Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
1980. január 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 VEZETÖSÉGVÁLASZTÓ TAGGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK VAGÉP vállalat „...hogy hitelünk legyen” Györfi István, a VAGÉP vállalat párttitkára a taggyűlés légkörét úgy jellemezte: a kongresszusi irányelvek tükrében vita, élénk eszmecsere alakult ki. A vállalati gazdálkodás három fő területe, a gépjármű javítás, a késztermékgyártás, az óra- és ékszerjavítás. Az irányelvek alapján a felszólalók többsége a termelés- bővítés lehetőségeit mérlegelte. Mondták: a feltételek — gép és ember — adottak ahhoz, hogy az erportra termelést növeljék. A tőkés export 5—6 millió forinttal bővíthető, de erősíteni szükséges a gyártás műszaki előkészítését. Talán egy korábbi tapasztalat mondatta ki a legfontosabb dolgot: „Vigyázzunk a minőségre, a határidőre, hogy hitelünk legyen.” Szóba került az az elv is: fokozottabban érvényt kell szerezni a munka szerinti díjazásnak. A vállalat normatechnológusa úgy érvelt: továbbfejleszthető a darabbéres rendszer, ha áttérnek az egyedi darabbérre. Ez ösztönző és igazságos lenne, ez lenne az igazi próbatétel. Volt ellenvetés is. A készárutermelésnél a csoportbér bevált, nemcsak a munkára ösztönöz, de összetartja az embereket abban, hogy együtt többet, jobb minőségű munkát végezzenek. Csoportbérezésnél az egyik dolgozó rászól a másikra, ha nem dolgozik, ha minőségileg kifogásolható munkát végez. Vitát váltott ki Vadok Zsigmond műszerész véleménye, miszerint a kultúrpolitika egyes területe olykor nem szolgálja eléggé céljainkat, nem tolmácsolják eredményeinket. Egy kiállítás példáján említette, hogy az alkotások az élettől any- nyira elvontak, hogy a látogató a kiállított tárgyakat nem tudja mire vélni. Mások azt mondták: nem biztos, hogy az a jó alkotás, ami túlzottan egyszerű. Az embereknek is fejlődni kell ahhoz, hogy megértsék, értékeljed azt, amit a művészet nyújt. Az ötnapos munkahét lehetőségével kapcsolatban úgy érvelt a felszólaló: aki a nyolc órát ledolgozta, annak az tökéletesen elég. Maradjon minden a régiben — mondta. A taggyűlés ezzel nem értett egyet. Azzal viszont igen, hogy a szocialista munkaverseny szervezésében a szakszervezet aktívabban vegyen részt. A soron következő párttag a személyes felelősségről mondta el véleményét. Minden párttag agitátor — mondta — de ügyünk mellett legjobban az beszél, aki a munkában példát mutat. Erre van szükség. Fényeslitke Szenvedélyes hangon Nincs miért szégyenkezniük a fényeslitkei vasutasoknak. Az eredmények, a záhonyi átrakókörzet pontosabb, jobb minőségű kiszolgálása az üres vasúti kocsikkal, őket igazolja. Mégis, amikor a kommunisták számba vették a teendőket, a kongresszusi irányelvek alapján beszéltek a rájuk váró feladatokról, nem hiányzott a taggyűlésen a szenvedélyes szó sem. Szónok Zoltán sürgette, hogy figyeljenek jobban oda az együttműködésre. A vasútállomások, a fényeslitkei rendező pályaudvar nem függetlenítheti magát a többi állomástól, azonban a zavartalanabb munka egyik alapja éppen az, hogy mennyire látnak előre, hogyan küzdik le az akadályokat. A felelősség érzete csendült ki az alapszervezet titkárának Dallos Zoltánnak a szavaiból is. Továbbra is az őszinteséget, a nyíltságot hangsúlyozta, hiszen csak a hibák feltárásával lehet előbbre jutni. Kár lenne azt mondani, hogy Fényeslitkén megoldásra váró gondok nélkül mennek a dolgok. Évek óta visszatérő téma például, hogy a figyelmetlen munka balesetekhez vezet. Személyi sérülések és árukárok figyelmeztetik a vasutasokat, hogy egy percre sem lankadhat a figyelem. Azonban a javuló munkakörülmények, a biztonságosabb technológia bevezetése után elvárható lenne, hogy csökkenjenek a balesetek. A kommunisták példamutató magatartása meghatározó lehet ebben. Az irányelvekben szerepel, hogy a béreknek jobban tükrözniük kell a teljesítményeket. Tirpák György állomásfőnök éppen az itt tapasztalható visszásságokra hívta fel a figyelmet. Az állomáson a rendezett kocsik száma nem nőtt úgy, mint a keresetek. Sok tényező nincs figyelembe véve a bérezésnél, így többek között nehezen értékelhető a végzett munka színvonala, a rátermettség, de a vasútnál a múlt évben hozott bérintézkedések figyelmen kívül hagyták az eltöltött időt, a megszerzett gyakorlatot is. A fegyelem javítása, az ittasság elleni küzdelem nem lehet csak a munkahelyi vezetők feladata. Papik Gézáné a szakszervezeti bizalmiak felelősségét hangsúlyozta, a szocialista brigádok nevelő tevékenységére is apellált. A fényeslitkei kommunisták taggyűlésén nemegyszer szenvedélyes hangon fogalmazva, a jobbítás érdekében szóltak a változtatás érdekében. Ezt a kritikus és önkritikus hangot tartják alkalmasnak arra, hogy a magasabb követelményeknek megfeleljenek. Alkotó eszmecsere S zabolcs-Szatmár csaknem ezer párt- alapszervezetében is befejezéshez közelednek a vezetőségválasztó taggyűlések, amelyeken közel 30 ezer kommunista szavazott bizalmat az MSZMP bevált, a tömegek bizalmát élvező politikájának. Alkotó viták, hasznos eszmecserék, nagyfokú aktivitás jellemezte ezeket a fontos fórumokat, amelyeken a párttagság a XII. kongresszus irányelveiben megfogalmazottak következetesebb megvalósítása, a párt cselekvési egységének erősítése mellett tett hitet. Ezekről a tanácskozásokról számolnak be lapunk munkatársai. KEHEY, 7-es alapszervezet Igazodni a követelményekhez Nyíregyháza, 16-os körzet Nem öregedtek meg A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat VII. sz. pártalapszerveze- tének vezetőségválasztó taggyűlésén huszonketten vitatták meg az irányelveket. A vitaindítóból és a hozzászólásokból kiderült, hogy a párttagok életbevágóan fontosnak tartják az irányelveket, tudják, hogy jövőnk függ tőlük. A vitaindítóban egyebek között elhangzott: „Egyetér- H tünk a feladatok meghatározásával, de felhívjuk a felsőbb pártszervezetek figyelmét, hogy a végrehajtásban a korábbinál szigorúbb gyakorlatot várunk.” A következetesebb ellenőrzésre, a számonkérésre utalt itt a pártvezetőség, ami természetesen a jobb politikai és gazdasági munkát eredményezheti. A következő megfogalmazás is figyelmet érdemel, építőmunkások véleményét tükrözi: „Az élet minden területén vannak eredményt növelhető lehetőségek. Különösen igaz ez az építőiparra.” Különösen igaz, mert valamennyi építkezés munkaigényes és anyagigényes. A takarékoskodásra, az ésszerűbb munkára ezernyi lehetőség kínálkozik. A nyíregyházi 16-os körzeti pártalapszervezetben az átlagéletkor közelebb van a hetvenhez, mint a hatvanhoz. A kilencvenfős pártszervezet tagságának majdnem harmada a rendezvénylátogatás alól felmentett, illetve fekvőbeteg. Mindezek ellenére az ide tömörült nyugdíjasok a hét elején tartott taggyűlésükön érdeklődésükkel, aktivitásukkal azt bizonyították, kommunista voltukban még nem öregedtek meg. A pártcsoport-értekezletek- ről adott vezetőségi beszámolóban és a vitában társadalmunkat foglalkoztató lényeges kérdések szerepeltek. Többen felvetették: országos fórumokon régebben megfogalmazták már, hogy felduzzadt az adminisztrációs létszám. Az állásfoglalásokat azonban nem követte tett, sőt nem egy helyen további növekedés tapasztalható. Javasolták, a jövőben az állampolgári jogokat elválaszthatatlanul az állam- polgári kötelezettségekhez kell kapcsolni. A közbiztonság további javítása, az eredményesebb bűnüldözés érdekében a felelősségre vonás, az alkalmazott büntetés jobban fejezze ki az elkövetett vétség, bűn veszélyességének mértékét, szigorúbban járjanak el a garázdákkal, a bűnözőkkel szemben. Az irányelvek vitájában sokan foglalkoztak gazdasági kérdésekkel. Nagyobb rendet, fegyelmet kértek a munkahelyeken a vezetőtől a munkásig. Javasolták, ne legyen különbség a belső fogyasztásra és az exportra termelt áruk; között, ez jobb minőségű munkára ösztönözne, jobb áru kerülne az üzletekbe. Hangsúlyozták a termőföld gondosabb hasznosítását, a parlagföldek megművelését. Többen szóvá tették a természet- és környezetvédelem fokozását. Helyi példákkal bizonyították, hogy a drága pénzen kiültetett utcai fasorokat, parkokat egyes randalírozók hogyan teszik tönkre. A természet szeretetére, a környezet tisztaságára, rendjére az iskolában jobban kellene tanítani, nevelni a fiatalokat. Ebben a felnőttek sem mindig mutatnak jó példát. Hosszú lenne felsorolni is a sok észrevételt, javaslatot, amely elhangzott az irányelvek vitájában. Egy mondat még a vezetőség összefoglalójából: „Az ismertetés itt ne záruljon le, feladatunk, hogy kifelé, a tömegek felé fordulva nagy súlyt helyezzünk a politikai meggyőzésre, az agi- tációs munkára”. Megóvni a minőséget Az oldalt írták: Csikós Balázs, Farkas Kálmán, Lányi Botond, Nábrádi Lajos és Seres Ernő. A tagság igényli, hogy az elnök többet legyen kint az emberek között. A vezetők teremtsék meg a magasabb szintű munka feltételeit. A közérdek kerüljön előtérbe. Ne érezzék jól magukat közöttünk az ügyeskedők. Ezek a vélemények szó szerint hangzottakul a napkori Kossuth Tsz pártalap- szervezetének vezetőségválasztó taggyűlése előtt. A taggyűlésen is ilyen és hasonló hozzászólásoknak lehettünk tanúi. Jó hangulatban, de szenvedélyes hozzászólások közepette zajlott le ez a bő négy órát tartó fórum. A hangulatot nyilván az is befolyásolta, hogy a főkönyvelő bejelentette: a szövetkezet múlt évi nyeresége várhatóan 16 millió forint lesz. örvendetes, hogy az irányelveket mind a visszatekintésnél, mind az előremutatás- nál napkori példákkal próbálták „behelyettesíteni”. A beszámolóban nem először hangzott el, de jó volt hallani, hogy például Napkoron régen eltűntek a szalmatetős házak s manapság fürdőszoba nélkül nem épül családi ház a községben. Minden ötödik családban megtalálható a gépkocsi! Korszerű ABC-áruházat, cukrászdát kapott a község. A szövetkezet minden ágazatában nőttek a hozamok. Természetesen itt sem szűnt meg minden gond. A TESZÖV revizori irodája, a múlt év végén vizsgálatot tartott a tsz-ben, a vizsgálat is megállapította, hogy van javítanivaló a szövetkezet munkájában. Lekli Zoltán hozzászólásában elmondta, a múlt ősszel a fákon az alma 95 százaléka exportképes volt, az elszállításnál már csak 75 százalék lett az arány. Javítani szükséges tehát a munka minőségét, tette hozzá a felszólaló. Cselényi György ezt mondta: „Részt vettem a népszámlálásban, s közben alaposan megállapítottam, hogy jól élnek az emberek. Persze többet kell tennünk azért, hogy továbbra is így éljenek.” Sipos Ferenc arról szólt, hogy a tsz-járadék és egyes nyugdíjak között nagy a különbség. Kérte: a Központi Bizottság foglalkozzon a nyugdíjak közti különbség csökkentésével. Májer Imre hozzászólásából kiderült, hogy a külpolitika is élénken foglalkoztatja a napkoriakat. Király József javasolta, hogy valamennyi napkori kommunista járasson pártlapot, hiszen a tájékozottság sok mindenben segíthet. Kocsis Péter kapcsolódott a hozzászóláshoz és kérte, hogy a szocialista brigádok segítsék a lapterjesztést, a propagandamunkát. Hepp Ferenc így szólt: „Az irányelvekben is foglalkozzanak a háztáji gazdálkodással. A tsz adjon még nagyobb segítséget a háztáji gazdálkodáshoz”. Kopcsó János hozzászólásában elmondta: „Az irányelvekben is megtalálható, hogy a fiatalok nevelésében döntő szerepe van a munkahelyeknek is. Az építőiparnak sajátos a helyzete, sok szakma tartozik az ágazathoz. Az idősebbek közreműködésével a fiatalok megszerethetik szakmájukat, kezdeményezőbbek is lehetnek.” A hasznos kezdeményezés a vállalatnál is aranyat ér. Pásztor István hozzászólásából: „Hogy a párt irányelveit jobban megértsük és munkánkban hasznosítsuk, fejleszteni kell marxista elméleti felkészültségünket.” Az irányelvek érthetőek, világosan fogalmazódtak, hangsúlyozta a hozzászóló, de a munkások politikai műveltségének fejlesztését fontosnak tartja. Németh Gyula arról beszélt, hogy a fiatalok többsége nem közömbös a vállalatot érintő kérdésekben, számítani lehet a KISZ-esek helytállására. Brezina András elmondta, hogy az irányelveknek megfelelően a követelményekhez kell igazítani a feladatokat, több dolgozót a vállalatnál is át kell irányítani más munkahelyre, munkaterületre. A közérdek fontosabb az egyéni érdeknél. Centrum Áruház II pult mögött U.dvariassággaL:nem.:pótol- ■ hatók a hiánycikkek. A minőségileg nem megfelelő áru reklamálóival szemben nem az ipar áll, hanem a pult mögött dolgozó kereskedők. Javítható-e, s ha igen, hogyan az árubeszerzés, a választék bővítése? Érthető, hogy ilyen, s ehhez hasonló kérdések szerepeltek Szabolcs egyik legnépszerűbb bevásárlóközpontjának, a nyíregyházi Centrum Áruháznak a vezetőségválasztó taggyűlésén, amelyen a kongresszusi irányelveket vitatták meg. Bár kis létszámú pártszervezet, alig 20 tagja van, de a Centrumban közel 140-en dolgoznak, s a múlt évben csaknem 134 milliót forgalmaztak. Szóba került a tanácskozáson ez alkalommal is az áruellátás javítása, az áruválaszték bővítésére való törekvés. Elmondták a kereskedelemben dolgozó párttagok, hogy most különösen a kötöttárukból, a bőr- és szőrmefélékből van hiány. Emellett nem lehet kapni színes tv-t, a tartós fogyasztási cikkek közül még automata, mosógépet? j centrifugát, s egyéb árut. Erre a tanácskozásra mégsem a siránkozás volt a jellemző. Több hasznos javaslat született, amely részben saját munkájuk megjavítását sürgeti, s részben az iparnak szól. Lipták Andrásné és Ma- linics István arról szóltak, hogy a dollárelszámolású cikkeket csökkenteni lehetne a szocialista országokból származó árukkal. Erre jobban kellene törekedni a kereskedelmet irányító szervek vezetőinek. Lendvai János a gazdaságtalan termelés hátrányos következményeiről szólt, sürgette az intenzív termelés és a minőség javítását. Többen szóltak arról is, hogy a feladatok nőnek a kereskedelemben is, s azonos létszámmal kell ellátni. Ez szükségessé teszi a munkaerő átcsoportosítást, amit meg kell érteni. Az irányelvekben szereplő 5 napos munkahét bevezetésével kapcsolatban elmondták, nem látják miként lehetne ezt megoldani a kereskedelemben az üzletek zárva tartása nélkül. Űjabb két tízszintes lakóház épül Nyíregyházán a Széna téren. (Császár Csaba felv.)
