Kelet-Magyarország, 1980. február (40. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-14 / 37. szám
KELET-MAGYARORSZÁG 3 19S0 14 Az Egyesült Izzó kisvárdai gyárában az asszonyok, lányok egy csoportja az izzóhoz spirálokat készít. (Elek Emil felvétele) SZAVATOSSÁGA LEJÁRT... Úton, áru után Műszergyártás Nagyecseden Üzemavatás augusztus 20-án Filmkockák, korszerűség D erültek a filmkockák láttán, amelyek felesleges, esetlen mozdulatokat rögzítettek a MOM mátészalkai gyárában. Szereplők a szemüveglencsét készítő fehérköpenyes optikusok voltak. Nem tudom, hány filmet forgattak róluk, de amint erről Bíró Miklós, a gyárigazgató tájékoztatott, megérte. így is igyekeznek kiszűrni a felesleges mozdulatokból eredő veszteségidőt. Kezdeti eredményei már érzékelhetőek. Nem is olyan távoli elképzelésük a töbhgé- pes szemüveglencse-gyártás. Ezzel növelhető lenne a munka termelékenysége, a termelési adottságok jobb kihasználása. Országos gond a fahiány. Ez közismert. Különösen azok tudják, akik a „bőrükön” érzik, akiknek a fa hiánya okoz termeléskiesést, jövedelem- csökkenést. G o n do Iko znak -e, hogy mivel pótolható a fa? Sárdi Sándor, a Nyíregyházi Papírgyár fiatal termelési osztályvezetője és kollektívája ezen töprengett. Pótolhatja a papír a fát részben a szállításiban és a raktározásban. E területeken van különösen lehetőség a drága, főleg importból1 származó fatermékek pótlására Erre a célra kiváló a hullám- papírlemez. A gyár adottságából ered, hogy Közép-Euró- pában egyedül Nyíregyházán tudnak 7 rétegű, olyan hul- lámpapínlemezt gyártani, amely a gondokon enyhít. Erre fordították szellemi energiájukat a gyáriak. A XII. kongresszus irányelveiben a következő olvasható : „Következetesebben kell folytatni a termelés és a termékszerkezet adottságainak megfelelő korszerűsítést.” Ez .szellemi" • energiát, korszerű; gondolkodást követel, elsősorban az üzemek párt- és gazdasági vezetésétől. Ezt ismerték fel a MOM mátészalkai gyárában és a Nyíregyházi Papírgyárban. Érvényesítése érdekében meg kellett nyerni a dolgozókat a „filmezéshez”, a papírgyári munkást a kísérletezéshez. Mert hiába gondolkodnak korszerűen a műszakiak, ha nem értik meg a szándékot a munkások. Csapatmunka a termelés- és termékszerkezet korszerűsítése. Bizonyos vagyok benne: azért szükséges egy kis megszállottság, elkötelezettség és szakmai hiúság is a korszerűbb megoldások kereséséhez. Kovácsvölgyi Zoltán, a Nyíregyházi Papírgyár igazgatója ottjártamkor említette: most a kollektívát a tűzállózsákok gyártmány- fejlesztése foglalkoztatja. Szenzáció lenne, jelentős siker és szép hozzájárulás e fiatal gyár hírnevének öregbítéséhez. Népgazdasági hasznáról még nem is szólva... Farkas Kálmán Kék autóbuszok Nyíregyházán A Budapesti Közlekedési Vállalattól öt, jó műszaki állapotban levő kék csuklós autóbuszt vásárolt az 5-ös Volán. A buszok, a kötelező műszaki vizsgák, műszeres ellenőrzések elvégzése után részben a selejt pótlását szolgálják majd. A Volán Nyíregyházán új járat indítását is tervezi. A 20-as kocsik a Tölgyes csárdái végállomástól a Sóstói út—Északi körút—Mező utca—Huszár sor útvonalon a guszeví aluljáróig közlekednek, megkönnyítve a konzervgyár és az almatároló dolgozóinak munkába járását. Az új járat, amelynek menetrendjéről a Volán időben tájékoztatást ad, várhatóan március első hetében indul. Sok üzletben nem öröm, ha megjelenik a kereskedelmi felügyelőség munkatársa, vagy a népi ellenőr. Különösen nem az, ha a munkalátogatás az év végi csúcsforgalom, vagy az átárazások idejére esik — pedig ez is előfordul. A megyei és a hat járási NEB mellett működő kereskedelmi szakcsoportok tagjai éppen ezt az időpontot választották, hogy tájékozódjanak: milyen az ellátás napi cikkekből, ruházati árukból és néhány tartós fogyasztási cikkből. Hiány érdektelenségből A tapasztalatok nagyon változatosak. Vannak már- már hagyományosnak számító hiányzó cikkek. Ezek egy része magyarázható a hirtelen nőtt kereslettel, esetenként az igényeknél kevesebb áru szállításával. Van köztük azonban jó néhány olyan, amely az ipar, a kereskedelem érdektelenségéből adódik. Furcsa például, hogy ✓ritkaságnak számít, ha egy háziasszony dió-, vagy mákdarálót tud venni, netán ízlésének, igényének megfelelő zománcozott edényt vásárolhat. (Edény legtöbbször van, de a választék minimális.) Gondot okozott az is, hogy az ipar és a kereskedelem nem volt szinkronban, amikor a Hajdúsági Iparművek leállította a porszívók gyártását* s importból csak keveset szereztek be — újabb hiányzó cikket teremtve ezáltal. Visszatérő tapasztalat, hogy lassanként már nemcsak a vevőnek, de a kereskedelemnek sem lesz komoly beleszólása a választékba. Az ipar néha már oly mértékben kezd diktálni, hogy ember legyen a talpán, aki lépést tart. Kitüntető szerencse például, ha a vásárló egyszínű hagyományos, netán fehér inget tud venni (azt is legtöbbször külföldit), mert a hazai gyárak már talán nem is tudnak mást gyártani, mint kockásat, csíkosat. Nagyon megritkult a gyermekkonfekció körébe tartozó sötét színű kis- és nagykamasz öltönyök, szoknyák, lánykakabátok választéka. A hozzáértő népi ellenőrök azonban azt is észrevették, hogy megyénk boltvezetői nem sajnálnak vonatra ülni, s a szomszédos megyékben, Pesten árut szerezni. (Ráadásul úgy tűnik, hogy a távolabbi beszerzés könnyebb, mint a helyi: megyei termékeket ritkán lehet kapni a nyíregyházi üzletekben, holott Szabolcsban is sok csinos ruha, cipő és más termék készül.) Büntetés elkésett rendelésért Jók a tapasztalatok a kisha- tármenti áruforgalommal: az árucserék most már nemcsak egy-egy nemzeti héten javítják a kínálatot, hanem a nagyobb árukészletek révén hosszabb ideig. Néhány hegyen kissé határozottabban intézkednek az áfész-vezetők is: a Fehér- gyarmati Áfésznél nemrégiben négy boltvezetőt vontak felelősségre, mert késedelmesen küldték a nagykereskedelmi vállalatokhoz a megrendelést, s hasonló intézkedést másutt is feljegyeztek. A nagykereskedelmi vállalatokkal kialakított kapcsolatokra utal: a szövetkezetek, kiskereskedelmi vállalati vezetők gyakran saját kocsijukat küldik az áruért, hogy az hamarabb megérkezzék az üzletekbe. Gondosabb raktározást! Végül egy figyelemre méltó népi ellenőri megállapítás: a hat járásra és a városokra kiterjedő ellenőrzések során szinte mindenütt, a korábbinál több lejárt szavatossági határidejű árut találtak, főleg édességet, konzerveket, tésztaféleséget. Keresték az okokat is: nemcsak a megrendelések alapossága hagyott kívánnivalót maga után, az áruátvétel, árukezelés hiányosságaira egyaránt felhívták a figyelmet: a gondos raktározás leértékelésektől, bírságoktól mentheti meg a boltvezetőt, (m.) A Medicor Művek és a nagyközség vezetői á közelmúltban kidolgozták a nagy- ecsedi ipartelepítés részletes tervét. Ennek megfelelően február 4-én Nagyecsedről húszán utaztak el a debreceni műszergyárba tanulni. A tanfolyam után ők tanítják be az augusztusban induló Kraszna-parti üzem dolgozóit. Olyan orvosi műszerek készülnek majd az üzemben, amelyek igen keresettek hazánkban, sőt határainkon túl is. A megyei tanács hozzájárulásával és közreműködésével telepít műszergyártó üzemet Nagyecsedre a debreceni Medicor Művek. A megállapodás értelmében február végén, március elején újabb tíz nagyecsedi utazik Debrecenbe hathónapos tanfolyamra. Az új munkáskollektíva betanítására tehát 30 embert képeznek ki. Az új üzemben főleg olyanok dolgoznak majd, akik eddig nem renelkeztek állandó munkaviszonnyal. Egy felmérés szerint a nagyközség- •ben mintegy 500 „szabad munkaerő” van. Az üzemtelepítés jelentősen enyhít a foglalkoztatási gondokon, hiszen Tőkés exportpiacokat keresett a Tisza löki Faipari Vállalat. Mivel 1980-ban termék- váltást hajtanak végre — elsősorban a keményfa feldolgozásban lesznek változások —, a Lignimpex és a Feruni- on külkereskedelmi Vállalatok közreműködésével kutatják, hol lesznek kelendőek az akácból, blikkből és gyertyánból készült szerszámok, festő- állványok és tanszerek. Eddig 24,3 millió forint értékű árura találtak vevőt, de ha a minőségi követelményeknek a továbbiakban is eleget tudnak tenni, az eladható meny- nyiség még növelhető. A Tiszafa jelenleg a nyugat-magyarországi faipari komlbináttal tárgyal gyermekágyak gyártásáról, s ha a augusztustól százötvenen állhatnak munkába, s a létszámot folyamatosan növelik. Az üzem telepítéséhez nincs szükség új építőipari beruházásra, a nagyközség kihasználatlanul álló szeszgyárát alakítják át műszergyártás céljára. Az átalakítási munkát hamarosan megkezdi a tanács költségvetési üzeme és a tsz építőbrigádja. Az átalakítással párhuzamosan mégis lesz új beruházás, mert a tsz ötmillió forintos költséggel új csarnokot épít a volt szeszgyár mellé. Az új csarnokban a szövetkezet tovább bővíti melléküzemági tevékenységét. A csarnokban állandó jelleggel 80 tsz-tag (többségükben nő) végez kisegítő tevékenységet a műszergyártóknak. Nagyecsed első ipari üzemének avatására a terv szerint ez év augusztus 20-án kerül sor. A kezdő százötven fős kollektíva december végéig várhatóan 6 millió forint értékű orvosi műszert gyárt. A következő években jelentős termelésnövekedésre lehet számítani. Részben azért, mert a létszámot négyszázra növelik. profil-átvételben megállapodnak, akkor évi 15—20 ezer darabot készítenek a kelendő árucikkből, húszmillió forint körüli értékben. A tiszalökiek idén tovább folytatják a saját erőből finanszírozott beruházást, ka- zánházat építenek: a hulladékok felitüzelésére alkalmas két kazán és a kazánház értéke három és fél millió forintot tesz ki. A létesítmény átadási határideje „1980. november 30-a. Ugyancsak az 1980-as esztendő eredménye lesz a 40 köbméteres programvezérlésű szári tóberén - dezés is. Tervezik még az egész telephely központi fűtésének kiépítését, és megszüntetik a gázolajtüzelést. Lengyel gyártmányú gépkocsikhoz készít szelepeket a Magyar Acél tiszaszalkai gyárában Orosz Ibolya. Képünkön a pótalkatrész méreteit ellenőrzi a munkásnő. (Mikita Viktor felvétele) Párttagnak lenni: szolgálat Csapás János életkedve E gy tucat év telt el azóta, hogy egy gazdag szakmai és mozgalmi tapasztalatokkal rendelkező pesti fiatalember leszállt a vonatról a nyírbátori állomáson. Az alakuló cipőgyár dolgozói előbb sajnálattal néztek rá a sebhelyei miatt, aztán csodálták munkabírását, életkedvét. Csapos János, a pesti fiatalember de sokszor elmesélte balesetének szomorú történetét. Ez a baleset, ez a gyermekkori emlék is megerősítette békevágyát, ember- szeretetét. A fővárosból már eltakarították a háborús romokat, már készült az ország alkotmánya, már felszabadultan, vidáman játszottak a pesti gyerekek. 1949-ben három kisfiú egy kertes ház udvarán szaladgált. Megláttak egy fémtárgyat, leseperték róla a földet... A háborúból itt maradt akna csak a hatéves Csapos Jancsi életét hagyta meg. Az akna külső nyomot hagyott a gyereken, szerencsére a „belső nyomok” hamar eltűntek, A szorgalmas fiúcskát tanítói továbbtanulásra biztatták. Leérettségizett, majd megszerezte a cipőfelsőrész-készítő szakmát. Nem érte be ennyivel, azóta számos szakmai továbbképző tanfolyamon vett részt és elvégezte a marxista egyetem 3 éves' általános tagozatát. Huszonéves korában a budapesti Auróra Cipőgyárban szabászkodott, később meós, még később csoportvezető lett. Politizáló készsége, „nyüzsgő természete” miatt megválasztották KISZ-titkárnak. Csoportvezető és ifjúsági vezető volt 1968-ban, amikor azt a feladatot kapta, hogy 2—3 hónapra utazzon Nyírbátorba és segítse a „fakanál mellől jött” lányok és asszonyok betanítását. Feladata volt az is, hogy nyújtson segítséget a párt- és a KISZ-alapszervezet létrehozásához. — Azelőtt csak a zenei napokon hallottam erről a nagyközségről. (Akkor még nagyközség volt Nyírbátor.) Pesti kollégáimmal indulás előtt nézegettük a térképet, hecce- lődtünk is egymással. Többen ugrattak, hogy vigyázzak: az itteni emberek indulata magasra szökik néhány féldeci után. De rájöttem, hogy tanulékonyak, barátságosak a nyírbátoriak. Hamar a szívemhez nőttek. Az egyik beosztottam másként is megtetszett, el is vettem feleségül. Feleségem tőzsgyökeres nyírbátori és őszintén vallom, hogy már én is az vagyok. Itt kaptunk lakást, itt született két fiúnk. A betanítás után Csapos János művezető lett és KISZ-titkár, egyben a városi KISZ-bizottság tagja. Két év elteltével, 1970-ben megválasztották szakszervezeti titkárnak. Kereken tíz évig, 1980 januárjának közepéig látta el közmegelégedésre az szb-tit- kári feladatokat. Ekkor a gyárban a régebbi egy helyett két pártalapszervezetet hoztak létre, s a pártvezetőség titkárának őt jelölték. Meg is választották egyhangúlag. Érthető, hogy az üzemi „négyszögben” egyenrangú partner, hiszen a gazdasági ügyeket épp úgy ismeri, mint az ifjúsági mozgalmat és a szakszervezeti mozgalmat. Megkapta a Könnyűipar Kiváló Dolgozója, a Szakszervezeti Munkáért ezüst fokozat és a KISZ- érdemérem kitüntetést. Nemcsak a Minőségi Cipőgyárban (már nem az Auróráé a nyírbátori üzem), hanem a városban is végez közéleti munkát. Népi ülnök a bíróságon és a városi sportelnökség tagja. Többször visz- szamehetett volna a fővárosba, de szívesen marad itt — a nyírbátoriak szolgálatában. Nábrádi Lajos Szerszámok gyertyánból Tőkés export a Tiszafa-bél
