vizsgálatok alapján a szilva­himlőre legérzékenyebb a besz­tercei fajta, s ezt követi az olasz kék — melynél a fák pusztulása is igen jelentős. Közepes érzé­kenységet mutat az althan ringló, s viszonylag toleráns a Stanley, melynél csak a leveleken jelent­keznek a tünetek. Üzemeinkben jelenleg a szilvát zömmel egy faj­ta, a besztercei képviseli. Nö­vényegészségügyi szempontból, valamint a betakarító gépek fo­lyamatos kihasználása végett cél­szerű e fajtát felváltani, ill. ki­bővíteni 4—5 jó piaci értékű, de kevésbé fogékohy fajtával. Merő Ferenc megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Éticsiga­felvásárlás Megyénk fogyasztási szövetke­zetei a 60-as években igen aktí­van foglalkoztak az éticsiga fel­vásárlásával, értékesítésével. Éves szinten több mint 100 tonnát szál­lítottak a MAVAD Vállalaton ke­resztül exportra. Ebben az évben korlátlan lehe­tőség van az éticsiga felvásárlá­sára, annak begyűjtésére. Kedve­ző az átvételi ár és az export- értékesítés. Az AFÉSZ-ek szerve­ző tevékenysége a közeli hetek­ben megkezdődik. A csiga be­gyűjtési időszaka az első langyos tavaszi naptól június közepéig tart. Szezona rövid, tehát a gyűj­tőnek minden alkalmas, kedvező napot ki kell használni a gyűj­tési eredményességhez. Jó lelő­helyeken néhány órán át 40—50 kg is begyűjthető. A csigák tar­tózkodási helyük a vizek szegé­lye, nedves részek, nyirkos sza­kadékok, csalánnal benőtt bozó­tos területek, erdőszélek. A csigát nagy mennyiségben esős, vagy hajnali harmat után lehet legeredményesebben gyűjte­ni, ügyelni kell a méretre. Ex­portra a 28 mm-nél nagyobb és 38 mm-nél kisebb csigák az al­kalmasak. Az összegyűjtött csigát mosni, etetni nem szabad. Ugyanakkor óvni kell a napfénytől és a zsú­foltságtól. Ennek megfelelően a csigát hűvös, levegős helyen, le­hetőleg vesszős kosárban, vagy szellős ládában kell tárolni az át­vétel időpontjáig. De vigyázni kell arra, hogy a göngyölegként használt edények, ládák csupán egyharmad részét töltsék meg csigával. A megye különböző tájain, körzetében az erdők és folyók tá­jai nagy lehetőséget adnak az éticsigaexport felvásárlására, ez hozzájárul a családi jövedelem növeléséhez, ezért bízunk abban, hogy az ÁFÉSZ-ek felvásárlói, kereskedelme igen nagy össz­hangot teremt a vállalkozó gyűj­tők körében annál is inkább, mi­vel 1 kg éticsiga felvásárlása eb­ben az évben is meg fogja ha­ladni a 10 forintot, ami azt je­lenti, hogy kedvező időjárás kö­vetkeztében a kora reggeli órák­ban néhány ólán belül egy gyűj­tő 40—50 kg éticsigát összegyűjt- het, mely 400—500 forintot ér. M. A. Saláta hajtatása fólia alatt A saláta a legrövidebb tenyész­idejű zöldségfajok egyike, ezért fólia alatti hajtatásra kiválóan alkalmas. Elöterményként érde­mes a fóliasátrakban magas C-vi- tamin tartalmú — 100 g-onként 30 mg-ot is tartalmazhat — salátát hajtatni. Salátahajtatáskor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a saláta igényes növény, ezért trá­gyázására csak jó minőségű, érett istállótrágyát szabad használni. A friss trágya jó tenyészhelye a különböző kórokozóknak, s így az értékes fejek könnyen tőrot­hadást kaphatnak. A saláta vízigényét maximáli­san ki kell elégíteni, ezért ülte­tés előtt ajánlatos a talajt kellően átnedvesiteni, beöntözni. Február első felében a 8 hetes jól fejlett palánták eredése a legjobb. Az ültetés során nagyon vigyázzunk arra, hogy a tápkocka felső szint­je mindig valamivel a talaj színe felé emelkedjék. így az öntözés­kor felgyülemlő viz nem idézhet elő tőrothadást. Igen keresett faj­ta a SOROKSÁRI HAJTATÓ, melynek külső levelei szétállók, a belső borulok, így a salátafej kissé lapított gömb alakú, tömött és közepesen zárt. A levelek szí­ne sötét sárgászöld, a levél fo­nákén világosabb. A levelek rend­szerint széles kerekek, közepes nagyságúak, hullámos szélűek, gyengén hólyagosak, fényes felü- letűek. A SOROKSÁRI HAJTATOT 15x20 cm sor- és tőtávolságra célszerű kiültetni. Termesztéséhez a 12—15 C-fok körüli hőmérséklet a leg­kedvezőbb. A hőmérséklet szabá­lyozásakor ügyeljünk arra, hogy a levegő hőmérséklete nappal se legyen 5—10 C-fokkal magasabb, mint éjszaka, s a talaj se legyen sokkal hidegebb mint a levegő hőmérséklete. Hetven-nyolcvan százalék relatív páratartalom a legmegfelelőbb a saláta számára. A hajtatott növényeket gyakran veszélyezteti a saláta peronoszpó- ra és a saláta botritiszes rotha­dása. A peronoszpóra rendszerint az alsó leveleket fertőzi meg legelő­ször. A megtámadott leveleken az erektől határoltan, világossár­ga, majd enyhén barnuló, egyre nagyobbodó foltok keletkeznek. A foltokkal szemben a fonáki részen fehéres színű penészkive­rődés észlelhető. Ha a botriti­szes rothadás is fellép, annak a sűrű vetésben tőrothadás, a ké­sőbbiekben levélrothadás lesz a következménye. Legkönnyebben a földre fekvő alsó levelek fer­tőződhetnek, s ha a gomba egy­re terjed, úgy a szártő is elbar- nul és elnyálkásodva megrothad. A kórokozó a fertőzött leveleken egérszürke penészgyeppel frukti- fikál (spórát képez). A betegségek megelőzésére, kombinált hatóanyagú növény­védő szerek kipermetezésére van szükség. Hatékony kombináció a 0,25%-os Orthocid 50 WP + 0,12%- os Chinoin Fundazol 50 WP együttes kiszórásban. Ha öntözés után szellőztetéssel szárítjuk fel a növényeket, úgy kisebb lehető­séget biztosítunk a gombabeteg­ségek fellépéséhez. A fej képződés elején alaposan öntözzünk, a fej- képződés ideje alatt ne öntöz­zünk, mert ilyenkor a saláta már nem szereti a vizet. A fejes saláta akkor szedhető, amikor a fejek elérik teljes nagyságukat. Csak a fajtára jel­lemző, teljesen fejlett fejeket sza­bad leszedni. Dr. Széles Csaba ÚJDONSÁGOK, TDDOMANYOS kotatAsok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents