Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-20 / 42. szám

2 KELET-M AGYARORSZÁG 1980. február 20. A IPiVASAROSN AMENYBAN Naponta nyolcvan HP— 2 típusú írógépáll vényt szerelnek össze n^nnka- szalagon az Irodagép-ipari Vállalat vásárosnaményi üzemében. (Elek E. felv.) Szerényebb lehetőségek A város fejlesztése ebben az évben ki­sebb léptékű lesz. Azok a nagyobb beruhá­zások, amelyek a várossá fejlődés alapkövetelmé­nyeihez is tartoztak — a víz- és szennyvíztisztító mű, a 12 tantermes isko­la — korábban elkészül­tek. Ugyanakkor számta­lan jogos igény van a to­vábbi fejlesztésekre, de ezeknek a megvalósítása a rendelkezésre álló pénz­összegek ésszerű sorolásá­val lehetséges. A tanácsi fejlesztések közül a legnagyobb érté­ket a lakásépítések jelen­tik mintegy 17 millió fo­rinttal. Ebből 36 lakás hi­ánypótlással történő befe­jezése szerez rövidesen örömet több családnak, s újabb 18 lakás épül. A meglévő lakások és intéz­mények felújítására pedig több, mint kétmilliót for­dítanak. Központi támogatást kapott a város a tiszai kempingtábor felépítésié­re. A gergelyiugornyai strand mellett — a gáton kívül — épül fel három­millió forintos költséggel az autóskemping. Ugyan­csak a gergelyiugornyai részen — de már az ott élők érdekében — erősítik meg az úgynevezett Kis- madai gátat. A tanács ter­vezi még, hogy a társa­dalmi munkások segítsé­gével 500 négyzetméteren járda épül az idén, az utak karbantartására 180 ezer forintot költenek. Bár összegében nem je­lent túl nagy kiadást, azonban a következő évek városfejlesztését alapoz­zák meg azok a tervek, amelyeket a tanács készít­tet. Így többek között a városközpont részletes rendezési terve készül, amely kijelöli az újabb lakások, közintézmények helyét. A magánépítők le­hetőségeit bővíti, hogy újabb házhely beépítési terv készül. A VI. ötéves terv jelentős feladata a közművesítés folytatása. Ennek kapcsán készül el a 41. számú fő közlekedési út közműtérképe, egy új vízműtelep kiviteli terve, valamint a Gergelyiugor- nya—Jánd vízmű kiviteli terve. A vízmű építési ide­je a fejlesztési lehetősé­gektől függően kerül rög­zítésre. A várost gyarapítja az ipari üzemek fejlesztése is. Az idén fejeződik be tel­jesen a Vörös Október Férfiruhagyár új üzemé­nek építése egy karban­tartó műhely és irodák ké­szítésével. Az Irodagép- ipari Vállalat új csarno­kába is az idén telepítik át a gépeket. Az Üveg­ipari Művek új gyáregysé­gében az üzemcsarnokot alakítják át, üveghutát, s gázvezetéket építenek. A fogyasztási szövetkezet egy felvásárlási komplex raktár építését fejezi be 3 millió forintos költséggel. A központ újabb épü­letekkel gazdálko­dik. Az OTP 40 la­kást építtet, s a Magyar Honvédelmi Szövetség új székházat kap. A vízmű­társulat feladata a szenny­vízcsatorna-hálózat bőví­tése másfél kilométer hosszon. JÁRÁSI HATÁLLYAL A magántervezők szabálytalan megoldásai akadályozzák a munkát A vízügyi beruházások ér­téke az utóbbi években 40 millió forintot tett ki a vá­rosban. A vízvezetéki alap­hálózat lefektetése az egyes utcákban — Vitkán és Olcs- ván is — lehetővé tette, hogy a vizet minél előbb bevezes­sék a portákra. Bár többen már a múlt évben szerették volna, ha a víztorony üzem­be helyezése után a lakások­ba bevezessék a vizet, azon­ban a megyei víz- és csator­namű vállalatnak az elhúzó­intézése. Oka ennek, hogy különböző magántervezők, nem az előírásoknak megfe­lelően, s a szükséges engedé­lyek beszerzése nélkül készí­tették a terveket, s így való­ban jogosak voltak a hatósági kifogások. A szaktervezőkkel való ügyintézés viszont gyors lebonyolítást tehet lehetővé. HA FELENGED A FAGY... Bekötések az idén GÉP, TÁP, FŰ dó üzembe helyezés miatt erre nem volt lehetősége. Az idén — a fagy felenge­dése után — az igényeknek megfelelően végzik a beköté­seket. Mintegy 150 megren- lésre számítanak. A szennyvíz-tisztítómű a próbaüzem befejezése után naponta 1200 köbméter szennyvíz tisztítására alkal­mas, alapot teremtett olyan emeletes házak építésére, amelyek már városi külsőt kölcsönöznek a központnak. A SZAVICSAV kisvárdai üzemvezetősége a szennyvíz- bekötéseket is elvégzi a meg­rendelések alapján. A lakosság körében pana­szolták, hogy bonyolult a víz- és szennyvízbekötések 0 kistermelők segítése A háztáji gazdaságok és a kistermelők eredményesen já­rultak hozzá a mezőgazdasá­gi termékek választékának növeléséhez, az exporthoz — állapították meg a városi ta­nácson a február 7-én tartott megbeszélésen. A Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet útján 15 millió forint értéket meg­haladó árut (sertés, szarvas­marha, tej) értékesítettek, míg az ÁFÉSZ útján 590 va­gon téli almát és 68 vagon vegyes zöldséget — elsősor­ban uborkát, paradicsomot — adtak el. Emellett a termelési kedv növekedését jelzi, hogy a kistermelők közel 7 millió forint értékű műtrágyát, nö­vényvédő szert, 202 permete­zőgépet, 59 kístraktort vásá­rolták a múlt évben. Azt is megállapították, hogy az érdekelt szervek, üzemek, gazdaságok további összehangolt segítsége szük­séges a termelési kedv meg­tartására, az eredményes gaz­dálkodás segítésére. Ennek biztosítására elhatározták, hogy az állattenyésztés segí­tésére Jándom, Olcsván to­vább javítják a tápellátást, hatásosabban propagálják a korszerűbb tápkoncentrátu- mokat, segítik a gátak, tölté­sek, árokpartok fűhozamának hasznosítását, valamint haté­konyabban szervezik meg mind a felvásárló szerveze­tek, mind a nagyüzemi gaz­daságok útján történő kisebb és nagyobb tételű termékek felvásárlását. Ennek a vidéknek a hírvivője... Ősbemutatón a Koportos Jelentős kulturális esemény színtere volt február 13-án este a Rákóczi mozi. A város művelődésügyi szervei, intéz­ményei a magyar—nyugatné­met koprodukcióban készült „Koportos” című játékfilm hazai ősbemutatóját rendez­ték meg. Az esemény iránt oly nagy volt az érdeklődés, hogy a terem befogadóképes­sége szűknek bizonyult. Ütemes taps fogadta a te­rembe vonuló vendégeket, a film alkotógárdájának képvi­selőit: Gyarmathy Líviát, a film rendezőjét, Balázs Jó­zsef SZOT- és József Attila- díjas írót, Böszörményi Géza filmrendezőt, Köllö Miklóst, a Hunnia filmstúdió vezetőjét. A film vetítése előtt Mik­lós Elemér, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az est vendégeit, a közönséget, s ismertette a film alapjául szolgáló kisregénynek és író­jának eddigi sikereit, fogad­tatását. Kiemelte, hogy a re­gény és a film ennek a vi­déknek egyik hírvivője, a te­lepülés és lakói valóságos éle­tének egy szeletkéjét ismerte­ti meg országgal, világgal. Az ősbemutatót követő filmankétra — újabb előadás­nak helyet adva — a műve­Az oldalt összeállította: LÁNYI BOTOND lődési központban került sor nagyszámú érdeklődő jelen­létében. Hajdú István közép­iskolai tanár megnyitója után Gyarmathy Lívia, a film ren­dezője szólt munkájáról, mű­vészi elkötelezettségéről és céljairól, a forgatás körülmé­nyeiről. A helyszínről, erről a vidékről a következőket mondta: — Az egyedi és az általá­nos viszonyát vizsgálva, így utólag mérlegelve is helyes döntés volt, hogy ezt a fil­met itt, Vitkán és környékén forgattuk. A képi megfogal­mazásban itt hitelesebben tudtuk tetten érni a valóságot és az igazságot. Igaz, ez a film egy tágabb szülőföldre is értelmezhető. Ehhez a gondolatkörhöz társulva vallotta az író, Ba­lázs József: — Mind a regény, mind a film világa hűséges ehhez a vidékhez. Bár a rendező sa­ját látomását jeleníti meg a filmen, a szülőföldem követ­hető helyszínei ehhez jó le­hetőséget kínáltak. Számom­ra nagy élmény, hogy ez a film — általános érvényű mondanivalója mellett — szülőföldemet is megörökí­tette. Indulatos vita, élénk esz­mecsere következett a közön­ség és az alkotók között, a záporozó kérdések nyomán. Szó volt a regény és a film kapcsolatáról, az amatőr sze­replők teljesítményéről, a dokumentáris elemek filmbe­li alkalmazásáról, a trükk­felvételekről stb. A vita hul­lámai csak akkor ültek el, amikor az író és a rendező dedikálni kezdett. (M) A mozit zsúfolásig megtöltő közönség feszült figyelemmel követte a film cselekményét. (Hajdú Istvánné felvétele) Munkaügyi feladatok — egy kézben A munkaügyi szakigazgatá­si feladatok elvégzését az egész járásra vonatkozóan a városi tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán vég­zik januártól. A járási hiva­tal és a városi tanács közötti megállapodás annak az össz­hangnak a kialakítását céloz­za, amely a város és a kör­nyék egymásra utaltságából fakad. A nagyobb horderejű, jelentősebb létszámot érintő kérdésekben eddig is együtt kellett működni, hiszen a vá­ros üzemeiben dolgozók egy része a járás községeiben la­kik. A hosszú távú tervezés­nek, a terület áttekintésének jó módja, ha egy helyütt, jól képzett szakemberek irányí­tásával folyik a munkaügyi tevékenység. Mező Imre utcai grund (Cs. Cs. felv.) A költségvetési üzem programja Felújítások, köztisztaság, parkvédelem A helyi költségvetési üzem a kisebb tanácsi építkezések lebonyolítására, a köztiszta­sági, parkfenntartási felada­tok ellátására, a lakásgazdál­kodásra hivatott. Az idei ter­vekben 11,5 millió forint ér­tékű munka elvégzése szere­pel, elsősorban az építőipar területén. Nemcsak a város­ban, hanem a környező köz­ségekben is végeznek ilyen irányú munkát. Az idei feladatok közé tar­tozik a városban a Jókai ut­cai óvoda felújítása, a II. szá­mú iskolánál ajtók, ablakok cseréje, az intézmények nyá­ri karbantartása. A költség- vetési üzem dolgozói építenek ebédlőt a szamosszegi óvodá­nak, Barabáson belsőségi vízrendezést végeznek, Csaro- dán tatarozást vállaltak a he­lyi tanácsnak, míg Baktaló- rántházán a TBC-kórház kar­bantartását végzik. A külső megrendelőknek végzett munka is jelentős. Kiemelkedik az MHSZ-szék- ház építése, a Vörös Október Férfiruhagyár helyi üzemé­nél vállalt munka befejezése, a TIGÁZ-nak egy tároló építése. A köztisztasági részleg az utcák, terek takarítására 262 ezer forintot fordít, a szemét- szállítás költsége 125 ezer fo­rint körül alakul, míg a park- fenntartás 80 ezer forintot tesz ki. (Itt a lakosság jelen­tős társadalmi munkája is csökkenti a költségeket.)

Next

/
Thumbnails
Contents