Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. január 5. II7B57HANG Bekötő út A Kelet-Magyarország no­vember 13-i számában „Napi kérdésünk: Címzett a KPM” címmel cikk jelent meg az encsencsi bekötő útnak a Nyírbátor—Nyírábrány ösz- szekötő úthoz való csatlako­zásáról, illetve annak nem megfelelő voltáról. A cikk megjelenését köve­tően helyszíni szemle meg­tartását rendeltem el, ahol meggyőződtünk a felvetés jo­gosságáról. Az igazgatóság a forgalom biztonságos lebo­nyolítását elősegítő útcsatla­kozásnak a közelmúltban megtörtént kiépítésével a fel­vetett problémát orvosolta. Papp Gábor igazgató Nyíregyháza, a 4-cs számú főút felüljárója. (Elek Emil felvétele) TANKÖNYVEK, TUDOMÁNYOS MUNKÁK, ELŐADÁSOK A földtudomány szabolcsi művelői Kevesen tudják — a szak­embereken kívül —, mivel foglalkoznak a földtudomány szabolcsi kutatói. Eredmé­nyeikről és terveikről az el­múlt napokban adtak számot a TIT földtudományi szak­osztályában tevékenykedő szakemberek. Az utóbbi hét­nyolc évben átlagosan éven­ként 246 földtudományi elő­adást és országjáró túrát tar­tottak. Az 1979-es évben a földtudományi szakosztály által lebonyolított rendezvé­nyek száma csaknem 300-ra gyarapodott. Egyre népszerűbb Dr. Frisnyák Sándor, a TIT földtudományi szakosztályá­nak elnöke értékelésében fel­hívta a figyelmet, hogy az ország- és megyejárás — mint az ismeretszerzés komplex formája — egyre népszerűbb Szabolcs-Szatmár megyében is. Minden földtudományi kérdésre igyekeznek választ adni, ami a ma emberét ér­dekelheti. Foglalkoznak a föld szerkezetével, fejlődésé­vel, a társadalmi termelés földrajzi alapjaival, a világ politikai és gazdasági térké­pének változásaival, a szo­cialista világrendszer orszá­gaival, az iparosítással, az ur- banizálódás, a környezet- és természetvédelem földrajzi vonatkozásaival. A földtudomány iránti ér­deklődés növekedését jelzi, hogy az utóbbi két évben ha­gyományteremtő szándékkal megrendezik a nyírségi föld­rajzi napokat. A programban az Alföld — ezen belül a megye — földtudományi ku­tatásairól, eredményeiről is hangzottak el nagy érdeklő­déssel kísért előadások. 1977­től három alkalommal a vál­tozó magyar falvak földrajzi — és közművelődési — prob­lémáival foglalkoztak. Az utóbbi hét évben 200 földraj­zi cikket írtak országos és megyei kiadású folyóiratokba a szakosztály tagjai. Több se­gédkönyvet, tankönyvet, úti­kalauzt is írtak a szabolcsi szakemberek, amelyek nép­szerű olvasmányként éppúgy hasznosak, mint az előadók önképzéséhez. 400 oldalas útikönyv Két éve jelent meg a Me­dicina Könyvkiadó gondozá- sábap a Zempléni-hegységről írt 400 oldalas útikönyvük, amely, minden eddiginél rész­letesebb természeti, gazdasá­gi, népesség- és település­földrajzi ismeretet tartalmaz. Évek óta dolgoznak a Sza­bolcs-Szatmár megye földraj­zi monográfiája és Nyíregy­háza földrajza című munká­jukon. A földtudomány sza­bolcsi művelői és ismeretter­jesztői többségében a tanár­képző főiskola oktatói, akik kutatásaik eredményeit igye­keznek minél rövidebb időn belül az oktatás és a közmű­velődés hasznára is fordítani. Segítség a hon­ismereti munkához Hasznos munkájuk a négy éve megjelent és népszerűvé vált „Szabolcs-Szatmár me­gyei földrajzi olvasókönyv” I. kötete, amely a honismere­ti munkához kíván segítséget nyújtani. A könyv II. kötete, a tervek szerint ez év elején jelenik meg. (P) Mint sok helyütt ezekben a napokban, leltároznak a TÜ- ZÉP nyíregyházi mintaboltjában is. A 2,5—3 millió forintos árukészlet gyors felmérésében Jeles Antal és Bakó Béla vesz részt Borbás Béláné leltárellenőr irányításával. Vegyen hulladékot Barkácsolók boltja „Barkácsolók üzletét” nyitott Nyíregyházán a Tiszalöki Faipari Vállalat. A megyeszékhely déli városnegyedében, a Vécsey ut­cán nyílt meg a kis bolt, mely a maga nemében egyedüli Nyír­egyházán. A faipari vállalat már működtet egy hasonló üzletet székhelyén, Tiszalökön, s most úgy vélték, kiterjesztik, a későb­biekben kisebb hálózattá szervez­hetik boltjaikat. Egyelőre a vál­lalat termelésének kisebb-na- gyobb fahulladékait találhatják meg az üzletben a barkácsolni kí­vánók — ám úgy válogatták mindezt össze, hogy hasznosítha­tók legyenek a háztartásban, hét-; végi házakban. Ügy tervezik, hogy néhány ap­róbb készterméket is árusítanak a boltban — favonalzótól a gya- luig. Emellett — ha igény lesz rá, márpedig a közeli kölcsön­zőbolt forgalma ezt mutatja — padlócsiszoló gépet kölcsönöznek a lakosságnak. Később, az újabb Zrínyi Ilona utcai sávház fel­épültével annak üzletsorában szándékoznak hasonló boltot nyitni. Néhány hónapja a Hatzel téren működik Nyíregyházán az iparcikk- és az autópiac. Az ideiglenes elhelyezés fel­tehetően végleges lesz: beil­lesztik a városrendezési ter­vekbe, s a legszükségesebb higiéniai létesítményeket is megépítik, bővítik a piac kör­nyékén. Ami ideiglenesnek jó volt, véglegesnek aligha felel meg — ez vonatkozik a piac területének egyéb előkészíté­sére is. A területet leburkoló vállalat dolgozóit talán vissza kellene hívni egy kis „terep­szemlére”: a legkisebb csapa­dék esetén is jókora tócsák­ban éviekéinek árusok, vevők. Nincs rend a zárórával sem. Ez a takarítást zavarja, így a szombati szemétre sokszor csak ráadás a vasárnapi autó­piacról ottmaradó rengeteg napraforgóhéj, amit majd csak a hét elején takarítanak el. A nyíregyházi iparcikk­piac — nagy vásár. A sok ezer ember (vevő, eladó, környék­beli lakos) megérdemli, hogy a végleges piacrendezés alkal­mával ilyen apró, gyakorlati­as kérdésekre is gondot for­dítsanak. (marik) ÉGŐ PISZTOLY Tüzek toronyházban Két esztendő leforgása alatt tíz olyan tűzeset volt Nyír­egyházán, melyek igen köny- nyen súlyos tragédiához ve­zethettek volna: olyan lakó­épületekben keletkeztek ugyanis, melyeket szaknyel­ven középmagasnak nevez­nek, köznapi nyelven peaig „toronyházaknak”. Csak né­hány példát hadd említsünk. Volt, ahol a hatodik emele­ten a gáztűzhely lángja fölé sodorta a függönyt a nyitva felejtett ablakon befújó szél — az lángra lobbant azon nyomban. Másutt a tizedik emeleti lakásban a magára maradt kisfiú a gázlángon meggyújtotta műanyag játék­pisztolyát — eldobta, kigyul­ladt a sötétítő függöny. Ugyancsak gyerekjáték miatt keletkezet tűz egy lakóépület pincéjében, másutt a pincében egy bedobott cigarettavég okozott tüzet, volt, ahol a sze­méttárolóban gyulladt ki a hulladék, s akadt olyan fele­lőtlen ember, aki a megvetett ágyon felejtette égő cigaret­táját ... Mindez önmagában véve is figyelmeztető, mint minden tűzeset, illetve annak kelet­kezési oka. Ám különös hang­súlyt kapnak az említett tü­zek — attól függetlenül, hogy komolyabb kárt nem okoztak —, mivel több lakásos épüle­tekben lobbantak fel a lán­gok. Hogy nem követeltek emberéletet, hogy nem volt szükség füst, tűz által csap­dába ejtett felnőttek és gyer­mekek mentésére, az talán csak a véletlennek köszönhe­tő. Mert ha a mama éppen a szomszédban társalog, amikor kigyullad a konyhában a füg­göny, a szobában az ágy, a gyerek kezében a játék­szer ... „Ha” — ám ennek csak örvendeni lehet, hogy ott volt ez a „ha”. Lehet, hogy a következő hasonló tűz­esetnél nem lesz ott — és akkor esetleg bekövetkezik a tragédia. S egy ilyen lakóház­ban nem egy családot érint, hanem talán egész emeletek lakóit... S még egy dologra érdemes fölhívni a figyelmet: vajon a tízemeletes épületekben élők elgondolkodtakre már azon, hogy milyen úton menekülje­nek, ha például az alattuk lé­vő emeleten üt ki a tűz? Is- merik-é azokat a tetőn lévő átjárófolyosókat. melyeken keresztül a párhuzamos lép­csőházba juthatnak? S vajon nyitva állnak e folyosók ajtói — s ha nem, hol a kulcs? ... (tgy) Garázda a téren Hivatalos személy elleni erőszakért és garázdaságért ítélte el a Nyíregyházi Járás- bíróság Vékony György 19 éves nyíregyházi kocsikísérőt. Vékony december 5-én nem munkahelyére, hanem a nyír­egyházi autóbusz-pályaudvar­ra ment, s találkozott egy ismerősével, aki szintén nem ment be aznap dolgozni. Ki­lenc óra tájban bementek a Borsodi sörözőbe, megittak másfél deci szilvát, két korsó sört, aztán elindultak a Már­ka presszóba. Itt ismét szilva és sör következett, s mire a toronyóra elütötte a delet, Vékony alaposan berúgott. Egyedül indult el a város központja felé, s amikor a Halászcsárda közelébe ért, hirtelen megjött a haneia de Üzemi lapokban olvastuk A lap decemberi számában Igaz Dezső osztályvezető őszinte sorokat ír az anyag- és készletgazdálkodásról. Az elemző cikkből kiderül mi­lyen gondjaik vannak még. „Nehezítette beszerzésigond- jailkat, hogy az anyagigények sokszor megkésve, szinte a beépítés előtti napokban je­lentkeztek osztályunknál. Sok esetben nehéz helyzetet te­remt az a körülmény, hogy a beépítés során, vagy a tech­nológiai fegyelem megsérté­séből, figyelmetlenségből anyagkórosodások következ­nek be, melyek pótlásáról azonnal gondoskodni kell. Nagyobb veszteségforrásunk származik a helytelen anyag- szállításból, -fogadásból, -tá- rolásüol.” MMI GflZDflSffS Az előzetes tervek szerint a gazdaság 1980-bain téli al­mából 950 vagont termel — olvastuk az üzemi lap leg­újabb számában, A tervezett hozam teljesítésének előké­születei már megkezdődtek. A metszési feladat téli almá­ból 65 ezer termőfaegység, ezentúl 75 hektár nem termő alma és 35 hektár meggy. A meggy metszése minimális területtől eltekintve már be­fejeződött. A metszési felada­tok teljesítését célprémium­hoz kötik. Az a dolgozó, aki december elsejétől március 31-ig ezer termőfaegység met­szését elvégzi ezer forint cél­prémiumban részesül. Ta­vaszra a gépállomány két új nagy teljesítményű permete­zővel, facsíkpermetezővel és az ágazat profiljának jobban megfelelő tárcsákkal egészül majd ki. ^ÉPÍTŐK Az építőipari vállalat lap­jának decemberi számában Nánássy Elekkel, a vállalat főenergetiíkusával közölt in­terjú olvasható. Többek kö­zött a következőket mondja az újságírónak: „Ebben az évben többféle módszert al­kalmaztunk a takarékosság­ra. Alkalmaztuk az üzem­anyag-premizálási rnedszert. A megtakarított üzemanyag­mennyiség 50 százalékát kifi­zetjük a takarékoskodó dol­gozóknak, míg a túlfogyasz­tásért kártérítést fizetnek. Az első félévben összesen 20 ezer 246 forint prémiumot fizet­tünk ki, s 10 ezer 596 forint kártérítésre került sor... Bevezettük a gépjárművek­nél a kilométer-felhasználást, bizonyos munkáknál előírtuk mennyi üzemanyag használ­ható a műszaki előírásoknak, szükségletnek megfelelően.” Ezekkel biztosították, hogy a vállalatnál a megtakarítás ér­téke 825 ezer forint. Érdekes riport látott nap­világot a lap december 10-i számában, Az újságíró Siska József né vei beszélget a 30 éves Nyíregyházi Fodrász Szövetkezet életéről, eredmé­nyeiről. Megtudjuk, hogy a szövetkezet 1949 novemberé­ben 7 taggal alakult meg. In­duláskor a nyíregyházi Kos­suth téri egyetlen üzletük je­lentette a fodrászatot, s 30 ezer forint volt a vagyonuk. Ma már 60 üzlettel állnak a megyében a lakosság szolgá­latára. Az elmúlt 5 év alatt 6,5 millió forinttal emelke­dett az árbevételük, mindezt úgy érték el, hogy termelői létszámuk csak 24-gyel növe­kedett. Míg 1975-ben 22 719 forint volt az egy főre jutó bér összege, addig ma már 30 184 forint. Legégetőbb gondjuk a régi korszerűtlen üzletek megszüntetése. c£xz*vízmü A brigádra nemcsak ráil­lik, hanem jellemző is az ují- tós jelző — olvastuk á Szavi- csav decemberben megjelent üzemi lapjában; Az újítós Dobó István brigád című írásban. Megtudjuk, hogy a kilenctagú kollektívának ta­valy tizennégy, az idén is már tizenkét javaslata futott be elbírálásra. S ezekből az el­múlt évben tizenkettőt, az idén pedig tizet el is fogad­tak. Mivel vállalati elsők voltak, részt vettek az OVH által rendezett, újítós víz- ügyis szocialista brigádok or­szágos versenyén. Ott nyer­tek egy nyolcnapos külföldi utat. Sok gép köszönheti már a Dobó brigádnak, hogy újra életre kelt, mert a sehol sem létező alkatrészt elkészítették hozzá. Az esztergapadok is azóta működnek jól, mióta saját maguk végzik el a fel­újítást. Lakás, kút, járda Demecserben Négy és fél millió forintos fejlesztést hajt végre az idén a Demecseri Nagyközségi Kö­zös Tanács. Hat tanácsi cél­csoportos lakást építenek 2,2 millióért, megjavítják a Sza­bolcs vezér úton, elsősorban az iskola előtt a járdát. Szé­kelyben rendbehozzák a Dó­zsa György úton lévő közku­tat, mivel a környék ivóvíz- ellátását ez a kút oldja meg. Korszerűsítik a villanyháló­zatot, s így a lakossági beje­lentéseket is elintézik egyút­tal. Demecserben az Arany János, a Hunyadi, a Vörös­marty utcán és a Szabadság téren tökéletesítik a hálóza­tot. Bezúzta a kirakatot nemcsak kiabálni kezdett, hanem megtámadott egy já­rókelőt is. Szerencsére egy is­merőse éppen arra ment, s lefogta Vékonyt, majd hogy ne kössön bele mindenkibe, elindult vele a Kossuth utca felé. Míg a zebrán áthalad­tak, Vékony csendben volt, ám amikor a tér sarkán lévő háztartási bolthoz értek, Vé­kony puszta kézzel bezúzta a kirakatot. Az üvegbetörést meglátta egy nyomozótiszt, s felszólí­totta Vékonyt, hogy menjen be vele a boltba. A részeg erre még hajlandó volt, de az igazolványát már nem akarta előszedni, sőt rátá­madt a boltvezetőre. A nyo­mozótiszt ismét felszólította Vékonyt, hogy igazolja ma­sát. s mivel előtte ő is meg­mutatta rendőrigazolványát, Vékony kikapta a kezéből, s támadó állásba vágta magát, hogy ne közeledjenek hozzá. A nyomozó lefogta a támadó karját, de Vékonynak sikerült egy ütőszerszámot felkapni, s hogy nem tudott vele ütni is, az a nyomozó ügyességén és Vékony ismerősének segítő­készségén múlott. Közben ér­tesítették a rendőrséget, s be­vitték a garázda támadót. A Nyíregyházi Járásbíróság 6 hónap szabadságvesztést szabott ki Vékony Györgyre, s mivel szándékos rongálással társadalmi tulajdon elleni bűntettet is megvalósított, 1000 forint pénzbüntetést is fizetnie kell. A bíróság köte­lezte Vékonyt az élelmiszer- kiskemek okozott kár megté­rítésére is. Az ítélet jogerős. Piac

Next

/
Thumbnails
Contents