Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-31 / 25. szám

1980. január 31. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nyílt beszéd „FELADATAINK nemcsak a meglevő hiányosságok ki­javítását szolgálják, hanem annak alapján programot ad­nak az előrelépéshez. Nem ígérhetünk felelőtlenül, nem szabhatunk meg illúziókon alapuló, elérhetetlen célokat. A reális célok viszont kötelezővé teszik a következetes végrehajtást, a cselekvési egységet” — fogalmazta meg Zá­honyban a vasúti üzemi pártértekezlet szóbeli kiegészítő­jében a titkár, Gerőcs István. A kommunisták tanácskozását a felelősség jellemezte az üzem dolgairól. A hozzászólásokban sem az eredmények ismételgetése dominált, sokkal inkább a múlt sikereiből táplálkozva, a jelent felmérve a jövőbe tekintettek, a job­bítás szándékával hangzottak el a vélemények. A legtöbbet a gazdasági munkával foglalkoztak, a szervezettséget, a jobb összhangot emelték ki, mint ami előre viheti az át­rakókörzetet. De ugyanígy szóltak a kommunisták példa- mutatásáról, a társadalmi szervezetekben végzett munka felelősségéről. „Érvényesült a legfontosabb cél, hogy ez a fórum mun­kaértekezlet legyen, a kommunisták a valóságos dolgokról tárgyaljanak” — mondta felszólalásában dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. A nyílt beszéd a gondokról, az egyértelműen megfo­galmazott feladatok keltettek elégedettséget a pártértekez­let résztvevőiben. A párt politikájával csak így lehet azo­nosulni, ennek révén lehet úgy megszabni a tennivalókat, hogy azok összhangban álljanak az ország helyzetével, az adott munkahely lehetőségeivel. Hiszen azok, akik a hatá­rozatok következetesebb végrehajtását sürgetik, egyben a maguk helyét is kijelölik, nem mindent várnak felülről. A RAKODÁSI FŐNÖKSÉG küldötte például arról be­szélt, hogy az újítómozgalomban rejlő lehetőségeket sok­kal jobban ki lehet használni. Sokszor előfordul az átra­kásnál, hogy a megengedettnél több áru kerül egy vasúti kocsiba. Ennek a megszűntetése közös érdek, mint ahogy arra is vigyázni kell, hogy teljes terheléssel közlekedjenek a vonatok. Ugyancsak sok múlik a munkaidő kihasználá­sán, hiszen a nagy értékű rakodógépek nem vesztegelhet­nek. Egy másik hozzászóló a mozdonyok kihasználását em­lítette. Azért szerveznek munkásfórumot, hogy minden érintett elmondhassa: miben látja a javítás lehetőségét. „A technikai fegyelemnek párosulnia kell az öntudat­tal, hogy sikeresek legyenek az erőfeszítések” — alkotott véleményt Balogh Imre, a beruházási kirendeltség vezető­je. Szinte összecsendült vele a következő hozzászóló, Nagy Sándor véleménye a fiatalokról, azokról a módszerekről, amelyekkel az ifjúsági szervezet a gazdasági munkában mozgósítja tagjait. Az átrakókörzet irányítását harmadik éve egységesí­tették. A hozzászólók úgy értékelték, hogy ez a látszólag szervezeti intézkedés az eredményekben mutatta meg az üzemfőnökség létrehozásának hasznát. Azzal, hogy javult az-egyes egységek -közötti kapcsolat, több’ áz 'infórttlá'ció, könnyebb az erők átcsoportosításának lehetősége, a csúcs- időszakokban is eleget tudtak tenni a legfontosabb fela­datnak, az érkező áruk átrakásának, elszállításának. A ne­hezebb körülmények viszont azt is megkövetelik, hogy ezentúl még gondosabban figyeljék a költségek alakulását, a mennyi mellett a hogyan nagyobb súlyt kapjon. ALAPVETŐ FELADATÁT Záhony elvégezte, sokszor nagyon kemény munkával, alkalmazkodva az egyenetlen áruérkezéshez. A Központi Bizottság és a megyei pártbi­zottság ezért is fordított megkülönböztetett figyelmet az itt folyó munkára” — mondta dr. Tar Imre. Majd az értékelés után a feladatokat említette: „A megnövekedett önállóság­gal, felelősséggel úgy éljenek, hogy az az eredményekben, a dolgozókról való gondoskodásban mutatkozzon meg.” A közel ezer kommunista nevében tartott tanácskozá­son nem akartak új irányvonalat meghatározni. A politika folytatására hívták fel a figyelmet, nem feledkezve meg arról, hogy a megújuláshoz esetenként új módszerek, fris­sebb gondolkodás szükséges. Elsősorban az „itt és most” szerepelt, vagyis nem a felülről, máshonnan jött intézke­déseket sürgették, hanem az adott lehetőségek mellett a helyi erők felmérését, a helyi egységes cselekvést a jó cé­lok érdekében. Lányi Botond Jár a malom... Naponta 13,5 vagon lisztet Őrölnek meg Nyíregyházán, a ga­bonaforgalmi és malomipari vállalatnál. Képünkön: Huri András vezető hengerőr ellenőrzi a liszt finomságát. (G. B.) Választások előtt a szakszervezet Jegyzetek Bizalom a bizalminak A közelgő választások mi­att megélénkült a szakszer­vezeti munka. A témáról be­szélgettünk Soltész Andrással, a KPM Nyíregyházi Közúti Építő Vállalat szb-titkárával és Illés Györggyel, a Száév betongyárának bizalmijával. Példamutatók legyenek Egységes cél az építőipar­ban is a brigád-, vagy cso- portbizalmi-rendszer kialakí­tása. A jövőben fizikaiak bi­zalmija csak fizikai dolgozó lehet, például művezető, vagy adminisztratív dolgozó nem. A művezető partnere, ha úgy tetszik segítőtársa, a bizalmi lesz, az építésvezetőé, vagy a főépítés-vezetőé a főbizalmi. Megyénk építőiparában mint­egy 800 bizalmit választanak. — A szakszervezeti válasz­tások előkészítése megkezdő­dött. A jelöléseknél és álta­lában a kádermunkában mi­lyen szempontokat vesznek fi­gyelembe? Soltész András: a vállalati híradót is felhasználjuk az előkészítésre. A kiválasztás­hoz, a tagság felkészítéséhez kérjük a pártvezetőség és a KISZ-szervezet segítségét. A rátermettség mellett a válla­lati és a munkahelyi sajátos­ságokat is figyelembe vesz- szük, legfontosabb, hogy a megválasztásra kerülők pél­damutatóan legyenek a mun­kában és a magánéletben. Illés György: a vállalatunk Tünde utcai telepén 1300 em­ber dolgozik. Személyesen nem ismerem ^alamenn’yit. De a gondokat, az eredmé­nyeket igen, hiszen a beton­gyár és a többi munkaheiy nincs elzárva egymástól. Olyan bizalmiakra és főbizal­miakra lesz szükség, akik ké­pesek másokkal együttmű­ködni és nem csak a szűkebb csoportjuk érdekeit tartják szem előtt. A betongyárban oda-vissza alapon segítjük egymást a fiúkkal. Biztos, hogy így lesz ez a választá­sok alatt és később is. A két lépcső A tisztségviselők, az akti­visták közelebb kerülnek az emberekhez. Lényeges, so­kaknak meglepő, hogy rgeg- szűnik a vszt, vagyis a vál­lalati szakszervezeti tanács. A bizalmi testület és az szb lesz a két lépcső. Fölösleges a vszt, hiszen az szb-tagok, a bizalmiak ott voltak, s ott lesznek a tervek elfogadásá­nál, a kollektív szerződések módosításánál, és ott lesznek a végrehajtás „frontján” is. Ahol még nincsenek, ott meg­választják a főbizalmiakat, főbizalmi-helyetteseket. Utób­biak összefogják és segítik majd a bizalmiak munkáját. Az új „felállástól” azt is vár­juk, hogy szélesebb legyen a szakszervezeti és az üzemi de­mokrácia. — A választások után új szervezeti felépítésben végzik a szakszervezeti munkát. Az ILLÉS GYÖRGY SOLTÉSZ ANDRÁS Közművelődési tanácskozást tartottak a Nyíregyházi Váro­si Tanácson január 30-án, amelyre a megyeszékhely ál­talános iskolai, középiskolai kollégiumi igazgatóit, vala­mint vezető óvónőit, továbbá a közművelődésben dolgozó munkatársakat hívták meg. Részt vettek a művelődési há­zak igazgatói, klubvezetőkés könyvtárosok. A kultúra fo­visszük tovább, sőt erősítjük, új főbizalmi-helyettesekre is szükség lesz. A posztokra a legalkalmasabbakat választ­juk meg, azokat, akik eddig is bizonyítottak. A változások szükségességét mindenkivel megértetjük. Nem mellőzünk senkit, más területen vala­mennyien végezhetnek szak- szervezeti munkát. Illés György: a bizalmi az emberek életét közvetlenül is tudja befolyásolni például tervkészítésnél, bérkérdések­ben. A bizalmiak a kiiktatott fórumok nélkül is ellátják majd feladataikat, ha segítsé­get kapnak a középvezetők­től. Nagyőfcb feladatok előtt Fontos, hogy azonos. „rang­juk”, tekintélyük legyen a tisztségviselőknek. Az arra legalkalmasabbak megválasz­tásuk után nagyobb munkát fejtsenek ki a termelés agitá- lására, a munkafegyelem szi­lárdítására, és természetesen érdekképviseleti munkájuk színvonala is növekedjen. Ezt meg kell érteni, természetes, hogy az élet minden terüle­tén változásokra, nagyobb feladatok teljesítésére van szükség. Bizakodóak lehetünk, hiszen a jövőben méginkább a bizalmiak munkájára épül a szakszervezeti mozgalom. Nábrádi Lajos galma címmel Maróti Andor, az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem közművelődési tan­székének vezetője tartott előadást. A továbbképzés cél­ja az volt, hogy az iskolaigaz­gatók közművelődési ismere­teit bővítsék és megtalálják azokat az utakat, amelyek az iskolákat a közművelődési intézmények elképzeléseihez, programjaihoz közelíti. Közművelődési tanácskozás KERESLET ÉS KÍNÁLAT Több háztömb hosszúságú sor kígyózott az utcán: az üz­letben szépségtablettákat árusítottak. A szomszédos pultok mö­gött ásítoztak az eladók: se­hogy sem sikerült túladni az elfekvő árun — a jóság-, be­csületesség- és nemeslelkű- ség-tablettákon.... „Mennyire igazságtalan ez! — gondolta Cherry (az igaz­ságosság-tablettákat sem ke­reste senki). — És mikor ta­nuljuk meg végre észreven­ni az igazi értékeket, azt, hogy ne a külsővel, hanem a lényeggel törődjünk?” Cherry szomorúan megcsó­válta a fejét és bpállt a szép­ségtablettára várakozók hosz- szú sorába. TAXI UTAZÁS A taxisofőr a visszaútra já­ró viteldíjat is követelte, mi­vel arra hivatkozott, hogy a Feliksz Krivm: Fantasztikus miniatűrök múltból a jövőbe igyekvő utasokat nem kap. — Ott temérdek az utas — próbálta meggyőzni Claire. — Magam is minden szom­baton visszautazom az ük­ük... — a beszélgetés aka­dozott és Claire sietve befe­jezte — ... szóval a nagy­anyámhoz. — Oda-vissza kell fizetnie — jelentette ki kérlelhetetle­nül a sofőr. — Micsoda dolog ez! — méltatlankodott az asszony.— A jövőből a múltba — oda- vissza, a múltból a jövőbe — megint csak oda-vissza... Az öreg, tapasztalt vezető a fejét csóválta: — Hiába, nincs mit tenni, fizetni kell. A múltért is fi­zetni kell, meg a jövőért is... Fordította: Gellert György Vegyszer helyett kapa? O lvastam egyik termelő- szövetkezetünk intéz­kedési tervében, hogy 1980-toan a gyümölcsös vegy­szeres gyomirtása helyett visszatérnek a mechanikai művelésre. Teszik ezt töibb okiból. A vegyszer hatékony­sága nem volt megfelelő és sokba kerüit. A gépi gyomir­tás, kézi kapálás előnye a ta- lajlazítás, a talajlakó kárte­vők gyérítése és a meg takarí­tott másfél millió forint. Ahol van munkaerő, meg­felelő géppark, a mechanikai gyomirtás kétséget kizárólag hasznosabb. Viszont kettőn múlik a vásár. A vezetőségi határozat, az intézkedési terv végrehajtása a szövetkezeti tagság feladata. Vajon hajla- dóák-e a már elfelejtett ka­pát újra elővenni, s ha igen, arra is gondolni kell, hogy a szabályozók keresetbehatá­roló része mit enged meg. Nem fenyeget-e olyan ve­szély, hogy a nagyobb élő­munka-ráfordítás a felhasz­nálható bértömeg túllépésé- vei jár, a túllépés viszont progresszív adóval? Egyetlen intézkedés meg­tételénél sem elég az egyol­dalú elbírálás. Sokoldalú mérlegelésre van szükség és arra, hogy a végrehajtásban érintettek és érdekeltek a testületi döntést értsék és azzal egyetértsenek. Ahol van mód és lehetőség a vegyszer helyettesítésére, ott cselekedjenek, de vigyáz­ni kell, nehogy többe kerül­jön a leves, mint a hús. Ágazati rangon A nyírdibronyi termelőszö­vetkezet három fő ágazatá­nak, a növénytermesztésnek, az állattenyésztésnek és a gyümölcskeirtészetnek éves árbevétele 47 millió forint volt tavaly.- A háztáji gazdál­kodós termelőszövetkezeten keresztül értékesített áruter­melésének értéke 13 milliót tett ki, annyit, mint az ál­lattenyésztési, vagy kertészeti ágazat árbevétele. Nyírib- ronyhan a háztáji termelés mind ez ideig nem viselte az ágazati rangot. 1980-toan már igen. . A szövetkezeti tagok közös­ből származó jövedelme igen magas — egy 10 órás munka­nap 178 forintot ér — így a bérfejlesztésnek a korábbi évekre jellemző üteme nem valósítható meg az idén. Nö­velhető viszont a tagok jö­vedelme a háztáji termelés szervezésével, fokozottabb tá­mogatásával. Nyíribronyban nagy hagyo­mányai vannak az állatte­nyésztésnek, ezen belül is a szarvasmarha-tenyésztésnek. A termelőszövetkezet az ága­zati rangon ezt a vonalat erő­síti. Szakember irányítja majd a munkát és a tsz ön­költséges áron a szükséges takarmányokkal ellátja a kis­gazdaságokat, szálh't és érté­kesít. A sertéstenyésztést ki­helyezett vemhes kocákkal ösztönzik. A fogyasztóknak, a népgaz­daságnak a háztájiban ter­melt árukra szükségük van. Nyíribronyban e szükséges­ség új elemét is felismerték, és annak jegyében cseleked­nek. Seres Ernő átszervezés közvetlenül is érinti a tagságot? Soltész András: tapasztalat­ból mondom, hogy vállala­tunknál is sok az átfedés az szb, a vszt és az együttes ülés munkája között. Gazda­sági szempontból is jobb lesz, ha megszűnik a vszt, hi­szen a vszt-tagokat nem kell beszállítani ülésekre a me­gye távoli pontjairól, s nem készülnek fölösleges jegyző­könyvek, jelentések. Minde­nütt, nálunk is csökken az szb-tagok létszáma. Jelenleg 11-en vagyunk, a választások után 9-en leszünk. Á 9 em­ber persze képviseli területi­leg is az egész vállalatpt., A tagság íehaL nem .-karat, ha­nem hasznát látja a csökken­téseknek. Rátermett főbizalmi Illés György: vállalatunk­nál megszűnik a műhelybi­zottság és főbizalmit válasz­tunk magunk közül. Ha a fő­bizalmi rátermett lesz, való­ban fölöslegessé teszi a mű­helybizottságot. — Az eddiginél tehát keve­sebb aktivitásra lesz szükség. Jó néhány aktivista más megbízatást kap, vagy éppen búcsút kell vennie tisztségé­től. Kevesebben hogyan vég­zik majd el a megnövekedett feladatokat? Soltész András: a főbizal­mirendszert vállalatunknál

Next

/
Thumbnails
Contents