Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-06 / 4. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 6. — Most sikerült a sítalpon állva maradnom... (Tóth Gyula — MTI fotó) Fejlődnek a kereskedelmi szolgáltatások KOPOG AZ ÖSSZEÍRÓ „Népszámlálni jöttünk" Látlelet a város kasszájáról Mire mennek a milliók? Kiégett az utcán egy villanykörte, repetát kér a bölcsődében a kisgyermek, hatósági mérleg szükséges a piacra, meg keSl javítani a medve barlangját a vadasparkban, korszerűbb műszert kér az orvos — sorolhatnánk tovább a kontrasztokat. A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat nyíregyházi Imbisz-Grill üzemében naponta 15—20 féle hidegkonyhai készítményt, 5—6 féle meleg: ételt készítenek. Az üzem tavalyi 6,2 milliós forgalmából 600 ezer forint értékben, a megyeszékhelyen kívül Kisvirdára és Záhonyba is szállítottak a Csemege- és ÉKV-bol- tokba. Képünkön: Asztalos Judit és Jakucska Bertalanná készíti az ízletes ételeket. (Gaál Béla felvétele) — Jaj, kedves, sokat kell maguknak gyalogolni, fázlód- ni, de úgy látom, sokat kell írkálni is — sajnálkozik egy idős néni, amikor kopogtatnak hozzá a népszámlálók. — Mivel kínáljam magukat, szabad egy kis konyakot tölteni? — szólnak szíves szóval a másik házban. Alig tudják a kínálást elhárítani, hiszen messze még az este, sok helyen meg kell fordulni. TárollérSk Ahány ház, annyiféle ember, annyiféle fogadtatás azoknak a pedagógusoknak, tanácsi dolgozóknak, akik most a népszámlálás nagy munkájában vesznek részt. — A legtöbb baj azzal van, hogy a távollévőknek nem tudják a személyi számát — szól az első napok tapasztalatairól Ónodi Bálint, az egyik számlálóbiztos. — Ilyenkor újra vissza kell mennünk másnap, addigra- felírják. Cudar időt fogtak ki azok, akik a nyíregyházi tanyavilágot járják, hogy a népszámlálási adatokat összeírják. Totos István, a Krúdy gimnázium tanára például az uzsonnáját áldozta fel, hogy megmeneküljön az acsarkodó kutyáktól. Pedig a lakásokban már szívesebb a fogadtatás, többször még azokat a dolgokat is elmondják, amelyek nem tartoznak közvetlenül az összeírandó adatok közé. Tanya — Mikor épült ez a ház? — kérdezik a Sátor utcán. — Épül az még most is. Húsz évvel ezelőtt a férjém- mel kezdtünk hozzá, de azóta is bővítgetjük, mert nőnek a gyerekek. Másutt viszont éppen nem kedves vendégnek tekintik az összeírót. Azt hiszik, hogy az adatok a tanácsnak készülnek, ezért az engedély nélkül épített ház adatait legszívesebben letagadnák. Hiába bizonygatja a számlálóbiztos, hogy az adatok titkosak, egyedül a statisztika készítésében használják fel azokat. — Olyannal is találkoztunk, aki megszökött az összeírás elől — mondja Kovács Tibor ellenőr. — A repülőtér mögött van olyan elhagyott tanya, amelyikben lakhat valaki, mert időnként füstöl a kémény. De a szomszédok sem tudják, ki lakhat benne. Az ellenőrök két-három számlálóbiztos munkáját felügyelik. A kérdőívek helyes kitöltését ellenőrzik, s így bizony előfordul, hogy egy kisebb figyelmetlenség miatt újra fel kell keresni egy-egy lakást. — Szerencsére mindenki ismeri a családtagok adatait, azzal nincs baj. — folytatja Ónodi Bálint. — Ráadásul ezen a környéken még az is jó, hogy a szomszédok szintén tudnak egymásról, szólnak, hogy mikor lehet valakit otthon találni. Városban A városi körzetekben má- sabb a helyzet. A házgyári lakásokban például könnyebb az adatok felvétele. Ezért itt egy-egy összeíró több lakást kapott. — A szomszéd ház a körzetem — mondja Nánássy Elek- né. — Az első délután 16 lakással tudtam végezni. Köny- nyen megy a kérdőívek kitöltése, viszont azt meg kellett szervezni, hogy addig, amíg én a népszámlálással foglalkozom, legyen valaki a gyerekkel otthon. A népszámlálásban részt vevők többletterhet vállaltak magukra. A munkájuk eredménye akkor lesz mérhető, amikor az adatok összesítése után a tervezők tudják, hol kell iskolát, óvodát építeni, milyen változások vannak az ország lakosságában. Lányi Botond Tyúkot, gitárt loptak „Megfújták” a furulyát Ha a bíróságon nem derülne ki a vádlottak padján ülők előélete, a napokban megtartott tárgyaláson azt hihették volna a kíváncsiskodók, hogy a 25 éves bese- nyődi Bakró Gézát és a 21 éves leveleki Bakró Ferencet a tyúkok csábították bűnbe. Bár mindkettőjüknek volt tisztességes munkahelye, s nem is kerestek rosszul, mégis lopásból akarták jövedelmüket kiegészíteni. Június 14-én este a leveleki italboltban szórakoztak záróráig. Hazafelé menet egyik udvaron meglátták, hogy a tyúkok nincsenek bezárva, nyomban átmásztak a kerítésen és négynek kitekerték a nyakát. Megosztoztak fele-fele alapon, de a siker megszédítette őket és elindultak nagyobb kalandok felé. A leveleki Bakró a presszót ajánlotta, ki is feszítették a hátsó ajtaját, de nem a presz- szóba, hanem az épülethez tartozó gépházba jutottak. Ügy látták, fölösleges tovább erőlködni, otthagyták az épületet, mert nem tudhatták, hogy 18 ezer forint lehetett volna ott a zsákmány. A presszóból a művelődési házhoz mentek, s mivel itt is találtak egy feszítővasat, kettesben álltak neki az ajtónak. Bakró Ferencnek volt már némi tapasztalata, hiszen 1977-ben is betört már ide, s tudta, hol célszerű behatolni, s hol érdemes körülnézni megfelelő zsákmány után. A vetítőterembe könnyen bejutottak, innen pedig a művelődési ház raktárának ajtaját feszítették fel. összeszedték ami mozdítható volt: a furulyától a kazettás magnóig, a mozimikrofontól'az erősítőig összesen 19 150 forint értékű holmit készítettek elő az útra, de még pénzt is akartak szerezni. Az igazgatói szobában nem volt szerencséjük, üres volt a klubterem lemez- pántos szekrénye is, egy másik szekrényben azonban találtak 174 forintot, így már nyugodtan indultak haza. A pénz kivételével nylonzsacs- kóba rakták a lopott holmit és egy gyümölcsösben elásták, hogy csak akkor szedik elő, ha már nem keresik a betörés tetteseit. A nyomozás megkezdődött, s minthogy a két Bakró büntetett előéletű volt, ők sem maradtak ki a kihallgatásokból, sőt mindjárt gyanúsítottként vonták őket kérdőre. A két tolvaj tagadni sem mert, de az igazat sem merte megmondani, úgy döntöttek hát, hogy egy munkásszálláson szerzett ismerősüket is belemártanak, mert arra gyanakodtak, hogy ő „köpte be” őket a rendőrségen. Később visszavonták rágalmaikat, de a lopásokon kívül büntetőeljárást eredményező hamis vád bűntettében is elmarasztalták őket. Amint már szó volt róla, Bakró Ferencnek nem volt ismeretlen a leveleki művelődési ház: két éve egy éjszaka betört és ellopott egy gitárt. Mivel másnap börtönbe kellett vonulnia egy korábbi cselekménye miatt, a hangszert elásta, ám szabadulás után hiába kereste, már valaki megszabadította tőle. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Bakró Gézát mint különös és többszörös visszaesőt halmazati büntetésül két év 2 hónapi fegyházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte és 3 évre eltiltotta a közügyektől. Bakró Ferencet mint visszaesőt másfél év börtönre ítélték és két évre eltiltották a közügyektől. A bíróság a két tolvajt kötelezte az általuk okozott kár megtérítésére. Az ítélet nem jogerős. (b. j.) ES- Boltból a lakásra V # I ■ . ■■ ■■ V leli örömök Nem ritka eset, hogy valaki azért vásárol éppen abban a boltban vagy áruházban, mert az adott helyről ingyenesen hazaszállítják a kifizetett árut. Az pedig már szinte mindenütt általános, hogy a kávét megdarálhatjuk, mind több helyről a mákot, a diót is őrölve vihetjük haza. A kereskedelmi szolgáltatások az V. ötéves terv idején kielégítően fejlődtek — állapították meg a megyei tanács kereskedelmi osztályán. Egy évvel ezelőtt a lakossági szolgáltatások értéke megközelítette a 15 millió forintot, s ebből 37 százalékot, 5,5 millió forintot jelent a kereskedelmi szolgáltatás. Ingyenes szolgáltatás Igen jelentős mértékben veszi igénybe a lakosság a házhoz szállítást, mind az élelmiszer-, mind az iparcikkboltokban. Huszonnyolc szolgáltatóhelyen összesen 1,8 millió forint értékben fuvarozzák haza az árut. A vendéglátóhelyek 1,7 millió forint értékben végeztek szolgáltatást. Az 1975—78. közötti években megvizsgálták a szolgáltatások helyzetét, s többek közt azt állapították meg, hogy csaknem 40 százalékkal növekedett a díjazás ellenében végzett szolgáltatás, a kölcsönzés és a bizományi tevékenység. Barkácsbolt, műhellyel Az ingyenes szolgáltatások közt házhoz szállítással 1978- ban még 54.bolt foglalkozott, tavaly újabb 15 üzlet vezette be ezt a szolgáltatást. Az őrlést végző boltok száma a megyében 919-ről 1050-re emelkedett. Jelenleg közel 1400 különböző őrlőgéppel szerelték fel a kiskereskedelmi hálózatot. Árukölcsönhöz szükséges hitelleveleket 61 üzletben intéznek. A lakosság mind jobban érdeklődik a barkácsboltok és -felszerelések iránt. Nemcsak a barkácsboltok népszerűek, hanem a szolgáltatást végző barkácsműhelyek is. A nyíregyházi vasipari szövetkezet például évek óta üzemeltet egy ilyen műhelyt, amelynek az 1978. évi bevétele megközelítette az 1,7 millió forintot. Ebben az ötéves tervben Szabolcs-Szatmárban mindössze két barkácsbolt- ban vásárolhattunk, azóta adtak át Mátészalkán egy ön-, álló, Vásárosnaményban pedig az áruházban egy bar- kácsrészleget. Ügy tervezik, hogy Nyíregyházán egy 200 négyzet- méteres barkácsboltot avatnak, amelyhez egy 50 négyzetméteres műhelyt is csatolnak, Tiszavasváriban pedig egy 100 négyzetméteres barkácsboltot nyitnak az idén. Kisvárdán a műszaki kisáru- házban 80 négyzetméteren alakítottak ki barkácsrészle- get. Az idén pedig az áruház melletti épületben hoznak létre egy műhelyt. Az új lakásokhoz kapcsolódó üzletek közt kap helyet Nyírbátorban egy új kölcsönzőbolt. Ezek átadására valószínűleg 1981- ben kerül sor. Hol szorít a cipő? A kereskedelmi szolgáltatások fejlődését igen jelentősen befolyásolta, hogy a megyei tanács 2—2 millió forintot adott a barkácstevékeny- ség és a többi kereskedelmi szolgáltatás növeléséhez. Az ellenőrzések során mégis azt tapasztalták a tanács illetékesei, hogy nem minden üzletben foglalkoznak szívesen a szolgáltatásokkal. Egyrészt azért, mert nincs járművük a házhoz szállításra, különösen a tüzelő- és építőanyag-telepeknél, a gázcseretelepeknél és a háztartási tüzelőolaj- értékesítő helyeknél a legnagyobb a feszültség. Kevés az önálló kölcsönzőbolt — a megyében csak 13 — és sok helyen nem korszerűsítik, bővítik a kölcsönözhető cikkek választékát. Közgazdasági oka is van: a szabályozók még nem ösztönzik eléggé a kereskedelmi . szerveket a szolgáltatások fejlesztésére. T. K. Ami bennük közös:jT)inde- gyik pénzbe kerül, s ezekért a forintokért az illetékesek a város kasszájába nyúlnak. Persze ez a kassza sem feneketlen, de még csak dugig sincs pénzzel. A Nyíregyházi Városi Tanács nemrégiben közel 450 millió forintos végösszeggel hagyta jóvá a város költségvetését, az apparátus tehát ilyen összeg erejéig működtetheti a várost. Az persze követelmény, hogy minden fontos dologra jusson a megyeszékhely forintjaiból. Hibe kerül a bölcsőde? Nézzük a legnagyobb „tételeket” a városi költségvetésből. ötven orvosi körzetben gyógyítják az idén a nyíregyháziakat (ebből 17 a gyermekek egészségét szolgálja), s ezenkívül számíthatjuk a városi szakorvosi rendelést, védőnői szolgálatot, s még jó néhány, egészségünkkel összefüggő szakmai tennivalót. Ahhoz, hogy ez a szervezett egészségügyi szolgálat a város minden lakójának rendelkezésére álljon, az egészségügyi és szociális ágazat 75 milliójából közel 20 millió forintot áldoz a tanács. Tekintélyes összegekbe kerülnek a bölcsődés gyermekek. A több mint ezer bölcsődei helyen ennél több gyermeket helyeznek el, minthogy az igény változatlanul nagyobb, mint a lehetőség. A legkisebbek anyagi ellátásáért felelős két bölcsődei gondnokság várhatóan közel 25 millió forintos számlát nyújt be az idén. Ebből hatmillióra rúg az az összeg, amit a szülők befizetnek, a további tizenkilencért a tanács nyúl mélyen a városi kasszába. A nagyobbak sokkal nagyobb számban ülnek naponta a kis asztalokhoz. Az óvodákban az év végén 4280 gyermek járt, s azt tervezik, hogy 1980 végére 4700-ra emelkedik ez a szám. Szeptembertől ugyanis várhatóan több új óvoda megnyitja kapuit. Mindez mintegy 36 millió forintos kiadással jár, amelynek körülbelül kétharmada szintén a város pénzeiből származik. Csak egyetlen adat: az idén először szolgálnak majd ki egymilliónál több gyermektízórait, ebédet uzsonnát az alsó fokú oktatási intézmények gondnokságaihoz tartozó kis ebédlőkben. Többen a napköziben És még nem említettük azokat, akik miatt Nyíregyháza iskolaváros: a tizenhét általános iskola négyszáz osztályába járó tizenkétezer- nyi kisdiákot, köztük a 6 és fél ezer napközist, a közel 500 diákotthoni lakót, a 800 menzást. Ezenkívül sorolhatnánk a szakmunkástanulókat, középiskolásokat... s mindazokat, akiknek érdekében a megyeszékhely tanácsa a kulturális ágazatban 286 millió forintot áldoz. Ennél az ösz- szegnél azonban még elidőzhetünk, hiszen jó néhány család számára kedvező hír: szeptembertől 520-szal több kisdiákot vehetnek fel az általános iskolai napközikbe, mint tavaly. Oldalszámra lehetne sorolni, mi mindenre kell még pénz: a nyírszőlősi óvoda konyhájának korszerűsítésétől a sóstóhegyi iskola műhelytermének felújításán át, a 110-es szakmunkásképző esztergapadjainak felújításáig a legkülönbözőbb dolgokra. A költségvetés más részeiből megtudhatjuk, hogy jövőre 312 kilométerre emelkedik a város útjainak hosz- sza, de ennek fele még mindig földút lesz, a 135 kilométernyi aszfaltburkolat azonban már némi javulást jelez. Huszonegy kisebb-na- gyobb híd karbantartására kell figyelni, de talán legjobban az egyetlen fahídra, mivel a többi tartósabb vas, acél, vasbeton. 8 és fél ezer izzó fogyasztja esténként az áramot a város villanyszámlájára. Ez a szám jelzi azt is, hogy az indokolt fejlesztéseket a takarékos gazdálkodás során is elvégzik, háromszázzal több lámpa világít majd az év végén, újabb utcák kapnak közvilágítást. Á bevétel tízszerese ötvenezer négyzetméternyivel növekszik a gondozott parkok területe, s a korábbinál valamivel nagyobb területet tisztítanak majd rendszeresen. S végezetül egy apró adat arról, mibe is kerül megnézni a sóstói vadasparkot, vagy szórakozni a vidámparkban: a 150 ezer forintos bevételnek éppen tízszeresére van szükség ahhoz, hogy ez a szép új szabadidő- központ a nyíregyháziak rendelkezésére álljon, pihenésüket szolgálja. De mindez csak ízelítő a város kasszájának „tartalmából”. M. S.
