Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-16 / 39. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 16. Körutak a szülőföldön A Nyírtourist idei programjából A Nyírtourist Idegenforgalmi Hivatal elkészitette idei programját. Városnézésre kerül sor a megyeszékhelyen „Nyíregyházi séta”, Nyírbátorban „Műemléki séta” programban. A szervezett megyei kirándulások népszerűségre tarthatnak számot, melynek sorában szerepel nyírségi, beregi körút, szatmári irodalmi körút. Megjegyzések a film vitájához KOPORTOS A Koportos című film vetítés utáni ankétjára azzal a szándékkal ültem be, hogy olvasóinkat, a film leendő' nézőit a „hazai” közönség első reagálásáról tájékoztassam. Gyarmathy Lívia Megyénkben forgatták A nyírségi körút útvonala a megyeszékhelyről indulva: Nagykálló, Nyírbátor, Ófehér- tó, Baktalórántháza, Vaja. A beregi körutat két részben bonyolítják. Az egyiket csak nyáron, júliusban és augusztusban szervezik, ez ebédet kínál a vásárosna- mény gergelyi Tisza-parton és fürdési lehetőséget a „szőke” folyóban. A hosszabb beregi körút: Vásárosnamény, Tákos, Csa- roda, Márokpapi és Tarpa. Itt különös élményt jelenthet az utazáson résztvevők számára Vásárosnaményban a Bereg Múzeum megtekintése, Csarodán, Tákoson a híres, nevezetes műemlék templomok és Tarpán a helytörténeti múzeum, a népi építészet, valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre sírja. Valószínű népes látogatottságra számíthat a Szatmári irodalmi körút indítása. Ennek útiránya: Vaja, Mátészalka, Tunyogmatolcs, Fehér- gyarmat, Penyige, Túristván- di, Szatmárcseke, Tiszacsé- cse, Milota-Tiszabecs, Kölese és Nagyszerekeres. Akik felső-szabolcsi kirándulásra indulnak, azok ellátogatnak Nagyhalászba, Kisváráéra, Paszabra, Tiszaber- celre, Gávavencsellőre, Szabolcs faluba, sőt a megyehatárt kissé átlépve Tokajba is. A mezőségi útra jelentkező kirándulók megismerkedhetnek Tiszavasvárival, Tisza- dobbal, Tiszalökkel, Raka- mazzal és ugyancsak megtekintik Tokajt is. (asztalos) A filmet magát „kisajátítani” nincs is szándékunkban, azt mégis számod tartjuk, hogy a film alapanyagát adó regény szerzője, Balázs József vitkai születésű, közismert továbbá az, hogy a film nagy részét megyénkben forgatták — örömmel fedeztük fel a szelíd Szamos-parRézmüves Mihályné tot, a vitkai utcákat —, s azt is tudjuk, hogy a főbb szerepeket olyan amatőrök alakítják, akiket zömmel szabolcs- szatmári faluvégi putrikban élő cigányok közül választottak ki. Űj magyar filmről lévén szó, a sajtófogadtatás nem volt egyértelmű. A kritika elsősorban a cigánynéprajz jellegzetességeinek túlhangsúlyozásáért hibáztatta az alkotókat. Balázs József regénybeli hőse Balogh Mihály, a fővárosban dolgozó útépítő segédmunkás kap egy táviratot: meghalt a felesége. Hazautazhat, hogy eltemesse. Szép temetést akar, nem olyat, mint Modern textíliák kiállítása a cigányoknak szokott lenni. Valami mást akar, többet, ami addig volt. A regény mondanivalója tömörítve egyetlen mondatba kifejezhető: Balog Mihály tisztességes ember. A film képsorai után az ankénton a fő kérdés az volt: vajon csak a cigányság felemelkedési szándékáról van-e szó, vagy általában az emberi helytállásról. — Nemcsak cigányfilmet akartam csinálni — mondta Gyarmathy Lívia filmrendező —, az emberi küzdelemről van szó, amelyben egy határon túl már nem érdekes: cigány vívja-e vagy sem. Balázs József így beszélt a filmen megelevenedett figurájáról: — Sokan kérdezik: vajon arról szól-e a hős története, hogy mi tulajdonképpen az emberi születés értelme? Végül is tragikus-e az ember létezése, vagy sem? Szerintem ez nincs benne a regényben. Balog Mihály csak az ösztöneivel érzi mindazt, amit mond, ahogyan viselkedik, a lelke mélyén morális ember, de nem intellektuális. Megkérdezik azt is — folytatta az író —, mit szólnak majd külföldön, ha ilyennek látják a magyarokat? Erre azt válaszolom, hogy évente átlagosan húsz film készül hazánkban, s közte igén kevés az ehhez hasonló. Mégis felteszem a kérdést: vajon az e a hasznosabb, ha elhallgatjuk problémáinkat, vagy ha őszintén beszélünk róla ... Gyarmathy Lívia az egyik kérdésre válaszolva elmondta, hogy hónapokon át járta a putrikat, míg Rostás Mihályt megtalálta a főszerepre. Igen tehetséges művésznek tartja. Beszélt arról, mennyire meglepte találkozása a cigányokkal a hodászi templomban. (Ez a magyarázata az emlékezetes temploni jelenetnek.) És szólt „a kedves Lináról”, azaz Rézműves Mihálynéról, a hodászi óvónőről, a film egyik szereplőjéről, akitől mi is megkérdeztük: ők, a cigányok, hogyan fogadták a filmet? — Nagyon tetszett, mert őszintének tartjuk. Arról beszél, ami az igazság. Elég hosszúra nyúlt a vita. Érdeklődtek még pénzügyi dolgokról, a cigányság és a vallás kapcsolatáról, a 30 napos forgatás részleteiről, az amatőr színészek utóéletéről. Közönségünket bizonyára érdekli: Rostály Mihály és a Balázs József többiek a filmforgatás befejeztével visszatértek régi munkahelyükre. Általábarf sokat kínlódtak a forgatás alatt, de szerették ezt a szép munkát. Koportos — egy régi vasúti megálló. Mostantól kezdve már fogalom is. A temető melletti vasúti állomást jelenti, ahonnan az emberibb élet felé is vezet út. Ezért ajánlom a filmet — hibáival együtt is — olvasóink, a leendő nézők figyelmébe ... Baraksó Erzsébet Italra szánta a zsákmányt Bármennyit beszélünk, írunk róla, a tény, tény marad: lakáskultúránk többnyire színvonaltalan. Nem mintha ötletekben szegények lennénk. Elég a szaklapok színes képeit nézni, hogy belássuk, fantáziában nem szűkölködünk, a hiány inkább akkor érzékelhető, amikor megpróbáljuk az alapvetően egyszerű, nem is oly drága kellékeket beszerezni. Kiderül ugyanis, csak a töredéke kapható mindannak, amit a tervezői, művészi alkotókedv a papírra vetített. Nos, ez a gondolat motoszkál abban a látogatóban, aki a VMK kiállítótermébe lépve megnézi, s nem csak átfutja a 4 ifjú textiltervező iparművész: Erdei Irma, a Szombathelyen 1979-ben rendezett IV. ipari textilművészeti biennálé fődíjasa, Czeglédi Júlia, Honfi Katalin és Kelemen Katalin kiállítását, ötletes, meglehet szokatlan mintájú függönyök^ drapériák, asztalterítők fogadják a nézőt, sőt olyan modern mintájú, barna ágynemű, ami bizony elüt a legtöbb helyen használatostól. S ha megpróbáljuk őket használatban is elképzelni, ha a függönyt szobánk ablakára, a térítőt étkezőasztalunkra helyezzük gondolatban rájövünk, nem elvetendő, ami szokatlan, mert üde színfoltja lehet mindahány a mai kisméretű modern lakásoknak. Sajnos, a látottak túlnyomó része megvásárolhatatlan. Az ok ismert: a kereskedelem szerint nincs igény ezekre a textíliákra, a gyárak szerint pedig nem kifizetődő az előállításuk. Így, a négy művész azzal vigasztalódhat legfeljebb, hogy ízlést nevelnek, ötleteket adnak azoknak, akik saját fantáziájukat is megmozgatva kezdenek otthonuk kiszépítéséhez. ötletekben valóban nincs hiány. A gyári anyagok éppúgy láthatók, mint az egyediek, a formák és a színek változatosak. Csak semmi harsogás! — lehet a művészek jelszava, hisz a vásári élénkségnek nyoma sincs a kelméken. Mértan és asszi- metria jellemzi még a látnivalókat, a csupa olyan holmit, amihez nem kell extrabútor és perzsaszőnyeg, amiknek legfőbb szerepe a szériában készülő lakások és a tömegbútorok összhatásának egyénivé tétele, élénkítése, vidámítása. „Mindnyájan arra törekedtünk — írják a művészek —, hogy kihasználjuk a választott motívumban rejlő variációs lehetőségeket, amelyek a forma különböző ritmusváltozásaiból, pozitív-negatív ellentétpár komponálásából, valamint különféle színek alkalmazásából születnek. Ezzel érhető el egy lakáson belül az összhang és a változatosság.” Programjuknak eleget tesznek a textiltervezők. Érdemes munkáikat megnézni, mert ihletők, otthonaink felfrissítésére bíztatnak. (speidl) Amikor a bíró megkérdezte Homonnai Lajos 40 éves nyíregyházi lakost, hogy mennyit iszik, azt válaszolta: annyit, mint a kőművesek. Alighanem kikérte volna magának minden kőműves ezt a nagy mennyiséget jelentő jelzőt, hiszen a férfiszabó szakmával rendelkező, de alkalmi munkából élő Homonnainak a havi 4000 forint is kevés volt ivászatainak fedezésére. Ez volt egyetlen magyarázata annak, hogy lopásra szánta magát, mert így több jutott neki italra. A múlt évben Nyíregyházán, a görög katolikus templom melletti harangozói lakás fürdőszobájában szemelt ki egy centrifugát, s amikor szeptember 3-án nem voltak otthon, beszakította az ablakot helyettesítő szúnyoghálót, ellopta a centrifugát és eladta 560 forintért. Homonnai hamar elköltötte a pénzt, s nagyobb fogásra vágyott. Megtudta, hogy Nyíregyházán, a Dózsa György utcán az egyik családnak értékes ékszerei vannak, s szeptember 15-én, amikor a család nem volt otthon, bemászott az ablakon, kikutatta a lakást és elvitt 75 748 forint értékű ékszert. Hat darabot eladott, közel 18 ezer forintot kapott értük, két darabot a miskolci óra- és ékszerkereskedelmi vállalatnak adott el, egyet pedig elzálogosított. A lopás kiderült, kézre került a tettes is, s még majdnem 45 ezer forint értékű ékszert sikerült lefoglalni nála. Megtalálták az ékszerboltban eladott és elzálogosított aranytárgyakat is, de az ismeretlen embereknek értékesített közel 18 ezer forint érték már nem került elő. Homonnai még egy személyazonossági igazolványt is lopott: egy éjszakára Miskolcon kért szállást, ellopta a házigazda igazolványát, s azt mutatta be az ékszerboltban, amikor eladta az aranyat. Tulajdonképpen ezt a három bűncselekményt követte el Homonnai, mégis négy dologban mondták kj bűnösnek: a lopás vétsége, a nagyobb értékű dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntette és a közokirattal visszaélés mellett devizagazdálkodás megsértésének bűntettében is bűnösnek mondták ki, mert az ékszerek egy részét nem az arra kijelölt felvásárló szervezetnek adta el. A nyíregyházi járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Homonnai Lajost két év börtönre ítélte, két évre eltiltotta a közügyektől és kötelezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának vesse alá magát. Az ítélet jogerős. Hegyei lapok írják LEVÁGTÁK AZ EGYMILLIOMODIK BIRKÁT A HORTOBÁGYI JUHVÁGÓHÍDON A hortobágyi exportjuh- vágóhídon január 26-án levágták az egymilliomodik birkát. Az ország egyetlen ilyen jellegű vágóhídjáról az első szállítás 1973. február 8-án ment el, mégpedig Líbiába. Ezt követően összesen 1 milliót vágtak le és indítottak exportra összesen 10 országba. Az elmúlt közel hét esztendőben összesen 1803 szállítmányt indítottak útjára, s most az egymilliomodik társai Olaszországba kerülnek. Az ország minden területéről érkezik a hortobágyi ex- portjuh-vágóhídra bárány. Az egymilliomodik birka Kiskunfélegyházáról érkezett, de társaitól eltérően „útlevelet” nem kapott. Birkapaprikást készítettek belőle az üzem dolgozói és a munkaidő végén együttesen, közösen — szűk körű ünnepséget követően — fogyasztották el. (Hajdú-Bihari Napló.) KILENCSZÄZ FOKOT TÜRÖ SZIGETELŐ LAPOK Néhány éve kezdték meg Szekszárdon a speciális hőszigetelő lapok gyártását. Hőtárolós kályhák számára készültek, mivel anyagában 900 fokos meleg sem okoz változást. Tavaly kísérletképpen néhány terményszárító tornyot burkoltak be vele. A próbálkozás nem várt eredménnyel zárult: a 70 ezer forintos munka — ennyibe kerül egy szárító burkolása — már az első idényben sokszorosan megtérült, ugyanis a felhasznált gázolaj mennyisége közel egynegyedével csökkent. Idén a szigetelő lapokból — a jelentősen megnövekedett igény hatására — sokkal többet készítenek, mint tavaly. (Tolna megyei Népújság.) A VÉRTES-HEGYSÉG BARLANGJAI Az elmúlt kutatási évben az Alba Regia barlangkutató csoport elkészítette a Vérteshegység barlangjainak összefoglalóját, az ún. barlangkatasztert. Ez ideig a területen 37 barlangüregről történt több-kevesebb említés. Az alapos munkát bizonyítja, hogy a terepbejárások felmérései összesen 68, 2 méternél hosszabb üreg létezését mutatták ki, közöttük az eddig szinte ismeretlen, 106 méter hosszúságú Gánti-barlangot, A régi adatok értékelése után az új eredmények felhasználásával készült el a Vértes teljes barlangkatasztere. A barlangjáratok felmért ösz- szes hosszúsága 592 méter. (Fejér megyei Hírlap.) iUliJJhRDti. íilSíI iJJfcUi3u » •mvilgricool í vaiR'íiiv-' Lesz molnár, épületburkoló, kárpitos, kultúrcikkeladó Új képzési formák Pályaválasztók figyelmébe: változások a szakmajegyzékben Az 1980—81-es tanévben indítható szakok, szakmák és keretszámok jóváhagyása az elmúlt napokban érkezett meg a megyénkbe a szakminisztériumokból. Eszerint egyes meghirdetett szakmák nem indulnak, más szakmákban viszont megkezdődik a képzés, továbbá egyes iskolákban alapszakmákra, vagy körzethatárokra vonatkozóan pontosítottak, módosítottak. A Nyíregyházi 107-es számú Szakmunkásképző Intézetben a villanyszerelő alapszakmán belül indul az erősáramú berendezésszerelő az épületvillamossági szerelő és a villamos hálózatszerelő, a mechanikai műszerész alapszakmán belül pedig a kötő- és varrógépműszerész és a műszergyártó és karbantartó szak indul. A 110-es intézetben nem indul a papírfeldolgozó és a vasbetonkészítő képzés, a korábbi hírekkel ellentétben indul viszont az épületburkoló-képzés. Újdonság, hogy ez az iskola a megye egész területéről elfogad jelentkezéseket. A gépi forgácsoló alapszakma keretében itt is, s a megyében másutt is, ahol meghirdették, az esztergályos szakmaleágazást oktatják. Kisvár dán a 111-es intézetben nem indul a gázvezeték- és -készülék-szerelő szak, az asztalos szakmán belül bú- torasztalos képzés indul a villanyszerelő alapszakmán belül pedig épületvillamossági szerelőnek, illetve villamoshálózat-szerelőnek lehet jelentkezni. Tiszavasváriban a 115-ös számú intézetben a meghirdetett szakmákon felül indítanak kőműves, szobafestő és mázoló (tapétázó), vas- és fémszerkezeti lakatosképzést. A villanyszerelő szakmán belül épületvillamossági szerelőképzés lesz. Mátészalkán, a 138-as intézetben kárpitosképzés indul (lányoknak is). A villanyszerelő szakmán belül itt is épületvillamossági, illetve villamos-hálózatszerelő szakok indulnak, az asztalos alapszakmán belül pedig bú- torasztalos, illetve épületasztalos szak. A nyírbátori 140- es számú intézetben az asztalos alapszakmán belül bútor- asztalosokat oktatnak. A fehérgyarmati 142-es számú intézet vásárosnaményi kihelyezett tagozatán nem indul kőművesképzés, az asztalos alapszakmán belül bútorasztalos-képzés lesz. Kultúrcikk- eladónak csak lányok számára indul oktatás a Nyíregyházi Kereskedelmi és Vendéglátó Szakmunkásképző Iskolában, az élelmiszeripari szakmunkásképzőben pedig a molnár szak indításával a megye egyik régi gondja oldódik meg. Két gimnázium körzethatárai módosultak a legújabb intézkedés szerint: a tiszalö- ki Teleki Blanka Gimnáziumhoz tartoznak: Rakamaz, Tímár, Tiszadada, Tiszaesz- lár, Tiszalök, Tiszanagyfalu és Nagycserkesz. A tiszavas- vári Váci Mihály Gimnáziumba pedig Nagycserkesz, Tiszavasvári, Szorgalmatos, Rakamaz, Tímár, Tiszadada, Tiszaeszlár, Tiszadob és Tiszanagyfalu általános iskoláiból is jelentkezhetnek. Ékszertolvaj ablakon át
