Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-20 / 42. szám
1980. február 20. KELET-MAGYARORSZÁG A Nyírbátori Ruhaipari Szövetkezet vezető szabásza Tóth János, aki egy menetben 52 műbőr lapot vág, ezekből varrják a férfidzsekiket. Az Egyesült Államoknak és Kanadának 20 ezer pár férfi- mokasszint készítenek a Nyíregyházi Cipőipari Szövetkezetben. Felvételünkön: a tüzödei szalagon a cipők felső részeit állítják össze. Á szárazmalom Váltás AZ ALKALOIDA MEGVÁLTOZTATJA a termék- szerkezetét. Olyasmire állnak rá, ami megfelelő minőségben gyártva feltehetően kelendő lesz a külső piacokon. Nyírbogdányban a jól exportálható vazelin és korrózió- védő szerek készítését szorgalmazzák, de —, hogy a példákat ne csak egy iparágból szedjük össze — a Tiszalöki Faipari Vállalat is a tőkés piacok felé törekszik. Van, ahol a tervekről beszélve, hangsúlyozottan emlegetik a minőségi követelményeket, de másutt, ha nem is ejtenek annyi szót róla, akkor is egyértelmű: a jobbra törekszenek. Talán drámainak tűnik a megfogalmazás, de a lét, vagy a nem lét kérdése egyes gyáraknak, vállalatoknak a váltani tudás, az eddigieknél sokkalta jobb termékek előállítása. Lejárt az ideje a többet, de nem jobbat gyártani korszaknak, ma inkább fordítva érvényes ez a jelszó. De az egyes ember, az egyes gyár jó munkája is csak az első lépés a felemelkedéshez. Nagyon igaz, amit legutóbb a METRIPOND fehérgyarmati gyárában mondtak, hogy „jót s jól”, és gyorsan kell tudni dolgozni, mert a vevő nem vár, a pálma legtöbbször annak jut a piacért való versengésben, aki ugyanazt a minőséget legelsőként képes szállítani. És ez, már nemcsak a végterméket előállító gyárak felelőssége, hanem mindazo- ké, akik akár egy apró csavar, egy elintézett, vagy éppen elfektetett akta erejéig is, de érdekeltek — mondjuk — egy mérleg elkészítésében. Felelős az is, aki későn szállít létfontosságú alkatrészeket, aki a megrendeléseket tologatja, aki — ki tudja mely Szempontolt szerint — dönti el esetenként, hogy kinek adjon elsőbbséget a különféle anyagok szállításában. MINT EGY PRECÍZ GÉP fogaskerekei, illeszkedik egymásba minden termelő, a legkisebbtől a legnagyobbig, aki a népgazdaságban dolgozik. Elég, ha egy kerék lesz hibás, és máris elakadhat az, amit hatékonyabb s jobb munkának nevezünk. A munka jobb minősége tehát, kivétel nélkül kötelező mérce mindenki számára. Hiszen egy nagy egész részei vagyunk mindahányan. F eltűnően elegáns fiatalember haladt át a divatos cukrászda teázóter- mén, és fensőbbséges közönynyel tekintett végig az asztaloknál ücsörgő hölgyeken. Simona Cerri felkacagott, majd kacagása különös, remegő gurgulázássá vált. — Ö, ó láttad? — fordult vele egykorú barátnőjéhez, Flossie-hoz. — A mai fiatalok, elszomorítóak a mai fiatalok! Mi járhat az eszükben? Érthetetlen, különös és érthetetlen, becsületszavamra szeretném tudni, mi járhat az eszükben? Csak egyik a sok közül, aki most elment. Fiatalok, férfiak, még jóképűnek is tarthatnád őket. De rá se néznek a nőkre! Csak húsz éve, de mit húsz éve, tizenöt, tíz éve a fiatalság egészen más volt, becsületszavamra, még tíz éve egy fiatalember a nyakát ficamította volna, hogy megnézhesse ezeket a gyönyörű babákat. És láttad, hogy sétált el? Mintha csupa üres szék' lennénk. Ó, ó — és kicsit rövidebben hangzott fel a gurgulázás —, isten tudja, micsoda világ kerekedik ki az ilyen fiatalságból, akik észre sem veszik a nőket. O, nem tagadom, valamikor kicsit túlzásba is vitték, az utcán az a sok tapadós pillantás, és jaj volt neked, ha egyedül mentél. „Kisasz- szony, kisasszony, megengeBeülünk a művezető irodájába. Égy kis helyiség ez, egyik fala üvegablak, mely a műhelyre néz. Szorongó érzésem van. Próbálom felmérni, milyen érzés lehet kintről nézni a bent figyelőt, s milyen az, ha bentről figyeli valaki a kint folyó munkát. Két üzem főnöke — Ezen nem kell lelkizni. Tudja, nekem volt egy nagyon jó és egy nagyon rossz művezetőm, amikor esztergályosként dolgoztam. A jó lett a példaképem. Rájöttem, há az ember normálisan viselkedik, igazságos, akkor senkit nem izgat, hogy a kalitkában vagyok. Aki tisztességesen dolgozik, az nem is gondol arra, hogy bentről figyelik. S ha igen? Ebben a „s ha igen”-ben rejtőzik az egyik lényeg. A jó dolgozó, a tiszteséges és becsületes munkás számára a művezető nem mumus. Tudják, hogy szükség van rá. — Azt nem mondanám, hogy ez a népszerű beosztások közé tartozik. Bármenynyire is körültekintő az ember, akármennyire is épít a jó közösségre, gyakorta kell utasítást adni, nem szívderítő dolgokat kérni, figyelmeztetni, fegyelmezni. A legtöbben úgy szólítanak: főnök, s ebben benne van az is, sok mindent elvárnak, s legalább annyit elviselnek tőlem. Csont József, a MEZŐGÉP nyíteleki gyáregységében dolgozik. Most 36 esztendős, mint esztergályos kezdte, s 10 éve, hogy művezető. A daraboló- és a forgácsolóüzem főnöke, két műszak irányítását vállalta. Keménykötésű, olyan, akire minél többet Dino Buzzati: Tükrök di?” Bizony gyötrelmes volt. De a mai közöny? Te, Flossie, még nem vetted észre? — Hogyne, így van, ahogy mondod. Megváltozott a fiatalság ízlése. Egyébként a világ sem olyan már, mint régen, figyelted például a tükröket ? — Hogyhogy a tükröket? — Már nem úgy csinálják őket, mint régen, biztosíthatlak, elfelejtették a mesterséget. Most mind szabálytalan, nem tudom, hogy lehet, de eltorzítják az arcodat, néha már ijesztő, ferde száj, ráncos arc, bedagadt szem, te még sohasem vetted észre? — De igen, igen — helyeselt mohón Simona. — Igazad van. Most már értem, hogy néha miért... Már nem értenek a készítésükhöz, ez az oka. Feltalálták az atomot, rakétán akarnak a Holdra menni. Szép, szép mondhatom! És még arra sem képesek, hogy jó tükröket gyártsanak. (Fordította: Csantavéri Júlia) raknak, annál többet bír. Nyűhetetlen fajta, jó idegekkel. Idegjáték — Idegek kellenek is. A termelés folyamata egymásra épül. Ha az én két üzemrészemben nincs előretartás, megáll az utána következő folyamat. De hogy ez zavartalan legyen, kell a rajz, az anyag, a jó gép, a kellő számú munkaerő, a pontos program. Ha késünk, máris jönnek a lakatosok, mi van Csont, állunk? Ha valami nekem hiányzik, megyek a főnökeimhez. De ők is megkérdezik: mi van Csont, állnak? Nincs tehát pardon. A terv kötelez, a munkafolyamat sürget. És a művezető dönt. Mert ő felelős a dolgozóért, a termelésért, a minőségért, a munkavédelemért, az anyagért, a szervezésért, a brigádmozgalomért, a tűzvédelemért. Amikor eljön a dél, a délutáni műszaknak készíti elő a feladatot, de a másnap reggeli kezdéshez is megteremti a feltételt. — Tudja, ebben az egészben talán éppen ez a szép. Nagyon szeretem ezt a szerteágazó munkát. Ha nem így lenne, nem is csinálnám. A jó szakmunkás itt többet keres mint én. A fizetésem 4400 forint, ami a prémiummal sem megy fel 5000-ig. Ha visszamennék a munkapad mellé, akár itt, akár Nyíregyházán, vagy ha elmennék oktatónak, lezseren keresnék egy hatost. Mondani sem kell, Csont József hallgat is ezért. Felesége, aki a papírgyárban programozó, nehezen érti: férje miért tart ki hűségesen hivatása mellett, miért tanul, töri magát. Nonstop tanulás — Szerencse, hogy a feleségem azért nagyon megértő, remek ember. Ha a lelkiismeret már nagyon bánt, akkor főzök otthon, ezt szeretem. Elég ha rám néz, s el is hiszi. Sorolni kezdi: szakmunkás lett, elvégezte a marxista esti középiskolát, akkor a technikumot, a 120 órás művezetőképzőt, most a középfokú marxista oktatásban vesz részt, végigjárta a tűzvédelmi tanfolyamot, jó néhány tzaktanfolyamot. Vagyis mióta az eszét tudja, tanul. — Nagyon kár, hogy nincs egy kimondottan művezetőképző olyan oktatási forma, melyen alapos vezetéselméletet és szervezést tanítanának. Ez előbb-utóbb nélkülözhetetlen lesz. A feladatok nőnek, a termék iránti igények magasak lesznek, itt csak akkor lehet versenyben maradni, ha a termelést közvetlenül irányítók korszerűen felkészülnek. A Heston-tartályokkal a világpiacra készülnek. Egyre több a nyugati exportmegbízás. A MEZŐGÉP kiváló termékváltása új, igényes, mondjuk úgy: nyűgös partnereket hozott. Tudja ezt Csont József is. — Tudja ezt mindenki, aki az én üzememben dolgozik. Nagyszerű hasznát veszem annak, hogy tanultam politikai gazdaságtant. Meg tudok válaszolni a kérdésekre, meg tudom magyarázni, mik a velünk szemben támasztott követelmények, melyek az okai. A. magam bőrén érzem, miért kell a szakmai rátermettség mellett a politikai ismereteket is megszerezni annak, aki bármilyen poszton vezető. Több jogot! Kötelessége tehát van bőven. De mi a művezető joga? — Van jog, de lehetne több is. Néha úgy érzem, a bizalom jele volna, s a hatékonyabb irányító munkát is segítené, ha nem mindenben csak javasolhatnék. Mert javasolhatok bérügyben, fegyelmi ügyben, a jutalmazás mértékét illetően, a szervezés kérdéseiben. De nem lenne rossz, ha volna egy csekkkönyvem, amiből azonnal és én utalványozhatnék célfeladatok esetén. A határozottabb fegyelmi jog is elképzelhető lenne, de úgy hiszem, nem adódna visszaélés abból sem, ha itt dőlne el, kap-e kilépőt valaki vagy nem. A művezető egész napját az emberei között tölti. Pergőtűz lentről: munkát, anyagot, jó fizetést, okos szervezést, emberi szót, türelmet, határozottságot. Pergőtűz fentről: határidőt, minőséget, fegyelmet, munkaidőalapot, takarékosságot, versenyt, rendet, tisztaságot. Én már csak maradok... — Érdemes? — Én már csak maradok. Érdemes. Még akkor is, ha mohogok amiatt, hogy nem elegendő az anyagi megbecsülés. Ennek a munkának varázsa van. A késztermékben mindig ott látom a magam munkáját is, minden nehézséggel együtt. Szemével végigfut az udvaron tárolt anyagon. Délutánra s másnapra ott a munkához szükséges lemez. A havi programot összeveti a napi eredménnyel. Ma tűzszünet van. Se lentről, se fentről nem bombázzák. Bürget Lajos rrr arpa egyik ipartörté- / nett nevezetessége a szárazmalom ma is meglévő kerengője. Utött- kopott épület, sok vihart megért. Valamikor a község, a közélet és egyáltalán az élet központja volt. Lovas és ökrös szekerekkel hordták oda a gabonát és az őröltető igásállataival maga is részese volt a molnárkodásnak. A lovakat, ökröket a kerengőben, a malomköveket forgásba lendítő meghajtó rúd elé fogták és miközben a jószág járt körbe- körbe, őrlődött a kenyérnek való liszt. Malom sok volt Tarpán. Él az emlékezetben az egykori vízimalom képe, amelyet a Tisza árterében „Do- rongó-é” névvel illettek. De nemcsak a szőke folyó energiáját, a szelet is hasznosították őrlésre. Idős emberek tudják, középkorúak is szá- montartják — miként munkálkodott a szélmalom.• (Faanyagát, deszkáit iskolaépítésnél hasznosították.) Volt gőzmalom is. Ma már az sem működik, nincs szükség a régen idejemúlt malomkövekre, hengerszékre. A szárazmalom, illetve kerengője leginkább annak köszönheti fennmaradását: hogyha nem is őrölt, mindig jó volt valamire. Volt táncterem, moziterem, raktár. Most újra az lesz, ami volt: malom. zinte az utolsó pilláig natban juttattak rá némi pénzt, hogy hosszan tartó munkával a múlt egy darabját a mába visszahozzák. Egy lelkes lokálpatrióta a falugyűlésen ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Szükségünk van erre a malomra. Hagyományunk. Aki a haladó hagyományt nem becsüli, az a jelen eredményét sem értékeli.” A szárazmalom állni fog. S. E. Speidl Zoltán 3 — OTTHON MIT MONDTÁL REGGEL? HOVÁ MÉSZ? — HOGY MIT? DOLGOZNI. — AKKOR MIÉRT NEM DOLGOZOL? — ÉRTEM FŐNŐK — FELEL A FIATALEMBER, S RÁERESZTI A KÉST A MUNKADARABRA. CSONT JÓZSEF MŰVEZETŐ TOVÁBBMEGY, S TUDJA, EZEN A NAPON MÉG NEKI IS TESZNEK FEL KELLEMETLEN KÉRDÉSEKET, HISZ’ Ö IS egy ember, két tűz között Könnyűipari képek
