Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

MA Varroda Nyírlcátán (2. oldal) Emelték az átvételi árat (2. oldal) • Alkotó eszmecsere (3. oldal) Damaszkuszi jegyzetek (4. oldal) Heti rádió- és tévéműsor (7. oldal) A zord téli időjárás sem akadályozza a munkát Eperjes- kén. A záhonyi körzetben a vasúti átrakásban az év első heteiben sincs holt szezon. A múlt év elejéhez képest több árut raknak át a szovjet kocsikból. Képünkön: az átrakó pályaudvaron Lukács István kötöző irányítja a daru munká­ját. (Gaál Béla felvétele) A kongresszusi irányelvek a KISZ KB előtt Az MSZMP Központi Bi­zottságának a XII. kongresz- szusra kidolgozott irányelvei­ben a kiemelkedően fontos társadalmi kérdések taglalása során megfelelő hangsúlyt kapnak az ifjúságpolitikai szempontok is — állapították meg a KISZ Központi Bizott­ságának csütörtök délelőtt megkezdődött ülésén. A ta­nácskozáson, amelynek fel­adata az irányelvek megtár­gyalása és véleményezése, részt vesz Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára is. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára beve­zető előadásában hangsúlyoz­ta, hogy a XII. kongresszust előkészítő fontos dokumen­tum a párt politikájának és társadalmunk életének a leg­fontosabb kérdéseit tartal­mazza — nemcsak a pártta­gokhoz, a párt szervezeteihez, hanem egész társadalmunkhoz szólóan. Az irányelvekben ki­fejtett célok élénk érdeklő­désre találtak a fiatalok köré­ben, akik a megfogalmazot­takkal alapvetően egyetérte­nek. Az előzetes beszélgeté­sekből, véleménynyilvánítá­sokból is kitűnt, hogy a fia­talok szerint: az irányelvek őszinte, reális hangvétele mind a helyzet megítélésében, mind a feladatok megjelölésében — méltó a párt eddigi politi­kájához. Hangot kapott most a KB- ülésen. hogy a fejlett szocia­lista társadalom építésében elért minden vívmányunk­nak a fiatalok sokáig hasznát látják. Csökkentek a társa­dalmi egyenlőtlenségek, ugyanakkor közülük néhány újratermelődik. így például a pályakezdés, a családalapítás időszakában a lakáshoz jutás nehézségei fokozott gondot je­lentenek a fiataloknak. Átfo­góan javítani kell a diákok állami támogatásának rend­szerét, valamint a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett fia­talok életkörülményeit és ta­nulási feltételeit — fogalmaz­ták meg a KISZ KB ülésén. Megalakult a HHF Országos Tanácsának közmiivelfidési albizottsága A népfront országos el­nöksége az albizottság meg­alakításával intézményesíti az öntevékeny közművelődé­si mozgalmat, egyben új kezdeményezésekre ösztönzi a mozgalom aktivistáit — szervezőit. A testület felada­ta, hogy összehangolja az or­szágban működő több mint 4000 népfrontbizottság köz- művelődési akcióit, rendez­vényeit, s javaslatokat te­gyen programjaik tartalma­sabbá tételére, gazdagítására. Napirenden: a KGST V. B. legutóbbi ülése — A magyar — vietnami együttműködési bizottság ülése —Az energiagazdálkodási kormányprogram — A közületi személy- gépkocsik használatának újraszabályozása Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 93. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok bizottsá­gát, hogy tegye meg a szük­séges intézkedéseket az ülé­sen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtá­sára. Borbándi János miniszter­elnök-helyettes beszámolt a magyar—vietnami gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködési bizottság ülészakáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette. A kormány a nehézipari miniszternek és az Országos Tervhivatal elnökének elő­terjesztése alapján megha­tározta a középtávra szóló energiatakarékossági prog­ram kidolgozásának felada­tait. A Minisztertanács a köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, va­lamint a pénzügyminiszter előterjesztése alapjánhatá­rozatot hozott a lakosság áruszállítási igényeinek, s a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó háztáji és kisegítő gazdaságok gépi munkaigé­nyeinek jobb kielégítéséről. A kormány újraszabályoz­ta, ennek keretében tovább korlátozta a közületi sze­mélygépkocsik használatát. Az elhatározott intézkedések végrehajtásával jelentős lét­szám- és költségmegtakarí­tás érhető el. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Hírmagyarázatunk: a kö­zéptávra szóló energiatakaré­kossági feladatterv széles kö­rű felmérések, vizsgálatok, a tárcák és főhatóságok közötti egyeztetések alapján készült el. Céljai a megváltozott vi­lággazdasági körülményekhez alkalmazkodva jelölik ki azokat az új energiagazdál­kodási elveket és követelmé­nyeket, amelyeket érvényre kell juttatni társadalmi és gazdasági életünk minden területén. Alapvető feladat, hogy mér­sékeljük az energiafelhasz­nálás növekedését. A cél: a növekedés üteme legyen ki­sebb évi 3 százaléknál, ezen belül különösen fontos, hogy a villamosenergia-fogyasztás emelkedése évi 5 százalék alatt maradjon. Ezt segítse elő a termelési és termék- szerkezet, továbbá az ener­giaátalakító, -szállító és -fel­használó berendezések kor­szerűsítése is. A célokat ré­szesítsék előnyben az ipari termelés gazdaságos struktú­rájának kialakításában, vagy­is: a nagyon sok energiát (Folytatás a 4. oldalon) ták. Most, a KLTE és a nyír­egyházi főiskola közötti együttműködés alapján me­gyeszékhelyünkön látják ven­dégül a konferencia hatvan résztvevőjét. A háromnapos konferenci­án orosz szakos egyetemi és főiskolai oktatók és kutatók Termelékenyebb munka korszerű gépeken Szakkifejezéssel mondva, „keverő-farkasoló” üzemet telepítettek 1979-ben a Ma­gyar Posztó nagvkállói gyá­rába. A Csepelről érkezett berendezéssel elérték, hogy az alapanyag-készítést és a legutolsó fázist jelentő ve­gyi kezelést kivéve, a nyers­szövetet teljes egészében a nagykállói gyárban állítják elő. Az 1980. januári adatok arra engednek következtet­ni, hogy a fonoda és a szö­vődé teljesíteni tudja a múlt évinél 20 százalékkal maga­sabb követelményt. Jelentős mennyiségről van szó, hiszen 1979-ben, a gyár első nyereséges esztendejében 1 millió négyzetméternyi szövetet gyártottak. Legnagyobb lépésnek azon­ban azt tartják a gyárban, hogy termékeik több, mint 94 százaléka bizonyult első osztályúnak. A gyár fejlődése is bizto­sítottnak látszik, mert az év első negyedében 4 új, auto­mata szövőgépet kapnak, s ha jól dolgoznak, termékeik elhelyezése sem lesz gond, hiszen a kártolt szövetek iránt élénk kereslet mutat­kozik. A kezdeti tapogatózás után, 1979-ben nagy léptek­kel haladt előre a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár 5. számú, demecseri gyárában. Kártolt fonalból például 45 százalékkal termeltek töb­bet, mint 1978-ban, 1980-ra pedig, további 18 százalékos növekedést irányoztak elő. Hasonlóan nagymértékű vál­tozások várhatók a szövődé­ben és a kivarróüzemben. Nyers szövetből 1,4 mil­lió négyzetmétert gyárta­nak, és 3,2 millió négy­zetméter szövet kivarrá­sát tervezik. A minőséget illetően, 1979 kevésbé volt sikeres év, mert különösen az esztendő első felében, gondjaik voltak ez­zel. A tervezettnél kevesebb volt az I. osztályú szövetek aránya. A technológiai fe­gyelem szigorítása, a folya­matos ellenőrzés meghozta az eredményét: az év utolsó negyedében, már 95 százalék volt áz I. osztályú szövetek részesedése. Tavaly egy korszerű cérná- zógépet, idén pedig egy bon­tógépsort, - valamint hat da­rab mikorvetélős szövőgépet helyeznek üzembe. A veze­tők szerint, a mindössze négyéves múlttal bíró gyár mennyiségi és minőségi té­ren is, nagyokat léphet még előre. Kétmillió 244 ezer darab kötöttárut készítettek a HÓDIKÖT tiszalöki gyá­rában, kevesebbet mint tervezték, de a minőségi követelmé­nyeknek sem feleltek meg, hiszen az J. osztályú áruk részaránya 90 százalék he­lyett, mindössze 80, 3 száza­lék volt. A lemaradások ellenére sem mondható minden szem­pontból sikertelennek a múlt év, mert az árbevételi tervet teljesítették, és ter­mékük, nem maradt raktá­ron. A múlt év végén és idén üzembe helyezett nagy telje­sítményű automata és fél­automata gépek munkájának segítségével — úgy remélik —, elérik az 1980-ra elő­irányzott 2 millió 750 ezer darabos teljesítményt, és ja­vítani tudják a minőséget is. S. Z. Csütörtökön délután rusz- szisztikai konferencia kezdő­dött a nyíregyházi tanárkép­ző főiskolán. A rendezvény több éves hagyományra te­kint már vissza, korábban ugyanis évente, január végén a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tartot­Képünkön: orosz szakos tanárok a nyíregyházi tanácskozáson. számolnak be munkájukról, a legfrissebb kutatási eredmé­nyekről. A rendezvény prog­ramjában mintegy harminc előadás, vita és konzultáció szerepel az orosz nyelv szó­kincsével, az orosz igével kapcsolatos kérdésekről. Elő­adást tartanak például Bolla Kálmán, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetének osztály- vezetője, Drahoz József és Jánoska Sándor kandidátu­sok, a KLTE oktatói, Len­gyel Zsolt tanszékvezető fő­iskolai docens Szegedről. Szőke György tanszékvezető főiskolai tanár néhány külö­nösen érdekes orosz kifeje­zéssel foglalkozik. Lehetőség lesz arra is, hogy az ország különböző vá­rosaiból érkező szakemberek a tanárképző főiskolai okta­tó-nevelő munkával megis­merkedjenek. Meglátogatják az intézmény könyvtárát, va­lamint a számítóközpontot. A nyíregyházi főiskola oktatói közül is többen tartanak elő­adásokat, illetve olyan té­mákat ismertetnek, melyek­nek kísérleteit részben a fő­iskolán végezték. Mindez to­vábbi ösztönzést ad az orosz tanszék kutatómunkájához, s az itt dolgozó szakembere­ket ez a rendezvény is hiva­tott jobban bekapcsolni az ország tudományos vérkerin­gésébe. Russzisztikai napok Nyíregyházán TEXTILIPAR, 1980 II m'* ma magyarország I XXXVII. évfolyam, 20. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. január 25., péntek \■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents