Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
1980. február 1. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gondolatok egy tanácskozás után Hatékonyabb egészségügyet A kórházi főorvosok értekezletén dr. Magyar János, a megyei tanács egészségügyi osztályának vezetője meggyőző számokkal igazolta: Szabolcs- Szatmárban jelentősen nőtt az elmúlt évben is az ellátás szintje. Több új kórházi ágy, sok hasznos műszer, növekvő orvoslétszám mutatja; a központi akarat szellemének megfelelően jut erő arra, hogy az embert szolgáló ügy személyi és tárgyi feltételei javuljanak. A referátumot hallgatva az ember hajlamos a számok bűvöletébe esni. Viszont ágaskodni kezd a kíváncsiság: vajon az említett anyagi erőfeszítések olyan sikert hoztak, ami kielégítő? Nos, erre nem lehet egyértelmű igennel felelni. Maguk az orvosok is tudják, nincsen minden rendben, a számok lehetnek szépek, a tartalom nem mindig fedi ezeket. Vagyis érdemes a mutatók erdejéből kiszabadulni, s azt nézni: mennyire hatékony a megyei egészségügy. Hatékonyság — sóhajthat valaki, immár megint ez a sokat emlegetett, már-már elkoptatott, s főleg a termelés szférájában használt kifejezés. Mi köze ennek az egészségügyhöz? A tapasztalat az, hogy nagyon is sok. Csupán néhány példa: megoldatlan a folyamatos beteg- ellátás a kórházakban. A kieső hétvégeken a beteget nem kezelik, kihasználatlanok a drága berendezések. Vagyis komoly és átgondolt szervezéssel — van rá példa a közeli Szolnokon — javítani lehet az ágykihasználást, a gyógyítást, a műszerek felhasználását. Sok még a párhuzamosság a különböző ellátási szinteken. Az értekezleten mondták: nem olyan régen egy betegnél két, azonos röntgenlelet volt, csupán azért, mert a kórház nem tartotta mérvadónak, amit a rendelőben készítettek. De sorolhatjuk még az alapellátástól a kórházig ívelő út sokszor kacskaringós kitérőit. Átgondoltabban kellene gazdálkodni a műszerekkel. Sokfelé állnak drága gépek, olyan orvosoknak is jut drága berendezés, akik nem értenek hozzá. Van teendő az etika terén is. Nem a hálapénz másodvagy harmadlagos témájára gondolok, hanem a beteg magas szintű, a lehetőségeket tökéletesen kihasználó ellátására. Meg arra, hogy az orvosok milyen viszonyban vannak egymással. Megkérdőjelezhető az egészségügy terén kibontakoztatott munkaverseny formális intézménye is, amely természetes dolgokat mint érdemeket akar feltüntetni, plusznak jelezve, ami kötelesség. Az etika tehát — amint azt a megyei kommunista orvosaktíván pár éve megfogalmazták — o hivatás gyakorlásának maximális szintje, mely az emberért vállalt szolgálatok között a legszebb, s gyakorlóinak magas szintű emberségét tételezi fel. És végül, még mindig a hatékonyságnál maradva szólni kell a beteg és orvos közti bizalom erősödéséről. Ez is nagy tartalék, hiszen a hittel orvoshoz forduló, aki meggyőző emberre talál, könnyebben gyógyítható. A műszer mögött lévő gyógyító orvos humanitása áthidalja a gép okozta szakadékot, az emberi szó néha gyógymódot pótol. N em kétséges: könnyebben mérhető és látható, ha milliókkal fejezzük ki az egészségügy fejlődését. De talán hatásosabb, ha ezek az alig látható, de idővel meghatározóvá váló módszerek általánosak lesznek. A minap dr. Hutás Imre egészség- ügyi miniszterhelyettes a rádió reggeli műsorában hasonló konklúzióra jutott. Lehet, hogy ennek megvalósulásához az orvosi karnak is át kell alakulnia, jobban részesévé kell, hogy váljék a mindennapi közéletnek. De nem tehetünk kompromisszumokat akkor, amikor életünk minden terén jobb, hatásosabb munkát várunk. A követelmények egyformán nagyok, s ha más is a munka jellege, célja, módszere és erkölcse nem lehet különböző. Bürget Lajos A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezet textilüzemében háromezer darab fiú fürdőköpenyt készítenek angliai exportra. (Elek Emil felvétele) Kályhakálvária Hűtött tantermek - három iskolában Három szabolcsi iskolában — Máriapócson, Pócspetriben és Kislétán — a Szakszervezetek Szabolcs-Szatmár megyei Tanácsának munkavédelmi főfelügyelője, Benkei László megtiltotta a tanítást, mert a tantermek hőmérséklete messze elmaradt a kívánt hőfoktól és a levegő szén-monoxid-szeny- nyezettsége veszélyezteti a gyermekek és a nevelők egészségét. Nem volt még példa arra a megyében, hogy iskolát — vagy azok egyes, tantermeit — betiltsák a hideg miatt. Ezért is csatlakoztunk a munkavédelmi főfelügyelőhöz és a helyszínen tájékozódtunk, mi okozta, hogy a tanév — és a tél — közepén ilyen helyzet adódott a máriapócsi tanácshoz tartozó három általános iskolában. Hideg és széngáz Megismerkedtünk az előzményekkel is. Először december közepén jelezte Nagy Károly megyei szakfelügyelő, hogy a három iskolában a tantermek többségében 10 fok alatti hőmérsékletet mért. Januárban szakmai vizsgálatát továbbfolytatva, ismét ezt tapasztalta főként Pócspetriben és Kislétán. Máriapócson január 11-re már jobb volt a helyzet, a (kályhák jó részét átrakták, rendbehozták. Pócspetriben az iskola igazgatója, Magyar Gyuláné, az iskola munkavédelmi megbízottja, Veres Pál és a helyi körzeti orvos, dr. Reményi Mária ezeket foglalta írásba: „Az iskola 2.1, 3. és 4. sz. tantermeiben a kívánt hőmérséklet nem volt meg. Napi Párttagnak lenni: szolgálat II zöldségtermesztő Mintha sokkal gyorsabban forogna az idő Háda Mihály családjában. A 23 esztendős fiatalembert brigádvezetőnek választották a petneházi Egyakarat Termelőszövetkezetben. Katonai szolgálata után megnősült, Gabriella lánya két-, Krisztina egyéves. Január 14-e nagy nap volt az életében: a községi pártalap- szervezet vezetőségének tagja lett. Kicsit nehezen indult az élete. Hatodik gyermek a családban, édesapja — aki az első tsz-elnök volt Petnehá- zán — meghalt, amikor kétéves a fiú. Édesanyja szakmát igyekezett adni a gyerekeknek. Két bátyja a vasútnál, egy a tsz-ben dolgozik. Két nővére férjhez ment, háztartást vezetnek. Mihály a mátészalkai Esze Tamás Gimnáziumba jelentkezett, majd az érettségi után rögtön a tsz- nél kért munkát. Az állattenyésztésbe osztották be. — Gimnáziumi érettségim mellett valamilyen szakmát is akartam szerezni — emlékszik vissza az 1974-es esztendőre. — Középfokú állattenyésztő és növénytermesztő technikusi képesítésért tanultam. Közben jelentkeztem volna a számviteli főiskolára, de mire észbe kaptam, már késő volt. Akkor a tanulás helyett a KISZ-munka és a termelőszövetkezet hétköznapjai kötöttek le. Nagyon érdekelt, hogy lehetne az adott területen minél nagyobb hozamot elérni, vagy az állattenyésztésben több húst, tejet produkálni. Háda Mihályt hamarosan megismerték a közvetlen munkatársai, s a faluban pedig tudták, hogy jó szervező. Ha egy szavalóversenyt hirdettek, vagy műsoros előadást tartottak, bizton számítottak a lelkes, segítőkész fiatalemberre. A KISZ-tagok hamarosan a titkári feladatot ruházták rá, a zöldségtermesztő brigád pedig vezetőjének választotta. — Ekkor már sokat fontolgattam a párttagságot — folytatja. — Lényegében ugyanazt a munkát végzem így is, mint párttagként, de mégis egy magasabb szinten szeretném tudatosítani azokat a tennivalókat, amelyeket nap nap után végzek. Jártasabb akartam lenni politikai kérdésekben, hogy ne csak megérzésből csináljak valamit helyesen, hanem elméletben is értsem, mit miért kell tenni a pártban. — Nagyon jólesett a legutóbbi vezetőségválásztasön, hogy én is bizalmat kaptam. Most úgy érzem, az ifjúsági szervezetben már nem tudnék olyan teljes értékű munkát végezni, mint korábban. Bár legelőször a KISZ-titkárság volt a pártmegbízatásom is. Most szeretném, ha a párt- alapszervezetben kapnék több konkrét feladatot. Gazdasági felelős lettem, s gondolom, ez nem merül ki a bélyegek árusításában. A mindössze 23 éves, kétgyermekes családapa házra gyűjt. Még az anyósánál laknak. Petneházán akarnak letelepedni, mert mint mondja, itt érzi jól magát. Nemcsak azért, mert ismerik az emberek, hanem mert bizalmat szavaztak neki a szocialista brigádban és a pártszervezetben is. Most már csak rajta múlik, hogy megfeleljen a bizalomnak... T. K. kétszeri mérés alapján a hőmérő 14—16 fokot mutatott. A kályhák átrakása mind ez ideig nem történt meg. így a kellő hőmérsékletet és a tiszta levegőt a hivatalsegédek nem tudják biztosítani. A 2. sz. tanteremben különösen fojtó volt a levegő a széngáz miatt... A néhány napos enyhe idő valamelyest segített a „hűtött” tantermekben ülő gyermekeken és a pedagógusokon, de újra visszatért a hideg. Ekkor már tudomást szerzett a három iskolában levő állapotokról a pedagógus-szakszervezet megyei titkára, Oláh Gábor is, aki az SZMT munkavédelmi főfelügyelőjével január 28-án helyszíni szemlén tájékozódott: megengedhető-e ilyen körülmények között a tanítás. A tantermekben — Máriapócsot kivéve — ekkor sem volt jobb a helyzet. Jóval a kívánt határ alatt volt a tantermek hőmérséklete, a szén-monoxid-mérgezés veszélye is fenyegetett. Ennek alapján hozta meg határozatát az SZMT munkavédelmi főfelügyelője: Orvosi vélemény „A pócspetri, máriapócsi és kislétai általános iskolák tantermeiben és a nevelői szobákban a levegő hőmérséklete és tisztasága nem elégíti ki a követelményeket. A legnagyobb tantermi hőmérséklet 14 Celsius-fok volt. Mértem tanteremben 9 Celsius-fokot is. Pócspetriben és Kislétán az alacsony hőmérsékletek mellett a fojtó szén-monoxidgáz is veszélyezteti a gyermekek és a nevelők egészségét. Január 29-től az egészségkárosító hatások megszűntetéséig a tanulók és pedagógusok foglalkoztatását megtiltom ...” Másnap, január 29-én jártunk a három község iskoláiban, ahol azóta némileg javult a helyzet. A tantermek mintegy felében azonban, Pócspetriben és Kislétán kevés változást tapasztaltunk. Lassan halad a rossz kályhák átrakása, Pócspetriben egyetlen szakember dolgozott ottjártunkkor. A tanulócsoportokat a viszonylag normális hőmérsékletű tantermekbe. tornaterembe, nevelőibe irányították. Segített, hogy a jó kályháknál megoldották a folyamatos fűtést a korábbi egyszeri, reggeli fűtés helyett. Rontja a meleg megőrzését, hogy a tantermek nagy részénél nem zárnak az ajtók, ablakok. Kerestük, kik a felelősek a „hűtött” tantermekért, ahol ideiglenesen meg kell szüntetni a tanítást. Orosz József tanácselnök a helyszínen járva kezdeményezett intézkedéseket, átmenetileg a művelődési és egyéb helyiségeket is igénybe veszik a kályhák rendbehozataláig. Utalt arra, hogy még májusban — Baga- méri Lajos gazdasági igazgatóhelyettessel — eljártak több környékbeli üzemnél, mégis a tényleges munkák csak októberben kezdődtek meg. Az iskolaigazgatók felelősségét említette, akiknek kötelességük gondoskodni a normális fűtésről, a tantermek megfelelő állapotáról. A háromból azonban két igazgatót a tanév elején neveztek ki, új emberek, más községből jöttek Kislétá- ra és Máriapócsra. Ök még nem intézkedhettek a nyáron kályhaügyekben. Egymásra várás helyett Egyébként a községi tanács a három iskola zavartalanabb ellátása, fenntartása érdekében közös gondnokságot hozott létre. Gazdasági igazgatóhelyettest nevezett ki, hogy mentesítse az igazgatókat a gazdasági-fenntartási munkák intézése alól. Ügy látszik azonban, a fenntartó tanácsi szervek nem tisztázták egyértelműen, hogy ezek után miről gondoskodjék az igazgató és miről a gazdasági igazgató, a gondnokság. Ez a kettősség, a helyszíni tapasztalataink szerint is összefügg a kályha- és tanteremkálváriával, amelynek tanulságait sürgősen le kell vonni, erősítve a gazdatud^- tot és felelősségét. Az ügynek nem lehetnek a gyermekek a vesztesei, sem az egészségük, sem a zavartalan tanulásuk nem lehet a tét. Azonnali lépésekre van szükség iskola- vezetőknél. tanácsnál, járási művelődési osztálynál. Egymásra várás helyett... Páll Géza Energia A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN lehetőség lesz arra, hogy a mezőgazdaság energiafogyasztásának növekedési ütemét jelentősen, akár felére csökkentsék — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely az energiagazdálkodási tennivalóikkal foglalkozik. Bár a mezőgazdaság nem tartozik az energiát egyoldalúan csakis felhasználó ágazatok közé, hiszen az napenergia és a fotószintézis jóvoltából végül is megnégyszereződik a terményekben felhalmozódott energiatartalom, mégis: az energiahordozókkal való körültekintő gazdálkodás hozzásegítheti az üzemeket jövedelmük fokozásához. Annál is inkább, mivel a termelési költségekben az olaj, a földgáz, a villamos energia mind nagyobb részt követel, a takarmányszárításban például 50, az üvegházi termelésben pedig 70 százalékot. A mezőgazdaság energia- fogyasztása tíz év alatt — összefüggésben a korszerű gépek, technológiák alkalmazásával, valamint a növekvő hozamokkal — megkétszereződött. Az összes energiahordozót olajra átszámítva — azaz az olajegyenértéket alapul véve — 1,7—1,8 millió tonna volt a tavalyi felhasználás, amelynek növekedési üteme azonban — a korábbi intézkedések nyomán — máris fékeződött. Az 1970—74 közötti tízszázalékos évi fogyasztásbővülés az elmúlt időszakban 6 százalékra mérséklődött, s azzal számolnak, hogy ez a tendencia tartós marad. Biztatóak a kilátások az olaj földgázzal való helyettesítésére. Az ország gázvezeték-hálózata már kialakult, s a számítások szerint amennyiben egy-egy mezőgazdasági üzem 4—5 kilométernél nem hosszabb vezetékkel csatlakozik ehhez, úgy olcsóbb energia- forrsához jut. A MEZŐGAZDASÁG energiafelhasználásának mintegy 40 százalékát kitevő hajtóanyagok mennyisége mérsékelhető azzal, hogy motordiagnosztikai állomásokat és jól felszerelt szervizhálózatot alakítanak ki, és gondoskodnak a traktorok, erőgépek gazdaságos kihasználásáról. További lehetőség a géppark motorteljesítményének növelése, ezzel ugyanis arányosan csökkenthető a tüzelőanyag- fogyasztás. n kezdtem el a dolgot. Magam sem tudom, mi volt a részemről: tisztesség vagy ravaszság — de ellenfelem sem maradt adós. Akkor arra kértem, hogy repetáljunk. Válaszul ő valamit súgott a főpincér fülébe. Ez kissé meghökentett, de sebaj, én is kemény legény vagyok! Kétszáz gramm vodkát és cseh sört rendeltem. Ellencsapás következett: bodzapálinka. Ez komoly, de nem fájdalmas húzás. Mert nálam paprikapálinka volt tartalékban. A csiszolt kristálypoháron keresztül figyelmesen mustráltam ellenfelemet. ö „sztarkát” rendelt. Én „kijevi kisüstit”. Ő pedig „vadász-vodkát”. Erre az étterem igazgatójához mentem. Amikor visz- szatértem, az asztalon már egy üveg „rigai balzsam” állt. Nem tudtam lepipálni... így kénytelen voltam bevetni a nagyágyút: eredeti jereván töltésű örmény konyakot. Partnerem izgatottan kortyolgatta az ásványvizet. Nos, ha védekezésre tértél át, akkor mi győztünk — gondoltam, és egy üveg tiszta szeszt húztam elő aktatáskámból. ö szilvapálinkát tett az asztalra. Én bolgár rakiát. ő japán szakét. Én erre whiskit javasoltam. ö pedig: legújabb típusú eszterga csavarmenetvágó gépet! Erre aztán, úgy emlékszem, arcon csókoltam, kiutalást adtam neki egy vagon cementre, majd eszméletlenül rogytam le. A feladatom elvégeztem — a gyár vezetősége azonban csak holnap értesülhet róla! Jevgenyij Kologyijcsuk MliMiiipliilpi
