Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-01 / 26. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 1. Napi külpolitikai kommentár Robbanásveszély Rhodesiában A rhodesiai helyzet a té­mája az ENSZ Bizton­sági Tanácsa ülésének. A testület összehívását az Af­rikai Egységszervezet kérte azzal az indokkal, hogy Nagy- Britannia súlyosan megsérti az országról decemberben Londonban kötött négyoldalú megállapodást. Mint ismeretes, ez az egyezmény arra hivatott, hogy egy átmeneti időszak közbe­iktatásával biztosítsa a ha­talom átadását a fehértelepes Smith-rendszer kezéből a fe­kete többségnek. Az egyez­mény aláírói között szerepel a fegyveres felszabadító har­cot folytató Zimbabwe Haza­fias Front, a fehértelepesek képviselője, a vele együttmű­ködő Muzorewa-kormány- zat, valamint a volt gyarmat- tartó, Nagy-Britannia. A megállapodás értelmében tűzszünetet rendeltek el, s az újonnan kinevezett brit kor­mányzónak, lord Soames- nak kellene gondoskodnia a megfelelő politikai körülmé­nyekről a valóban szabad vá­lasztások megtartásához. A londoni megállapodás egyik fontos rendelkezése szerint ki kellene vonni Rhodesiából az ott állomásozó dél-afrikai csapatokat, mintegy hatezer embert. Az utóbbi hetek ese­ményei azonban arról győz­ték meg a zimbabwei haza­fiakat és az AESZ tagorszá­gait, hogy a brit gyarmati kormányzat mindent megtesz a fajgyűlölő Smith—Muzore- wa-kormányzat fenntartá­sáért. A dél-afrikai csapatokat nem vonták ki, lord Soames részrehajló intézkedései pe­dig a hazafiakat sújtják. Nem hajtották végre egyebek kö­zött a londoni megállapodás­nak ama rendelkezését, amely valamennyi politikai fogoly szabadon bocsátását és a száműzöttek hazatérését ír­ja elő. A BT-vita afrikai kezde­ményezői tehát a ion­doni egyezmények dur­va megsértését akarják szá­mon kérni Nagy-Britanniá- tól. Ez utóbbi képviselője a testületben visszautasította az afrikai országok előter­jesztését és felszólította őket, hogy tartózkodjanak minden­fajta „beavatkozástól”, mivel az csak nehezítené az afrikai ország függetlenségének meg­adásáról szóló megállapodás teljesítését. Anglia végső so­ron vétójogával élve meg­akadályozhatja a határozat- hozatalt a BT-ben, de ez eset­ben — az AESZ ezt már jó előre jelezte — a vita kez­deményezői a kérdést az ENSZ rendkívüli közgyűlése elé viszik. Anglia viszont szeretné el­kerülni, hogy ott a vádlot­tak padjára ültessék. A vita élét elvetendő lépéseként ér­tékelendő, hogy a BT-ülésre időzítve lord Soames beje­lentette: az országot Dél-Af- rikával összekötő híd északi oldalán rhodesiai csapatok vették át a körzet ellenőrzé­sét a dél-afrikai csapatoktól. Ez a részleges kivonulás azonban aligha elégíti ki a rhodesiai hazafiakat, s ezért továbbra is veszély fenyegeti a törékeny tűzszünetet. Pálfi Viktor Mintegy kétezer francia tüntetett Cologne nyugatnémet vá­rosban, ahol most áll bíróság előtt Kurt Lischka volt náci tiszt. Lischka irányította a francia zsidók deportálását a második világháborúban. (Kelet-Magyarország telefotó) FERDE HÁZ 39. Nagyon is tudta a bizsus, mennyire elszánt ötlettel operált, de úgy tett, mintha valóban viccet mesélne és kuncogva lyukadt ki végre a csattanóhoz: — Feltűnhetett ugyebár, hogy egy kivételtől eltekint­ve nem érkezett érdeklődő az apróhirdetésre. Kérném tisztelettel, ez nem véletlen. És a magyarázat végtelenül egyszerű. Rózsika és Zoltán volt szíves méltányolni a ja­vaslatomat. Ők fogadják odalent az utca elején az ér­kezőket és közük, hogy az eladó lakások máris gazdára találtak. Ha tüskés irhája lett vol­na Dezsőnek, mint például a hangyászsűnnek, minden bi­zonnyal égnek merednek a kitinszálkái. Felháborodva bömbölt a szomszédra: — Félix úr, maga könnyel­mű játékot űz a saját testi épségével. A fémdíszművesből viszont rémült teknősbéka lett. Gyor­san behúzta nyakát a sallan- gos kabátba. — Hogy értsem ezt, kér­ném tisztelettel? ... — Ügy, hogy porhanyósra verem, mielőtt vesegörcsöt kapnék a maga példátlan szemtelenségétől! — Nana, kedves Dezső. Ez a táska mindjárt lecsillapít­ja. Mert ha nincs kifogása, megvenném az egész házat. Majdnem ájulásba hanyat­lott Paula, úgy kérdezte: — Nem tréfál, Félix úr!... Erre a fohászos, csodálat­tal teli kérdésre határozott főszereplővé lépett elő a szomszéd. Szilárd mozdulat­tal emelte maga elé a na­rancsvörös irattáskát. — Szó sincs tréfáról, drá­ga Paulácska. Hoztam némi előleget. Most elintézném a foglalót, megszövegeznénk Indira Gandhi indiai miniszterelnök fogadta Clark Cliffordot. az Egyesült Államok különmegbízottját. (Kelet-Magyaror­szág telefotó) „Mindent megteszünk azért, hogy a moszkvai olimpia a sport ünnepe legyen“ A Szovjet Olimpiai Bizottság nyilatkozata A Szovjetunió Olimpiai Bi­zottsága az alábbi nyilatko­zatot tette: „Az Egyesült Államok és néhány nyugati ország reak­ciós körei erőteljes propagan­dakampányt indítottak azzal a céllal, hogy megzavarják a XXII. nyári olimpiai játékok megrendezését Moszkvában. Teljesen világos, hogy elő­re kitervelt és egyeztetett, el­lenséges akcióról van szó, amely a népek közötti meg­értés, és barátság, a béke és a haladás ellen irányul; Ép­pen azok támadnak a nem­zetközi olimpiai mozgalom alapelveire, akik nemrég még azt hangoztatták, hogy hűek „a sport politikamentes” jel­szóhoz. Jelenlegi akciójukkal zsaroló és hegemonista poli­tikájuk szolgálatába akarják állítani földünk tízmillióinak mozgalmát, amely a játékok­ban testesíti meg a Pierre de Coubertin által lefektetett magasztos elveket. Nem szá­molnak azzal, hogy mindez szétzúzhatja magát az olim­piai mozgalmat. A XXII. olimpiai játékok bojkottjának gondolatát vi­lágszerte elítélik. Az olimpiai mozgalom szilárdságáért és egységéért szállt síikra lord Killanin. a Nemzetközi Olim­piai Bizottság elnöke és visz- szautasította a moszkvai olimpia elleni támadásokat. Az országok többsége olim­piai bizottságainak és a nem­zetközi sportszövetségeknek a vezetői, vezető sportszemélyi- ségek, neves edzők, kimagasló sportolók megerősítették, hogy változatlanul szándékuk részt venni az 1980-as moszkvai nyári olimpiai játékokon. A Szovjetunió Olimpiai Bi­zottsága, hűen az olimpiai mozgalom eszméihez, elítéli azokat a próbálkozásokat, melyekkel a sportot a politi­kai nyomás eszközeként igye­keznek felhasználni, és fel­hívja a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, valamennyi or­szág olimpiai bizottságát, a sportszövetségeket, az összes jóakaratú embereket, hogy részesítsék határozott válasz­ban a mostani ellenséges kampány szervezőit. A Szovjetunió Olimpiai Bi­zottsága a szovjet sportolók nevében azt a meggyőződését juttatja kifejezésre, hogy semmilyen erőnek sem sike­rül aláásnia a világ olimpiai mozgalmát. Eleget téve a Nemzetközi Olimpiai Bizottság határoza­tának, hogy az 1980-as nyári olimpiai játékokat Moszkvá­ban rendezzék meg, a szov­jet emberek az olimpiai alap­okmánnyal teljes összhang­ban készülődnek a játékokra és mindent megtesznek, hogy a moszkvai olimpia a sport ünnepe legyen, a föld ifjúsá­ga közötti megértés és barát­ság elmélyítése, a jobb és nyugodtabb világ megterem­tése nevében.” az adásvételi szerződést és el­tanakodnánk a végleges le­bonyolítás részleteiről. Ami engem illet, rendelkezem a család felhatalmazásával. A legnagyobb derűlátással bi­zakodom, hogy önök is készek a végső igenre. Dezső kitintüskéi szelíden elsimultak. Isteni jóindulat­tal, becéző szeretettel lapo- gatta nagy mancsát a bizsus sallangokkal díszített hátá­hoz. — Félix úr, ünnepélyesen biztosítom, hogy a vesegörcs veszélye többé nem fenyeget. — Szövetséget jelentő nyilat­kozata után az erkélyre ment, kifürkészni az utcán strázsáló Rózsit és Zoltánt. Amikor meglátta őket a jázminbok­rok rései között, hanyag jó- kedvűséggel lekiáltott hozzá­juk: — Gyertek föl! Pajzsra kell emelni az új házigazdát! • ★ Burján Péter torkát a fel- indultság és a csömör szoron­gatta. Amikor a keserűség a szájáig emelkedett, forró görcs rázta meg. Megvető te­kintettel fogadta az erkélyről visszatérő fiát. — Undorító. Emberhúst nem akartok a lakomához? Dezső ügyet sem vetett rá. Helyette Edit könyörgött az öregnek: — Édesapám . .. Bíznia kell bennünk ... Az apa már annak sem lát­ta értelmét, hogy legyintsen. Ha megvetést nem is érzett mérnöklánya iránt, de kiáb­rándultságot igen Már csak félig volt józan az estére tá­madó fejleményektől. A tiszta öntudat ott vergődött a ré­szegítő kínjai alatt. De ezt a tiszta öntudatot még sikerült felcibálnia a mélyből. Nem is érvnek, hanem nyomorúsága bizonyítékának szánta sza­vait: — Holnaptól egy másik Burján Pétert fognak ismer­ni az emberek. Egy olyan Burján Pétert, aki szemétre dobta az egész múltját. Olyan múltat, ami ma még ér va­lamit, de holnap a guberá­lók is odébb rúgják. Ezt akar­játok? Harácsolok apjává szé- gyeníteni? Magából kikelve lármázott Paula: — Már megint ezek a le­hetetlen frázisok! Riadtan fogta fel a bizsus, hogy az üzlet kútba eshet, ha megint kirobban a veszeke­dés. Paula pörölését ellensú­lyozva, egyedül ő próbálta méltányolni a nyugdíjas kő­műves véleményét. — Én kérem mindig a leg­nagyobb tisztelettel hallga­tom Burján bácsit... Moszkvai levelünk Á Lenin-hegyen 5 éves Moszkva első egyeteme — vagy ahogy itt /S mondják, az iskolák vezére —, a Lomonoszov *“* Egyetem. A mai harmincemeletes felhőkarcoló a Lenin-hegyen a tudomány impozáns fellegvára. Kecses vonalai gyakran jelennek meg Moszkvát jelezvén az új­ságokban, a fényképeken. Környéke és az épület maga az egyik legszebb élménye a kedves látogatónak és az itt élőknek egyaránt. Nem ez volt az első épület. 225 évvel ezelőtt a Vörös téren, a mai történelmi múzeum helyén szerveződött a főváros első egyeteme. Aztán, ahogy nőtt a tekintély, meg a létszám, szűknek bizonyultak a régi falak. 1953-ra épült fel az új, ami napjainkban is méltó helye, méltó otthona a tudás szerelmeseinek. Turgenyev, Herzen, Belinszkij egykori iskolájának diákjait ha faggatod, furcsa, de nagyon is érthető kettős­séget találsz. Másra büszke a régi diák és másra a mai harmincezerből való. Tisztelendő az öreg diák igaza, aki arra a legbüszkébb, hogy egy olyan egyetem falai között szerezhette az életre szóló tudást, amely a történelem legérdekesebb pillanatait hozza tanulságul. Az első mar­xista kört a század elején, a munkások, meg a diákok összetartozását. Kilencszázötben hiába záratta be cári pa­rancs az egyetem kapuit,'nem lehetett megállítani az új eszme terjedését, amitől szerte a világon sokat vártak. S azt is elmondják kérdezés nélkül is, hogy a Nagy Hon­védő Háború idején — hagyva könyvet, kutatást, biz­tonságot — ötezren álltak a diákok közül a harcolók tá­borába. I mái diák arra a legbüszkébb, hogy tanúja, mi több: részese a huszadik század nagy felfedezé­seinek. A világűrbe lát, tanulmányozza a csilla­gokat, s részt vehet olyan hódításokban, mint az atom­magkutatás, a világóceán megismerése. Sorolni tovább nehéz, mert az egyetem együtt lélegzik a valósággal, meg a világgal is. Több mint száz országból tanul itt diák, a legtávolabbitól a legközelebbiig. Köztük magyarok is, akik innen indultak, s indulnak napjainkban — nem túl­zás ezt mondani —, o tudomány, a meggyőződés, az em­berség tág horizontja felé. Moszkva, 1980 február. DC&Uátli cAdrietute. I _________________________________ Felháborodott közvélemény Telefonlehallgatási botrány Angliában Angliában jó tíz éve nagy­arányú, központosított tele­fonlehallgatás folyik bármi­féle törvényes ellenőrzés nél­kül. A lehallgató központ működését leleplező hetilap, a New Statesman minden parlamenti képviselőnek megküldte a lap számát, hogy parlamenti vitát provokál­jon a titkos tevékenységről. A New Statesman megál­lapította, hogy a lehallgató központ London Chelsea ke­rületében egy laktanyával szemben álló négyemeletes épületben van. Hivatalos ne­ve a posta gyártmányfejlesz­tő részlege, de lényegesen kü­Átnézett rajta az öreg. Va­lami azt súgta neki, hogy Edit nincs oly végletesen az ő fel­fogása ellen. Hozzá beszélt, szikrányi reményébe kapasz­kodva : — Legalább te érts meg. Tudnod kell, érezned kell, hogy nem hazudhatunk ma­gunknak a pillanatnyi érde­keink szerint!... Edit megkeményedett. Bár­mennyire sajnálta az apját, érzelmeit határozottan hát­térbe szorította. — Édesapám képtelenül szigorú mércét kötelez magá­ra. Ilyesféle mércét már rég nem követelnek meg egymás­tól az emberek. Különben sem felelős édesapám a mi állítólagos harácsolásunkért. Amit cselekszünk, azért mi vagyunk a felelősek. Csakis mi, a felnőtt gyermekei. Ma­ga meg ezt értse meg. Szépen kérem ... Először rúgta mellbe a nyugdíjas kőművest a teljes bizonyosság, hogy csatáját végképp elvesztette. Félixet kikergethette volna, de mire megy vele? Tusájában csakis az számított, hogy -családja győzte le. A sérthetetlen hi­tében megbántott ember vá­doló panaszával pörölte iga­zát. (Folytatjuk) lönbözik a többi hasonló gyártmányfejlesztő teleptől. Kapui állandóan zárva van­nak, ablakait lefüggönyözve tartják és éjjel-nappal folyik benne a munka. A váltás a kora hajnali órákban törté­nik. Amikor igazgatóját, Philip Hamist megkérdezték, sem­mit sem volt hajlandó mon­dani az épület rendeltetésé­ről. Más, azóta nyugdíjazott postamérnökök viszont el­mondták a New Statesman - nak, hogy a hivatal korszerű számítógépes berendezései egy időben ezer vonalat ké­pesek lehallgatni. Ebből a rendőrség alig százat vesz igénybe komolyabb bűnügyi nyomozások céljaira. A töb­bivel a belbiztonsági szerv, az MI 5 rendelkezik és a Scot­land Yard különleges osztaga. A sztrájkban álló szakszer­vezetek vezetőinek hivatali és otthoni telefonjait immár rendszeresen lehallgatják. A rendőrségnek minden alka­lommal engedélyt kell kér­nie a belügyminisztertől egy személy telefonjának lehall­gatására, az MI 5 azonban teljesen saját szakállára mű­ködhet. A lehallgató készülékeket rendszerint éjszaka szerelik fel a vidéki telefonközpontok­ban. A helyi mérnökök nem­egyszer észreveszik és eltávo­lítják. A brit posta most dol­gozik egy új, teljesen elektro­nikus telefonközponton a System X-en, amelybe benn­fentesek szerint már eleve beépítik a lehallgató- és rög- zítőberendezést. A brit közvélemény azon­ban egyre jobban aggódik az elszaporodó lehallgatások miatt. A New Statesman vezér­cikke így foglalja össze véle­ményét : „Az ország törvényes és alkotmányos szerkezete minden lehetőséget megad, amit egy bürokratikus zsar­nokság csak kívánhat. Gyen­ge törvényhozásunk van, talpnyaló sajtónk, önelégült jogászhadunk és rengeteg go­noszul elnyomó törvényünk.”

Next

/
Thumbnails
Contents