Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 27. Á hét három kérdése O Miben áll a Carter- doktrina lényege? Nem sok jó juthat eszünkbe, ha az újabbkori amerikai tör­ténelem valamelyik elnöké- . n§k nevéhez fűződő doktri- . ná.k, idéződnek .fel. Ezek az elvek rendszerint Washing­ton kátonai és katonapolitikai törekvéseit hirdették meg a hidegháború, az egyoldalú előnyszerzés, a zsarolási pró­bálkozások és a beavatkozás jegyében. A Truman-elv közbelépést jelentett a görög polgárhábo­rúban, amerikai támaszpon­tokat létesített a Földközi­tenger keleti medencéjében s a NATO kialakításának elő­futára volt. Az Eisenhower- doktrina a közel-keleti be­avatkozást, a Johnson-dokt- rina az amerikai tengerész- gyalogosok dominikai part­raszállását kívánta alátá­masztani. Hírhedtté vált a Nixon-elv, amelyet a később levitézlett elnök még a viet­nami háború idején Guam szigetén hirdetett meg. Ez volt a próbálkozás a „segéd- csapatokkal’’ és a halottak bőrszínének megváltoztatásá­val. Vagyis az ázsiaiak har­coljanak az ázsiaiak ellen, természetesen amerikai cé­lokért, amerikai fegyverekkel és kiképzőkkel. A HÉT ESEMÉNYEI CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Az UNIDO, az ENSZ iparfejlesztési szervezete köz­gyűlést tart az indiai fővárosban — Előválasztások az amerikai Iowa államban — A kínai külügyminiszter Pa­kisztánban meglátogatta az afgán ellenforradalmárok tá­borait — Tiltakozások Rhodesiában a brit részrehajlás miatt KEDD: A LEMP Központi Bizottságának plenáris ülése Varsó­ban — Moszkvában Brezsnyev fogadta a francia nemzet­gyűlés elnökét SZERDA: Számos kormány és sportszervezet utasítja vissza a moszkvai olimpia bojkottjára irányuló amerikai felhívá­sokat — Az új indiai kormány programnyilatkozata — Véres összecsapások Salvador fővárosában CSÜTÖRTÖK: Carter előterjeszti a kongresszusban hideghábo­rús szellemben fogant évi jelentését — Az olasz miniszter- elnök washingtoni látogatása PÉNTEK: Elnökválasztás Iránban, hírek és cáfolatok Pana­mából a volt uralkodó esetleges kiadatásáról — Az ame­rikai kongresszus megszavazta Kínának a legnagyobb kedvezmény elvét — A japán kormányfő Ausztráliában SZOMBAT: A Sínai-félszigetről történt újabb visszavonulás után Egyiptom és Izrael felveszi a diplomáciai kapcsola­tokat — Feszültség Libanonban — Afganisztán és több haladó arab ország távolmarad az iszlám konferenciától, amelyet provokációs célzattal rendeznek meg Iszlámábád­ban nának a legnagyobb kedvez­mény elvét. (Ami önmagában nem adhatna okot bírálatra, hiszen egy diszkriminatív megkülönböztetés leépítésé­ről van szó, csakhogy ebben az esetben nyílt szovjetelle­nes éllel történt s hangsú­lyozottan elvetették a szov­jet—amerikai kereskedelem akadályainak feloldását.) Mindehhez a nagyszabású lélektani hadviselés párosul az olimpiaibojkott-felhí- vásoktól az AEROFLOT me­netrendszerű járatainak za­varásán át egészen az Ermi­Ötnapos hivatalos indiai látogatása során Valéry Giscard d’Estaing tárgyalást folytat Indira Gandhi miniszterelnökkel. (Kelet-Magyar- ország telefotó) Amikor ezen a héten az amerikai sajtó szinte teljes egyöntetűséggel a Carter- doktrina kifejezést használ­ta, eleve nem lehetett túl sok biztatót várni. Az Egyesült Államokban íratlan politikai szabály, hogy az elnök, min­den évben, január utolsó de­kád jában hosszú jelentést terjeszt a kongresszus elé az unió állapotáról, tehát az ország helyzetéről. Az első meglepetés az lehetett az idén, hogy a.Carter-jelentés- ben szinte eltűntek a hazai gondok és csaknem kizárólag a külpolitikai problémák ke­rültek előtérbe. Lényegében új hangsúllyal: míg egy év­vel ezelőtt a hivatalos Was­hington legalább szavakban hangoztatta a SALT, a fegy­verkorlátozás, a szovjet— amerikai kapcsolatok kérdé­sének fontosságát a témakö­rök most az utolsó, nyolca­dik helyre kerültek a teen­dők listáján s csupán néhány általános megállapításra szo­rítkoztak. A Carter-doktrina legfon­tosabb összetevőit viszont a fegyverkezési verseny újabb túlhajtása, a lehetséges ame­rikai katonai beavatkozás eszközeinek (flották, gyors­hadtest, támaszpontok stb.) rohamléptekkel történő ki­építése, a válságtérségekben, különösképpen az öbölben való fenyegetőzés jelentik. Természetesen újra előkerült a kínai kártya, s ennek je­gyében szavazta meg a kongresszus az elnöki előter­jesztést, hogy biztosítsák Kí­tázs műkincseiből tervezett amerikai kiállítás lemondá­sáig. > Sok minden kavarog ma az amerikai politikában, s a légkört még inkább terheli, hogy elnökválasztásikam- pány-évet írnak. Hangsú­lyozzuk azonban még egyszer, hogy a Carter-doktrina lé­nyegét a katonai egyensúly megbontására, a fölényszer­zésre irányuló törekvések je­lentik. S ez egyúttal rávilá­gít alapvető, belső ellent­mondására : a stratégiai egyensúly ma áthághatatlan vastörvény, más a próbálko­zás és megint más a realitás. Amint figyelmeztetőül szol­gálhat, hogy az elődök dokt­rínái sem voltak képesek sar­kaiból kiforgatni a földet... © Mit jelent az iráni el­nökválasztás a konszo­lidációs folyamatban? Bo­nyolult feladat a szavazat- számlálás az iráni elnökvá­lasztás után. Több, mint száz jelölt indult, de bevált az előrejelzés, hogy Bani- szadr, Habibi és Madani a három esélyes. Közülük is a volt gazdaságügyi miniszter Baniszadr látszik győztesnek, de megválasztása csak akkor lesz már az első fordulóban érvényes, ha a szavazatok 50 százalékát magáénak mond­hatja. (Az olvasó a lapzárta­kor érkezett jelentések között tájékozódhat a legfrissebb hí­rekről.) Iránnal kapcsolatosan ed­dig gyakran jellemezték úgy a helyzetet, hogy több hatal­Iskolások. (Fotó: a szerző felvételei) Madzsarik Szíriában A madzsari szónak jó csen­gése van Szíriában. Magyart jelent, s ismeri a damaszku­szi utca embere éppúgy, mint a bosrai sejk. A napilapok bőséges terjedelemben szá­molnak be a szocialista or­szágokkal kialakult kapcsola­tokról, megkülönböztetett he­lyet kapnak a küldöttségek látogatásai, a szolidaritás, se­gítség hírei. — A jó politikai kapcsola­tok, a két gazdaság egymást kiegészítő jellege, a viszony­lagos földrajzi közelség a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének alapja — mondta Szabó Károly külkereskedel­mi táríScsós 'Damaszkúszbári.' A külkereskedelmi forgalom növekedésének dinamikája különösen 1974 után erősö­dött. Itt két korszakról be­szélhetünk: 1975 és 1977 kö­zött 25 millió dolláros kor-, mány hitelt nyújtottunk, s ennek alapján a gépipari szállítások jelentették a lé­nyeges elemet. Ezt követően 1977-től exportunk növelésé­ben a készpénzes szállításoké a fő szerep. Ez utóbbi kap­csán az export szerkezetében jelentős változás ment végbe, csökkent a gépipari termé­kek részesedése a tömeg jelle­gű félkész termék kategóriába tartozó árukkal szemben. Építettünk itt izzólámpa- és fénycsőgyárat, kábelgyára­kat, konfekcióüzemet, szállí­tottunk kikötői berendezése­ket, konzervgyárakat, hír­adás-technikai berendezése­ket. Exportunk fejlődése egyenes vonalú. Míg 1970- ben csupán kilencmillió dol­lárt tett ki a magyar szállítá­sok összege, addig 1976-ban már elértük a 38,6 milliót, majd egy kis csökkenés után 1979-ben az 50 millió dollárt. — Éppen a napokbán kö­töttünk egymilliós üzletet. Gyógyszereket rendelt a Szí­riái fél — folytatja Szabó Ká­roly. — Ez új, s igen nagy jö­vőjű lehetőség. Változatlanul jelentős marad a hengerelt acéláruk tétele, amire nagy a kereslet. De szállítunk vegyi árukat, varrócérnát, vastö­megcikket, szőnyeget, s sok kisebb tételű árut. Ami a lé­nyeg: ezek készpénzes üzle­tek. Ennek ellenére nem könnyű a magyar külkeres­kedelem helyzete. Tudni kell: a szocialista országok zöme 100 >millié dolláros, hosszú le­járatú, alacsony kamatú hite­leket ajánl fel, míg mi gaz­dasági helyzetünkből faka­dóan a készpénzes üzleteket szorgalmazzuk. A lecke tehát adott, lényegesen ügyesebb és okosabb vállalati kereskedést tételez fel, a piac alapos is­merete mellett. És mi az, amit mi vásáro­lunk Szíriában? A kereske­delmi tanácsos erről is szólt: — Hazánk elsősorban bőrt vásárol, ezenkívül lencsét, ruhaféléket, fehérneműt, föl­dimogyorót. A pamut- és bőr­vásárlásokat kellene fokozni. Itt most gondok vannak. A pamut esetében a kínálati árak magasak. A félig kiké­szített bőrök tekintetében a helyi feldolgozás bővülése miatt csökkent a kiviteli áru­alap, s az exportengedélyek terén is nehézségek vannak. Vállalataink közül a Me- talimpex, az Egyesült Izzó, a Mineralimpex, a Magyar Ha­jó- és Darugyár, a Terimpex, a Chemolimpex és a Ferunion végez kiemelkedően jó mun­kát. Igaz, a szerződésekben nem mindig fogalmazódnak meg a legpontosabban érde­keink, főleg amikor szakem­berek kinti munkakörülmé­nyeiről van szó. Az viszont tény — s ezt Szabó Károly külön hangsúlyozta —, hogy az utóbbi időben nem volt olyan kedvező üzleti lehető­ség, amelynek kihasználása netán valamelyik vállalatunk érdektelensége, hanyag mun­kája miatt bukott volna meg. Szíriái szakemberek úgy vélik: Magyarország a jövő­ben is jó partner lehet. A mezőgazdaság előtt álló fel­adatok, az állami ipari szek­tor erősödése sok területen kínál lehetőséget az együtt­működésre, további bővítés­re. Annak ellenére, hogy Szí­ria frontország, s gazdaságát nyomasztóan terhelik a kato­nai kiadások, nem mondhat le a fejlődésről. — Látható — mondják a Szíriái újságírók és kereske­dők egyaránt —, hogy a gaz­dasági fegyvert az arab or­szágokkal szemben közvetve, vagy közvetlenül érvényesí­teni akarják az amerikaiak és szövetségeseik. Nekünk olyan fejlődésre van szükségünk, mely a legkisebbre redukálja a függést a tőkés befolyástól. A következetesen antiimpe- rialista Szíria tehát szövetsé­gest lát a szocialista orszá­gokban. Jelenlétünk mind politikai, mind gazdasági té­ren hozzájárulás a belső fej­lődéshez és a szilárd helytál­láshoz. A minden téren erő­södő kapcsolatok ezt meggyő­zően bizonyítják. Bürget Lajos (Vége) Maalulában, ebben a kis hegyi faluban is Tungsram égőkkel világítanak. DAMASZKUSZI JEGYZETEK (4.) mi-döntési központ létezik. Vajon, ha választott államfő lesz és újabb választással létrehozzák a parlamentet, valamint a kormányt, meg­szűnik-e az eddigi helyzet? Nem könnyű a válasz, hi­szen az országban, a nemzeti kérdésben, a vallási vezetés­ben, a fegyveres testületek­ben nem kevés törésvonal mutatkozik, s jóllehet a je­löltek Khomeinire hivatkoz­tak, újabb kérdés, hogy való­ságos összhangról van-e szó? Változatlanul várat magá­ra a túszügy lezárása. A hé­ten nagy feltűnést keltettek a panamai híréig és cáfola­tok, amelyek" vegűf1 Is nem tartották kizártnak a volt uralkodó kiadatásáról törté­nő tárgyalásokat. Ezzel együtt szaporodtak a washingtoni szirénhangok: oldják meg va­lahogy a túszok ügyét, s utá­na az amerikaiak visszafogad­ják a „tékozló fiút”, hiszen a washingtoni befolyás helyre- állítását fontosnak tartanák a Közép-Kelet egyik kulcsor­szágában. Várhatóan nem lesz kicsiny az ezzel kapcso­latos amerikai nyomás. Az iráni államhatalmi szer­vek kiépítése a konszolidáció irányába hat, de nehéz lenne eltekinteni attól, hogy Wa­shington alighanem igen te­vékeny lesz: szeretné mind­ezt a maga javára felhasz­nálni. © Mi történik a Közel- Keleten? A Sínai-fél- sziget területének háromne­gyed része visszakerült Egyiptomhoz, Kairó feloldot­ta a Tel Aviv ellen három évtizede érvényben lévő szankciókat, s a két ország nagyköveteket cserélt. A kü­lönbéke folyamata tehát megy a maga vágányán. Ám szinte ugyanazokban az órákban jelentések érkeztek a libanoni feszültségről, had­seregek állnak készenlétben és sajnos bármelyik pillanat­ban sor kerülhet fegyveres összetűzésekre is. Ami az ál- , talános közel-keleti rende­zést illeti, a helyzet tehát nem változott, a válság to­vábbra is fennáll, sőt mérge- ződik. A különbéke pártolói gyak­ran mondják, hogy egy töké­letlen béke is jobb a háború­nál, két hadviselő fél össze- békülése miért jelentene gondot? Érveiket azonban a politika kegyetlen valósága cáfolja. Nem két ország kap­csolatainak normalizálása je­lenti a problémát, hanem az, hogy ezt manőverré tették a szomszédos államok békét­lenségének fokozására. Üjra bebizonyosodhatott, a külön­béke nem hozhat igazi meg­oldást. Természetesen nem egy ötödik háborút, de a kü­lönbékével szemben, valódi békét kíván a világ. Réti Ervin Pl I TFTr/ÄT>T*1 I 1 I f A V I ■ I ■ k T A 1 A A

Next

/
Thumbnails
Contents