Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-05 / 3. szám

NEMZETKÖZI SAJTÓKONFERENCIA KABULBAN fl Szovjetunió által nyújtott segítség megfelel az afgán nép akaratának Babrak Karmai államfő a szovjet—afgán kapcsolatokról „A Szovjetunió a legkülön­bözőbb területeken minden­kor nyújtott és nyújt baráti segítséget a szomszédos Afga­nisztánnak. A béke és a bé­kés egymás mellett élés, a leszerelés, a barátság és az egyenjogú együttműködés más országokkal — ezek a Szovjetunió külpolitikájának alapelvei. A szovjet—afgán kapcsolatok fényesen példáz­zák az egyenjogú és függet­len államok új típusú kap­csolatait” — jelenítette ki Babrak Karmai, az Afganisz­táni Népi Demokratikus Egy­ségpárt KB főtitkára, az Af­ganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Ta­nácsának elnöke, miniszterel­nök azon a sajtókonferenci­án, amelyet afgán és külföl­di újságírók számára tartott Kabulban^ Az afgán nép valamennyi rétege nagyra értékeli a szov­jet néphez fűződő barátsá­gát, mivel a Szovjetunió a nemzetközi színtéren mindig Afganisztán nemzeti függet­lensége, szuverenitása és te­rületi egysége mellett szállt síkra Az Afganisztán belügyeibe való állítólagos szovjet be­avatkozás ürügyén az impe­rialista körök által szított propagandahadjárat nem más, mint nyílt provokáció, otromba hazugság — folytat­ta Babrak Karmai. — Ezek­kel a rágalmakkal akarja az Egyesült Államok leplezni saját vereségét. — Az Egye­sült Államokban mindenki­nek tudnia kel.1, hogy az Af­ganisztánban lezajlott válto­zásokat pártunk egészséges erői, nemzeti fegyveres erő­ink hajtották végre, és hogy a Szovjetunió által nyújtott (Folytatás a 4. oldalon) Szorosabb együttműködés, hatékonyabb gazdálkodás Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkozata — Az új esztendőben az ipari szövetkezetek egyik leg­fontosabb feladata, hogy szo­rosabbra fűzzék egymás kö­zötti, illetve más ágazatok termelőivel fennálló kapcso­lataikat és ragadjanak meg minden kínálkozó alkalmat a gazdasági hatékonyság növe­lése érdekében — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyilatkozatában. — A belföldi ellátás javí­tása, az exportválaszték bőví­tése, a termékstruktúra kor­szerűsítése további erőfeszí­téseket követel, s nem nél­külözheti a kooperációkat sem. Az új évben már nem engedhetők meg párhuzamos fejlesztések, s még kevésbé az, hogy keresett cikkek gyártásával — mert az nem gazdaságos — a szövetkezeti és az állami ipar egyidejűleg leálljon, s a hiányt még gaz- daságitalanabb importból kelljen pótolni. így volt ez az élőáilatexporthoz nélkülözhe­tetlen, mezőgazdasági lánc­gyártással, amivel korábban állami vállalat és szövetkezet is foglalkozott. Miután eltűnt a piacról, Japánból szerezték be, de mire ideért, kilogram­monkénti ára olyan magasra szökött, hogy kiderült: a ha­zai gyártású lánc mindössze égy negyedébe került volna. Közelebbi importtal is kísér­leteztek, de végül is a hazai gyártást kellett újraszervez­ni, s ez a „műhiba” a népgaz­daságnak 10 millió forintjába került. Ez a példa is jelzi, hogy a gazdaságtalan terme­lés megszüntetése körültekin­tést kíván. — A TOT-tal együttmű­ködve és a MÉM közreműkö­désével várhatóan az év kö­zepéig áttekintjük a tsz-mel­léküzemágak ipari tevékeny­ségét, különös tekintettel a gyenge adottságú tsz-ekre. A cél: új termékprofil, új te­lephely létesítésébe ne kezd­jenek bele az ipari szövetke­zetek ott, ahol az adott ter­melési vagy szolgáltatási te­vékenységet a tsz-mellék- üzernág már jól megszervez­te. — Szeretnénk hatékonyab­bá tenni termelési kapcsola­tainkat az állami iparral is. A KGM-mel közösen készí­tett felmérésünk szerint 1976 — 79 között csupán ebből az ágazatból mintegy kétmilli­árd forint értékben vettek át termelési profilt az ipari szö­vetkezetek, vállalkozva olyan termékek előállítására, ame­lyek a nagyvállalatnál már nem, de a szövetkezeteknél még gazdaságosan gyártha­tók. Az ilyen forrásból eredő szövetkezeti termelés koráb­ban évi 10—12 százalékkal nőtt, de a folyamat 1979-ben lelassult, mivel a nagyválla­latok is újravizsgálták ter­mékösszetételüket. A mint­egy 900 ipari szövetkezet je­lenleg körülbelül 300 állami vállalatnál végez termelést kiegészítő tevékenységet. — Az említettek — termé­szetszerűleg — csupán kira­gadott példák az ipari szö­vetkezeteket és az OKISZ-t foglalkoztató tervek, gondok sorából. Az 1979-es esztendő­ben szövetkezeteink körülbe­lül 72—73 milliárd forint ár­bevételhez jutottak. 1980-ban — partnereinkkel szoros együttműködésiben — még hatékonyabb gazdálkodásra, jobb, magasabb minőségű termékekre lesz szükség. Eh­hez szeretnénk számukra a legsokoldalúbb segítséget nyújtaná — fejezte be nyilat­kozatát Rév Lajos, az OKISZ elnöke. PAPlRZSÁK A NYÍRSÉGBŐL Műszakonként 70 ezer papírzsákot készítenek a nyíregy­házi papírgyár zsákgyártó gépsorán. KÜZDELEM A ZORD IDŐVEL Hófalak az utak mentén KÉSNEK AZ AUTÓBUSZOK A kemecsei bekötő úton a GF 14—45 rendszámú csuklós autóbusz pénteken kora reggel óta a hóban vesztegel. Az úttestet délutánra egy nyomvonalon járhatóvá tették a hó­ekék. (Elek Emil felvétele) Megyénk alsóbbrendű út­jainak nagy része járhatat­lan — tudtuk meg tegnap a kora délutáni órákban a KPM hó ügyeletén. A viharos erejű szél szin­te lehetetlenné teszi az utak tisztántartását; átfúvások, sok helyen félmé­teres hófalak akadályozzák a közlekedést. Különösen aggasztó a hely­zet a megye nyugati részén, ahol számtalan gépkocsi akadt el, s kellett kimenteni őket. A KPM valamennyi gé­pe már csütörtök este óta dolgozik, ennek azonban job­bára csak a főútvonalokon van látszatja, ahol tegnap még zavartalan volt a forga­lom. Jelenleg 108 gép tisztítja az utakat, munkacsopor­tokba szerveződve, amelyek egy-egy hómaróval, nehézekével, illetve könnyű­ekével felszerelt autókból áll­nak. Ha továbbra is ilyen erős marad a szél, félő, még ko­molyabbra fordul a helyzet. A mentőcsoportok emberei ugyanis már több mint hu­szonnégy órája talpon van­nak, szükségük van pihenés­re, ezért a KPM átmenetileg csökkenti a mentésben részt vevő emberek számát. Emiatt kéri az autósokat, ha nem sürgős az útjuk, a szél eláll­táig ne használják a személy- gépkocsikat. A hótorlaszok, átfúvások miatt akadozik a Volán for­galma is. Tegnap délelőtt nagyon sok autóbusz csak jelen­tős késéssel érkezett a megyeszékhelyre, de voltak olyan járatok is, mint a nyírbátori, amelynek reggel fél nyolcra, a máté­szalkai, amelynek 8,50-re kel­lett volna Nyíregyházára ér­keznie, még délben sem jött meg. örvendetes viszont, hogy a vasúti közlekedésben nem jelent komoly akadályt a tél, a vonatok többsége me­netrendszerűen közlekedik, a késések jelentéktelenek. A kora esti órákban újább tájékoztatást kértünk a KPM hóügyeletétől. Elmondták, hogy dél óta a helyzet nem javult, sőt, néhány helyen rosszabbodott. A főútvonalok ugyan járhatók, bár a négye­sen is keletkeztek hóakadá­lyok: Berkesz, Székely és Nyír­tass környékén átfúvások akadályozzák a közleke­dést. S amire régen volt példa, Nyírmihálydi határában még az egyik hóeke is elakadt, a hómaró szabadította ki a fog­ságából. Egy ideig a hó foglyai let­tek a mentők és a sütőipari vállalat gépkocsijai is. Bö- köny és Tiszabercel alatt a mentőket, Dombrád és Gesz- teréd határában pedig a ke­nyeret szállító gépkocsikat kellett a hómarók segítségé­vel kiszabadítani. A szél ugyan délután Ra- kamaz környékén mérséklő­dött, ám a megye más terüle­tein — Vásárosnamény és Kis- várda környékén — tovább­ra is hetven—nyolcvan kilo­méteres sebességű széllöké­sekkel számoltak. Csurilla János, a Tiszalöki Faipari Vállalat munkása gyalu- pad-alkatrészeket esztergál. (Mikita Viktor felvétele) MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) Rászolgálni a bizalomra (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) y Kelet­Magyarország 'I XXXVII. évfolyam, 3. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. január 5., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents