Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-21 / 43. szám
Országszerte a legtöbb újítást a tmk-sok adják be a vállalatoknál. Nem véletlenül, hiszen javító, karbantartó munkájuk során alaposan megismerkednek a gépek működésével, s üzemük, gyáruk termelésével. Munka közben aztán megszületnek az ötletek. Újításaik nyomán javul a termékek minősége, könnyebbé válik az anyagmozgatás. Képeink három nyíregyházi üzem újítóit mutatják be. 420 PERC H árom hete hangzott el a Sziklai Sándor vasöntő Szocialista Brigád felhívása a kongresszusi és felszabadulási műszakok szervezéséről. Azóta naponta érkeznek a szerkesztőségünkbe a levelek, telefonhívások, amelyek szerint mind több brigád, üzemi és vállalati kollektíva csatlakozik a felhíváshoz, pluszműszak vállalással köszönti pártunk XII. kongresszusát és felszabadulásunk 35. évfordulóját. örvendetes, hogy a legkisebb üzemektől a leg- nagyobbakig, a termelő- szövetkezetektől az ipari és fogyasztási szövetkezetekig minden szinten nagy visszhangot keltett a gépgyáriak felhívása. S ami még inkább figyelemre méltó, a vállalásokat most nem elsősorban a mennyiségi szemlélet hatja át, mint inkább a jobb minőségű munka elérése. A szocialista brigádok és munkakollektívák arra törekednek, hogy társadalmi üggyé válják a takarékosság, a tartalékok feltárása és azok minél szélesebb körben való hasznosítása. A kongresszusi és fel- szabadulási műszakok ideje alatt a dolgozók széles rétegei állnak a munka- padok mögé, veszik kézbe a termelőeszközöket, s mindezt a megyei gyermekintézmények terven felüli fejlesztéséért teszik. Ezenkívül van még egy gyakorlati haszna ennek a kezdeményezésnek: hozzájárul a munkahelyi feladatok teljesítéséhez, sőt azok túlteljesítéséhez. Ezért nem árt úgy előkészíteni, megszervezni a gazdasági vezetőknek a műszakokat, hogy a több ezerszer négyszázhúsz perc elősegítse a gazdasági célok megvalósítását, M indenki tudja, nemes célokért fog dolgozni március 22-én, illetve 29-én. Brigádgyűléseken egy emberként csatlakoztak a kollektívák a Sziklai-brigád kezdeményezéséhez. Sza- bolcs-Szatmár megyében már nem egy vállalat, termelőszövetkezet minden dolgozója, minden tagja vállalta a kommunista műszakot. Az eddigi csat-, lakozások alapján megállapítható, hogy mindenki örömmel dolgozik szabad szombatján, s ajánlja fel munkabérét a köz javára. Gyermekeinkről, unokáinkról van szó, az ő szebb, boldogabb jövőjükért érdemes a szombati műszakot vállalni. Sipos Béla Befejeződtek Púja Frigyes tokiói tárgyalásai Ohira Maszajosi fogadta a magyar külügyminisztert Szerdán reggel folytatódtak a hivatalos látogatáson Japánban tartózkodó Púja Frigyes, a Magyar Népköz- társaság külügyminisztere és vendéglátója, Okita Szaburo külügyminiszter tárgyalásai. A kb. 1 órás második találkozón szintén részt vett dr. Kós Péter, a Magyar Nép- köztársaság tokiói, és Sugiha- ra Sunicsi, Japán budapesti nagykövete. Mint a tárgyalások befejezésekor kiadott közös sajtó- közleményből kitűnik, a keddi és a szerdai hivatalos megbeszéléseiken megvizsgálták a kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségeit és hasznos véleménycserét folytattak a kölcsönös érdeklődésre számot tartó időszerű nemzetközi kérdésekről. Púja Frigyes hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg japán -kollégáját, Okita Szaburót. A japán külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. A japán sajtó és a tv-állomások, közöttük az NHK állami televízió fényképes tudósításokban, ill. filmriportokban számoltak be a találkozóról. Púja Frigyes szerdán felkereste Szaszaki Jositake külkereskedelmi és iparügyi minisztert, s megvitatta vele a japán—magyar kereskedelmi és ipari kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. Egyetértettek, hogy szükség van a lehetőségek jobb kihasználására. A magyar külügyminiszter ezután udvariassági látogatást tett Ohira Maszajosi kormányfőnél. A megbeszélésen a két ország kölcsönös kapcsolatainak fejlesztéséről tartottak eszmecserét. Púja Frigyes tokiói látogatási programjának befejezése után délben a híres Sinkan- szen távolsági vasútvonal Hi- kar expresszén a nyugat-ja- pan. NarUk/a uíazott.' Púja Frigyes Narában a történelmi ősi város nevezetességeivel ismerkedik. VERSENYZŐ VASUTASOK Élen a mátészalkaiak A MÁV Debreceni Vasút- igazgatóságán nemrégiben értékelték a szeptember 1-től december végéig megrendezett őszi szállítási versenyt. Az értékelés szerint első helyre került a mátészalkai körzeti üzemfőnökség. A vezérigazgatóság és a vasutasszakszervezet területi bizottságának elismerő levelét és az első helyezettnek járó 40 ezer forintot a közeli napokban vehetik át a mátészalkaiak. A mátészalkai üzemfőnökség Zalka Máté Szocialista Brigádja országos sikernek is részese. A MÁV Vezérigazgatósága és a vasutas-szakszervezet a szocialista brigádok között indított versenyt az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítása érdekében. A mátészalkai brigád a legjobbak között szerepelt, ezért 6 ezer forint különjutalmat kapott. A vezérigazgatóság és a Volán Tröszt a közelmúltban az úgynevezett komplexbrigádok versenyét értékelte. A vasutasokból és Volán-dolgozókból álló fehérgyarmati komplexbrigád is teljesítette a versenyben kiírt feladatokat, ezért 4 ezer forint különjutalmat kapott. Az említett 30 ezer forint különju- talmon kívül októbertől januárig 550 ezer forint jutalmat osztottak szét a szabolcs- szatmári vasutasok legjobbjai között. (Folytatás a 4. oldalon) A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben két éve kísérleti műhelyben próbálják ki az újításokat és a technológiaiberendezéseket, mielőtt beállítanák a termelésbe. Képünkön: Paluska Ferenc, Orosz Béla és Kiss János dolgozik a kísérleti műhelyben. Négyesi István, a Nyíregyházi Konzervgyár tmk-műszeré- sze automatikus újratöltőt épít a paradicsomvonalra. Ezzel biztosítani lehet az előírt töltősúlyt. Bártfai László, Zsámlyák Károly és Németh Gábor, a papírgyárban pneumatikus kézi emelőkocsit készített, amivel nagymértékben megkönnyítették a fizikai munkát. Gaál Béla képriportja BNV-DuÁS TERMÉK A POLCON Ruha, cipő boltba és exportra Növelik az idén termelési értékeiket a megye könnyűipari üzemei, szövetkezetei. Többet exportálnak’, ugyanakkor szebb, divatosabb holmikat küldenek a belföldi eladásra is. A nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár egymillió pár férficipőt állít elő 1980-ban. A 310 millió forintos termelési értékből 131 milliót jeHúszezcr darab HT—220 100-as típusú hangszórót gyártanak várdai gyáregységében. Képünk a szereidében készült. (Fotó ebben az évben a BEAG kis- : Mikita Viktor) lent a külföldi eladás. Évek óta a Szovjetunió a legjelentősebb vásárló, az idén fűzéssel díszített víkendcipő- ket rendeltek, összesen 300 ezer párat. Az NDK szandálokat és őszi zárt cipőket kért a nyíregyházi gyártól, a lengyel kereskedelmi partner szinte minden árufélét szerzett be innen. Az idén új termékkel jelentkeznek a piacon: az 1979- es őszi BNV-nagydíjas cikke a Klumpa szabadidő-cipő volt. Könnyű, nyári, papucsszerű holmi. Ugyancsak újdonságnak számít a félcipő és a csizma közti átmenetet megtestesítő bokacipő, amelyet főként sötétebb színekből terveznek. A gyár rugalmasan keresi a piacokat: a minisztériumi vállalatok közül csak a nyíregyházi tart fenn közvetlen kapcsolatot a kiskereskedelmi vállalatokkal és a Centrum áruházakkal. így nyíregyházi cipőt viselnek a pécsi, miskolci, győri, budapesti vásárlók is. A könnyűipar másik ágazatában, a konfekcióiparban jelentős árcsökkenés ment végbe az alapanyagokban, így a nyíregyházi Divat Ruházati Vállalat is átszámítja múlt évi termelését az idei eladási árakra. Nyolcvan- millió forintos termelési értékük az idén 69,4 milliónak számít, s ehhez viszonyítva az idén 75 millió forintért akarnak női ruhát, kabátot, szoknyát, nadrágot szabni, varrni. Tőkés bérmunkájukat ebben az esztendőben harminc százalékkal növelik, így 24 millió forintos külföldi eladásra számítanak. Legnagyobb kereskedelmi partnerük az NSZK, 80 ezer darabos kapacitást kötöttek le nekik. Nyáron először vesznek részt egy nagyszabású orszár gos ruhaipari kiállításon, Szegeden. Újítást vezetnek be a szolgáltatásban is: az úgynevezett Prolux-rendszert alkalmazzák, melynek lényege, hogy kettő helyett csak egy alkalommal kell ruhát próbálni. Szinte kizárólag tőkés exportra és bérmunkára korlátozódik a Nyírség Ruházati Szövetkezet tevékenysége. Negyvennégymillió forintos termelési tervet ismertetnek a szövetkezet közgyűlése előtt. Ebből tőkés exportjuk 9 millió, a bérmunka 32 millió forintot jelent. Elsősorban NSZK-beli, osztrák és svéd vásárlók rendeltek tőlük. A hazai kereskedelem mindösz- sze 3 milliót képvisel a termelésükben: főként exportból visszamaradt, néhány darabos kollekciót értékesítenek a boltokban. T. K. Újító műszakiak IHagyarnrszag XXXVII. évfolyam, 43. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. február 21., csütörtök
