Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

A nők részvétele a tanácsi munkában Ülést tartott az MNOT elnöksége Kedden ülést tartott a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöksége, az MNOT székházában. Papp Lajos ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tájékoztatójában a többi kö­zött beszámolt arról, hogy a tanácsi intézményeknél je­lentősen csökkent az azonos munkát végző férfiak és nők bére közötti aránytalanság. Jelentős, a nők munkáját könnyítő eredmény az is, hogy az V. ötéves terv időszaká­ban a gyermekintézmények hálózata a tervezettnél na­gyobb arányban fejlődik. Az előirányzott 4000—4500 általános iskolai tanterem he­lyett 5600 valósul meg, 70— 75 ezer új óvodai hellyel szemben csaknem 100 ezer lesz. A bölcsődékben is több gyermeket helyezhetnek el, mint- amennyit terveztek. A továbbiakban elmondta: a tanácsi intézmények és vál­lalatok csaknem 1 millió dol­gozója közül mintegy 500 ezer nő, de sok leány, asz- szony tevékenykedik a taná­csi testületekben és appará­tusban is. A helyi tanácsok tagjainak egynegyede nő, ez a nők közéleti tevékenységé­nek fokozódására vall. Me­gyénként azonban különbözik az arány. Az ülés további részében az elnökség megvitatta az MNOT ez évi politikai feladatait és a testület első félévi ülés­rendjét. R SZÖV0SZ elnöksége ülése A Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége kedden Szlamenicky István elnökletével ülést tar­tott. A testület megvitatta a Skála-COOP eddigi működé­sének tapasztalatait, vala­mint elemezte a szövetkezeti közös vállalatok munkáját. A SZÖVOSZ elnöksége ép­pen egy esztendővel ezelőtt döntött a szövetkezeti együtt­működésről, az áruházi ke­reskedelemben. Tavaly július 1-vel megalakult a Skála- COOP Országos Szövetkezeti Vállalat, amelynek jelenleg 218 tagja van, közöttük 190 ÁFÉSZ. A szövetkezeti áru­házi integrációnak máris fi­gyelemre méltó eredményei vannak: a szoros együttmű­ködésben részt vevő áruházak közel 131 ezer négyzetméter alapterületen, az elmúlt év­ben 10 milliárd 73 millió fo­rint kiskereskedelmi forgal­mat bonyolítottak le. A fo­gyasztási igények választé­kos, jó minőségű áruval va­ló kielégítése érdekében a Skála-COOP a jelentősebb áruházat üzemeltető ÁFÉSZ- ekkel, vállalatokkal kétolda­lú szerződéseket kötött. A Kender-Juta Politextil Vállalat nagyhalászi gyárában No- vák Sándor a zsákdaraboló és hegesztőgép kezelője egy műszak alatt 1200 darab műanyag zsákot készít bel- és kül­[ földi értékesítésre. (Császár Csaba felvétele) Csatlakozások a Sziklai-brigád felhívásához Újabb szabolcsi brigádvállalásii Lakás, munka, nevelés Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei cigánybizottsága Tavaly decemberben meg­alakult Nyíregyházán a Haza­fias Népfront megyei cigány­bizottsága, melynek tagjai — szám szerint tizenöten — fi­zikai, alkalmazotti és értel­miségi munkakörökben dol­gozó cigányok. Február 5-én délelőtt a népfront megyei bizottságának helyiségében tartott ülésükön az 1974-ben elfogadott megyei tanácsi fel­adat- és intézkedési terv megvalósítását vitatták meg. Miklovicz György, a megyei tanács szociálpolitikai refe­rense tájékoztatta a bizottsá­got az utóbbi öt év tapaszta­latairól, a cigánylakosság élet- és munkakörülményei­nek alakulásáról. A megyei összkép kedvező, az országos és megyei intéz­kedések — kiegészülve a tár­sadalmi összefogással — elő­segítették a cigánylakosság életkörülményeinek javítá­sát, egészségügyi, szociális, kulturális fejlődésüket. A legfrissebb tájékoztató ada­tok szerint a megyében 37— 38 ezer cigány él, a megye összlakosságának 7—7,5 szá­zaléka. Többségük 80—82 százalékuk nem telepeken él, az utóbbi öt év alatt 3842 la­kás épült számukra, illetve a tanácsok több helyen vásá­roltak lakást a cigányoknak, hogy minél előbb megszün­tessék az embertelen körül­mények között lévő telepeket. A meglévő cigánytelepek felszámolása továbbra is fontos feladat. Nehezíti azon­ban az előbbre jutást, hogy a tanácsok többségében olyan olcsó, állami telkekkel ren­delkeznek, amelyek zömében a község szélén vannak. Így újabb cigánytelepek kialakí­tásától kell tartani, mégha azok lényegesen jobb lakás- körülményeket is nyújtnak az ott élőknek. Több biztató adat jelzi a cigánylakosság fejlődését, 1972-ben a munkaképes férfi- lakosság 52, a nők 25 százalé­ka dolgozott rendszeresen. Ez ma már a férfiaknál 80—82, a nőknél 30—35 százalék. A szakképzettség megszerzése is kedvezően változott 1972- ben: a cigánylakos mindössze 1,8 százalékának volt szak­mája, jelenleg ez a szám 4,1 százalék és 14,5 százalék a betanított munkások aránya. Főként a mezőgazdaságban, a köztisztasági vállalatoknál, erdőgazdaságban dolgoznak. Sajnos, minden harmadik ci­gány dolgozó megyén túli munkahelyen keresi meg a kenyerét, ingázik, s az uta­zással töltött passzív idő lé­nyegesen csökkenti a mun­kahelyek nevelő hatását. A HNF megyei cigánybi­zottsága véleményező és ja­vaslattevő munkájával tevé­kenyen kíván közreműködni a tanácsi és társadalmi szer­vekkel a cigányokat foglal­koztató legfontosabb tenniva­lók megoldásában. El sze­retnék érni — pedagógusok, népművelők, orvosok, — a környezet segítésével, hogy az új lakásba költöző — és az életformaváltással is szembe­kerülő — cigánycsaládok megtanulják a lakások ren­deltetésszerű használatát, fo­kozatosan igényeljék a kör­nyezet tisztaságát, ismerjék meg és tegyék magukévá az együttélés normáit. A szovjet fttkonzul látogatása megyénkben A. 1. Ivanov, a Szovjetunió debreceni főkonzulátusának vezetője — aki a közelmúltban került állomáshelyére — kedden bemutatkozó látogatáson Szabolcs-Szatmár megyében tartózkodott. A főkonzult a délelőtt folyamán dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke fogadta hivatalában. A. I. Ivanov ezt követően a megyei pártszékházban tett látoga­tást dr. Tar Imrénél, a megyei pártbizottság első titkáránál, ahol részletesen szóltak a Szovjetunió Kárpátontúli terüle­tével való együttműködés kérdéseiről. A megbeszélésen részt vett Ekler György, a megyei pártbizottság titkára is. Kádár János látogatása a XIII. kerületben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden délután látoga­tást tett a XIII. kerületi párt- bizottság székházában. Ko­vács Károly, a pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a párt XII. kongresszusára való felkészülésről, a gazda­sági építőmunkáról és egyéb aktuális kérdésről. Az erről folyó eszmecserén részt vet­tek a pártbizottság vezetői, egykori titkárai és más tiszt­ségviselők. Egymás után érkeznek a hírek a nagy visszhangot ki­váltott kongresszusi és fel- szabadulási műszakhoz való csatlakozásról. Mint ismere­tes, a Vörös Csillag Gépgyár „Sziklai Sándor” vasöntő Szocialista Brigádja kezde­ményezte a 420 perces kom­munista műszakot. Ennek munkabérét az ország gyer­mekintézményeinek terven felüli fejlesztésére ajánlják fel. Az Alkaloida Vegyészeti Gyár gépészeti főosztályának tizennyolc szocialista brigád­ja március 22-én tartja a kongresszusi és felszabadulási műszakot. A 420 perc alatt a termelőmunka mellett a csarnok nagyjavítását is el­végzik. A nyírbátori növényolaj­gyárban 29 szocialista brigád 450 tagja nevében százötven küldött vett részt a munkás­gyűlésen. Ezen a brigádok ki­lencmillió forint értékű anyag, főként tőkés importból származó alapanyag megta­karítását vállalták a kommu­nista műszak mellett a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére. Hétfői brigádértekezletén csatlakozott a gépgyáriak fel­hívásához a Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának Zalka Máté ifjúsági Szocia­lista Brigádja: a két ese­ményt ők is kommunista mű­szakkal köszöntik március 22-én. Ebben az időben a bri­gád 14 tagja a szovjet export­ra készülő gomeli nagyberu­házás festőberendezéseit gyártja, míg a brigád tizen­ötödik tagja a Szovjetunióban a gyártmányuk szerelését fogja végezni. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat brigádjai is csatlakoztak a Sziklai brigád felhívásához. Eszerint az MHSZ, a Zalka Máté, a II. Rákóczi Ferenc és az Egyakarat Szocialista Bri­gádok is felajánlják március Negyvennégy új szakkönyv Megnyílt a mezőgazdasági Ilyvyaap Szerte az országban ezek­ben a napokban kezdődik a mezőgazdasági könyvhónap gazdag eseménysorozata. A szabolcs-szatmári rendezvé­nyek ünnepélyes megyei meg­nyitójának február 6-án Nyír- mada ad otthont. A 23. mezőgazdasági könyv­hónap megyei programját dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese nyitot­ta meg. Beszédében elöljáró­ban arról szólt, hogy me­gyénkben immár hagyomány- nyá vált a mezőgazdasági dolgozók, a közép- és felső­fokú szakemberek találkozó­ja a termelést segítő szak­könyvek íróival. Szerencsés időpont erre a február, ami­kor lényegében az előző év termelési, termelésfejlesztési munkáit az üzemek már ér­tékelték és készülnek az adott esztendő feladataira. Megyénkről szólva így folytatta az előadó: „A me­gyében tapasztalt dinamikus termelésfejlesztés segítő fel­tételei között végig ott talál­juk a tudás után érdeklődő mezőgazdasági dolgozóinkat, létszámban és tudásban egy­re növekvő agrárértelmisé­günket, jó hírnevű, sokra be­Bib 22-i, illetve 29-i munkabérü­ket az ország gyermekintéz­ményeinek fejlesztésére. A TIGÁZ nyíregyházi ki- rendeltségének valamennyi brigádja csatlakozott a gép­gyáriak felhívásához. Hason­lóan kommunista musi-vkoi. szerveznek a TIGAZ propán­bután gáztöltő üzemében is. Itt a II. Rákóczi Ferenc, a Kossuth Lajos, a Petőfi Sán­dor és a Váci Mihály Szo­cialista Brigádok ajánlották fel teljes műszakuk keresetét. A 420 perces kommunista műszakot vállalták a Nyír­egyházi ÁFÉSZ szocialista brigádjai is. Március 22-én negyvenkét brigád fog dol­gozni a gyermekintézmények fejlesztéséért. A GELKA három szocia­lista brigádja, a II. Rákóczi Ferenc, az Ady Endre és a Kandó Kálmán is csatlako­zott a Sziklai-brigád felhívá­sához. Ezzel is szeretnék emelni a szolgáltatás színvo­nalát. II Kelet* Magyarország _________________________________ XXXVII. évfolyam, 30. szám ÄRA: 1,20 FORINT 1980. február 6., szerda .ungsúlyozta, milyen jelen­tős hely jut ezekben az eredményekben a szakköny­veknek. A mezőgazdaság szerkezete sok új követel­ményt támaszt a termelés te­rületén, amelyhez a tudomány segítsége ma már nélkülözhe­tetlen. A szakirodalom egye­bek között ilyen tudomány­népszerűsítő feladatot is be­tölt, amellett, hogy konkrét segítséget is képes nyújtani a termelők előtt álló gondok megoldásához. Ezt követően hangzott el a könyvhónap első jelentős szakelőadása: dr. Pethő Fe­renc kandidátus, a Nyíregy­házi Mezőgazdasági Főiskola főigazgatója megyénk gyü­mölcstermelésének távlati le­hetőségét elemezte. A helyszí­nen megnyílt az első, szak­könyveket bemutató kiállítás, melyet a hónapban több kö­vet majd. Szakelőadások, író-olvasó találkozások, film­vetítések várják az érdeklő­dő közönséget. A könyves­boltok polcain a 30. éves ju­bileumát ünneplő Mezőgaz­dasági Könyvkiadó szak­könyvei és más kiadók mun­kái is megtalálhatók — 44 új szakkönyv jelent meg erre az alkalomra félmillió pél­dányban. A szakkönyveket bemutató nyírmadai kiállítás első látogatói csült mezőgazdasági főisko­lánkat, s középiskolánkat. Az egyre növekvő szellemi kapa­citás párosulva Szabolcs- Szatmár szorgalmas mező- gazdasági dolgozóinak alkotó munkájával, eredményezte mezőgazdaságunk mai elfo­gadható struktúráját és az egyes ágazatokban máig elért nagyon komoly termelési eredményeket.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents