Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-27 / 22. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 27. TERVEZTÜK - MEGVALÓSÍTJUK Húszezer lakás sorsa A mostani ötéves tervünk szerint 20 ezer lakást kell fel­építeni öt év alatt Szabolcs- Szatmár megyében. Hogyan sikerült megvalósítani a tervidőszak elején elhatáro­zott célokat? — erre kértünk választ Zilahi Józseftől, a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztá­lyának vezetőjétől. Az ötéves tervből eltelt négy év alatt 9 tervezett 20 ezer lakásból 18 546 épült fel, vagyis a tervezett lakások­nak közel 93 százaléka. Gya­korlatilag tehát ebben az év­ben az ötéves terv utolsó esz­tendejében 1454 lakás építése a feladat. A megyei pártbi­zottság 1978. decemberi ha­tározata 4100 lakás építését fogalmazta meg 1979-re, ám a korábbi kedvező tapaszta­latok alapján a tanácsi terv 4200 lakás megépítését irá­nyozta elő. Ezt nem sikerült teljes egé­szében megvalósítani, bár a tanácsok a korábbiaktól na­gyobb erőfeszítéseket tettek a lakásépítésre kijelölt terüle­tek előkészítésére, a terve­zők, beruházók és kivitelezők együttműködésének javításá­ra. Az erőfeszítések ellenére a beruházási színvonal kö­töttsége, a hagyományos ki­vitelezői kapacitáshiány miatt a 855 állami lakás helyett « csak, 181.4-épült.fel, kevesebbet -n<tudott'átadni.. áttervezettnél a; lakásépítő szövetkezet, keve­sebb családi ház épült, mind­össze egyéni szervezésű tár­sasházból épült több és az OTP teljesítette túl lakás- építési tervét. A múlt év tehát nem a leg­jobban sikerült: a 4200 lakás helyett 3979 épült, de a ko­rábbi három év jó eredmé­nyei összességében a négy év után is kedvező képet mu­tatnak. Épp ilyen kedvező­nek ítélhető a lakások tech­nológiai összetétele: a felépí­tett lakások 80 százaléka korszerű házgyári, paneles és alagútzsalus módszerrel készült, s az alapterület álla­ga is 56 négyzetméterre nőtt az előző évi 52 négyzetméte­resről. Természetesen voltak olyan települések — Nyíregyháza, Nyírbátor, Vásárosnamény — ahol több lakás épült a terve­zettnél, de Fehérgyarmaton, Záhonyban, Nyírbélteken és Balkányban építőipari kapa­citáshiány, Ujfehértón terve­zési bizonytalanság miatt a túlteljesítéstől nagybbb ará­nyú volt a lemaradás. Az OTP saját beruházásában 702 lakás épült"'' megyében, amelyből "múnkáslakás-akció keretében 143 család jutott kedvezményes körülmények között lakáshoz. A lakásépí­tő szövetkezet az újnak szá­mító No fines technológia al­kalmazásában még meglévő tapasztalatlanság miatt nem tudott átadni 60 lakást, a mó­dosított szerződés szerint má­jusban várható az építkezés befejezése. A korábbi évektől kevesebb családi ház épült 1979-ben megyénkben. Ennek alapve­tő oka az építőanyag-hiány­ra vezethető vissza. Komoly erőfeszítéseket kellett azért is tenni, hogy a belvízkárt szenvedett 857 lakás újjáépül hessen és helyreállíthassák a megrongálódott épületeket. A tanácsok 1980-ra 3800 la­kás építését tervezték. Az már most valószínűnek látszik, hogy a célcsoportos lakásépí­tésre fordítható összeg keve­sebb lesz az eredetileg terve­zettnél, így feltehetően eb­ben az évben is kevesebb la­kás átadása várható. Az ötö­dik ötéves terv céljai azon­Tiszalök főutcáján kilenc lakást építenek tanácsi célcso­portos beruházásból. (Elek Emil felv.) ban így is maradéktalanul területek pedig jó átmenetet megvalósulnak,- a megkez- biztosítanak a hatodik ötéves dett lakások, az előkészített tervre, (b.) Segítik, mint a pályakezdőket... nyugdíjra készülők Évente több ezer ember megy nyugdíjba megyénkben is, többségük magára marad a gondjaival, az új helyzet­tel. A fővárosi tapasztalatok a nyugdíjas életre való fel­készítésre Szabolcs-Szatmár megyében is cselekvésre kész­tették a társadalmi szerve­ket, egyes munkahelyeket. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának nő- és rétegpoli­tikai aktivistái láttak munká­hoz elsőként: január 25-én a megyeszékhelyen megalakí­tották a nyugdíj előtt állók­kal foglalkozó munkabizott­ságukat. Gál Ibolya, a me­gyei tanács szociálpolitikai csoportvezetője tartott vitain­dítót azokról a fővárosi, or­szágos tapasztalatokról, ame­lyek jól hasznosíthatók me­gyénkben is. Állandó kapcsolatot igye­keznek kialakítani a munka­helyekkel, mert az ott lévők tehetik a legtöbbet a nyugdí­jas életre való felkészítésért. Elsőként aktivistákat keres­nek a nagyobb üzemekben, vállalatoknál, intézmények­nél, akik hajlamot éreznek az idősebb munkatársakkal való foglalkozásra. A mun­kahelyi vezetőkkel együtte­sen beszélgetnek velük arról, milyen tervek, elképzelések foglalkoztatják őket, miben várnának majd segítséget, ha elérkezik a nyugdíjazás ide­je. Tisztázzák, ki szeretne to­vábbra is csökkentett mun­kaidőben dolgozni, részt ven­in drágább, on olcsóbb? i tj ßibnoin — ayi^nosia •8' ''Közismérl1,’ bogy á ^- mclői és fogyasztói árak utóbb túlságosan elsza­kadtak egymástól, így az­tán árrendszerünk nem ösztönzött a gazdaságos termékszerkezet kialakítá­sára, ellentmondásos hely­zetet teremtett a vásárlá­si szokásokban. Tulajdon­képpen ezek az okok ve­zettek árrendszerünk kor­szerűsítéséhez, amely lé­nyegében tavaly nyáron a fogyasztói árak emelésé­vel kezdődött, a vendég­látó-ipari árak változtatá­sával folytatódott, de szerves része volt a janu­ár eleji termelői árváltoz­tatás és a január 7-i ár­rendezés is. Baraneia árügyben A folyamat ezzel sem ért véget: a vásárlóknak még év közben is számítaniuk kell újabb árrendezésre, amely azt jelenti, hogy egyes termékek drágábbak, más termékek olcsóbbak lesznek. Ez a számunkra ma még szokatlan árváltozás olykor­olykor bizalmatlanságot is kelthet a vásárlóban, hiszen nem tudhatja, hogy egy vál­lalat, vagy szövetkezet önálló árintézkedéséről, vagy köz­pontilag elhatározott árvál- toztátásról van-e szó. Mi a garancia arra, hogy a boltok­ban nem károsítják meg a vásárlókat? Mint azt a megyei tanács vb kereskedelmi osztályán megtudtuk: a garancia sokol­dalú. Egyik például, hogy a boltokban, áruházakban dol­gozó kereskedőknek, bolt- és áruházvezetőknek nincs ár­megállapító joguk: az árakat a hatósági rendelkezések és az általános árképzési előírá­sok alapján a vállalatok, szö­vetkezetek vezetőinek kell megállapítaniuk. A hálózat­ban tehát a kereskedők már fix árakkal dolgoznak. A má­sik garancia, hogy a tisztes­ségtelen úton, jogtalanul al­kalmazott árak miatt kelet­kezett többletbevétel szigorú gazdasági és személyi' fele­lősségre vonást eredményez­het. Nem maradhat ki a felso­rolásból, hogy az árhatósá­gok intézkedéseiben és mód­szereiben az eddigieknél na­gyobb szerepet kapott az el­lenőrzés és a felelősségre vo­nás, de a tanácsi szervek — társadalmi ellenőrökkel kö­zösen — gyakoribbakká te­szik az elenőrzéseket és a vállalati, szövetkezeti belső ellenőrök felkészítésében is nagyobb szerepet vállalnak. Ez utóbbira már van is példa: a január 7-i árrende­zés óta négy brigád a megye teljes kereskedelmi hálóza­tát ellenőrizte, s az volt az általános megállapítás, hogy mind a vállalatok, mind a szövetkezetek fegyelmezetten hajtották végre az árintézke­dést. Kedvező tapasztalat­ként értékelhették, hogy a rendkívül sok árut érintő ár­változást a korábbi évektől is gyorsabban végzett leltá­rozási idő alatt hajtották végre, problémákat többnyi­re azoknál a termékeknél ta­láltak, ahol nem volt egyér­telmű az áruutasítás. A többoldalú garancia el­lenére is elbizonytalanodhat a vásárló, ha ugyanannak a terméknek más az ára mond­juk a Kelet Áruházban és más a. Nyírfában. Mit tehet ilyenkor? Korábban szokatlan volt az ilyen jelenség, ezután a szabadáras termékek körének bővülésével egyre inkább hozzá kell szokni. Az eltérő árak az egyes vállalatok és szövetkezetek különböző ár­politikájának eredményei, ennek célja a verseny a ve­vőért. Ezután ha valaki ér­tékesebb áru vásárlására szánja magát, célszerű több helyen is szétnézni, s min­denkinek a számára legked­vezőbb árúterméket meg­vásárolni. A vásárló legalap­vetőbb joga megkövetelni, hogy minden terméken le­gyen árjegyzék, ezzel csök­kenthető leginkább a bizal­matlanság. Természetesen még ezek után is lehetnek a vevőnek kétségei, hiszen rossz árat is feltüntethetnek a terméken, Ilyen esetben a bolt-, vagy áruházvezetők kötelesek megmutatni az áruutasítást, vagy árjegyzéket, s ezzel bi­zonyítani, hogy a termék árát nem a boltban állapítot­ták meg. Ha ez sem győzi meg a vásárlót, beírhat a Vá­sárlók könyvébe, amelyet nemcsak a boltok, áruházak gazdái, hanem az árellenőrző szervek is gyakran megnéz­nek majd. Akit ez sem elé­gít ki, gondjával-panaszával a megyei tanács vb kereske­delmi osztályán kívül a vá­rosi tanácsok, illetve a járá­si hivatalok segítségét is kér­heti, ahol készséggel adnak felvilágosítást, a kereskede­lemben pedig segítik a he­lyes árak alkalmazását. Balogh József Hiányzócilck­kiállítás Miskolcon Száműzzük a bioritmust? Szélsőséges januári időjá­rás volt a múlt évben, az új évtized viszont kiegyensúlyo­zott, kellemes levegővel, hő­mérséklettel köszöntött me­gyénkre. Míg tavaly har­mincfokos hőmérséklet-in­gadozással is meg kellett bir­kóznunk egyik napról a má­sikra, addig az idén jóval egyenletesebb meteorológiai helyzetképről számolnak be a szakemberek. — Ha összehasonlítjuk a múlt év januárját az ideivel, azt tapasztaljuk, hggy akkor január 17-én mínusz 19 fo­kot mértünk, most viszont a legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 14,5 fok volt, január 14-én. Ehhez képest a leg­magasabb levegő-hőmérsék­leti érték tavaly 8,4 Celsius- fok^az idén csak 4,5 fok — lapozza a statisztikát Muri József, a nyíregyházi mete­orológiai állomás technikusa. — így a középhőmérséklet most valamelyest nőtt, mí­nusz 5,7-ről mínusz 4,6 fok­ra. Ami igen erősen befolyá­solja a közérzetet, s nem utolsósorban hangulatunkat, ezt követően mindennapi munkánkat is, a ködös, de­res, szeles napok száma. 1979- ben például hét nap borított dér mindent, 80-ban már csak 3 ilyen nap akadt eddig. Az erős szélnek számító, másod­percenként 15 méternél gyor­sabban fújó szél háromszor is tépte a fákat, az idén még nem tapasztaltak ilyet a me­teorológusok. Érdekesen alakult a csapa­dék 1979-ben. Az első hónap­ban 25,8 milliméter esett, most csak 15,5 milliméter hó hullott. Mégis, ebben az esz­tendőben összefüggő hótaka­rót találtak a gyerekek a szánkópályákon, a hó vas­tagsága közel azonos minde­nütt. Ennek ellenére sokkal gyakrabban élvezhettük a 'rt&iJféííyt hibát. Míg távály 29,2 napsütéses órát jegyez­tek fel a megfigyelő állomá­son, addig ez a január már 40,7 napsütéses órával aján­dékozott meg. Ennek megfe­lelően a múlt évi nyolc he­lyett már eddig 13 napon keresztül élvezhettük a nap­sugarakat. Az utóbbi időben elég gyakran emlegetett biorit­musra állítólag nagy hatás­sal van a köd. Tavaly nyolc ilyen napot jegyeztek fel, most mindössze hármat. Ta­lán ezért is beszélünk most jóval kevesebbet a biorit­musról ... Mindenesetre a kellemes idő bizonyára to­vább javítja a közérzetünket. Tóth Kornélia Becsapta a leltározókat is Csalássorozat fával Súlyos bűncselekmény-so­rozat végére tett pontot a Nyíregyházi Járásbíróság a napokban, amikor ítéletet hozott Sipos Ferenc és 5 tár­sa bűnügyében. Sipos Ferenc a Felső-ti­szai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság tiszalöki telepén dolgozott, mint szállításveze­tő, s egyben az anyagtéri mű­vezetői feladatokat is ellátta. Fontos munkaköri feladata volt a vállalathoz érkezett fa­anyagok beszállítása, raktá­rozása, kezelése. Ö bonyolí­totta le a magánszemélyek­től felvásárolt fák mérését, köbözését és feladata lett volna a valóságnak megfele­lően bizonylatolni a fa meny- nyiségét és minőségét. Sipos Ferenc üzelmeit ve­zetői beosztásával súlyosan visszaélve követte el. A vál­lalat raktározási gondok mi­att a tiszalöki vasútállomás mellett tárolt mintegy 300 köbméter fát. Erről tudomá­sa volt Sípos Ferencnek is, ugyanis mint szállításvezető­nek, feladata volt e fameny- nyiség mindenkori ellenőrzé­se. A telepen kívüli tárolás körülményei adták az ötletet a művezetőnek a csalássoro­zathoz. Az 1978 év végén megtar­tott leltározás során a leltár­bizottság elől eltitkolta a te­lepen kívül tárolt 300 ezer forint értékű fát, így ez nem került a leltári anyag­ba, lényegében a vállalat tényleges ellenőrzése e meny- nyiség fölött megszűnt. A ter­vét egyébként körültekintően valósította meg: már a lel­tár előkészítése során végzett felmérésből is kihagyta a 300 köbméter fát. így vált le­hetővé, hogy Sipos Ferenc fiktív módon vásároltatott magánszemélyektől fát mind­addig, amíg az eltitkolt 300 ezer forint értékű famennyi­ség ehhez fedezetet nyújtott. Könnyen tudott társakat verbuválni magának, s jó érzékkel választotta ki azo­kat az értékesítőket, akik ki- sebb-nagyobb haszon ellené­ben részt vettek a tiszalöki vállalat megkárosításában. Egy-egy favásárlás alkalmá­val megegyezett a vádlott­társaival, hogy vagy a meny- nyiségre, vagy a minőségre vonatkozóan jegyez hamis adatokat a bizonylatra. Ilyen valótlan adatokat tartalmazó okmányok alapján lényege­sen több ellenértéket fizetett ki a vállalat, mint amennyi fa ténylegesen a vállalat tu­lajdonába került. A többle­tet egymás között osztották szét. Már közel 70 ezer fo­rinttal károsította Sipos Fe­renc, Katona Gábor, Balászi József, Pucsok Sándor. Csá­ki János és Kányási József a tiszalöki vállalatot, amikor a csalássorozatot felfedezték. A Nyíregyházi Járásbíró­ság csalás és más bűncselek­mény miatt Sipos Ferencet 1 évi szabadságvesztésre és 3 ezer forint pénz mellékbün­tetésre ítélte. A társaival szemben különböző mértékű felfüggesztett szabadság- vesztést és pénz mellékbünte­tést szabott ki. Az ítélet Sipos Ferenccel szemben nem jogerős, az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. Dr. Király Gyula ügyész ni a munkahelyi közéletben. Egészségügyi, jogi, a testi és szellemi erő és egészség meg­őrzésének kérdéseiben is se­gíteni kívánnak a munkabi­zottság tagjai és az üzemi ak­tivisták. Elsőként a nyíregyházi gu­migyárban alakult a városi művelődési központtal közö­sen fenntartott klub, amely a nyugdíjas évekre való fel­készítést igyekszik elősegíte­ni. A két-három év múlva nyugdíjba, menő dolgozókat hívják meg ide, akikkel leg­alább úgy szükséges foglal­kozni, mint a pályakezdő dol­gozókkal. Meg kell őrizni ak­tivitásukat, jó társadalmi közérzetüket, hogy hasznára váljanak a közösségnek és ne kerítse hatalmába őket az elmagányosodás, a felesleges­ség tudata. Az újszerű kezdeményezés nem egy felbuzdulás, a mun­kabizottság éves programot készített, amelyben fórumok, klublátogatás, fiatalok és. idő­sebbek találkozói és más ren­dezvények szerepelnek. A nyugdíjas életre való felké­szítésben munkálkodó nép­front társadalmi aktivistákat rövid tanfolyamon képezik ki, hogy tisztában legyenek az életkori sajátosságokkal. A hiányként jelentkezc áruk megszüntetése a céljs annak a kiállításnak, amelyet a VASVILL Észak-magyar­országi Vas- és Műszaki Ke- ' reskedelmi VállalaVkiérvtez ‘ A kiállítást ezúttal Miskol­con, a Kossuth utca 11. szárr alatti művelődési házban rendezik meg. A Vevők va­gyunk hiányzócikk-kiállítá- son tizenhárom vállalat — VASVILL, MOBIL, VASÉRT, RAVILL, TITÁN, FERRO- VILL, VTDIA, Amfora- ÜVÉRT, Óra- és Ékszerkeres­kedelmi Vállalat, PIÉRT, TRIÁL, Vegyianyag-kereske- delmi Vállalat — képviselteti magát. Bekapcsolódnak a ter­melésszervező munkába Bor­sod, Hajdú és Szabolcs me­gye helyiipari és mezőgazda- sági melléküzemei is. A kiál­lítás január 29-én nyílik és január 31-ig naponta 10 órá­tól 16 óráig látogatható. A szakemberek részére január 29-én 11 órakor ankét kez­dődik.

Next

/
Thumbnails
Contents