Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 30. Régi és új ötvöződik — Marad a hangulatos városmag — Pihenőhelyek a vár mellett Öt évvei ezelőtt készült és hagyta jóvá a városi tanács Kisvárda általános és a vá­rosközpont részletes rendezési tervét, amelynek az élethez, a változásokhoz való igazítását ezekben a hetekben, hónapok­ban végzik a Debreceni Vá­rostervező Intézet munkatár­sai. Milyen lesz a város új ar­ca? Hogyan sikerül megőriz­ni Kisvárda városmagjának hangulatát, s megteremteni az átmenetet a városközpont­hoz közvetlenül csatlakozó utcák, terek, új épületsorok, lakónegyedek között? Merre terjeszkedik? A választ a városi tanács el­nökhelyettesével, Úri Dezső­vel az elfogadott rendezési terv rövid felidézésével kezd­tük. A város általános rende­zési tervéből derül ki, merre terjeszkedik Kisvárda, hol lesznek családias lakónegye­dek, hová építik az új la­kásokat, közintézményeket, milyen sors vár a műemlé­kekre, hol tölthetik szabad idejüket az itt lakó emberek. A város további fejleszté­sét távlati szerepköre hatá­rozza meg, amely egyaránt számol az ipari jelleggel, a von­záskörzettel, a lakossági szám várható alakulásával. Az ál­talános rendezési tervben 1985-ben 18 ezer lakossal szá­molnak, míg 2000-re ez a szám elérheti a 25 ezret. A város vonzáskörzete az első szakaszban, 85-ig 76 000, a másodikban, 2000-ig 80 000 lakossal számol. Ezek ismere­tében kellett megtervezni a lakó- és középületeket, ipari üzemek, szolgáltatóhelyek, egészségügyi és kulturális lé­tesítmények, zöldövezetek, a közlekedés, a közművesítés programját. A legizgalmasabb a város­mag további fejlesztésének hogyanja. A tervben azt ol­vassuk: „A lakóterületek be­építésének szisztémája az, hogy a városközpont a legin­tenzívebb beépítésű, s ehhez gyűrűszerűén csatlakoznak a település széle felé egvre oldottabb beépítésű terüle­tek.” S éppen ez az érzékeny pont, a városmag, amelynek fejlesztési-rendezési koncep­cióját a helyi szakemberek­nek — a lakosság részvételé­vel — meg kellett változtatni a korábbi elképzelésekkel szemben. Nem bontják le... A terv az volt, hogy a vá­ros főutcáját, a Lenin utcát fokozatosan átépítik, legalább A Szabolcs szövetkezeti Aruház szomszédságában épül majd az új vendéglátóegység. kétszintes, kettőnél több laká­sos épületek kerültek volna ide. Ám így örökre elveszett volna Kisvárda egyik sajátos­ságát, varázsát jelentő utcá­ja és központi tere a régi épü­letekkel, üzletekkel. Az újabb döntés értelmében nem bontják le a patinás ut­cát — ezt persze pénzügyi okok is indokolják —, hanem rendbehozzák az itt levő épü­leteket, a foghíjákon az ut­caképhez illő épületeket emelnek. Megfiatalítják a város központi utcáját és hozzájuk csatlakozva gondo­san megtervezett utca- és vá­rosképi szempontok alapján alakítják ki az újabb lakóne­gyedeket. Az élethez igazított város- rendezés szerint többek kö­zött a Szabolcs szövetkezeti Áruház szomszédságában épí­tik meg a város új vendéglá­tóegységét, amely az eredeti tervek szerint máshol lett volna. így viszont javítja a patinás városközpont képét, egyben gazdaságossági elő­nyei is lesznek, az áruházzal közös kiszolgálóudvar, kü­lönböző kiszolgálólétesítmé­nyek teszik olcsóbbá az üze­meltetést. Meghagyják eredeti állapo­tában a Kölcsey utcát is, amely az eredeti városrende­zési terv szerint lebontásra került volna, azonban az az­óta ott megépített alapközmű­vek nemcsak indokolják, ha­nem egyenesen szükségessé teszik azok ésszerű és gazda­ságos felhasználását, újabb épületek megépítését. Pénz híján... Nem gond azonban a városközpontban az igen for­galmas és a városképet nem éppen emelő autóbuszállomás, amelynek „kiterelését” a kö­vetkező időszakban nem tud­ják megoldani. Hely lenne rá, a telekrészt a tanács biztosí­totta, azonban helyi erőből nincs lehetőség a költséges buszpályaudvar közeli meg­építésére. A három részre tagolt vá­rosközpont az új rendezési koncepció szerint is gyűrű­szerűén veszi körül a négy­ezer lakost magában foglaló „belső lépcsőt”, ahol tulaj­donképpen Kisvárda új arcu­lata bontakozik ki. Zömében itt épülnek az új lakóházak, oktatási és kereskedelmi lé­tesítmények. A többi lakókör­zet — az északi, a keleti, a nyugati, a Hármas úti és a déli városrész fejlesztése is tovább halad. Kilátás a várromra Külön fejezetet érdemel a vár és környékének további fejlesztése, melyet helyi és idegenforgalmi szempontok egyaránt jelentőssé tesznek. A Vár utcában levő várro­mot megőrzik, a városközpont és a környezet beépítését úgy irányítják, hogy a várfalakra- való rálátást semmi ne zavar­ja. A zsinagóga, valamint a műemlék római katolikus templom környezetét e két jellegzetes épülettel harmo­nikusan alakítják ki. A vá­ros üdülőterületét, hétvégi pihenőhelyeit az északi ré­szen levő kemping, gyógy­fürdő, a vár előtt kialakítan­dó csónakázótó, a vár mö­götti területen tervezett hor­gásztanya és környéke képezi majd. Régi és új ötvöződik így, megőrizve a régi Kisvárda szépségét, hangulatát. Mi lesz veled, múzeum? A ki Kisvárdára ér­kezve meg akarja látogatni a múzeu­mot, nincs könnyű helyzet­ben. Miután felgyalogolt a várfalhoz, ahol a néhány lépésnyi helyiségben egy igen régi, állandó kiállítás látható, egyúttal véget is ér a múzeumi séta. Jelen­leg ugyanis nincs megfe­lelő múzeumi helyisége a városnak, azaz van is, meg nincs is ... Van, mert a város nem kis áldozatok árán, 3 mil­lió forintért, megvásárolta az izraelita egyháztól az ország egyik legszebb zsi­nagógáját. Eddig 2,5 mil­lió forintot költöttek az épület külső rendbehoza­talára, de hátra van még a még nagyobb költsége­ket igénylő és igen hosz- szadalmasnak látszó belső átépítés. Közben a múzeum több mint 10—12 ezer tárgyból álló gyűjteménye naponta ki van téve a romlás ve­szélyeinek. Nincs megfe­lelő raktárhelyiség, így át­menetileg az értékesebb néprajzi és egyéb anyagok egy részét a nyíregyházi Jósa András Múzeumba szállítják, ahol biztonság­ban lesz. A gyűjtemény egy tekintélyes része — könyvekről, folyóiratokról van szó, magánházban van, amihez aligha lehet hozzáférni az éppen ér-« dek'lődő látogatóknak. Történelmi dokumentum­anyag ez, s Virág Ferenc értékes kézirathagyatéka is hozzáférhetetlen jelen­leg. S hol található a múze­um irodája, vezetője? Mi­óta felépült és átadták rendeltetésének az új mű­velődési központot, ott kapott egy szobát a mú­zeum vezetője, de ha ott valamilyen más, szakköri és egyéb rendezvény van soron, foghatja a táskáját, mert nincs hol lennie. N em biztos, hogy sok idő van a döntésre. A kérdés az: a vá­ros „kivárja-e” a hossza­dalmas és anyagi fedeze­tekkel nem éppen kecseg­tető újabb időszakot, an­nak reményében, hogy ér­tékeihez hűen felújíthassa a szép zsinagógát, vagy egyszerűbb, de gyorsabb megoldáson törik a fejü­ket a város-„atyák”, min­den helyi patrióta, hogy ne évek múlva nyisson ka­put a múzeum, hanem mi­nél előbb, hisz’ már a teg­nap is késő ... Környezeti bírság öt leginkább környezetszennyező üzem, vállalat van Kisvárdán, melynek jelenléte erősen borzolja, különösen a közelükben lakók idegeit, közérzetét. Korábban már szól­tunk a Vulkán és a VSZM környezetkárosító hatásáról A legveszedelmesebb szennyező gócokat a folyamatos le­vegőszennyezési vizsgálatok tárják fel. A debreceni inté­zet által nyilvánosságra hozott adatok nagyon aggasztóak Ebben az időszakban teszik meg a környezetkárosí­tásra vonatkozó bevallásukat az üzemek, vállalatok, s en­nek alapján szabja ki a bírságokat a városi tanács illeté­kes osztálya. Az öt leginkább környezetre ártalmas üzem, a Vulkán, a VSZM, a baromfifeldolgozó vállalat, a BEAG, a termény- és malomipari vállalat. A városlakók azt vár­ják a bírságot kiszabó illetékesektől, hogy a korábbiaknál nagyobb szigorral védjék egészségüket az ártalmaktól, te­gyenek újabb lépéseket a szennyező források megszünteté­se vagy mérséklése érdekében. Legtöbbet azonban, ezt a városlakók is tudják maguk, az üzemek tehetik, ha nem hanyagolják el az elszívó- és védőberendezések üzemeltetését, s mindent megtesznek az üzemi dolgozók és a környéken lakók egészségének meg­óvása érdekében. Megszépülő házak a Rigó Jancsi utcában Jóváhagyták az 1980. évi lakásfelújítás! címjegyzéket. Ennek összeállításánál a ta­nácsi szervek szem előtt tar­tották a városkép kedvező kialakítását is. Ezek szerint a felújításra javasolt épületek közül a Lenin utca 19. sz. és a 21. sz. alatti épületek na­gyobb költség nélkül közmű- vesíthetők. így a lakások komfort- fokozata a felújítás után emelkedik. A lakóházak javítására elő­irányzott összeg ebben az év­ben a városban meghalad­hatja a 7 millió forintot. Eb­ből állami támogatás 4,2 mil­lió, tervezett sajáterős beru­házás 2.8 millió forint. 1980- ra lakóházak felújítására 5 millió forintot terveztek, 2 millió forintot pedig az elha­nyagolt lakások karbantartá­sára, illetve a nagyobb hibák elhárítására fordítanak. A költségvetési üzem öt he­lyen végez jelentősebb fel­újítást, illetve karbantartást. A Lenin utca 19. sz. alatti épületben kilenc bérlakás és négy közületi lakás van, fel­újítására 1,8 millió forintot költenek, komfortos lakáso­kat alakítanak ki az épület­ben. A magas költségeket az indokolja, hogy teljes te­tőátfedés vált szükséges­sé, valamint új külső va­kolatot is készítenek, továbbá kiépítik az épület szenny vízlevezetését. Ugyancsak a városköz- pontbeli, Lenin utca 21. sz. alatt kerül sor öt bér- és há­rom közületi lakás felújításá­ra. Erre 852 ezer forintot költenek. Ebből tetőátfedési, vakolatjavítási, pincefeltölté- si munkálatokat végeznek és kiépítik itt is a szennyvíz­elvezető hálózatot. A harma­dik épület a Lenin utca 22. szám alatt található, ahol négy bérlakás és egy közüle­ti lakás van, 590 ezer forin­tot irányoztak elő a tetőszer- kezet átépítésére, új külső vakolatra, falazatjavításra és a pincefödém megerősítésére. A legtöbb lakás a Gyár ut­ca 3. sz. alatt van — 18 bér­lakás felújítására kerül itt sor több mint 1 millió fo­rintos költséggel. Az épüle­ten csak külső felújítási mun­kákat végeznek, tetőfedést, külső vakolatjavítást és a kémények tetőn kívüli fel­újítását. Még nagyobb lesz a munka, amit a költségve­tési üzem dolgozói az igen elavult Rigó Jancsi utca 29—30. szám alatt végeznek, ahol 20 bérla­kás van, a felújításra kerülő összeg 650 ezer forint. Itt a tető- szerkezet elavult, a belső vá­laszfalak repedezettek, az egy helyiségből álló bérlemények korszerűtlenek. Az épület 1971-ben bontási anyagból épült, felújítása indokolt. Télen is dolgoznak a strandfürdő területén: épül a víz­tisztító. (M. V. felv.) Tudja-e, hogy... ... a Petőfi Sándor, a Már­tírok útja, a Fáy András ut­ca, a Vöröshadsereg utca és a Széchenyi utcai járdák fel­újítási munkálatai pénzügyi fedezet hiánya miatt marad­tak el. Felújították viszont — az ütemezéstől eltérően — a Vasút utcai, a Zsigmond és a Kilián utcai járdákat, vala­mint a Geisler Eta és az Ep­reskert utcákban sárrázót építették. ... harminc vendéglátó egy­ségnél ellenőrizték a közel­múltban a környezeti kultu­ráltságot, az élelmiszerek tá­rolását és a konyhai beren­dezések tisztaságát. Az élel­miszer-ellenőr szakállator­vos 300 esetben tartott vizs­gálatot kereskedelmi egysé­geknél, üzemi konyháknál. Vizsgálták a tisztasági előírá­sok betartását, az ételek és ételkészítmények minőségét, melynek során több esetben intézkedtek a romlott árufé­leségek elkobzására. ... jól dolgoznak az iskolai vö­röskeresztes csoportok. Folyama­tosan szervezik a felvilágosító előadásokat és az ifjú egészségőr tanfolyamokat. A fiatalok részt vettek a „Tiszta iskola” mozga­lomban, melynek eredményeként a 2. sz., a 4. sz. általános iskola, a Császy szakközépiskola, a Bes­senyei gimnázium és a 111. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet elnyerte a „Tiszta iskola” címet. ... közegészségügyi szakem­berek vizsgálták a szemétte­lepet és környékét, melynek során elrendelték a szemétte­lep körbekerítését, az őrbódé felújítását és a szemét elő­írásszerű tárolását. ... a Felszabadulás lakó­telepen a II. ütem beruházá­si programjának megfelelően az elmúlt évben két 44 laká­sos ház építéséhez készítették elő a területet, 56 lakás épí­tése van folyamatban. A vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya a beruházó vállala­ton keresztül megrendelte a 16 tantermes iskola kiviteli tervét, a tervdokumentáció ez év szeptember 30-ig készül el, az iskola építése 1981-ben kezdődik. ... a városrendezés miatt sza­nálandó üzlethelyiségeket fel­mérték, ezek szerint mintegy 10 éves időszakban 14 üzlet kerül lebontásra. A részletes városren­dezési terv tartalmazza azokat az épületeket, ahol a lakóházak földszintjén üzletek, szolgáltató egységek épülnek. Ezek elsősor­ban a Lenin és a Dimitrov utcák. Az oldalt összeállította: PÄLL GÉZA

Next

/
Thumbnails
Contents