Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 5. Hég élnek a hagyományok... Milyen a mai naideál ? A közelmúltban érdekes vizsgálatot végeztek arról, hogyan alakul a nők helyzete és szerepe a családban. A tapasztalatokról a Demográfia idei 2—3-as számában dr. Balogh ~Miklósné számolt be, kiemelve, hogy az elmúlt 35 év alatt az egyenjogúság politikai. társadalmi, jogi, gazdasági, kulturális és egyéb feltételei megteremtődtek. Ezer otthonba látogattak el, s a megkérdezett családok 87 százalékában dolgozott a nő. Látlelet ezer otthonban A konzervatív hagyományok még-mindig érvényesülnek, s ez tükröződik az arra a kérdésre adott válaszokból is: ki hogyan ítéli meg az ideális nőt, illetve férfit. A férjek döntő többsége így fogalmaz : tudjon jól gazdálkodni, értsen a gyermekneveléshez, érzelmileg legyen gaz- - dag és szeresse a gyermekeket. Mellékesnek tekintik a politikai eligazodást, az intelligenciát, kevésbé szükségesnek a világban való helytállást biztosító vonásokat. Annál fontosabbnak a nők béketűrését, engedékenységét és alkalmazkodását. Szép, hűséges, házias... Ugyanakkor a nők többsége szerint a férfiak értsenek a politikához, okosak, intelligensek, műveltek legyenek, legyen lélekjelenlétük és jól tudják magukat kifejezni. Szinte kizárólagos férfitulajdonságnak tartják, hogy el tudnak igazodni a világ dolgaiban. A lányok, fiúk, az a hatszáz fiatal mezőgazdasági dolgozó, ipari munkás és értelmiségi dolgozó, akit megkérdeztek, hogyan vélekedik a nőideálról már másképp látja... A mezőgazdasági dolgozók szépnek, gyermekszeretőnek, hűségesnek, háziasnak, műveltnek, családjának élőnek, lemondani tudónak jellemzik az eszményi nőt. Az ipari munkások csinosnak, gyermekszeretőnek, széles érdeklődésűnek, műveltnek, háziasnak, hűségesnek, őszintének tartják. Az értelmiségiek szépnek, műveltnek, modern gondolkodásúnak, széles érdeklődésűnek, önállónak, lemondani tudónak, háziasnak tekintik a nőideált. A „né"... A névviselés lehetőségeinek a mérlegelésekor a megkérdezett fiatalok majdnem fele elvárja, hogy a házasságkötés után az asszony a „né” toldattal a férje nevét viselje. A többi fiú megengedné, vagy belenyugodna, hogy a feleség ne a férje nevét viselje, és nincs egynegyede, aki helyesli. A fiúk több mint fele nem tartja megengedhetőnek, hogy a feleség majd külön programot szervezzen. A tulajdonságok azonos sorrendet követnek: mindkét házas félnél a szorgalom, a rendszeretet, a megértés, a jó erkölcs és a tisztesség. Az egyetlen lényeges eltérés a „jó kereső” követelménynél van, amely csak a férjeknél fordul elő gyakrabban. A házasságról folytatott vitáról csupán annyit, hogy még az elváltak is családpártiak. — ősz — TISZADOBI MINDENFELE Iskola és áruház Elégedetten búcsúztak a hetvenes évektől a tiszadobi- ak, hiszen tavaly készült el a község vízműve, és 20 km hosszú csatornahálózata, s a lakók nemrég megkezdhették a vezetékek bekötését. Nem indult azonban rosszul ez az évtized sem, egy sor jelentős építkezés fejeződik be, illetve veszi kezdetét az idén. — Legjobban talán annak örülünk, hogy hamarosan elkezdődhet az új, 8 tantermes általános iskola építése, ahol a tervek szerint 1982 szeptemberében indul majd a tanítás — mondja Nagy Károly tanácselnök. — Régi gondunk oldódik meg ezzel, hiszen a már meglévőkkel együtt 14 tanterem áll majd rendelkezésünkre, ráadásul épül egy 240 négyzetméteres torna- csarnok is az iskolával. Az idén 3 millió forintot költünk az építkezésre, a tervek szerint egy háromszobás szolgálati lakással is kiegészül az iskola, amely 18 millió forintba kerül majd. Berendezés nélkül. ✓ Jelentősen enyhül az idén a dobiak bevásárlási gondja is, hiszen a Tiszalöki ÁFÉSZ gondozásában még ezen az őszön átadnak egy ABC-áru- házat, amely 800 négyzetméter alapterületű lesz, s mintegy hétmillió forintos költséggel épül. Ez nem szerepelt a község fejlesztési tervében, mint ahogy az épülő új gyógyszertár sem. Ez, valamint a hozzá csatlakozó szolgálati lakás 3 millió forintba kerül, s szintén az őszön tervezik az átadását. — Persze a község rendezése, fejlesztése nem igen menne az itt élők segítsége nélkül — folytatja a tanácselnök. — A múlt évben 2,1 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a tisza- dobiak, az idén 100 ezer forinttal többet tervezünk. A falugyűlésen is megerősítették a lakók ezt a felajánlást, s megígérte a helyi termelő- szövetkezet is a segítséget. Terveink között szerepel a Táncsics utca burkolatának felújítása, s a termelőszövetkezet vállalta, hogy a szükséges kőmennyiséget, — több mint 300 tonnát — társadalmi munkában a helyszínre szállítják. De így épül a sportpálya, — ennek egy részével már tavaly végeztünk, — valamint az úttörő KRESZ-park is, ahol az iskolások a közlekedés szabályaival ismerkedhetnek meg. Nem marad ki a tervekből a község szépítése sem. Az utcák fásítása, parkosítása már több éves hagyomány Tiszadobon, és az idén ki szeretnék érdemelni a megtisztelő „Virágos” jelzőt is. Tizenöt százalékkal növelik ebben az évben a tőkés exportjukat a nyíregyházi népművészeti és háziipari szövetkezetben. Japán megrendelésre női riselt blúzokat készítenek. Szuhár Béláné gépi hímző munkáját Sipos Józsefné ellenőrzi. (Elek Emil felvétele) Ittasan a kormány mellett Összetörte magát, kocsiját Ittasan vezette kocsiját Nagydobos és Ópályi között Kovács István 29 éves nagydobosi lakos. Gyorshajtása és ittassága miatt az árokba borult, ő is megsérült, a kocsiban pedig 20 ezer forint kár keletkezett. A bíróság háromezer forint pénzbüntetésre ítélte és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Oláh Miklós 41 éves sza- mosangyalosi lakos részegen vezette segédmotor-kerékpárját, amiért a bíróság 3500 forintra büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Közepesen ittas Volt tavaly július 5-én este Raffai József 27 éves mátészalkai lakos amikor motorra ült, s féktávolságon belül egy személygépkocsi elé kanyarodott. Az összeütközést a kocsi vezetője már nem tudta elkerülni, szerencsére Raffai könnyebb sérülésekkel megúszta a balesetet. A bíróság 4000 forint büntetést szabott ki rá és egy évre elvette a jogosítványát. Közepesen ittas állapotban vezette kocsiját augusztus 30- án este Nyírbátorban Tömöri Sándor 40 éves budapesti lakos, amiért a bíróság 5000 forintra büntette és egy évre eltiltotta a járművezetéstől. Tölgyesi Pál 21 éves nyír- gelsei lakos is ittasan motorozott szeptember 3-án délután. A nyírgelsei almatároló előtt igazoltatták, kiderült, hogy vérében 1,72 ezrelék alkohol van, ezért a bíróság 3000 forintra büntette és egy évre eltiltotta á járművezetéstől. A nyírbátori Üj Barázda Tsz pótkocsis vontatóját vezette ittas állapotban augusztus 19-én Nyírvasváriban Nagy Imre 24 éves nyírbátori lakos. A bíróság 4000 forintos bírságot szabott ki rá és egy évre elvették a vezetői engedélyét. Kovács János 40 éves nyír- bélteki lakos is ittasan ült a volán mögé, őt 4500 forintra büntették és egy évre eltiltották a járművezetéstől. Valamennyi ítélet jogerős. Egyre fokozódó érdeklődéssel vártam A repülés története c. kitűnő francia do- kumentumfilm-sorozat egymást követő részeit. Szinte az utolsó negyedórában rögzítette a celluloid szalagra az író-rendező Daniel Cos- telle a repülés hőskorának széles körben alig ismert dokumentumait, műszaki relikviáit, és a még élő pionírok hallatlanul érdekes visszaemlékezéseit. Ezenkívül egy rendkívül komplexen érzékletes műfaj, a történeti dokumentumifilm létjogosultságának újabb bizonyítékát és fényes sikerét üdvözölhetjük benne. A film ötödik része, az Ismét hadi jellel, a repüléstörténetet a második világháború történetének sokban meghatározó vetületévé tágította, lebilincselő izgal- massággal. Az elismeréshez még annyit: az effajta alapos dokumentáláshoz nyilván rengeteg kutatómunka, idő és pénz szükségeltetik, az alkotói invenció mellett, hogy a produkció ilyen hitelesen meggyőző legyen. Végre egy jobb krimifilmet is láthattunk a héten, a lélektani alapozásúak fajtájából. A kedden sugárzott Nyugati szélben nem hallani a lövést c. NSZK-tévéfilm készítői szakítottak a szokásos krimisablonokkal, s a bűncselekmény motiválását illetően a szereplők jelleméből vezették le a történteket, ami irodalmi igényre vall. Továbbá, nem volt a filmben zseniális felügyelő, vagy rendőri 'mestermunkát végző gyilkossági csoport (csak éppen megjelentek a rendőri „közegek” a helyszínen), és mégis kiderült, aminek egy valamirevaló Nemrég műsorújságban közölt vételi térképen láttam, hogy a harmadik programot jóval nagyobb területen lehet fogni, hallani, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek tudatában is sajnálom, hogy szombaton kora délután igen jó időpontban a harmadik programon ment Kása Judit rádió játéka, a Beszélj a faterodról! Miért lehet sajnálkozni azon, hogy a harmadik műsorban hangzott el? Azért, mert kevesebben hallották, mint amennyi hallgatóságot megérdemelt volna, még ha esetleg ismétlés volt is. (Vidéken még nem vált szokássá a harmadik program hallgatása.) A nevelőotthonokban a szülők után vágyakozó kamaszok lélektani drámái közül mutat be egyet Kása Judit. Az egy- szálú cselekmény a szavak mögött, kimondatlanul, a lelkekben, a szereplőkében és a hallgatókéban, sokfelé ágazik, színesedik, többféle megvilágítást kap, igazzá válik. S magyarázatot kapunk arra is, ugyancsak az elhangzott szöveg mögötti, alatti második, harmadik rétegből, lehet úgy is mondani : a szövegértelmezésből, hogy miért és hogyan kény- szeríthette Árkó, a szoba hangadója, társait szüleik mocskos hangnemű rágalmazására egymás közti „me- séléseik” alkalmával? Azért mert ő egyáltalán nem ismerte a szüleit, soha nem tudott meg róluk semmit. Sajnálni való irigységében és féltékenységében mintegy agymosással — így akarta „elvenni” szobatársaitól szüleiket, mert azoknak megadatott a lehetőség, hogy valamit megőrizzenek szüleik rájuk fénylő szere- tetéből, az otthon melegéből. Még akkor is ragaszkodtak azokhoz az emlékekkrimiben úgyis ki kell derülnie. A történet előrehaladtával növekvő feszültség, az eredetien szép, kellően sejtelmesített természeti környezet, a mesterien (és lélektanra alapozottan) megcsavart meglepetés a rejtély megoldásában — kell-e több egy átlagon felüli krimihez? Bizonyára nagyon megnövekszik az érdeklődés a mai szovjet irodalom egyik legnépszerűbb képviselőjének, Valentyin Raszputyinnak a Magvető Rakéta Regénytárban frissen megjelent kisregénye, a Pénzt Marijának iránt, a magyar tévéváltozat pénteki bemutatója után. (A majdnem egyidejűséget nem lehet eléggé méltányolni!) A darab (és a regény) éles tükör egy mai szovjet falu társadalmának egyes jellegzetes képviselőiről, egy ősi emberi konfliktus, az áldozatvállaló segí- teniakarás és az önzés birkózása kapcsán. A probléma (ti. hogyan jött össze a pénz Marija leltárhiányának a fedezésére) kifejtése és a társadalmi metszet szempontjából Marija vétkes vagy ártatlan volta tulajdonképpen közömbös volt, csupán jóhiszeműsége és segítésre méltó volta vitathatatlan. A lényeg, az emberi magatartásformák vizsgálata a kölcsönösszeg össze- szedése kapcsán, maradéktalanul érvényre jutott a Lengyel György rendezte tévéfeldolgozásban, legfeljebb néhol — pl. az elején — kissé tempótlanul. A karakteralakítók közül különösen kiemelkedett Horesnyi László (Kuzma), Vajda László (elnök), Fehér Tibor (tanító). Merkovszky Pál hez, ha az az otthon kivetette magából őket. Nem új, nem ismeretlen — rádiójátékban sem — a környezet, ahol játszódik, a téma sem érintetlen. Kösa Judit mégis új színt villantott fel, mélyebbre ásott, mint mások. Mint ahogyan egy egészen más témában Mezei András tette a Tengerikígyó című dokumentumműsorában, amely szintén a harmadik programon hangzott el, január első vasárnapján délután, tehát egy viszonylag nagy hallga- tottságú időpontban, napszakban. Miért emlegetem most — hetekkel az adás után — ezt a kemény igazságokat szavakkal és anélkül kimondó dokumentumműsort egy rádiójáték társaságában, annak apropóján? Azért, mert a Tengerikígyó, ez a társadalom ellenőrző figyelmét kérő , dokumentumműsor kritikai és egyéb visszhang nélkül maradt a sajtóban. Azért talán, mert a harmadik programban adták és nem figyeltek fel rá? Pedig Mezei Andrásnak ez a műsora nemcsak azért érdemelt volna elismerést, mert egy igazságkereső szenvedélyű népi ellenőr mellé állva felerősítette annak hangját, s mert igazságérzete biztosan találkozott a hallgatókéval, hanem azért is, mert izgalmasan szerkesztett műsor volt, a figyelmet állandóan erősítő dramaturgiával építette fel szerzője. A rádió vajon miért nem ismételte meg Mezeinek ezt a higgadtságában is szenvedélyes hangú tiltakozását a milliárdos károkat okozó, a tudományos presztízst féltő bornirtság ellen? Valamelyik főadón. Seregi István 3 KÉPERNYŐI ESTI PROGRAM ^ivallom, hogy györtő türelmetlenséggel várom a ked- I ■ ■ etet. Olyan bennem ez a keda, mint az elvetett mag: IáJ gyökeret, egész pontosan gyökereket ereszt. Ügy várom tehát a Gyökereket, mint rajzpapír a rajzot. Nem feltétlenül a cselekmény tart feszültségben, nem is az ötven percnyi törpény izgalomra vágyom, hanem az izgalmat követő izgalmak nyugtalanítanak. Fiaim az első rész után összeverekedtek, hogy melyikük legyen Kunta Kinte. Aztán jött egy rész, ami után a nagy egy spárgával korbácsolta a kicsit, később (mert nem engedtük, hogy baltával levágják egymás lábát) szolidaritásból napokig sántítva jártak. Volt egy pihenős hét is, amikor a most már nagymamányi szereplőt az új gazdának eladták és az új gazda ... Ezt a fiaim szerencsére még nem értik. írtam fentebb, hogy várom a keddet, lévén ezt a hetet már megúszom azzal, hogy a két fiam azon veszekszik, melyikük legyen a döglött kakas. Különben igaza van annak az olvasónak, aki most elhúzza a száját és azt tanácsolja, hogy ne engedjem nézni a gyerekeknek a filmet. A gyerekeim régóta beletörődtek, hogy én ezt nem engedem, mert úgyis elmesélik majd nekik a szomszéd gyerekek. Mi lesz kedden? Nem tudom, de írok addig egy levelet a televíziónak, hogy legközelebb, ha véletlenül sorozatot terveznek, az legyen izgalom-, kaland- és eseménymentes, lehet olyan unalmas is,- mint ez a törpe jegyzet. Es a műsornak csak a címét mondják be, esetleg azt se egészen, legyen a műsorban műszaki hiba és kép rtélküli sok-sok zene, mert ez ugyebár képtelenség és a képtelenséget a gyerekeknek játszani sem lehet. Toby (Régebben: Bartha Gábor) ZAKÓ A GŐZBÁBUN. A Nyírségi Patyolat Vállalat nyíregyházi központi üzemében Demeter Andrásné a kitisztított zakókat, kabátokat formavasalás előtt gőzbábon előgőzöli. (Császár Csaba felvétele) A rTiTÍTTil MELLETT
