Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-16 / 39. szám

Zárszámadó közgyűlés a csengeri Lenin Tsz-ben Hatszáz résztvevő jelenlé­tében került sor pénteken a nagyközségi művelődési ház­ban a csengeri Lenin Tsz idei zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlésére, amelyen részt vett dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, a választókerület országgyűlési képviselője. Púja Frigyes Ázsiába látogat Púja Frigyes külügyminisz­ter vasárnap ázsiai körútra indul. Hivatalos látogatást tesz Japánban, a Fülöp-szige- teken és Indiában. Viszonoz­za Japán és Fülöp-szigeteki partnerének magyarországi látogatását, valamint eleget tesz indiai kollégája meghí­vásának. Elutazott hazánkból Kulikov marsall Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesí­tett Fegyveres Erőinek főpa­rancsnoka és Anatolij Grib­kov hadseregtábornok, az egyesített fegyveres erők tör­zsének főnöke — akik Czine- ge Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter meghí­vására tartózkodtak Magyar- országon — pénteken elutaz­tak hazánkból. A vendégeket Czinege La­jos, valamint a Honvédelmi Minisztérium Katonai Taná­csának több tagja búcsúztat­ta. Magyar-HDK­megállapodás Berlinben dr. Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi minisz­terhelyettese pénteken aláírta a Magyarország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti, 1980-ra szóló árucse­reforgalmi jegyzőkönyvét. A tervezett áruforgalom meg­haladja az 1,3 milliárd rubelt. Az áruforgalom alapja a gé­pek és berendezések kölcsö­nös szállítása, melyek aránya eléri az összforgalom 65 szá­zalékát. Befejeződött a LEMP kongresszusa # Ismét Edward Giereket választották első titkárrá — Az MSZMP-küldöttsóg hazaérkezett Budapestre A Lengyel Egyesült Mun­káspárt VIII. kongresszusán pénteken délelőtt zárt ülésen fogadták el a kongresszus ha­tározatát „A párt feladatai a szocialista Lengyelország to­vábbfejlődésében, a lengyel nép jó létének formálásában” címmel. Emellett külön hatá­rozatot is hozott a legmaga­sabb pártfórum „A béke megőrzéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért és az enyhülési politika folytatásá­ért” címmel, továbbá döntött a Visztula gazdasági hasznosí­tásának átfogó programjá­ról és az ország víztartalékai­nak kihasználásáról és felhí­vást fogadott el a VIII. párt- kongresszus határozatának össznépi támogatására. A do­kumentum szolgál majd a nemzeti egységfront választá­si platformjául a közelgő par­lamenti és tanácsi választá­sokon. Ezután Josef Gruszka opo­Edward Gierek záróbeszédét mondja. lei joárttitkár terjesztette elő a csütörtöki zárt ülésen meg­választott központi bizottság és központi revíziós bizottság tagjainak névsorát. A tanácskozás szünetében tartotta meg első ülését az új központi bizottság plénuma. A Lengyel Egyesült Munkás­párt új Központi Bizottsága ismét Edward Giereket vá­lasztotta meg első titkárává. A központi bizottság első ple­náris ülésén Gerard Gábrys bányász terjesztette elő a je­lölést és azt a központi bi­zottság tagjai lelkesen, egy­hangúlag szavazták meg. Ezután ismertette a politi­kai bizottság összetételét, amely a következő: Edward Gierek, Edward Babiuch, Zdzislaw Grudzien, Henryk (Folytatás a 4. oldalon) Lengyel György tsz-elnök beszámolójában a többi kö­zött elhangzott, hogy a közös gazdaság 1975 után kilábalt a korábbi veszteségekből. Az elmúlt öt évben a termelési érték 57, az árbevétel pedig 76,5 százalékkal nőtt. 1979 feladatait is teljesítette a szö­vetkezeti tagság, jóllehet sú­lyos belvíz- és fagykárokkal kellett megküzdenie. Ilyen körülmények között növelték 10 százalékkal az árbevételt, 11 százalékkal a termelési ér­téket, a nyereségük pedig 7 millió 308 ezer forint lett. Az 5400 hektáron gazdálko­dó szövetkezetben a legna­gyobb károkat a szántóföldi növénytermesztés szenvedte el. A kieséseket csak részben tudta pótolni az igen jó ter­mést nyújtó füveshere, amelyből 60 mázsás szénater­mést sikerült betakarítani hektáronként. Jól alakult a cukorrépa-termelés is, egy hektárról ötvenmázsás cu­korhozamot értek el, amivel elsők lettek a rendszergazda­ságok között. A kertészet ugyan a terve­zett. nyereségnél jobban zár­ta az évet, azonban a köz­gyűlési beszámoló rámuta­tott: nagyobb gondossággal magasabb hozamot, jobb mi­nőséget érhettek volna el, s nem volt megfelelő a megter­melt gyümölcs betakarításá­nak szervezése és üteme sem. Szép eredményeik voltak a tejtermelésnél. 1978-hoz ké­pest 29 százalékkal adtak el több tejet, ez 5 és fél millió forint terven felüli jövedel­met hozott. Egy tehéntől át­lagosan 3130 liter tejet fej­tek, amihez jelentősen hozzá­járult az elmúlt év elején megkezdett, a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem szak­embereivel kidolgozott takar­mányozási kísérlet, amelynek nyomán tápdús ipari takar­mányokkal egészítették ki saját készleteiket. A közös gazdaság segéd­üzemága — a kavics-, a lá­da-, a betonüzem és a fate­lep — az elmúlt esztendőben több mint 7 millió forint nyereséggel zárt. A tsz 1979- ben nagy gondot fordított a háztáji gazdaságok segítésé­re, nagy részt vállalt termé­keik felvásárlásában, az ál­latállomány takarmányellá­tásában, elvégezte a háztáji gyümölcsösök növényvédel­mét. A háztáji ágazat forgal­A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja. (Elek Emil felv.) Ünnepség volt pénteken a magyar—szovjet határon, ahol a szolgálatot teljesítő szovjet határőralegység felvette a „Szovjet—Magyar Barátság Örs” nevet. Ez alkalommal avatták fel az őrs új létesít­ményeit : központi épületét, sportpályáit, amelyeknek épí­tésében több alkalommal se­gítettek a szomszédos magyar határőralegység KlSZ-fiatal- jai is. Az ünnepségen részt vett J. V. llnyickij, Ukrajna Kommunista Pártja Kárpá- tontúli Területi Bizottságá­nak első titkára, dr. Tar Im­re, a Szabolcs-Szatmár me­gyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. Ny. V. Lavrinyenko altá­bornagy szólt a szovjet és magyar határőrök együttmű­ködéséről, majd „Kiváló Ha­tárőr” kitüntetést, illetve ok­levelet adott át á határőrizet, valamint a Komszomol és a KISZ közötti kapcsolatok fej­lesztésében elért eredménye­kért Szabó Rezső őrnagynak, Szécsi László őrvezetőnek, Sziklai Sándor, Pelles György, Képes Béla, Földvári Tibor határőröknek. Ábel László vezérőrnagy, a határőrség or­szágos parancsnokának he­lyettese, politikai főcsoport- főnök a hagyományosan jó, elvtársi kapcsolatokról be­szélt, amely a magyar—szov­jet államhatáron szolgálatot teljesítő határőrök munkáját jellemzi, majd a magyar ha­tárőrség emlékzászlaját adta át a szovjet Barátság őrsnek. A magyar határőr KISZ-fia- talok ajándékát — sportfel­szereléseket — Sziklai Sándor KISZ-titkár adta át. Képünk a Szovjet—Magyar Barátság Örs avatőünnep- ségén készült. (Gaál Béla felvétele.) ma meghaladta a 33 millió forintot. A szövetkezet több mint 34 millió összegben fizetett ki munkabért, s az egy tagra ju­tó havi átlagkereset megha­ladta a 3240 forintot. A Le­nin Tsz-ben 232 szakmunkás és 224 betanított munkás dol­gozik. Az elmúlt évben hu­szonötén szereztek növény- védelmi és juhászati szak­munkás-bizonyítványt és hat­vanhaton végezték el a trak­tor- és targoncavezetői tan­folyamot. Nyolcvanhárom tsz-dolgozó vett részt külön­böző továbbképzésen. Huszonegy szocialista bri­gád működik a közös gazda­ságban, s mindegyikük csat­lakozott a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny­hez. 1979-ben százhuszon­egyen üdültek külföldön és hazánk legszebb tájain. Az elmúlt évben 18,5 mil­liót fordítottak talajjavításra, ültetvénytelepítésre, gépek vásárlására és egy ellető épí­tésére. A szövetkezet részese a Szatmárkert léüzemének, az ipari kukoricatermesztési rendszernek és a légi növény- védelmi társulásnak. Az idei tervek minden te­rületen hatékonyabb gazdál­kodást céloztak meg, de kü­lönösen az őszi búza, a ku­korica, a napraforgó és az alma hozamát akarják nagy­mértékben növelni. Reális­nak tartják a tejhozam 30 százalékos emelését, amely egymaga több mint 7 millió forintos pluszjövedelmet je­lenthet. Folytatják a talajja­vítást, fejlesztik a láda- és betonüzemet. A beszámolókból és a vitá­ból is kitűnt, hogy a közös gazdaság tagsága nagy lehe­tőségeket lát a belső tartalé­kok jobb hasznosításában, a fegyelmezettebb és tervsze­rűbb munkavégzésben, s első­sorban a termékek minőségé­ben. A közgyűlésen felszólalt dr. Tar Imre, aki többek között a következőket mondta: — A szövetkezet mai szám­vetése a nehéz körülmények között is eredményes munkát bizonyít. Nagy jelentősége van annak, hogy évente ilyenkor a tagság előtt szá­mol el a vezetőség egy esz­tendő gazdálkodásáról és a jövő terveiről. Fontos ez azért is, mert a tagság világosan látja, milyen területen kell okosabban, jobban dolgozni. Pártunk is ezt teszi, amikor a kongresszusra készülve ismer­teti a szűkebb és a tágabb la­kóhely elmúlt öt évének eredményeit és gondjait, vi­tára bocsátja a XII. kongresz- szus irányelveit. E tanácsko­zások jó légkörben folynak, egyértelműen helyeslik, hogy a párt továbbhalad a jól be­vált úton, amelyen a dolgozó emberek érdekét a legjob­ban szolgálja. Megyénk la­kossága támogatja ezt az irányvonalat, s elhatározott szándékunk, hogy még követ­kezetesebben dolgozzunk szo­cialista céljaink megvalósítá­sáért. — örülünk annak — foly­tatta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy e köz­gyűlésen is ezekről a kérdé­sekről van szó, hiszen a kö­vetkező esztendőkben kemé­nyebben kell dolgoznunk azért, hogy az elért életszín­vonalunkat megtarthassuk, életkörülményeinket tovább tudjuk javítani. Szabolcs- Szatmár megye öt évre szóló céljai . megvalósultak. Nagy energiát fordítottunk újabb ipari üzemek építésére, a munkalehetőségek gyarapítá­sára. A mezőgazdaságban dol­gozók is megfeleltek a vára­kozásnak, hiszen négy év alatt 21 százalékkal növelték a termelést. A megerősödött közös gazdaságokban na­gyobb jövedelmekhez jutnak az emberek, ezzel párhuza­mosan fejlődnek, szépülnek a falvak. Sok új lakás, iskola, egészségügyi létesítmény szol­gálja életünket, s nagy ütem­ben növekszik a vezetékes vízhálózat. Bár nehezebbé váltak a jövő feladatai, olyan programmal állunk elő, amely a következő években is biztosítja a megye épülését, szépülését, s amelyért érde­mes többet tenni, jobban, okosabban dolgozni.' Ebben nagy a szerepük a termelő- szövetkezeteknek, s e gazda­ságnak, a csengeri Lenin Tsz-nek is. Ezért a nagyszerű programért szükséges nagyobb figyelmet fordítani munkánk­ra, termékeink minőségére. Arra, hogy minden területen olyan árut állítsanak elő, amely mind a hazai lakosság, mind a külföld igényeit maradék­talanul kielégíti. — A mezőgazdaságnak ta­lán a legnagyobb feladata, hogy mindezt a költségek csökkentésével váltsa valóra. Az önök idei terve is azt mu­tatja, hogy nem indulunk 1980-ban zökkenőmentesen. Ennek ellenére meggyőződé­sem: ha jobban ki tudjuk használni a helyi lehetősége­ket, ha munkát adunk min­den tag számára, ha megfe­lelően alakul a szövetkezet kiegészítő tevékenysége, ha jobban segítjük a háztáji gazdálkodást, máris sok te­kintetben előreléptünk. Eb­ben látom o vezetők és a dol­gozók közös felelősségét. Úgy vélem, hogy a csengeri Lenin Tsz-ben — hasonlóan Sza­bolcs-Szatmár más szövetke­zeteihez — megvan a lehető­ség az eredményes munkára, amellyel az idei célok meg­valósíthatók. Ezekért dolgoz­ni minden tag alapvető érde­ke. Ehhez a munkához kívá­nok a közgyűlés résztvevői­nek jó egészséget és szemé­lyes boldogságot — fejezte be felszólalását dr. Tar Imre. n jövő útja a minőség II Kelet­Inagyarország 1 y a m, 39. szám ^ AKA:^1,20 FORINT 1980. február 16., szombat í! Határőrök barátsága Ünnepség a magyar—szovjet határon

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents