Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-14 / 37. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. február 14. Kirándulunk G yakran halljuk szo­cialista brigádok, KlSZ-alapszerveze- tek, vagy ifjúsági klubok tagjai tál, ha beszámolnak munka terv ükről: milyen nehezen: állt össze a kul­turális rész. Nehéz olyat választani, tervezni és megvalósítani, ami mdn- denttdnek tetszik, s amel­lett hasznos is, érdekes is, színvonalas is. Nem egy­szer hallottunk már arról is, hogy hiába ajánlották fel a vállalati buszt bri- gádkiirándulásra stb., vagy nem volt aki megszervez­ze a programot, vagy nem volt, aki kiránduljon. És még egy tapasztalat a ki­rándulásokkal kapcsolat­ban: szinte alig lehetett korábban olyan vállalati kiruccanásokról hallani, melyeknek egyik, vagy egyetlen célja ne Tokaj lett volna — nyilvánvaló­an a borpince látnivalói miatt... Kisebb közösségeknek ajánlott és tervezett ki­rándulásról két helyről kaptunk hírt az elmúlt na­pokban. Véletlen, hogy két kezdeményezés céljai eny- nyire hasonlítanak, az azonban nem véletlen, hogy az elképzelések így találkoztak. Azt bizonyít­ják, hogy hasonlókra szük­ség van. Mi is azért szó­lunk róla, hogy a tanács­talanok most, amikor az éves mjunfcatervek készül­nek, felfigyelhessenek rá... Ifjúsági kluboknak és KISZ -a laps zérvezeteknek hirdetett túraakciót a KISZ megyei bizottsága, a megyei tanács művelő­désügyi osztálya, az Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Iroda megyei kiren­deltsége, valamint a me­gyei természetbarát szö­vetség. Megyejáró túrán ismerkednek meg irodal­mi és történelmi emléke­inkkel, a szép szabolcsi, szatmári és beregi tájjal, s végső soron egymással. A túrához pályázati kiírás is készült, mely tartalmaz­za az útvonalat, a látniva­lókat, s a túra teljesítésé­nek követelményeit. A ki­rándulásokról készült fényképek és a helyszínen lebélyegzett látogatási la­pok alapján ugyanis pon­tozzák a csapatok teljesít­ményét — s ebből majd komoly jutalmak szár­mazhatnak. Jelenleg az 1979. no­vember 1.—1980. augusz­tus 31. közötti időszakra meghirdetett akcióban le­het részt venni. A lebo­nyolított, vagy ezután ren­dezendő kirándulások út­vonaléról és látnivalóiról várják a rendezők a be­számolókat és a doku­mentumokat. A tavaly kezdődött akció szervezői elsősorban a Móricz-em- lékhelyek felkeresését ja­vasolják a múlt évi cen­tenárium alkalmából. Akik tehát ezután készül­nek kirándulni, s egy-egy kisebb közösség képvisele­tében legalább öten egy csoportot alkotnak: ajánl­juk, hogy kössék össze a kellemest.a hasznossal. A közös kirándulással telje­síthetik a Cselekvő isme­retszerzés túraakció felté­teleit. A másik érdekes kez­deményezést a nyír­egyházi dohány­gyárban hallottuk. Lénye­ge, hogy a -vállalati kirán­dulásokat igen körültekin­tően szervezik, akár szo­cialista brigádok rendez­vényeiről, akár egyéni je­lentkezés alapján, szerve­zett csoportok utazásáról van szó. Amikor a dolgo­zó beül a buszba, azonnal a kezébe kapja' a tájékoz­tatót, mely az útvonal fon­tos tudnivalóit tartalmaz­za: helytörténeti, honis­mereti, műemléki, népraj­zi érdekességeket, vagy éppenséggel egy ritkaság­nak számító fa történetét. Pár soros tájékoztató a műemlék kastély megte­kintése előtt — és máris érdekesebbnek tűnik egy részlet. Persze, élőszóban is el lehetne ugyanezt mondani, de próbáljuk meg ezt egy gyermektől hangos csoportban, amikor mindenkit más látnivaló köt le. Az sem mellékes, hogy ezt a kis papírt ké­sőbb is elő lehet venni, feleleveníteni, vagy ismé­telni a látottakat. S mind­össze csak egy . lelkes em­ber munkája szükséges, hogy sok ember program­ja jól sikerüljön. B. E. TANULÁS, SZAKKÖR, SAKKPARTI Légkör a napköziben Elmerülten nézi két kisle- gény a sakktáblát. A mellet­tük levő asztalon tempera tarkállik, szépen kirajzolód­nak a fehér csempén a virág­motívumok a kislányok keze alatt. Másutt könyv mellett üldögélnek a gyerekek s van­nak, akik vidáman csacsog­va múlatják az időt a napkö­ziben. Az előtérben pattog a hirtelenjében összeállított asztalokon a pingponglabda, szurkolók serege állja körül. Mindennapi életkép a Kisvár- dai 4-es számú Általános Is­kola napközi otthonából. Zsúfoltan Drótszövők Harminc esztendje szinte megállás nél­kül szövi a különböző méretű drótot idős Gombita Sándor nyíregyházi drótszövő és sodronykészítő kisiparos. — 1950-től gyakorlom a szakmát — em­lékszik vissza a mester. — Akkor voltam 22 éves. Előtte Briger Jenőnél tanultam a mes­terséget. Ügyes mesterember volt, akinek a munkájáért két-három megyével távolabbról is érdeklődtek. Sok mindenre megtanított, még ma is hasznát veszem. Eleinte kézi erő­vel végeztem minden műveletet a vásáros- naményi kis műhelyemben. Ma már moto­ros masinával dolgozom. Hajlítja, forgatja, adagolja a dróthuzalt. Ide már csak kéz­ügyesség kell. Hibás munkát nem adok ki a műhelyből. Inkább kétszer lebontom a szö­vést. A fiamat is erre neveltem. Ifjú Gombita Sándor Nagycserkeszen dol­Apa és fia: idős és ifjú Gombita Sándor. gozik. Ilyenkor télen bejön édesapjának se­gíteni a régi műhelybe. — Esténként összejön a család férfinépe: az apa, a fiú és a vő, Címer József. Kikerül egy kis „ivós” is. Beszélgetünk, jobban halad a munka is, ha többen vagyunk — fejezi be a beszélgetést ifjú Gombita és ujjai között boszorkányos ügyességgel igazgatja helyére a kifutó dróthuzalokat. Kép és szöveg: Császár Csaba — Reggeltől estig telt ház van a napközinkben — mutat körbe a volt kastélyépületben az iskola igazgatója, Pilcsák Elemér. — Kilenc napközis csoportunk van, hat alsós és három felsős. Bizony, hely­szűkével küszködünk. A ha­todikos és a hetedikes gyere­kek tanulószobát kaphatnak, míg a kisebbek teljes napköz- zis ellátást, foglalkozást. — Ebben a régi épületben négy termünk van, közülük az egyik egészen pici, ott csak a rendszeres korrepetálásokat tarthatjuk meg. Emellett a két ebédlőterem is napközi, az ebédidő kivételével. Egy csoportunk pedig az iskolá­ban van fél napig ... Szóval, nem könnyű így, pedig a lét­szám igen magas: 350 napkö­zis gyerekünk van. A legki­sebb csoportlétszám is közel a negyvenhez, s van negyven­kilenc gyerek is egy csoport­ban ... — teszi hozzá Tóth János, a napközi vezetője, igazgatóhelyettes. Király Zoltánnéhoz egyik kartársa kopogtat be: Zakor Károlyné, az ötödik „A” osz­tály osztályfőnöke. A fél évi magatartás és szorgalom­osztályzatokat szeretné meg­beszélni a napközis nevelő­vel. — Igen szorosan együttmű­ködünk, azt hiszem, ez nél­külözhetetlen. Nem választ­hatjuk szét mereven a tanítá­si órákat és a napközit, hi­szen ugyanaz a gyerek vesz részt mindkettőben ... Rend­szeresen megbeszéljük a gon­Tanulnak a napközisek. dókat, felhívjuk egymás fi­gyelmét a gyerekekre. — Természetesen a-napkö­ziben is a tanulás a legfon­tosabb, ám nem szabad úgy felfogni, mint a tanítási óra közvetlen folytatják Sem módszerekben, sem légköré­ben — folytatja Királyné. — Itt felszabadultabb, önfeled- tebb lehet a gyerek, ha elvé­gezte a tanulmányi feladato­kat, tág tere nyílik a játék­nak, tartalmas időtöltésnek. Segítők — Igyekszünk minél job­ban arra bírni a gyerekeket, hogy válasszanak kedvükre való elfoglaltságot. Példa er­re, hogy nincs nap, amikor ne kérezkedne néhány tanuló a különféle szakkörökbe, összesen tizennyolc szakkö­rünk van, párat más szervek­kel együttműködve indítot­tunk. Az MHSZ-szel vagy a művelődési központtal — egé­szíti ki Tóth János. — A ta­nulási idő leteltével, ami egy­két óra a leckéktől függően, ki-ki jelentkezhet, milyen el­foglaltsága van. Beleértve a „magánügyeket” is: a rábí­zott bevásárlást vagy hason­lókat. — Olyan rendszeres elfog­laltsága is van jó pár gyere­künknek, hogy öregeket, be­tegedet gondoznak! — teszi hozzá Király Zoltánné. — Az ötödikes lányok például gya­korta fölkeresnek egy vak né­nit, vásárolnak neki, takarí­tanak. Vagy mások egy kö­zelben lakó beteg néninek ebédet hordanak, mivel ágy­hoz van kötve... — Ami pedig az iskola és a napközi együttes munkáját illeti — magyarázza Zakorné —, az osztályfőnökök és a napközis nevelők gyakorta el­látogatnak egymáshoz: a tan­órákra, illetve a napközibe. Másrészt igyekszünk úgy szer­vezni a családlátogatásokat, hogy együtt menjen az osz­tályfőnök és a napközis tanár. Amikor délben „átddja” a napközis nevelő a csoportot az iskolában, mindig megbe­széljük, milyen gondok adód­tak délelőtt... S ez így van fordítva is — amikor a gye­rek a tanítás után a napkö­zibe megy. Játékosan — Az a célunk, hogy a nap­közi otthonban oldott, vidám légkör uralkodjék. A tanórá­kon feltétlenül szükséges a fegyelem, a szigor egy mérté­kig — de itt a napköziben más a helyzet. Itt is kell per­sze a fegyelem, de több teret hagyunk a játékosságnak, ke­vesebb a kötelező feladat... Amíg mindez nem megy a ta­nulás rovására, helye van a napköziben. Tarnavölgyi György TYÚKOD: Galamb és kendermag A tyukodi Kossuth Terme­lőszövetkezet háztáji ágazatá­nak elmúlt évi forgalma, áru­termelése 35 millió forintot ért. A tagok körében nagy hagyománya van a kender­magtermesztésnek (fontos ex­portcikk), ebből több mint 300 mázsát termeltek, másfél milliót ért. Újabban egyre -többen foglalkoznak kisállat- tenyésztéssel, galamb- és nyúltenyésztéssel. A galamb­tenyésztő szakcsoportnak 50 tagja van és együttesen több mint félmillió forint értékű galambfiókát adtak el. A kö­zeli porcsalmai konzervüzem hatására a zöldségtermesztés is fellendült. A házi kertek kettős hasznosítása, hogy az almafák közé uborkát ültet­nek. Tavaly a kertekből 5800 mázsa csemegeuborkát szed­tek a háziasszonyok. Az alma télen kiegészítő jövedelem, a gyár részére több mint ötezer mázsa jonatánt hámoztak. Nem fizettek tartásdíjat Lovácsi Ferenc 33 éves nyírbogdányi lakost 1975-ben kötelezte a bíróság, hogy két gyermeke után havi 1000 fo­rint tartásdíjat fizessen volt feleségének. Lovácsi hol fize­tett, hol nem, összesen 28 ezer forinttal maradt adós, ám a bíróság csak a büntetőjogilag figyelembe vehető időponttól, 1979 márciustól elmaradt 7000 forint adóssága miatt vonhat­ta felelősségre, artiiért 4 hó­napi szabadságvesztést sza­bott ki rá. A büntetés végre­hajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Négy hónap börtönt ka­pott tartás elmulasztása miatt Horváth Lajos 41 éves buda­pesti lakos. A büntetett elő­életű Horváth 1978-ban vál­lalta, hogy gyermeke után ha­vi 500 forintot fizet. Horváth adósságát még munkaadója sem tudta elküldeni, mert megszüntette munkaviszo­nyát, így 4250 forint adóssága maradt. ★ Alkalmi munkából él a 32 éves Farkas István szendehe­lyi lakos, hogy ne lehessen levonni fizetéséből a bíróság által megállapított tartásdíjat. A büntetett előéletű Farkas csak addig fizetett, amíg bör­tönben volt, mert ottani kere­setéből elküldték volt felesé­gének a tartásdíj összegét, szabadulása óta viszont nem fizet, így a pénzt az állam elő­legezte a családnak. A bíró­ság a több mint tízezer forint tartozása miatt Farkas Istvánt mint különös visszaesőt 10 hónap szabadságvesztésre ítélte és 1 évre eltiltotta a közügyektől. Mindhárom ítélet jogerős. K 15,6 milLÍOERT' Útépítések a városközpontban Az új lakónegyedek kiala­kításával párhuzamosan kor­szerűsítik a közvetlen mellet­tük levő régebbi utakat, jár­dákat, közműveket. A Nyír­egyházi Városi Tanács V. B. műszaki osztályához tartozó közterület-fenntartó iroda er­re az évre 15,6 millió forint értékben rendelt meg felújí­tási munkákat a Közúti Épí­tő Vállalattól. A nyírszőlősi autóbuszfor­dulót záróréteggel vonják be, a félmilliós munkát még a múlt évben elkezdték. A nyíregyházi kiskörút építésének második üte­me teljesen átalakítja a megszokott városképet: a Bercsényi és az Egyház utcákat, a Kálvin teret és a Szabadság teret. A Kálvin téri sávház átadá­sával egy időben másfél-más­fél millió forintot költenek a Bercsényi és az Egyház utcák korszerűsítésére. A Bessenyei és a Benczúr tér is régi szépségét kapja vissza: felújítják a csapadék- csatornát, új aszfaltszőnyeget terítenek az utakra, útszegé­lyeket alakítanak ki és újjá­varázsolják a járdákat is. összesen 4 mjllió forintot köl­tenek a városközpont egyik legszebb parkjára. A teljes aszfaltborítást kicserélik az Arany János utcán, a 3 mil­liós megbízással a KÉV-et kereste meg az iroda. Oros és Nyírpazony között évek óta tartott a vita: me­lyik félnek kellene betonra cserélni az elavult fahidat. Oros Nyíregyházához került, a vita eldőlt: a nyíregyházi tanács fél­millió forintért az idén megépítteti a gyalogos és közúti forgalom áthaladá­sára alkalmas hidat. Autóbusz-leállósávokat hoz­nak létre, a legnagyobbat a Sóstói úti kórház előtt ala­kítja ki a Tanácsi Építőipari Vállalat. Járdafelújításra 1 milliót költenek, a Bocskai, a Bethlen Gábor, a Felszabadu­lás és a Vöröshadsereg útján javítják meg a járdákat. A déli ipartelepen, a Dugonics utcán kohósalakot terítenek szét és csapadékvíz-csatornát építenek. Ez a Molnár, a Tí­már és a Haladás utcákat érinti. Félmillió forintot fi­zet ki a közterület-fenntartó iroda azokért a tervekért a Nyírségi Tervező Irodának, amelyek már a hatodik ötéves terv beruházásait rögzítik. így kerül sor a Nyíregy­háza — Nyírszőlős — Sós­tó, valamint a Nyíregy­háza — Nyírpazony — Kabalás közti út kiépíté­sére, a Lujza utca korszerűsítésé­re és a Hunyadi utca — kis­körút folytatására. Útburkolati jelek átfestésé­re, kátyúk kijavítására közel 3 millió forintot fordítanak 1980-ban.-(tk) Göndör­szekér Az újítójáról elnevezve, „Gondor-szekérnek” hív­ják azt a gyümölcskertek­ben alkalmazott szállító járművet, amelyet a má- riapócsi Rákóczi Termelő- szövetkezet ma már szinte sorozatban gyárt. Tavaly 50 darabot készítettek sa­ját felhasználásra, illetve megrendelésre. Az érdek­lődés továbbra is nagy, s a termelőszövetkezet laka­tosüzemében már készül­nek az újabb szállító jár­művek. „Ide már csak (?) kézügyesség kell.'

Next

/
Thumbnails
Contents