Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 15. Még nem jelent meg—de mér eladták Sláger: a Védett férfiak A Szófiai Filharmonikusok hangversenye Az új év első nagyzenekari hangversenyét a Szófiai filharmonikus zenekar adta január 10-én, a megyei művelődési központ hangversenytermében. Az Országos Filharmónia ezzel a hangversennyel is bizonyította, hogy milyen felbecsülhetetlen kulturális értéket nyer zeneéletünk a neves külföldi művészek és együttesek vendégszerepeltetése által. A kitűnő 80 tagú zenekar felejthetetlen élményt jelentett a sajnos nem telt házas közönségnek. Első számként Ivan Szpa- szov bolgár zeneszerzőnek csak fúvósokra írt Des Jeux („Játékok”) című modern hangzású kortárs zenéje hangzott el. Konstantin Iljev karmester nagyszerű lendülettel mélyült el a partitúra műhelytitkainak napvilágra hozásában, a zenekar pedig megmutatta, hogy milyen utolérhetetlen fúvósgárdája van. A műsor második száma Brahms: A-moll kettősversenye volt hegedűre és gordonkára. A művet Kölnben mutatták be először 1887. október 18-án a szerző vezényletével, a világhírű Joachim hegedűművész és Hausmann gordonkaművész közreműködésével. Brahms késői, őszies romantikája itt már visszakanyarodik a klasszikus tradíciókhoz. Georgij Badev hegedű és Venceszláv Niko- lov gordonka interpretációja érzelmi telítettséggel, fantáziabeli túlfűtöttséggel, a kifejezés példátlan intenzitásával keltette fel a hallgatóság érdeklődését. Gyönyörű tónussal, gáláns könnyedséggel játszották végig a rendkívüli technikai nehézségekkel megtűzdelt versenyművet. Utolsó szám volt Csajkovszkij IV. szimfóniája. Az „orosz Beethoven” is a végzet, a sorsdöntő hatalom boldogságot akadályozó voltáról muzsikál. A gyönyörű második tétel nagy lélegzetű dallama is világfájdalmat tükröztek A scherzo a maga pizzicato ostinátójával a szimfónia legköltőibb része. A finálé pedig a „Nyírfácska” c. orosz dal ragyogó feldolgozása. Őszintén csodálhattuk a karmester finom művészi tapintatát az elképzelésben, s mindenható hatalmát a megvalósításban. A zenekar és karmester pompás formaérzékkel, nagyszerű lendülettel, remekül interpretálta a csajkovszkiji szárnyalást. Vikár Sándor A Szabolcs-Szatmár megyei Kommunális Szolgáltató Vállalat kerámiaüzemében Bukovenszky Antal és Gutyán András egy műszak alatt 750 megformázott és mázzal ellátott kályhacsempét éget ki az 1200 fokos kemencében. (G. B.) Talicska és Yumbo Készül az építéstörténeti kiállítás Sokat változott és napjainkban is változik az építőipar technológiája, s az építők 'munkaeszköze. Ezt a változást volt hivatott bemutatni az a kiállítás, amelyet a nyáron rendezett és az építők napján nyitott meg a Keletmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat a sóstói Kiállítócsarnokban. A nagysikerű kiállítás plakátjain egy talicska és egy Yumbo volt látható, az építők ezzel is illusztrálni akarták a fejlődést. A Tisza szabályozóinak, az Ecsedi-láp lecsapolóinak nehéz munkaeszköze és a sokat tudó, embert kímélő Yumbo ismét hirdetésekre, plakátokra kerül: a vállalat ugyanis közkinccsé kívánja tenni a értékes gyűjteményt, egy állandó kiállítás megrendezésére készül. Várják és szakszerű kezelésbe veszik a felajánlott régi gépeket, szerszámokat, dokumentumokat. A munka nagy részét idős Lengyel Miklós nyugdíjas fő- éjpítésvezétő Vállalta magára. — Kedvvel és némi nosztalgiával végzem ezt a munkát — kezdi a beszélgetést az idős építész. — Eddig csak szerszámokból 119 fajtát rendszereztem a polcokon. A Csongrádi Városi Tanács műszaki osztálya régi lószerszámmal, egy tiszadobi ember ritka fűrésszel gazdagította a gyűjteményt. A Budapesti Mélyépítő Vállalat a közelmúltban négy régi szintező műszert ajándékozott. Pesti gyűjtőktől kaptunk egy 1893- ban készült hétjegyű logaritmustáblázatot, főleg építész- mérnökök használták. — Idén gyarapodott-e már a gyűjtemény? — Az Épszertől január 8- án nyolc kiselejtezett gépet kaptunk. A gépek közt van a megye egyik legrégibb emelődaruja. Egy nyíregyházi idős hölgy olyan fényképekkel és rajzokkal illusztrált könyvet ajándékozott, amely a század- forduló Szabolcs vármegyéjét mutatja be. A könyvnek azért is hasznát vesszük, mert a vállalatnál működő FMKT fiataljai lefényképezik megyénk még meglévő építéstörténeti ritkaságait. Részben a könyv nyomán indulnak el, majd a fényképek is a kiállítás anyagát színesítik. Pappné Kurucz Katalin muzeológus, a Jósa András Múzeum munkatársa a nyáron segítette a sóstói kiállítás megrendezését. — A további gyűjtést és majd az állandó kiállítás megrendezését is segítem társadalmi munkában. Hasznosnak tartom, hogy a vállalat és az adományozók közreműködésével ezeket az érdekes tárgyakat megmentjük, s bemutatjuk a jelennek és az utókornak. Idős Lengyel Miklós a régi szerszámokat rendszerezi. Á tárgyalóteremből Kilopta a kútból a szivattyút Dudás János 24 éves újfehértói lakos, mint különös visszaeső tolvaj állt bírái elé, ahol különösebben nem kellett bemutatkoznia. Életéből már 28 hónapot töltött börtönben kisebb, nagyobb lopások miatt. Az elmúlt év augusztus 13-án az esti órákban beosont P. József újfehértói lakos udvarára, ahol korábban az építkezésnél, mint segédmunkás dolgozott. A kútban elhelyezett búvárszivattyút nagy szakértelemmel kiszerelte és azt minden tartozékával együtt ellopta. Az 1950 forint értékű szivattyút lakásán elrejtette. Dudást augusztus 29-én a szivattyúlopás miatt az újfehértói rendőrségre idézték, mivel a lopást követően hamar kiderült: ki volt a tettes. Dudás az idézésre elindult a rendőrségre, de útközben a sportpályán észrevette, hogy a fűben alszik egy ember. Kíváncsisága közelebb vitte az alvó emberhez, akinek zsebéből kilátszot egy pár lila színű bankó. Az alvó embert könnyűszerrel kizsebelte, a pénzt meg sem számolta. A rendőrségen kihallgatása folyt, miközben S. János is megjelent és feljelentést tett a pénze ellopása miatt. Dudás zsebéből csakhamar előkerült S. János 5100 forintja, amit fájó szívvel visszaadott. A bíróság Dudás Jánost az elkövetett lopásokért mint különös visszaesőt 1 év és 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte és 2 évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet nem jogerős. (m. f.) Nem lehet minden régi írásban olyan gondolatokat, jelenségeket, emberi jellemvonásokat találni, amelyek napjainkban is érvényesek, amelyek ma is fellelhetők. Még a legkiválóbb íróknak sem mindegyik műve ver visszhangot egy későbbi korban. A hetven évvel ezelőtt elhunyt amerikai író, Mark Twain novellái között sok olyan van, amelynek alakjait, helyzeteit, alaphelyzetét, szituációit akár ma is írhatta volna a szerző. Ezekből válogatott Bátki Mihály (forgatókönyvíró) és Félix László (rendező), s ennek lett eredménye a Kis csalók, nagy széltolók címmel képernyőre készített vidám példázatcsokor. Mark Twain nálunk elsősorban ifjúsági regényei (Tom Sawyer, Huckleberry Finn kalandjai, Koldus és királyfi) tették ismertté régebben, és főként ezek révén él ma is az olvasó felnőttek és fiatalok, gyermekek gondolat- és élményvilágában. Jóval kevesebbszer emlegetik „A lóvá tett város” novelláit, az 1 000 000 fontos bankó és más novellák című kötet írásait vagy a Hajósélet a Mississippin címmel kiadott kötetét, a Humoreszkek csípős sorait. A jó szórakozáson kívül azért is lehetett örülni ennek a tévés vállalkozásnak mert a Kis-csalók, nagy széltolók gazdagította a magyar tévénézők és olvasók Mark Twainről kialakult képét. Nemcsak a színészi játék szórakoztatott, hanem azon is elgondolkodhatott az ember, hogy ma sem hiányoznak a munkájukhoz semmit nem értő, szemfényvesztő, arcátlan akarnokok, a nem létező magas kapcsolatra hivatkozó, blöffölő ügyeskedők és a saját okosságukban tetszelgő balek férjek. Ügy látszik, Mark Twain nem öregedett, de az is lehet, hogy a jövőbe látott, tudta: az emberi természet lassan változik. Ismét rendkívül érdekes műsorral lepte meg a nézőket Vitray Tamás. A Siker első adásának számomra legvonzóbb vonása az volt, hogy nemcsak beszéltette a meghívott sikeres embereket, hanem be is mutatta (akinél, ahol lehetett): mit és hogyan dolgoznak. Élvezetesen mutatta meg, s még tanulni is lehetett belőle. A műsorban egy valami volt, ami megkérdőjelezhető: a zsűri. Azt hiszem, fölösleges, pontosabban nem hiányozna, ha nem lenne. A zsűri tagjai által feltett kérdéseket Vitray is éppúgy fel tudta volna tenni. Sokkal lényegbevágóbb dolgokat kérdezett meg ő maga. Nem kell minden olyan helyre bíráló bizottság, ahol alkotó tettek bemutatása folyik. A néző, ha figyel, fel tudja mérni egy-egy sikeres munka jelentőségét. Különösen akkor, ha olyan műsorvezető segít neki ebben, mint Vitray Tamás, aki soha nem elégszik meg félválaszokkal. Szinte bizonyosra vehető, hogy ez . a műsora is siker lesz. Seregi István Sajnos még gyakorta előforduló, ismert jelenséget, az agilis, kissé türelmetlen és annál kevésbé „diplomatikus” falusi népművelő szem-bekerülését a maradi- ságban megrekedt közösséggel és egyes helyi hatalmasságokkal, dolgozta fel Szentmihályi Szabó Péter az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatójaként elhangzott Tranzit c. rádiójátékéban. A jelenség valós, a téma kifejtését más műfajban — főleg publicisztikában — is megismerhettük, méghozzá ennél a rádiójátéknál jóval magasabb hőfokon és nagyobb meggyőző erővel, mert ez a történet szájbarágósán didaktikus volt. Ami kisebbik baj a nagyobb mellett, hogy ti. konkrétabban árnyalt, kiélezettebb konfliktus híján nélkülözött minden igazi drámaiságot. Csak közhelyszintű általánosságokat hallhattunk arról, hogy az anyagiakra „hajtó”, önmagukat és családtagjaikat is hajszoló szülők nem engedték el gyerekeiket holmi haszontalan. időtöltésre a kultúr- házha, s megsokallták a szabadtéri színpad építéséhez vállalt társadalmi mun- ' kát. Sőt, az építőanyag is kezdett már eltünedezni. Amikor ezt a megkeseredett fiatal kultúrházigazgató egy rádióriportban (melyet barátja, a hajdani évfolyam- társa készített vele) igen szőrmentén és tétován szóvá tette, a helyi vezetők — fegyelmi beígérésével — felfelé buktatva eltanácsolták. Fiatalemberünk problémájának magva az volt, hogy megfutamodjék-e, vagy küzdjön az igazáért. Nos, egyiket sem tette, bár inkább az előbbire lett volna már hajlamos. Azonban közbelépett a kicsit köny- nyelmű riporter-barát, mintegy jóvátenni az interjú (nem várt?) következményeit. fgy aztán a megoldás kívülről s persze felülről jött: a megyei titkár személyesen lépett közbe kul- túrház-igazgatónk érdekében, kibékítve őt a helyi potentátokkal. Ettől va- rázsütésszerűen kedvezőre változott az egész falu -magatartása az ügybuzgó népművelővel szemben, s a fiatalok vidáman, derekasan hozzáláttak a szabadtéri színpad felépítéséhez... A fentiekből talán kitetszik a rádiójáték tételillusztrációs jellege, sematikus problémakezelése és. kívülről erőszakolt, kellően nem motivált megoldása. A népes szereplőgárdából (a Békés megyei Jókai Színház művészei működtek közre) érdekes módon, a határozottabban körvonalazott kisebb szerepek meg- formólóinak (Székely Tamás, Körösztös István, Dénes Piroska és mások) jutott a hálásabb feladat, mert figuráik kevésbé voltak papírízűek, mint a főszereplő Fodor Tamásé és a rádióriportért játszó Győr- ffy Lászlóé. A rendező Csajági János munkáját nem érheti kifogás, ám a darab eredendő gyengeségeit ez sem feledtethette. Merkovszky Pál flKÉPERMYÖfllim Tíz és fél millió forint volt a tavalyi forgalma a nyíregyházi Váci Mihály Könyvesboltnak. A három évvel ezelőtt megnyílt üzlet gyakorlatilag a jósavárosi lakosság könyvesboltja lett. Itt a sikerkönyvek vagy a slágerlemezek érkezésének híre gyorsan szárnyra kél. Szereti Ön? A tavalyi legnagyobb siker egyébként a népszerű francia író, Merle: Védett férfiak című könyve, illetve Haley: Gyökerek című műve volt. Az előbbit megjelenése után pár nappal már 500 forintért dobták be a fővárosi feketepiacon — eredeti ára: 45 forint. A Jósaváro$.ban 600 darabot szinte kéliihét alaljt kapkodtak el a vásárlók. A Gyökerek is gyorsan elfogyott, most pedig, hogy a tévé is műsorára tűzte az ebből készült filmváltozatot, még többen keresik. A könyv újra megjelenik és hamarosan kapható lesz. A bolt benti árusforgalma megközelítette a hárommillió forintot, melyből több mint 1 millió a hanglemez-értékesítés. A tavalyi sláger komoly zenében a Szereti Ön? sorozat néhány lemeze, köny- nyűzenében pedig az Abba, Szűcs Judit és a Neoton-fa- mília volt. A legtöbben — eredménytelenül — a Boney M.-et kefésték. Nagy sikere“ volt a Zárai—Vámosi házaspárnak is, akik decemberben személyesen dedikáltak a boltban, s jóval záróra után is sorban álltak még az érdeklődők aláírásért, vagy fényképért. Keresett könyv Győrből Tankönyvből tavaly közel 1 milliót forgalmaztak. Ebben a boltban az általános iskolások könyveivel foglalkoznak, s emiatt elsősorban a kötelező olvasmányok beszerzése okozott gondot. Az alsó tagozatosok könyveiről még könnyebben, a felsősökéről jóval nehezebben tudtak gondoskodni, mivel egy részük új kiadásban nem jelent meg. Az úgynevezett országos hiánycikk kereső-, illetve felesleget számon tartó debreceni csoport segítségét veszik ilyenkor igénybe — előfordul, hogy a keresett könyv például Győrből érkezik hozzánk. Szép eredményeket hozott egyik kezdeményezésük a szakkönyvek terjesztésével kapcsolatban. Három bolt — a Váci, a város központjában lévő Bessenyei és egy karcagi üzlet — összesen 15 ezer vállalattal és intézménnyel áll kapcsolatban az egész országból, s a legfrissebben megjelenj könyvek címjegy- ■mhP ,/iítr,támadjánlat ,^pj án teljesítik a megrendeléseket. Bizományi lerakatok Az új esztendő változásokat is hoz. Növelik az úgynevezett viszonteladói hálózatot, amelybe a könyvbizományosok, a jutalékosok, a vásárosok és az úgynevezett hiteleladók tartoznak. Hetven bizományosuk van jelen- Jeg a megye minden részében. A hiteleladók közül az egyik legismertebb a Nyírfa Áruház könyvosztálya: itt a múlt évben mintegy 1 milliós forgalmat bonyolítottak le. Tavaly kapcsolták be ebbe a hálózatba a vetőmagboltot, melynek forgalma az első évben 100 ezren felül volt. Legújabban pedig a Vörös- hadsereg útján lévő barkács- bolttal «argyalnak: január közepén küldik az első szállítmányt műszaki könyvekből. (be) A IJilM MELLETT
