Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 3. (Folytatás az 1. oldalról) / molású viszonylatokban növelték eladásaikat. A nem rubel viszonylatú export átlagosnál nagyobb növelését segítette, hogy a kohászati és a vegyipari termékek piacán élénk volt a kereslet és a termékekből növekvő áron lehetett bővíteni a kivitelt. Számottevően nőtt az élelmiNÉHÁNY FONTOSABB Villamos energia, milliárd kwó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tona Földgáz, milliárd köbméter Acél, millió tonna Hengerelt acél, millió tonna Bauxit, millió tonna Timföld, ezer tonna Alumínium-félgyártmány, ezer tonna Tégla, milliárd darab Cement, millió tonna Műtrágya, hatóanyagban ezer tonna Növényvédő szer, hatóanyagban, ezer tonna Műanyagok, ezer tonna Vegyi szálak, ezer tonna Autóbusz, ezer darab Számítástechnikai termékek, folyó áron, miUiárd forint Televízió, ezer darab ebből: színes televízió ezer db Magnetofon, ezer darab Hűtőszekrény, ezer darab Mosógép, ezer darab Háztartási villamos forróvíztároló, ezer darab Háztartási edény, ezer tonna Bútor, folyó áron, milliárd forint Pamutszövet, millió négyzetméter Gyapjúszövet, millió négyzetméter Cipő, millió pár Csontos nyershús, ezer tonna Fogyasztói tej, millió liter Vágott baromfi, ezer tonna Napraforgóolaj, ezer tonna Sör, millió hektoliter Liszt, millió tonna Kenyér, mill'ó tonna Cukor, ezer tonna A szocialista iparban foglalkoztatottak száma éves átlagban 1 660 600 fő volt, 26 900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,5 százalékkal emelkedett. Az egységnyi állóeszközre jutó termelés tovább csökkent. Az ipari beruházások körében az 1979-re tervezett jelentős üzembe helyezések megvalósultak. Elkészült a több)0közúti a szovjet—magyar földgázvezeték III. szakaszának első üteme és ezzel a gázszállítási kapacitás évi 5,3 milliárd köbméterre nőtt. A tervezettnél korábban megkezdte a termelést a deáki bauxitbánya. Termel az új bélapátfalvai cementgyár 313 ezer tonna kapacitású első kemencesora. Munkába állta Taurus Gumiipari Vállalat mezőgazdasági abroncsot gyártó új üzeme. A tiszai kőolajfinomítóban elkezdődött a kőolaj-feldolgozás. A cukorrépa-feldolgozási idény elején átadták a napi 6000 tonna cukorrépa feldolgozására alkalmas hajdúsági cukorgyárat, amelynek befejező munkálatai áthúzódnak 1980-ra. Megkezdte a termelést a kaposvári húskombinát új üzeme. ÉPÍTŐIPAR Az országos építési-szerelési tevékenység 1 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipar termelése 2,1 százalékkal nőtt. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 6000 fővel, 1,7 százalékkal kevesebb volt az előző évinél. Az egyéb építkezéseken dolgozók létszáma is számottevően csökkent. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a kivitelező építőiparban 3,9 százalékkal emelkedett. Az építőipari termelés gépesítettsége fokozódott, a korszerű építési módok terjedésével a munkák szervezettsége javult. Az építőipari kivitelezők 1979-ben lényegesen kevesebb építmény kivitelezését kezdték meg, mint 1978-ban, a kivitelezés alatt álló építmények átlagos nagysága azonban növekedett. Az építési piac feszültségei enyhültek, a kivitelező építőipar az építési igényeket jobban kielégítette, mint a korábbi években. 1979-ben 88 300 lakás épült fel, valamivel több, mint 1978-ban, a tervben számítottnál 1700-zal kevesebb. Az állami erőből épített lakások -száma 34 200 volt, ez több, mint 3000 lakással haladta meg az előirányzottat. Magánerőből mind az előző évinél, mind a tervezettnél kevesebb lakás épült. szeripari termékek dollár viszonylatú kivitele is. A belföldi felhasználáson belül a termelőágazatok vásárlásai lényegében a múlt évi szinten maradtak, a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített termékmennyiség 2,7 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 4,6 százalékkal emelkedett. TERMÉK TERMELÉSE Az 1979. évi Az 1979. év termelés az 1978. év mennyisége százalékában 24,5 96,0 25,7 100,0 2,0 92,2 6,5 88,7 3,9 100,8 3,2 101,6 3,0 102,7 793,4 101,0 145,3 96,3 1,9 98,6 4,9 102,0 1042,5 101,9 23,1 102,7 294,0 138,2 27,3 96,3 13,4 102,1 5,2 115,4 421,0 96,8 26,7 82,1 344,3 127,4 458,6 106,1 218,8 98,0 168,0 91,5 8,1 90,9 10,8 107,8 348,8 95,5 41,0 96,3 44,8 97,6 593,1 108,6 797,7 101,9 160,7 102,7 85,8 116,5 7,4 102,2 1,3 100,1 0,9 99,6 497,4 100,3 MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS, VÍZGAZDÁLKODÁS 1979-ben a mezőgazdasági termékek termelése, a kedvezőtlen időjárás miatt — a tervtől eltérően — nem nőtt, hanem összességében az előző évi szinten maradt. Az állami gazdaságok és a mező- gazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 2—3 százalékkal többet; á kistermelők kbí" 5 ' százálékkal kevesebbet termeltek, mint 1978-ban. Az össztermelés előző évi szintjét pótlólagos munka- és eszközráfordítással — a kifagyott, illetve elöntött területek újbóli bevetésével, az öntözés fokozásával és egyéb intézkedésekkel — lehetett elérni. A növénytermelés, a tervezett növekedéssel szemben, közel 3 százalékkal csökkent. Az összes gabonatermés 12 millió tonna volt, kb. 10 százalékkal kevesebb az előző évinél és az előirányzottnál. Búzából 3,7 millió tonna termett. A termésátlag 3260 kg/ha volt, 24 százalékkal alacsonyabb, mint 1978-ban. A búzatermés csökkenését némileg ellensúlyozta, hogy kukoricából — a vetésterület és a hozamok növekedése következtében — 7,4 millió tonnát .takarítottak be, 0,8 millió tonnával többet, mint 1978- ban. Mind a termésmennyiség, mind a hektáronkénti 5420 kg-os termésátlag meghaladta a korábbi évekét. Csökkent a termés egyes szálas takarmányokból és gyümölcsfélékből, valamint burgonyából. Rizsből, a legtöbb zöldségféléből és szőlőből több termett az 1978. évinél. A napraforgótermés — a vetésterület számottevő növekedése és a kiemelkedő hozamok következtében — 87 százalékkal meghaladta az előző évit. Az állattenyésztés termelésének növekedése a tervnek megfelelő, kb. 2 százalék volt. A szarvasmarha-állomány kismértékben csökkent, a sertésállomány kb. 4 százalékkal emelkedett és nőtt a juhállomány is. A vágóállat-termelés 2 százalékkal, a kifejt tej mennyisége mintegy 5 százalékkal nőtt. A tojástermelés a számítottnak megfelelően csökkent. A megművelt mezőgazda- sági terület tovább csökkent. Az állami mezőgazdaságban és a szövetkezetek közös gazdaságaiban foglalkoztatottak átlagos létszáma 789 ezer fő volt, 0.4 százalékkal több, mint 1978-ban. A mezőgazda- sági nagyüzemekben a termelékenység javult. A mező- gazdasági üzemek 4480 tehergépkocsit, 4560 traktort, 1460 gabonakombájnt vásároltak. Csökkent a mezőgazdaság műtrágya-felhasználása, egy hektár mezőgazdasági területre, hatóanyagban számolva 218 kg műtrágya jutott. Az erdőtelepítés és -fásítás a terveknek megfelelően haladt, az erdőfelújítás kissé elmaradt attól. A fakitermelés megközelítette a számítottat. A vízgazdálkodás fő előirányzatai — a szennyvíztisztítás kivételével — megvalósultak. A közüzemi vízművek víztermelése csaknem 3 százalékkal emelkedett. A közműves vízellátásban részesülő lakosok száma 500 ezerrel, 7,9 millióra növekedett. SZÁLLÍTÁS ÉS HÍRKÖZLÉS A közlekedési vállalatok az előző évinél 1,6 százalékkal több árut szállítottak, árutonna-kilométer teljesítményük 2,9 százalékkal nőtt. A távolsági személyszállításban 1,5 százaléikfcal, a helyi tömegközlekedésben 2,4 százalékkal több utast szállítottak. Mind az áruszállításban, mind a személyszállításiban tovább nőtt a közúti közlekedés aránya. A vasúti közlekedés fejlesztésére 1979-ben 144 dízel- mozdonyt, 38 motorkocsit, 258 személy- és 2967 teherkocsit szerezitek be. A korszerű vontatás aránya 94,5 százalékra nőtt. A közúti szállításban 18 000 új tehergépkocsit helyeztek üzembe. A tömegközlekedést 1027 autóbusz, 25 trolibusz, 18 HÉV motor- és pótkocsi, valamint 20 metrókocsi forgalomba állítása javította. A személygépkocsi-állomány az év folyamán 81 ezerrel nőtt és év végén 920 ezer volt, ebből mintegy 875 ezer a lakosság tulajdonában. Az országos közutakon mintegy 1100 km, a tanácsi közutakon 700 km hosszúságban végeztek útburkolat-korszerűsítést, illetve -megerősítést Három új közúti hidat adtak át: Szegeden a Tisza-hidat, Győrött a Düna^hidat, Körösliadány- baai a Körös-hi dal. A telefon-főközpontok befogadóképessége 34 ezer, az alközpontoké 30 ezer állomással bővült. A települések közötti követlen összeköttetésre az összes főállomás 74 százaléka alkalmas. Az év végén 27 országgal volt közvetlen távhívásos kapcsolatunk. KÜLKERESKEDELEM Az ország gazdasági életében fontos szerepet játszó nemzetközi gazdasági kapcsolatok tovább bővültek. A szocialista országokkal folytatott tervszerű együttműködés mellett fokozódott az áruforgalom a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is. Növekedett a szerepe a szorosabb együttműködést feltételező termelési kooperációs megállapodásoknak. Az 1979. évben kivitt áruk mennyisége 13 százalékkal több, a behozott áruké 3 százalékkal kevesebb volt, mint 1978-ban. Az 1978. évi nagymértékű anyagimport, s készletnövekedés után 1979-ben számottevően mérséklődött az anyagok, félkész termékek és alkatrészek behozatala. Nem érte el az egy évvel azelőtti szintet a fogyasztási iparcikk és az élelmiszerek importja sem. A gépimport mérsékelten, az energiahordozók behozatala jelentősen nőtt. A kivitel legnagyobb mértékben egyes anyagokból, félkész termékekből és alkatrészekből, továbbá gépekből nőtt. Számottevően bővült a fogyasztási iparcikkek és az élelmiszerek exportja. A rubelelszámolású külkereskedelmi forgalomban . a behozatal mennyisége 4 százalékkal, a kivitelé 9 százalékkal emelkedett. Az energiahordozók és a villamos energia importja nőtt, mivel megindultak a gáz- és a vil- lamosenergia-szállítások a Szovjetunióból az onenburgi gázvezetéken, illetve a Viny- nyica—-Alberti,srsa közötti 750 KV-os távvezetéken. Jelentősen fokozódóit a KGST-országokkal a gépek, szállító- eszközök és egyéb beruházási javak kölcsönös szállítása. Az áruforgalom bővülése mellett folytatódott a termelési, tudományos és műszaki együttműködés, valamint a közös beruházások megvalósítása. ' A rubelelszámolású passzívum kisebb volt mint 1978-iban és lényegében megegyezett az éves tervben számítottaiL A niem rulbelelszá molású forgalomban, a terv célkitűzésének megfelelően, a behozatal jelentősen mérséklődött, a kivitel dinamikusan, 15—16 százalékkal nőtt. A világpiaci árak, különösen az energiahordozóknál és egyes anyagoknál 1979-ben ismét erőteljesen emelkedtek, a cse- rearányrorralás meghaladta a számítottat. Ennek ellenére a behozatali többlet számottevően csökkent, s a tervezetnél is kisebb volt. BERUHÁZÁS A szocialista szervezetek beruházásaira 203 milliárd forintot fizettek ki, kevesebbet a tervben előirányzott 204—206 milliárd forintnál. A beruházások volumene lényegében megegyezett az egy évvel azelőttivel. Központi állami beruházásokra 92,5 milliárd forintot fordítottak, valamivel többet a tervben számítottnál. A tervnek megfelelően új állami nagyberuházást nem kezdtek meg. A vállalatok és szövetkezetek beruházásra mind saját, mind külső forrásból a tervezettnél kevesebbet használtak fel. A hitelfelhasználáson belül nőtt a konvertálható exportárualapot bővítő beruházási hitelek aránya. A vállalatok és szövetkezetek 1979. évi beruházásai 110,5 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg nem érte el az előző évit és a tervben számítottat. Az összes beruházáson belül mind az építési, mind a gépberuházások összege elmaradt az előirányzottól. A gépberuházások közül a hazai gyártású gépek beruházása a számítottnál valamivel több, az importgép-beruházások, különösen a nem szocialista importból származó gépek beruházása kevesebb volt. A népgaizdasági ágak közül számottevően nőttek a szállítás és hírközlés beruházásai, míg az alapvető termelőágak: az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság beruházásai nem érték el az egy évvel korábbi színvonalat. A népgazdasági tervnek az az előírása, hogy a beruházási eszközöket a folyamatban levő beruházásokra kell összpontosítani, lényegében teljesült. Emellett is a számítottnál nagyobb mértékben növekedett a befejezetlen beruházások állománya és ösz- szegük a szocialista szektorban az év végén 195 milliárd forint volt. A LAKOSSÁG JÖVEDELME ÉS FOGYASZTÁSA A lakosság életszínvonala, életkörülményei a gazdasági lehetőségekkel összhangban alakultak. A munkajövedelmek, a társadalmi juttatások, valamint a júliusi fogyasztói árintézkedésekhez kapcsolódó bér- és jövedelemkiegészítések összegének együttes növekedése és a fogyasztói árszínvonal emelkedése közel azonos, mintegy 9 százalék volt, így az egy lakosra jutó reáljövedelem megegyezett az előző évivel. Mivel a keresetek kisebb mértékben nőttek, mint az összes jövedelem, a reálbérek színvonala valamelyest elmaradt az 1978. évitől. A lakosság összes fogyasztása a tervezett mértékben, 2,5—3 százalékkal nőtt. Ezt az tette lehetővé, hogy a lakosság pénzjövedelmének a korábbinál nagyobb hányadát fordította fogyasztásra, és nőttek a természetbeni társadalmi juttatások is. Az év folyamán a takarékbetét-állomány az előző évinél mérsékeltebben, 10,9 milliárd forinttal nőtt és december 31- én 135,8 milliárd forintot tett ki. A lakosság kiskereskedelmi vásárlásainak mennyisége 2,5—3 százalékkal nőtt, a közületeké csökkent. Az ösz- szes kiskereskedelmi forgalom értéke 1979-ben 313 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,7 százalékkal több az előző évinél. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből lényegében az 1978. évivel azonos mennyiséget adtak el. A ruházati cikkek forgalma ösz- szehasonlító áron 1,6 százalékkal, a vegyes iparcikké több mint 4 százalékkal bővült. Az év során az áruellátás élelmiszerekből és élvezeti cikkekből nagyrészt kiegyensúlyozott volt, egyes iparcikkekből esetenként mennyiségi, gyakrabban minőségi, választéki hiányok voltak. A piacokra az előző évinél 5 százalékkal több áru érkezett. A zöldségféléket valamivel olcsóbban, a burgonyát és a gyümölcsöt drágábban lehetett megvásárolni. A lakosság részére végzett javító, karbantartó és egyéb szolgáltatások értéke — folyó áron — 10—11 százalékkal nagyobb volt az előző évinél. NÉPESSÉG — FOGLALKOZTATOTTSÁG — TÁRSADALMI GONDOSKODÁS 1980. január 1-én — a nép- számlálás előzetes adatai szerint — az ország lakónépessége 10 710 000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt és 388 ezer fővel több, mint az előző — 1970. január 1-i — népszámlálás időpontjában. 1979-ben az élve születések száma 160 000, a halálozásoké 137 000 volt. Ezer lakosra 15,0 élve születés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések, mind halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számított természetes szaporodás az 1978. évi 2,6-ről 2,2-re mérséklődött. A csecsemőhalandóság nem változott. Ezer élve születettre 24 egy éven aluli halálozás jutott. 1980. január 1-én a népesség 47,5 százaléka, 5 083 000 fő volt aktív kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban csökkent, a mezőgazdaságban, a szállításban, a kereskedelemben és a többi ágazatban kismértékben emelkedett. Családi pótlékra 1979-ben az állam 10,8 milliárd forintot fordított, 2 milliárd forinttal, 23 százalékkal többet az előző évinél. Az emelkedés a családi pótlékban részesülő családok számának kb. 30 éz- res növekedéséből, a júliusi áremeléssel egyidejűleg végrehajtott családi pótlék kiegészítéséből, illetve a kiegészítésnek az egygyermekes családokra való kiterjesztéséből adódott. 1979 decemberében gyermekgondozási szabadságon 264 000 anya volt, 13 000-rel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. Gyermekgondozási segélyre 3,7 milliárd forintot folyósítottak. A bölcsődei helyek száma mintegy 3000-rel nőtt, és az év végén meghaladta a 61 ezret. A bölcsődékben a 0—2 éves gyermekek 15 százaléka jár. Az ebbe a korcsoportba tartozó gyermekek mintegy 14 százaléka 20 héten aluli, akiknek az anyja szülési szabadságon van. A 0—2 évesek további 58 százalékáról a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő édesanyja gondoskodik. A nyugdíjasok száma egy év alatt 44 ezerrel nőtt és 1980. január 1-én több, mint 2 millió volt . Nyugdíjakra 47,7 milliárd forintot folyósítottak, 19 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt. A saját jogú munkás-alkal- mazotti nyugdíjasok havi átlagos nyugdíja meghaladta a 2200 forintot, A nyugdíjkifizetések növekedésében a nyugdíjasok számának és az átlagnyugdíjnak az emelkedése mellett szerepe volt az 1979. január 1-én végrehajtott differenciált nyugdíjemelésnek és a július 1-től folyósított havi 180 forint kiegészítésnek. Az év eleji nyugdíj- emelés során 1,3 millió nyugdíjas járandóságát emelték, melynek éves költségkihatása 1,8 milliárd forint. Az év folyamán egészség- ügyi ellátásra az állami költségvetésből mintegy 15 milliárd forintot fordítottak, 13 százalékkal többet, mint az előző évben. A 10 000 lakosra jutó orvosok száma az 1978. évi 27,2-rőb 27,7-re nőtt. Az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi körzetekben egy orvosra valamivel kevesebb lakos jutott, mint 1978-ban. A körzeti orvosi állások 5,5 százaléka betöltetlen volt. Új kórházátadások és -átalakítások eredményeként a 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 86,8-ra emelkedett. 1979-ben naponta átlagosan 243 000 dolgozó volt betegség, baleset, i'ietve gyermekápolás miatt táppénzen, az összlétszám 5,7 százaléka, lényegében annyi, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a gyermekápolási táppénzen lévők aránya az év folyamán tovább emelkedett. Táppénzre 8,1 milliárd forintot folyósítottak, 457 millió forinttal, 6 százalékkal többet, mint 1978-ban. Az állami költségvetés az oktatási intézményekre az év folyamán 23 milliárd forintot fordított, 8 százalékkal többet az előző évinél. Az óvodai helyek száma 1979-ben 364 ezer 500 volt, 19 100-zaI több, mint egy évvel azelőtt. Száz óvodás korú gyermekből 85 jár óvodába. Az oktatási intézményekben az 1979—80-as tanévben 1.8 millióan tanulnak. A munkájuk mellett tanuló felnőttek száma az alsó-, a közép- és felsőfokú oktatásban egyaránt csökkent. A nappali tagozatokon az általános iskolákban többen, a közép- és felsőfokú oktatásban lényegében ugyanannyian tanulnak, mint az előző oktatási évben. Alsófokú oktatásban vesz részt a 6—13 évesek 98.8 százaléka, a szakmunkásképzésben a 14—16 évesek 40.5 százaléka, a középiskolákban tanul a 14—17 évesek 39.5 százaléka, a felsőfokú oktatásban a 18—22 évesek 8.8 százaléka. Száz általános iskolai tanuló közül 37 napközis, diákotthonban lakik a középiskolások 23,7 százaléka, az egyetemisták és főiskolások 46,7 százaléka. 1979-ben nappali tagozaton 46 ezren, esti és levelező tagozaton 32 ezren érettségiztek. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatán 15 300- an, esti és levelező tagozatain 12 000-en szereztek oklevelet. Közművelődésre mind az állami költségvetés, mind a lakosság az előző évinél többet fordított. Számítások szerint a lakosság közel 90 százaléka hallgat rádiót és kb. ugyanilyen arányban nézik a televízió műsorát. Az elmúlt évben nőtt a színes televízió- készülékkel rendelkező háztartások száma. Viszonylag magas példányszámban jelentek meg a szépirodalmi művek, továbbá nőtt a lakosság könyvvásárlása. IDEGENFORGALOM 1979-ben 15,1 millió külföldi látogatott Magyaror- országra, 1,8 millióval kevesebb, mint az előző évben. Egy napnál hosszabb ideig 9.8 millió turista tartózkodott hazánkban, csaknem annyi, mint 1978-ban. A szocialista országokból érkezők száma csökkent, de arányuk így is 86 százalékot tett ki. Elsősorban az átutazók és az egy napnál rövi- debb ideig itt tartózkodók száma mérséklődött. Tőkés országokból 24 százalékkal több vendég érkezett, mint 1978-ban. Az osztrák beutazók száma, a kötelező valuta- beváltás és vizumkényszer megszűnésének hatására számottevően, 51 százalékkal nőtt. Az idegenforgalmi szálláshelyek befogadóképessége több, mint 13 százalékkal bővült, ami enyhítette az elhelyezési gondokat. Külföldre 5,1 millió magyar utazott, 7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, 92 százalékuk szocialista országba látogatott. Az idegenforgalomból származó bevételek 17 százalékkal, a kiadások 7 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. Budapest, 1980. február 2. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
