Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 4. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■-•" ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ ■•MM............................................................................................................................................................................................................................ AÜUll NYÍRBÁTORBAN ■ ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■■■■■■■ ■■■■■■■■■■■• -—••■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■sí ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ ■ Szerényebben N yírbátorban a leg­utóbbi számvetés túlnézett 1979-en, hiszen a mostani középtá­vú terv az első, amelynek kezdetétől már városként sáfárkodhattak á korábbi­aktól magasabb összegek­kel, s ez alatt az időszak alatt kellett megteremte­niük az igazi kisvárossá válás alapvető feltételeit. Hogyan sikerült mindez? Az ötéves terv eddigi négy éve alatt jelentősen javult a város lakóinak kommunális, egészségügyi és szociális ellátása. Az in­tézmények felújítására a tervezett 7 helyett majd­nem 14 milliót, az utak- hidak javítására, korsze­rűsítésére 17 helyett több mint 20 milliót költöttek. Az eredetileg tervezettől 75-tel több gyermeknek jut hely óvodában, két tanteremmel több épült, de a lakások száma is 84- gyel több, mint amit a tervkészítéskor megvaló­síthatónak láttak, öt és fél kilométer hosszúságban épült meg a városban a belvízelvezető csatorna, s ezt azok a nyírbátoriak tudják majd értékelni leg­jobban, akik csapadékos tavaszokon sokat szenved­tek a belvíz miatt. 1980 nem lesz könnyű év sem Nyírbátorban, sem a megye többi települése életében,, mert .szerényeb­bek lesznek a fejlesztés le­hetőségei, s fegyelmezet­tebben, takarékosabban kell bánni a költségvetés­re szánt milliók felhasz­nálásával is. Az eddigiek­től jobban a figyelem kö­zéppontjába került a fela­datok rangsorolása, az olyan helyes arányok ki­alakítása, amely egyaránt figyelembe veszi az igé­nyeket és lehetőségeket. Nyírbátornak a középfo­kú szerepkörrel járó, a vonzáskörzetet is ellátó, a további integrációt is se­gítő feladatoknak kell egyre inkább megfelelnie a következő években. Eh­hez mérten osztották fel a költségvetés 83 millióját úgy, hogy a legtöbb pénz az egészségügyi ellátást szolgálja, de nagyobb hangsúlyt kapott a köz- tisztaság és a környezet­védelem is. Mi lesz a sorsa a fej­lesztésre költhető 37 mil­liónak? 11 és fél milliót a városközpontban épülő 72 lakás és az alatta lévő szolgáltatósor építésére fordítják, másfél milliót pedig a VI. ötéves tervben épülő tanácsi lakások te­rületeinek előkészítésére használnak fel. Majdnem 2 és fél millió jut az 1979- ben megkezdett, s várha­tóan a nyáron átadásra kerülő, 100 gyermeke* be­fogadó óvoda építésére, 4 milliót igényel a belvízel­vezetéssel összefüggő fe­ladatok megoldása. T ermészetesen 1980- ban is számít a ta­nács a várost szere­tő lakosság társadalmi munkájára: a járdaéDítés folytatására, a vízműtár­sulat érdekeltségi hozzá­járulásából a víztermelő kapacitás bővítésére, a kö­vetkező tervidőszakban épülő iskola és óvoda te­rületeinek előkészítésére. Száz gyermek elhelyezésére alkalmas óvoda épül a József Attila utcában, amelyet a tanács költségvetési üzemének dol­gozói ez év nyarán adnak át rendeltetésének. (Elek Emil fel­vétele) A NEMZETKÖZI GYERMEKÉV VÁROSI MÉRLEGE Pályázatok, kirándulások, táborozás Nyírbátorban ezekben a napokban készül a számve­tés: hol, kik, s mát vállaltak és tetteik a város, az ország, gyermekeiért, sőt a harmadik világ még mía is éhező apró­ságaiért. Művelődési és kul­turális intézmények dolgozói­nak (tetteit gyűjtötte csokorba a tanács művelődésügyi osz­tálya, s bár hiányoznak az ipari, a mezőgazdasági üze­mek, szövetkezetek dolgozói­nak megvalósított felajánlá­sai, még igy sem vállalkozha­tunk valamennyi ötlet felso­rolására A minden eddiginél gazda­gabb gyermeknapi program, a 300 gyermek részvételével lezajlott aszfaltrajzverseny, a szolidaritása bazár a gyerme­kek szórakozását segítette, ám egymást érték az olyan események is, amelyek a ma gyermekeinek holnapját hi­vatottak elősegíteni. Például, hogy élőbbé vált az egy üzem, egy iskola kapcsolat, hogy a város általános iskolásai az üzemekben tarthatták szak­köri foglalkozásaikat, hogy a szülői értekezletek sorát tart­hatták a.z islkola helyett az üzemekben, hogy hozzájárul­janak a pályaválasztás meg­könnyítéséhez. Üj tartalmait kaptak a ko­rábban megkötött, s 1979-ben felülvizsgált szocialista szer­ződések, a TIT gondozásában szülők akadémiáját szervez­ték, aihol a 'tanítást segítő té­mák voltak niapirendeni, meg­alakították a matematikusok baráti körét, mert ezzel akar­tak hozzájárulni, hogy a szü­lők is megértsék a gyermeke­ikkel itaníitott új matematika lényegét. ötven gyermek számára vásároltak sátrat, matracot az ifjúsági alapból, hogy a nyári kirándulások szervezé­sét megkönnyítsék, 68 800 fo­rint gyűlt össze á szülők tár- sadálhid ihiunikájából, amelyet a káptailanfüredi úttörőtábor fejlesztésére fizettek be, a városban rendezett összes sporteseményt ingyen nézhet­ték meg a gyermekek, pályá­zatokat hirdettek, szavalóver­senyeket rendeztek, kirándu­lásokra vitték hazánk leg­szebb tájadra a gyermekeket. Mindezekért a szülők, az üzemek és az intézmények is kapták „ajándékot” a gyer­mekektől. Nem múlt el ün­nep, vagy jelentősebb tanács­kozás, ahol alkalmi műso­raikkal ne emelték volna az esemény színvonalát az is­kolák tanulói, a tanulmányi versenyek jobb eredmények elérésére serkentették a gyer­mekeket, a gyengébb képes­ségű, vagy hátrányosabb helyzetben élő gyermekek előrehaladását pótfogladkozá- sokkal segítették a pedagógu­sok, szaktantermek kialakítá­sával jobb feltételeket terem­tették a tananyag jobb elsa­játításához. A gyermekévnek vége, ám a tavaly született ötletek eb­ben az évben is élnek, a ta­valy tartalmasabbá vált kap­csolatok továbbra is megha­tározóak lesznek, mert a gyermekekkel való nagyobb törődés nem ért véget a szil­veszterrel. Az oldalt összeállította: BALOGH JÓZSEF Kedvelt szórakozóhellyé vált Nyírbátorban a Márka presszó, (Gaál Béla felvétele) A Váll - Nyírbátorért Társadalmi munkában ké­szítették el a Várostervező Tudományos Intézet munka­társai Nyírbátor főterének rendezési tervét és a Császá­ri úti gyermekjátszótér ter­vét. A Szabadság tér keríté­se már elkészült, a park iterv szerinti kialakítását szintén társadalmi munkában kíván­ja megvalósítani a tanács a következő években. Térendezés — később A Keviterwel készíttette el a tanács a múzeum előtti tó rendezésének tervét, amely szerint a megvalósí­tás 4 és fél millióba ikerül. Ebben az évben erre a mun­kára nem lesz pénze a ta­nácsnak, így várhatóan a ha­todik ötéves tervben kerül csak sor a város képét rontó, a környék lakóinak sok bosz- szú'ságot okozó tó rendezésé­re. Sétány — pályázat alapján Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium, a városi tanáccsal közösen pályázatot ir ki Nyírbátor két templo­mát összekötő sétány tervezé­sére. A pólyadíjakra 800 ezer forintot fizetnek majd ki. „Ml VAGYUNK ITT AZ IKSZV..." Városszépítők 1974: négy és fél millió fo­rint termelési érték. 1980: 34 millió forintos terv. A két adat a városi ta­nács építőipari költségvetési üzemének életrajza. Szép Fe­renc, az üzem vezetője: Konténeres szemétszállítás — Tavaly 32 millió 400 ezer forint volt termelési érté­künk. Kétszáznegyvenöten vagyunk. Dolgunk, és ezt szí­vesen mondom így, a város. Vannak feladataink a köz- tisztaságért, a parkfenntar­tásért, mi dolgunk a lakás- gazdálkodás, vagyis itt Bá­torban mi vagyunk az IKSZV és mindezeken túl építünk. — Mi a legnehezebb? — Ma a köztisztaság, van­nak ugyanis tanácsi útjaink, és havat hozott az új év. Kü­lönben egymillió-háromszáz­ezer forintot költöttünk a vá­ros tisztaságára. Idén ve­szünk egy konténeres sze­métszállító kocsit, a felada­tok ugyanis nőnek. Mi látjuk el a lakosság szemétszállítá­sát, és két kivétellel az üze­mekét is. — A lakótelepek? — Sajnos, a lakótelepek parkosításában elmaradtunk, pedig a lakosság is szívesen segítene, de meg kell vár­nunk az építkezések végét, az útépítéseket, hiszen kidobott pénz lenne, ha most kezde­nénk hozzá. A legtöbb apró gondot a lakásgazdálkodás jelenti. Kétmillió-négyszáz- ötvenezer forintunk volt er­re. Ebben a pillanatban 438 lakás tartozik hozzánk, ez a szám állandóan emelkedik. Amire büszkék vagyunk: minden olyan házat, amelyet nem szanálnak, felújítottunk, • modernizáltunk. Idén kerül sor a legelső bérház tataro­zására. — Építőipar? — Huszonhatmillió forin­tot hozott. Ez tehát a legna­gyobb, bizonyos szempontból a legrangosabb ágazatunk. Szép munkák Kidobott pénz lenne — Parkfenntartás? — Egymillió-ötvenötezer fo­rintot fordítottunk rá. Miénk a főtér, a Múzeum park. Idén, eddig az útépítés miatt nem kezdhettünk hozzá, ren­dezzük a vasútállomás előtti teret. A Csepel Művek nyírbátori fúrógépgyárában az öntvény- megmunkáló üzemben dolgozik Kocsis Pál. Sugárfúrógéppel fúrógépalkatrészt készít. (Elek Emil felvétele) — Mire büszkék? — A nyíinbéltolki hat (tanter­mes iskolára. Határidő előtt adtuk át. Büszkék vagyunk az óvodák, bölcsődék, iskolák karbantartására. Vannak át­húzódó beruházásaink. Jól állunk a nyírbogát! nyolc tantermes iskola építésével, határidő előtt készen leszünk. Háromszor négy lakást épí­tünk Nyínbélteken, ugyan­ott hozzákezdtünk egy 50 fé­rőhelyes óvoda építéséhez is. Ezzel sem fogunk elkésni. Itt, Nyírbátorban mi vállaltuk a termelőszövetkezet falatozó­jának az átépítését, a Nyír­kémia szeszfőzde melletti ré­gi épületeinek átalakítását. — Mi magyarázza, hogy ennyire tartani tudják a ha­táridőket? — Ez szemlélet dolga is. Elég jó a gépesítettségünk, jó kapcsolataink vannak a nagyobb építőipari vállala­tokkal, és jó a gárda is. Aka­dályközléssel élni feltétlenül könnyebb, de határidőt tar­tani olcsóbb. Előfordul, hogy késve érkezik az anyag, ba­jok vannak a szállítással, de, és ezen sok múlik, a jó mun­kaszervezés kizárja a holt­időket. Nehéz lesz, de... — Ezek szerint jó évet zár­tak? — Maradjunk amellett, hogy tavaly sok minden a helyére került, bennünk ma­gunkban is. Nem félek 1980- tól sem. Nehéz lesz, de egyre több van mögöttünk, amire büszkék lehetünk. És ez fe­dezet a jobbhoz, (bartha) „Láthatatlan" milliók a föld alatt A város vízigénye Három éve, hogy Nyírbá­torban újraalakuló taggyű­lést tartott a víz- és csator­namű társulat, ahol 10 évre meghatározták a feladatokat. Akkor a vízmű fejlesztésére 45 és fél milliót, a szennyvíz­csatorna-hálózat bővítésére 24 és fél millió forintot irá­nyoztak elő. Mi valósult meg eddig? — erre adott választ Dikán Andor, a társulat el­nöke. Megépült a nyírbátori víz­műhöz csatlakozó nyírvasvá- iri városkörnyéki község 14,5 kilométer vízműhálózata, el­készült a Hunyadi út, Sóhor­dó köz, Árpád utcai elágazás, a Császári úti és a Mezőgép környéki szakasz, épül a Zrínyi, az Erzsébet, a Fedich Mihály, a Táncsics, a Csoko­nai, a Görögtemető út, a Szegfű, a Tulipán út, a Vá­sár tér és a Petőfi tér víz­műhálózata mintegy 5 millió forintos költséggel.' Ha ezek a szakaszok elkészülnek, a vá­ros lakóinak 95 százaléka ve­zetékes vizet ihat, a belterü­leten pedig teljes egészében kiépült a vízműhálíózat. A bővítéssel egyszerre kell a társulatnak gondoskodni a víztermelői kapacitás bővíté­séről is. A város vízigénye már napi 5000 köbméter, így a mostani napi 3500 köbmé­teres víztermelői kapacitást újabb kutak fúrásával bőví­tik. A vízfogyasztás emelke­désének megfelelő mérték­ben, napi 5000-ről 10 000 köb­méterre kell bővíteni a vas- és mangántalanitó berende­zést. A tervezett három új kút közül kettő már elké­szült, a harmadik fúrására ebben az évben kerül sor. A vízműbővítés kiegészül még a vízműtelepet a hálózatba csatlakoztató mintegy másfél kilométeres nagy átmérőjű körvezetékkel is. A korábban megépült szennyvízcsatorna-hálózat bő­vítésére erre az ötéves terv­re 24 és fél milliót költ a tár­sulat. Eddig a Sport utcá­ban épült meg 500 méter gra­vitációs szennyvízcsatorna, a strandfürdő 2 és fél kilomé­teres nyomóvezetéke, ebben az évben pedig megépül a József Attila utca, a Madách, a Hunyadi, a Kisbogáti, va­lamint a Fedich Mihály ut­cai — összesen 3 kilométeres — szennyvízcsatorna. A társulat pénzéből, a ta­nács és a vízügyi igazgatóság támogatásából az ötödik öt­éves terv idején mintegy 70 milliót építenek Nyírbátor­ban a föld alá, amelyből a lakosság vízellátását és a szennyvízelvezetést gyakor­latilag csaknem teljes egé­szében megoldják.

Next

/
Thumbnails
Contents