Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-12 / 9. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 12. Botanikus kort születik A botanikus kert örökzöld növényeivel, szikláival télen is szép látvány. (Elek Emil fel vétele) Miközben tombol a tél, álmát alussza a természet, a nyíregyházi tanárképző főiskola biológiai intézetében már a tavasszal újjászülető élővilág törvényszerűségeinek és csodáinak kutatását tervezik. A három tanszéket — a növénytanit, az állattanit és a mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok tanszéket — egyesítő biológiai intézetben a már meglévő kutatások folytatására és új feladatokra készülődnek. Több jelentős kísérlet zajlik itt jelenleg: például humánbiológiai és humánökológiai kísérleteket végeznek, vagy egy másik területen, a dohányfajták kutatása terén igyekeznek előbbre lépni. IA növénytani tanszéken pedig többféle kutatási téma folytatása, illetve a botanikus kert fejlesztése szerepel napirenden. Érdekes eredményeket ígér a szabolcsi lápkutatás. Már eddig mintegy 300 darab színes fotó illusztrálja a. témát, melyből egyszer talán szakkönyv lát majd napvilágot. Több, mint két éve kezdődött el és idén folytatódik a Ti- sza-kutatás, melyben partnerek többek között az ungvári egyetem tudósai is. A főiskolai oktatók a Tisza holtágainak kutatásával foglalkoznak Tiszabecstől Tokajig. Elsősorban az ártéri területek virágosnövény-társulása- it figyelik meg. Génbank lesz a főiskola. Ezzel a szerepkörrel a Kertészeti Egyetem bízta meg a nyíregyháziakat: felkérte ugyanis a főiskolát a som kutatási témájának összefogására. A biológiai intézet ma már a határokon túl is ismert. A főiskola területén lévő botanikus kertbe — ahol számos növényritkaság már megtalálható — a kassai egyetem botanikus kertje pompás orcA színes tévé, a sztereó rádió, az automata mosógép már nem számít olyan ritkaságnak, mint néhány éve. Mind több család vásárolja ezeket a korszerű termékeket, de a garanciális időn belül és a használat során adódó hibák javítása még gondot okoz a megyében. A külföldi típusokat és a Videoton gyár által készített híradástechnikai eszközöket javítja az Elektromos, Termikus és Fémmunkás Szövetkezet RA- MOVILL szervize Nyíregyházán. hideagyűjteményéből ajánlott fel szép példányokat. Az orchidea — a virágok királynője — 22 ezer változatban ismert a világon. Van olyan gumója, mely annyit ér mint a gyémánt. Értékes és hazánkban meglehetősen ritka ez a növényfajta, melynek érdekessége, hogy magja cuclisüvegekben sarjad mindaddig, míg kiültetésre meg nem érik. Amint kitavaszodik, máris indulnak szemlére a kassai egyetemre, hogy a nyíregyházi főiskolára elhozzák a felajánlott növényeket. Viszonzásként a szokások szerint olyan növényeket küld a nyíregyházi főiskola a partnereknek, melyből ne— Hónapok óta készülünk a színes tévék javítására — szól Dankó László szerviz- vezető. — Egy éve szervezte meg a budapesti központunk a szerelőknek a tanfolyamot, összesen tíz dolgozónk sajátította el a tudnivalókat. Februártól Nyíregyházán nyolc, Kisvárdán és Nagykállóban egy-egy szerelőnk javítja majd a színes televíziókat. Központi támogatás A központ 300 ezer forint értékben adott műszaki támogatást a nyíregyházi szerviznek. NDK-gyártmányú, kétsugaras oszcilloszkópot, csővoltmérőket és színes tesztereket küldtek Szabolcsba. Ez utóbbi műszer segítségével akkor is javíthatják a készülékeket, ha éppen nincs színes adás a televízióban. Várhatóan a legnagyobb gondot az alkatrészellátás okozza. Amennyit lehet, megpróbálnak raktáron tartani, de különösen a külföldi típusokhoz nehéz pótalkatrészt szerezni. Pedig egyre több szovjet színes tévét, valamint kétféle lengyel és egyféle NDK-gyártmányú sztereó rádiót üzemeltetnek a háztartásokban. A garanciális javításoknál pedig csak az eredetileg beépített alkatrésszel megegyezőt lehet beszerelni, ha elromlik. Ha ez nincs, ki kell adni a csereutalványt. • Néhány forintos apróság miatt sok ezer forintos újat kaphat a vevő ... künk vannak ritka példányaink. így például a nálunk honos sulymot, ezt a kihaló vízinövényt, melyet a gödöllői egyetem közvetítésével o világ több főiskolájára, egyetemére küldtek már el. Kaktuszok, trópusi növények, hazánk és Európa tipikus, vagy éppen ritkaság- számba menő növényei kapnak helyet a főiskolai botanikus kertben. Már eddig is sok nyíregyházi, vagy megyei vállalat segítette a kert létrejöttét. Célja, hogy a főiskola földrajz szakos hallgatói, valamint a tanáraik vezetésével majdan érkező általános iskolai diákok közvetlenül is megismerkedhessenek élővilágunkkal. Havonta félezer... A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat kereken tíz esztendeje szervezte meg az első tanfolyamot a színes tévék javítására. 1973 decemberében hozták be az első készüléket a nyíregyházi GELKA-szervizbe. Gyakori hiba, hogy nem az előírásnak megfelelően üzemeltetik a tévét. A központi antennához kapcsolt lakásokban — ha például ingadozik a feszültség — hozzányúlnak a csatlakozóhoz és egy egész lépcsőházban elromlik a vétel.- Havonta átlagosan 300— 500 színes televíziót javítanak a nyíregyházi, kisvárdai, mátészalkai szervizekben. Valamennyiben legalább két- három szerelő ért ezekhez a készülékekhez. A javítások nyolcvan százalékát a helyszínen végzik, de a szervizben is átlagosan 3—3,5 nap az átfutási ideje egy tévének. A GELKA munkáját nehezíti időnként az alkatrész- ellátás. Az apróbb hibák mellett esetenként előfordul a képcső elromlása is. Éjjel-nappal A montreali olimpia óta a GELKA éjjel-nappal fogadja a bejelentéseket. Napközben a 11-313-as szám, éjszaka az automata, a 10-765 tárcsázása után rögzíti a bejelentést. T. K. Szovjet exportra készítenek zakókat a nyíregyházi VOR- ban. Képünkön: a befejező teremben levasalják az összeállított zakókat. (G. B.) HIBABEJELENTÉS AZ AUTOMATÁN Szerelik a színes tévét Teszter és csővoltmérő Hit írnak rólunk? „A Nyírség kiterjedt tanyavilágában a felszabadulás óta sokoldalú átalakulás ment végbe”. Az idézet a Pártélet mostani — 1980. 1. sz. — számában megjelent A tanyavilág felemelkedéséért című elemző írásban olvasható. Szűcs Imre, a megyei párt- bizottság osztályvezetője megállapítja : „A tanyai településeknek a megyei szervek által meghatározott differenciált fejlesztése bevált, s ha módosításokkal is, de a településfejlesztési koncepció alapján folyik. A terv — amely 60 ezer ember jelenét, jövőjét érinti, 22 fejlesztésre kijeit tanyaLjtejle-j pülést és 39 tartós fennmaradásra kijelölt tanyacsoportot nevez meg.” A cikkben utal arra, hogy „a tanyai lakosok kedvezően fogadják, ha építési telekhez juthatnak, felújíthatják lakásukat, műút, villany, mélyfúrású kút, telefon, bolt, buszjárat, klubterem, óvoda, orvosi rendelő öregek napközi otthona javítja élet- és munkakörülményeit.” Mór nem elnézőek a szesz rabjaival A Népszava december 1-i számában Görög Athéna fenti című írásában a Szabolcs- Szatmár megyei ÉPSZER Vállalat dolgozóinak munkafegyelméről ír figyelemre méltó sorokat. Megtudjuk, hogy a vállalati igazgatási és jogi osztályán pontosan jegyzik a fegyelemsértések módját, idejét és azt, ki milyen büntetést kapott. A leggyakoribb büntetési forma a személyi alapbércsökkentés, de az elbocsátástól sem riadnak vissza. De nemcsak büntetnek. Ha csak lehet próbálják elejét venni a fegyelmezetlenkedésnek. A közelmúltban vezették be például, hogy a fizetésnapokon postán utalják ki' a pénzt. Termelési tanácskozáson megkérdezték a dolgozók véleményét. Azt mondták próbálják ki. Bevált. Fejükről a kendőt Kisvárdán 2240 nyugdíjas él, közülük számosán egyedül. Ezért fogadták örömmel oly sokan 1977 tavaszán a hírt, hogy a művelődési házban megalakul az öregek klubja. Hamar ezerre gyarapodott a taglétszám. Milyen múltra tekint vissza a klub? Hol tartanak ma? — ezekre a kérdésekre keres választ az újságíró a Családi Lap 1979. decemberi számában megjelent riportban. A válaszokból kiderül: a klubba nemcsak szórakozni jönnek, hasznos munka folyik itt. Félszáz elesettet patronálnak, gyámolítják őket, enyhítenek magányukon, rendbeteszlk a lakásukat. Közülük sokan elvégezték öz) el- > sősegélynyújtó tanfolyamot. Minden esztendőben közösen emlékeznek meg a hazai és a nemzetközi ünnepekről. Ilyenkor az arra érdemeseket valamilyen módon jutalmazzák. Szanálás után másfél évvel Az Állami Gazdaság című folyóirat 1979. 5. számában két szabolcsi témájú írás olvasható. Az egyik a Kemecsei a másik a Nyírmadai Állami Gazdaságról ad hírt. A kemecsei gazdaság az 1977. esztendőt veszteséggel zárta. A megtett intézkedések hatására 1978-ban 14 milliós nyereséget ért el. Mit tettek? Célprémium-feladatokat jelöltek ki egy-egy munka határidőn belüli jó minőségben történő elvégzésére. Versenyt hirdettek a betakarításban részt vevő iskolai tanulóknak. Javult a munkaidőalap kihasználása. A havonta készült elemzések révén közel 6 millió forint költséget zároltak, ami év végén többleteredményként jelentkezett. A község területén gazdasági támogatással egy 60 lakásos telepszerű lakótelep épül, melyben 50 százalékos a gazdasági dolgozók részvétele. A nyírmadai írás az alma- és burgonyatermesztés üzem- és munkaszervezésével foglalkozik. Ittasan a volánnál Leleplezte őket a szonda Évek óta nem javul a statisztika: megyénkben minden negyedik közlekedési baleset ittas vezetés miatt következik be. Akadnak szerencsésebb ittas vezetők is, akik fennakadnak egy-egy rendőrségi ■ ellenőrzésen, mielőtt balesetet okoznának, vagy baleset áldozataivá válnának. Hogy ők nem tartják szerencsének, az szinte természetes, hiszen a jelentős összegű pénzbüntetés mellett egy évre, vagy még hosszabb időre elvesztik jogosítványukat, s újra vizsgázhatnak, hogy visszaszerezhessék. A 40 éves csengerújfalui Sáfár Béla munkáltatója pótkocsis erőgépét vezette részegen, de Ura községben megszondáztatták, s háromezer forintra büntették. Egy évre elvesztette a kenyerét jelentő jogosítványát is. A 38 éves mátészalkai Bü- tös Sándor szintén pótkocsis vontatót vezetett ittasan, rá 3500 forint büntetést szabtak ki, s tőle is egy évre vonták el a járművezetői engedélyt. Garda István 55 éves mátészalkai lakos motorkerékpárját vezette ittasan Mátészalkán, neki a 4500 forint büntetés mellett 1 év és két hónapi időre nem lesz jogosítványa. Ugyancsak 4500 forintra büntették a 28 éves kocsordi Szalacsi Sándort, mert részegen vezette Mátészalkán apósa kocsiját. Öt másfél évre tiltották el a járművezetéstől. Antal József 29 éves nyír- meggyesi lakos közepes fokú ittas állapotban motorozott falujában, ezért 3500 forintra büntették és egy évre elvesztette jogosítványát. Ugyancsak 3500 forintra büntették Bakk Zoltán 19 éves tisztabereki lakost, aki ittasan, jogosítvány nélkül motorozott Csengerben. A büntetés mellett egy évig nem is szerezhet jogosítványt. Bodai János 24 éves kocsordi lakosnak sem volt jogosítványa amikor falujában igazoltatták és kiderült, hogy ittas állapotban ül a motoron. Öt 3000 forintra büntették és egy évig nem szerezhet vezetői engedélyt. __________ANNYIT ÉR, HINT Á GYÉMÁNT____________ Génbank a Nyírségben wpszmS!^/ mm Fásítás A lap hasábjain megjelent „Fásítás” című glosz- sza a jósavárosi domb kertrendezési munkáinak kivitelezési problémáit érintette. Joggal, mert ezúttal is csak a rongálás tényét lehetett regisztrálni, holott a domb a Jósában élő sok száz gyerek el- dorádója lehetne. Ebben az esetben a Debreceni Tervező Vállalat által készített tervek hivatottak a domb funkcióit meghatározni. A tervek elkészültek, azonban különböző megfontolásokból — véleményünk szerint indokolatlanul — meg-megmásították annak egyes részleteit. Ezek a hibák azonban — a cikkben említett fa- és cserjerongálások — nemcsak emiatt következhettek be. Ugyanis a terv szerint kialakított ródlipálya helyett sokan — érthetetlenül — a növényekkel betelepített domboldalt vették igénybe. A Nyíregyházán eltelepített fák több éves átlagban jó eredési százalékot mutattak. Évekre visszamenően 10 százaléknál nem volt magasabb a telepítésből eredő veszteség. Annál nagyobb azonban a mechanikai károkozásból származó pusztulás mértéke. A fák kitördelése, szándékos rongálása és megsemmisítése mindennapos eseménnyé vált. A kár pedig már nem csupán forintban, de a hiányzó fák számában is mérhető. Megközelítően 5000 darab, igen költséges földlabdás vagy előnevelt koronás fát kellett pótolnunk a közelmúltban, s ez a munka lassan rendszerré válik. A domb játéktérnek kialakított része és annak növényállománya is így esett áldozatul. Kétségtelen, hogy „hazai” tervezés esetén — az ottlakók véleményének megkérdezésével — praktikusabb megoldás is születhetett volna. Egyelőre azonban az adott helyzettel kell számolnunk, ugyanakkor kínálkozó lehetőség, hogy a tervezői elképzelések módosításával több lehetőséget adjunk a szabad mozgásra, a téli és nyári játékok feltételeinek megteremtésére. Azt valljuk újólag is, hogy erélyes hatósági fellépésre lenne szükség a parkok, közterek értékeinek, növényeinek védelmében — mindannyiunk érdekében. Dr. Jenser György, a Nyíregyházi Kertészeti és Parképítő Vállalat igazgatója
