Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
1980. január 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pazarló takarékosság A lapigazság a mezőgaz-, dasági növénytermesztésben: nagyobb hozamokat csak többletráfordításokkal lehet elérni. A hektáronkénti 30—35 mázsás búza, az ötvenmázsás kukorica, a 220 mázsás burgonyatermés a szabolcsi gyenge talajon feltételezi a szükség szerinti talajerőutánpótlást, a gondos talajmunkát, a hatásos növény- védelmet. A technológia bármelyik részének csorbítása, hiányos alkalmazása terméscsökkenést okoz. Nem új keletű gond a megyében, hogy a talajerővisszapótlás, a műtrágyafelhasználás az országos átlag alatt marad és nem nagyon törekednek arra, hogy az évekkel ezelőtt kialakult helyzeten változtassanak. Ezzel kapcsolatban a számok önmagukért beszélnek. Az AKROKER vállalat 1978- ban hatóanyagban 87 300 tonna műtrágyát értékesített, 1979-ben már csak 70 970 tonnát, és az 1980-ra szóló megrendelés 71339 tonna. Az 1980-ra szóló gazdaságpolitikai feladatok között a megyei pártbizottság határozata kimondja: a mező- gazdasági termelést 5—6 (ezen belül az állami gazdaságok és tsz-ek termelését 6—7) százalékkal szükséges növelni. A növénytermelés 7—8, az állattenyésztés 2—3 százalékkal adjon több árut az 1979. évinél. Kérdés: van-e annyi tartalék földjeinkben, az alkalmazott technológiában, hogy a talajerőutánpótlás növelése nélkül a növénytermelést növelni tudjuk. Szakemberek vizsgálták, hogy a műtrágya-felhasználás milyen hatással van a növénytermesztésre. Megállapították, hogy a műtrágya- adagok csökkentése csak nagyon kevés helyen indokolt, túladagolás csak elenyésző üzemben tapasztalható. Az eddigi nagy számú talajvizsgálatok arra utalnak, hogy a földek egyharmada gyengén, egyharmada közepesen van feltöltve tápanyaggal. A művelt területnek csupán 33 százaléka olyan, amelyre az mondható, hogy a fontosabb tápanyagokból jó a tartalékuk. A megyei üzemek többsége nagy adagú műtrágyát csak a biztonságos jövedelmet adó gyümölcsösökben használ, ettől jóval kevesebb jut a szántóföldekre, még kevesebb, vagy semmi a kaszálókra, legelőkre. Intenzív növénytermesztés mellett a gyakorlatnak ez az útja járhatatlan, előbb-utóbb oda vezet, hogy a termőföld talajerő-tartaléka teljesen kimerül és a későbbiekben csak nagy anyagi áldozatok árain lehet a mulasztásokat helyrehozni. A műtrágya nem olcsó. Az üzemek többsége a felhasználás csökkentését azzal indokolja, hogy takarékosságra törekszik. Kevesebb műtrágyát vásárolnak és több szerves trágyát szórnak ki. Ahol van elegendő istállótrágya, ott részben elfogadható az érvelés. Azért részben, mert a műtrágyát teljes egészében a szerves anyag nem pótolja, másrészt jelenleg egyetlen gazdaság sem rendelkezik olyan nagy szer- vestrágya-készlettel, amely a csökkentések mértékét indokolná. A takarékosság módját más úton kell keresni. A már említett vizsgálat arra is kitért, hogy a mező- gazdasági üzemek a takarékosság ürügyén is pazarolnak. Az üzemekben a rossz tárolás, a helytelen kiszórás miatt a műtrágya 10—20 százaléka tönkremegy. így igaz, hisz a megyében is látható helyenként, hogy a kiszállított anyagot eső és hó áztatja, vagy a kiszórás egyenetlen, felületes. Ezen kell változtatni. A költségeket a hanyag, nemtörődöm munka megszüntetésével kell csökkenteni. A növénytermesztés 7— 8 százalékos növelése 1980-ban reális lehetőség, ha pontos és szakszerű a technológia. Ahol nem indokolt a talajanalízis szerint a nagyobb adagú műtrágya, ott a szükségesnél egy dekával se használjanak fel többet. De ahol igényli a föld a talajerőt, ott a takarékosság — a pazarlás! Seres Ernő LENCSE ÉS ÓRA A MOM mátészalkai gyárának szemüveglencse üzemében Jeremcsuk Lászlóné a lencséket ellenőrzi. Jónás Bertalan az új típusú digitális, számkijelzésű vízórákat próbapadon hitelesíti. (Császár Csaba felvételei) TUDÁS, RUGALMASSÁG, SIKER! Mit rejt a 169 369? Szabadalmazott találmány Nyírbogdányban A hetvenes évek elején a szakemberek sem jósoltak nagy jövőt a nyírbogdányi . olajfinomítónak. Épült a magyar olajipar nem egy új fellegvára, a kis, régi gyár nem számíthatott nagy feladatokra. Az üzem szakemberei azonban reálisan mérték fel a helyzetet: a gyár nem nagy, tehát tud rugalmas lenni, mód van a termékszerkezet alakítására. De mivel? Olyat, ami versenyképes — A gyár az 1950-es évek végén Csepeltől megkapta a vazelinok gyártását — kezdi beszámolóját a Tiszai Kőolajipari Vállalat nyírbogdányi gyáregységének főmérnöke. Keresztessy Zsolt. A termék szokványos volt, minősége gyenge, még a hazai gyógyászati és kozmetikai igényeket sem elégítette ki. Se a techVASTAG FALAK. A számlálóbiztos mindig eldarálja, hogy az adatok titkosak, a statisztika számára készülnek. Diktálják a szobák, egyéb helyiségek méreteit. Meglehetősen szűkén számítják mindegyiket. A számláló- biztos összesít, 55 négyzetmétert számol. Csak mellékesen megkérdezi: — Mekkora a ház? — Tízszer tizes — vágják rá. — Akkor száz négyzetméter lenne. A válasz nem késik: — Biztosan vastagak a falak. Tetszik tudni, ez külterület, engedély nélkül épült a ház. EMELET. A fiatal pedagógus egymás után pipálja ki a tanácsi összesítőn, hogy melyik lakásban járt. Azt sac- colja, hogy este hétre végez a bérházzal. Már a harmadik emeleten jár. Az utolsó lakásnál, ahogy kikísérik, csak úgy önkéntelenül jegyzi meg: — Jó nagy a padlásfeljáró. — Inkább szűk lenne, csak egy vaslétra vezet fel — szabadkoznak. — És ez — mutat a lépcsőre. — A negyedik emeletre vezet. — Persze, persze — szabadkozik most már ő. Szé- gyelli magát a tanácsi dolgozók helyett, akik a nyáron állítólag végigjárták a várost, pontos címjegyzéket készítettek. FÉRJE VAN? A számláló- biztos nagyon precíz munkát Népszámlálási mazsolák Az utóbbi két hétben minden családban legalább egyszer szóba került a népszámlálás. Vagy azért, mert éppen várták a számlálóbiztost, vagy mert értesítést kaptak jöveteléről, esetleg bosszankodtak a sok kérdésen. egy kissé, úgysem lehet vele szót érteni. végez. Egyenként sorolja a személyi kérdőív adatait a házaspárnál. Külön-külön kérdezi a férjtől és feleségtől a családi állapotot, az anyanyelvet, a nemzetiséget. Mindenre szabatos választ kér. Amikor a tízéves kislány kerül sorra, ott is ugyanilyen természetességgel kérdezi: — Családi állapota? Hajadon? A házaspár összenéz, mosolyog. A férjnek vicces kedve van. — Elvált — vágja rá. — Tényleg? Szóval férje sincs. — De uram! Egy tízéves gyereknek! BÜNTETÉS HELYETT. Faluhelyen könnyebb a számlálóbiztosnak. Ismerik egymást a szomszédok, azt is megmondják, ha valaki nincs otthon, hogy mikor várható. Az egyik szélső utcába későn érkezett az összeíró. A tanácsi ívet nézve rríégkérdezte, hogy a szomszéd házacskában otthon van-e a gazda. — Alszik az már ilyenkor, hat órakor — világosították fel. — Reggel „becsápolt” — Akkor eljövök holnap — mondja a számlálóbiztos. Másnap a helyzet nem változott. Véreres szemmel fogadta a gazda, a pedagóguslány jobbnak látta, ha gyorsan távozik. — Tessék csak várni, majd én segítek — ajánlkozott a szomszéd. — Együtt jártunk iskolába. A személyi és a lakáskérdőívek kitöltése gyorsan haladt. De a személyi számnál megakadtak, az a személyi igazolványban van. Futtatták a gyereket a szomszédba, kérje el az igazolványt. — Nem adja — jelenti a fiú. — Na, majd én! — szól a gazda. Néhány perc múlva hozza az igazolványt. — Jól leteremtettem. A múltkor is megbüntették, aztán nem tudta, hogy miért. „Azt akarod, hogy megint így járjál?” — mondtam neki. Az ügy a lovagiasság szabályai szerint szerencsésen végződött. L. B. | nológia, se a termék nem jelentett színvonalat. Jellemző, hogy a hazai szükségleteket is Hollandiából és az NSZK- ból szerezték be. A gyárban egy közösség azon kezdett gondolkodni a hetvenes években: nem lehetne-e valami olyan jó vazelint előállítani, amely versenyképes. Vegyészek, mérnökök, laboránsok — köztük a szabadalmazott találmány mentora, a főmérnök is — megtalálták a megoldást. Hosszú laboratóriumi és üzemi kísérletek után készült el az a vazelin, amely nagy kéntartalmú, tehát nem a legjobb kőolajból készíthető. — A kutatómunkához nagymértékben hozzájárult a gyár fennmaradásáért érzett felelősség, az a hiúság, ami minden alkotó ember sajátja, aki bizonyítani akar, és ugyanakkor az, hogy próbára tegyük, mire képes az újító, feltaláló közösség. Az eredmény azt mutatja: sikerült — mondja a főmérnök. Piachódítás Mit fed lényegében a 169 369 lajtsromszámú szabadalom? Nyírbogdányban olyan eljárást dolgoztak ki, amelynek segítségével gyógyszerészeti és kozmetikai vazelinokat tudnak előállítani, magas értékkel. Ez a gyártmány megfelel az angol, a nyugatnémet, osztrák, az amerikai és a legszigorúbb magyar gyógyszerkönyv előírásainak. Míg korábban a rossz anyagból 30 százalékos volt a kinyerési arány, az új terméknél 70. Vagyis gazdaságos a gyártása. — Ami egy nagy gyárnak nem is lenne érdekes, az a mi méreteink és körülményeink között rendkívül fontos népgazdasági hasznot is jelent. Ha valaki a vazelin komponenseit adja el, akkor se jár rosszul, de így, hogy készterméket állítunk elő, nyilván jobb az üzlet — magyarázza Keresztessy Zsolt. Ez és a többi szabadalom, amit termékeinkre nyertünk szolgálati, tehát a vállalat tulajdona. Csak a teljesség kedvéért : a gyári feltaláló közösség szabadalma alapján készülnek a vazelinok, a korrózióvédő anyagok, a speciális paraffinok, ipari olajok. Mind olyan termék, amelynek előállításához a körülményeink adottak. A vazelinokkal megjelent a magyar külkereskedelem a piacokon. Hamarosan kiderült: olyan áruról van szó, amit mindenütt keresnek. Szíria, Törökország, Spanyolország, Tunézia, Görögország, Hollandia, a Német Szövetségi Köztársaság, Jugoszlávia, Finnország, Libanon, Irán, Ausztria, Marokkó, Jordánia, Pakisztán, Svédország és Japán szerepel ma a fő vevők között. Az európai vazelinforgalom 20 százalékát a nyírbogdányi gyár világszintű termékei alkotják. A TITÁSZ nyíregyházi üzemigazgatóság erőműve naponta 1450 tonna különböző nyomású gőzt szolgáltat a megye- székhely ipari üzemeinek. Képünkön: Gáspár István szabályozza a 13 bar nyomású gőzelosztőt. (Gaál Béla felvétele) — A gyár jelenleg évi 2000 tonna körül gyárt — magyarázza a főmérnök. Ez teljes egészében kielégíti a hazai szükségletet, s 1600—1800 tonna exportot is lehetővé tesz. Az érdeklődés viszont nagy, a termelést emelni kell. A terméket a MINERÁLIMPEX forgalmazza, igen jó, korrekt partner, kiváló piackutató munkát is végeznek. A fejlesztésünk is közös. A világszintű termék érthetően keltette fel a külkereskedelmi vállalat érdeklődését is. Ennek eredményeként született meg a társasági megállapodás, melynek keretében a MINERÁLIMPEX tetemes összeggel járul hozzá a vazelingyártás fejlesztéséhez. A tervek szerint a most induló beruházás eredményeként 1985-ig a vazelintermelést 5000 tonnáig tudják fejleszteni. Növelni a termelést — A fejlesztésnél az volt a cél, hogy az építés időszakában se álljunk le a munkával. így aztán a felfutás lassúbb, de nem veszítünk piacokat, nem kerülünk ki a forgalomból. Ez nagyon fontos, hiszen nagy és régi vazelingyártó cégekkel vagyunk versenyben, s jelentkezik a piacon a kínai dömpingáron adott termék is, kapom a felvilágosítást Nyírbogdányban. A gyár bebizonyította élet- képességét. Részt vesz kőolajfeldolgozásban, s olyan termékekkel jelentkezett, melyek itthon és a nagyvilágban általánosan keresettek. Okos intézkedések nyomán hasonló jó sors várhatna a korrózió- védő anyagokra is, amit termelnek, hiszen csupán hazánkban évi 10 milliárd feletti az emiatt keletkező kár. A húsüzem dicsérete — Nem siratnám el a kisüzemeket — mondja végezetül Keresztessy Zsolt főmérnök. A mi példánk bizonyítja, hogy itt jól megterem az újat alkotó közösség, a rugalmasság gyors termékváltást tesz lehetővé, s innen is eredményesen lehet nyomon követni a világpiac igényeit és lehetőségeit. A TIFO megyénkben dolgozó gyáregysége jó hírünket növeli, s jó eredményekkel járul hozzá gazdasági helyzetünk javításához. Láthatóan szemlélet kérdése, hogy így van. Mind több kellene belőle. Bürget Lajos
