Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-06 / 30. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 6. Első kézből GAZDAGABB VÁLASZTÉK AZ ÜZLETEKBEN Tej, kenyér készenléti kocsiról Ami a beruházásokat illeti, nem szőhetnek nagy terveket erre az évre a Nyírbátori ÁFÉSZ vezetői, hiszen ha a módosított szabályozók szerint kiszámolják: mennyit fordíthatnak egy sikeres év után fejlesztésre, akkor is meglehetősen alacsony számot kapnak. Azért nem marad ebben az évben sem létesítményavatás nélkül a város, mert a Petőfi téren elkezdett 332 négyzetméter alapterületű ABC-áruház és egy 100 négyzetméter alapterületű presszó építése befejeződik. Ez a város peremének számító terület mintegy háromezer lakójának ellátását javítja meg alaposan, amelyre a most meglévő két kis élelmiszerbolt már képtelen. Közel félmillióért korszerűsítik az évi hétmilliót termelő cukrásztermelő üzemet: többek között három új elektromos kemencét állítanak munkába, bővül a feldolgozótér és nő a hűtőkapacitás. Szintén nem látványos, de az ellátás minőségét javítja az idén, hogy a szövetkezet mintegy másfél milliót költ a tárgyi-technikai feltételek javítására. Hűtőszekrényeket, egyéb kereskedelmi gépeket vásárolnak, s ha kedvezően bírálják el a Belkereskedelmi Minisztériumhoz benyújtott pályázatukat, újabb félmilliót költhetnek gépekre, technikai eszközökre. Kókai István elnök szerint a tavalyitól jobb igényfelméréssel, gazdagabb választék biztosításával akarják növelni a forgalmat, amelyet azonban csak az eddigi szállítópartnerek körének kibővítésével érhetnek el. A szövetkezet egész áruforgalmi apparátusa a megyét, az országot járja ezekben a napokban, hogy már most az év elején szerződésekkel biztosítsák egész évre áz árut. Élelmiszerekből eddig 80 millió értékű szerződést kötöttek, ami az egész évi forgalom 40 százalékát teszi ki, ruházatból az évi forgalom egyötödére, vegyesiparcikkekből az évi forgalom 15 százalékára kötöttek eddig szerződést, de 40—50 vállalattal folytatnak tárgyalásokat a többi áru biztosítására is, s remény van rá, hogy március 31-ig egész idei árujukra szerződést kötnek. Tavaly és a korábbi években sok gondot okozott a szövetkezetnek még az is, hogy az alapvető élelmiszerekből kielégítő legyen az ellátás. Az év végére sokat javultak a íkapcsolatok, de még ma sem teljesen tökéletes az áruellátás. Belső szervezéssel segítenek a gondok enyhítésén: beállítottak egy készenléti kocsit, s ha hét végén a korábban záró boltokban marad tej és kenyér, azt átszállítják a később záró ABC-.kbe, boltokba. Természetesen ez önmagában nem oldja meg a gondokat, de bíznak abban, hogy tovább javulnak minden szállítóval a kapcsolatok. Tavaly teljesítette tervét a szövetkezet, s- az idei megnövekedett feladatokat is szeretnék teljesíteni. Ehhez a jobb kapcsolatokon kívül a belső tartalékok jobb .kihasználása is szükséges. LAKÁS, ÓVODA, CSATORNA 1980-BAN Házhelyek a tömbbelsőben Óvodát, lakásokat, csapadék- és szennyvízcsatornát építenek az ötéves terv utolsó esztendejében Nyírbátorban. A városi tanács költségvetési üzeme 2,4 millió forintért hozza tető alá a százszemélyes óvodát. Végre megoldódik a sok problémát okozó sarokház ügye: a 72 lakásos épületet, alatta az 1500 négyzetméteres üzlet- és szolgáltató sorral, már alapozza a közúti építő vállalat és jövőre fejezi be a kivitelező, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat. A hatodik ötéves tervidőszakra áthúzódó beruházáson kívül 269 tanácsi célcsoportos lakást adnak át 1976 és 1980 között. Belvízelvezetésre 4 millió forintot költenek. Elkészült a kiviteli terv, eszerint a Hunyadi utcán 750 méteren csatornáznak, a Vasvári Pál, a Martinovics, az Erzsébet, az Alkotmány és a Rózsa Ferenc utcán egyaránt 250—250 méteren ássák ki a belvízelvezető árkot. Az út-híd keret a műszaki osztályon eddig soha nem látott összeget, hatmillió forintot kapott. Ebből a pénzből felújítják a szilárd burkolatot a Báthori és a Fürst Sándor utcán, valamint a Rózsa Ferenc, az Alkotmány és az Erzsébet utca csatlakozásánál. Szennyvíz- csatornát építenek a Hunyadi, a József Attila, az Erzsébet utcán és az új ABC-áru- háznál. Ugyancsak most alakítanak ki 52 családi házhelyet a Sóhordó, az Erzsébet és a Hunyadi utcák által határolt tömbbelsőben. Az idei.feladatok végrehajtása mellett már a VI. ötéves tervi célok érdekében is készítik elő a területet az építkezésekhez. A következő öt esztendő célcsoportos lakás- építkezéséhez másfél millió forintért végeznek terület-előkészítést, százszemélyes óvodához, 12 tantermes általános iskolához teremtik meg a beruházáshoz szükséges feltételeket. így 269 célcsoportos lakásra, valamint a mostani ötéves tervből jövőre átadásra kerülő 72 tanácsi lakásra számíthatnak a nyírbátoriak. Zenei napok A Kulturális Minisztérium engedélyezte az 1980-as évre is a nyírbátori zenei napok megrendezését. A város vezetői megkezdték a tárgyalásokat a minisztérium két főosztályával és az Országos Filharmóniával a zenei napok programjának összeállítására, amelyet majd a közreműködésre kiszemelt művészek felkérése követ. Kitüntetés Kiváló Munkáért kitüntetést adományozott az építési és városfejlesztési miniszter Szép Ferencnek, a Nyírbátori Városi Tanács V. B. költségvetési üzeme vezetőjének. A kitüntetést a miniszter megbízásából László András, a megyei tanács általános elnök- helyettese adta át. Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet: Karóczkai műszakonként 200 blézer gomblyukat varr ki. Bertalanné Szereti a várost? Otthont az ember teremt A mondat csendes: — 1958. október 13-óta vagyok nyírbátori. Pestről jöttem, riasztottak sokan. Ez volt az első, és remélem ez az utolsó munkahelyem is. Mit mondhatnék? Itt vagyok otthon és már Pesten vagyok idegen. Berki József főmérnök, városi tanács- és vb-tag, szakbizottsági elnök, megyei tanácstag ... — Nem fáradt? Felélénkül: / — Én azt hiszem, hogy a semmittevés jobban fárasztana. Idestova huszonkét éve az vonzott, hogy a gyár feladatot kínált. Nem főmérnöknek jöttem, sok mindent meg kellett tanulnom, meg kellett szoknom. Időm se volt nosztalgiát érezni Pest után. Lakást kaptam, megtelepedtem. Húsz év végeredményben nem olyan irtózatosan nagy idő, de a hajdani olaj- ütőtől elérni a mosószergyártásig nagy út. Valamilyen gazdagodás élménye mindig volt az embernek. Nem is gondoltam rá, hogy elmenjek innen. A közélet? Itt lakom egy percnyire az irodámtól. Tudom, sokan mondják, hogy a közéleti munka időigényes, de ha egy nagyvárosban élnék, ha napi két órát utaznék a munkahelyemre, akkor az kidobott idő lenne. így ezt az időt hasznosan töltöm. Ebédidő a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárának üzemi éttermében. — Szereti a várost? — Az itt élő embereket szeretem. Mondtam, hogy milyen sokat változott ez a gyár. Ez nemcsak a gépek, a berendezések, a munkaeszközök változása, hanem az emberé. Ismeretek tengerével lettünk többek, és ennek megfelelően akarunk élni. A gyáron kívül is. Otthont az ember maga teremt önmagának. Nyírbátor sem ugyanaz a város most, mint amilyen huszonkét éve volt, és ez nemcsak ránk igaz. Ezalatt a huszonkét év alatt lett mindennapos a televízió például. Közelebb jött vele a világ. Seregnyi ember ment el innen is. Bejárták az országot, és közülük sokan visszajöttek. A kis olaj ütő valamikor szinte egymaga volt itt az ipar, azóta utánunk jöttek a gyárak. Jó érzés azt hinni, hogy a változásokért itt Nyírbátorban én is tettem valamit. — Itt úgy mondják sokat. ----A kor tett sokat, amelyben élünk. Nagyon sok embert ismerek, közöttük nagyon sok társadalmi munkást. Várost építeni, az otthont, a szűkebb pátriát szebbé tenni kollektív munka. — Szenvedély? — Is, de inkább olyan feladat, amit önként vállal az ember. És sokan vannak, akik vállalnak. Ismerek persze olyan embereket is, akik el se hinnék, hogy mennyi jó szándék, okos gondolat, és természetesen szenvedély is formál például a testületi döntéseken. Ehhez még hozzátenném, hogy a munka nemcsak az eredményeket adja örömnek, hanem barátokkal is megajándékozza az embert. Ez a gyárra és az úgynevezett közéletre egyformán igaz. — Milyennek álmodja a holnap Nyírbátorát? — Szebbnek, de álmodozni kevés. Egyet tudok: nem úgy vagyok lokálpatrióta, hogy csak a múltjáért szeretem ezt a várost, hanem változásaiban szeretem. És ha valamikor nyugdíjba megyek, akkor is megmaradok nyírbátorinak. Bartha Gábor Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF ■■■• ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ 22222222222222222222222222222■■■■■!■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ •■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■« ■ ■ ■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■• ■■f*ä||!^^^ä^^^^H^^^^^^^^r___;rsj222222222222222222222222«2222222S2!S55■»•■■■■■■■■■■■■ :::::::::::: ................................... .................................................••••••••••• H z év utolsó másfél hónapjában a tanácstagok, január utolsó napjaiban pedig a tanács tisztségviselői találkoznak előbb falugyűléseken, utóbb városkörzeti tanácskozásokon Nyírbátor lakóival. Bár mindkét találkozónak más a feladata, mégis van bennük közös: ez pedig a párbeszéd, amelyet a tanács tagjai és tisztségviselői folytattak a településüket szerető, azért tenni kész lakossággal. A tanácstagi beszámolókon túlnyomórészt a város fejlődéséről, a feladatokról volt szó, a városkörzeti tanácskozásokon a testületek — a tanács és a végrehajtó bizottság — munkájáról adtak számot a város vezetői. Arról többek között, hogy az elmúlt évben fogadta el és-hagyta jóvá a tanács a város általános rendezési tervét, az ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló beszámolót, de napirendjükön szerepelt a lakosság ellátása, a szolgáltatás hosszú távú fejlesztési programja, vagy épp az, mit tesznek a fiatal város üzemeiben a tömegsport fejlesztéséért. Nem maradt ki a tisztségviselők beszámolójából ’ -az sem, hogy 1979-ben három rendelet született: ekkor döntöttek a „Pro Űrbe”” kitüntetés adományozásáról, a lakó- és utcabizottságok létrehozásáról és a tanácsi lakások elosztásáról. A végrehajtó bizottság is olyan fontos témákkal foglalkozott, mint a nő- és ifjúságpolitikai feladatok végrehajtása, a cigánytelepek felszámolására készített terv végrehajtásának tapasztalatai, a képzőművészeti nevelés helyzete, az idegenforgalom alakulása. A testületek munkájáról szóló beszámoló természetesen csak része volt a városkörzeti tanácskozásoknak, hiszen ezeken a fórumokon nyílt alkalom a párt^ XjlL kongresszusa előtt"' íriyStvíhosság’ra hozott irányelvek megvitatására, a • hétszázadik születésnap ünnepségeiről összegezett tapasztalatok értékelésére, és így tovább. Sok érdeklődőt vonzott a négy helyen megtartott városkörzeti tanácskozás. A legtöbben a rendezési terv intézkedéseire voltak kíváncsiak, de sokan érdeklődtek a város tavainak sorsáról, a belvíz- elvezetés gondjainak csökkentéséről, a lakásépítkezések üteméről, a közér- dékű bejelentések ■ intézéséről. M ind az év végi, mind az év eleji párbeszéd sikeresnek értékelhető, hiszen a város lakói egy sor ismerettel lettek gazdagabbak, megismerték a város fejlődésének az eredményeit és a gondokat. A tanácstagok, a város vezetői is „első kézből” hallhatták: mi érdekli, mi foglalkoztatja Nyírbátor lakóit, s arról is meggyőződhettek, hogy • mint eddig, 1980-ban is számíthatnak a lakosság segítségére, önzetlen társadalmi munkájára.
