Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-05 / 3. szám
NEMZETKÖZI SAJTÓKONFERENCIA KABULBAN fl Szovjetunió által nyújtott segítség megfelel az afgán nép akaratának Babrak Karmai államfő a szovjet—afgán kapcsolatokról „A Szovjetunió a legkülönbözőbb területeken mindenkor nyújtott és nyújt baráti segítséget a szomszédos Afganisztánnak. A béke és a békés egymás mellett élés, a leszerelés, a barátság és az egyenjogú együttműködés más országokkal — ezek a Szovjetunió külpolitikájának alapelvei. A szovjet—afgán kapcsolatok fényesen példázzák az egyenjogú és független államok új típusú kapcsolatait” — jelenítette ki Babrak Karmai, az Afganisztáni Népi Demokratikus Egységpárt KB főtitkára, az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság Forradalmi Tanácsának elnöke, miniszterelnök azon a sajtókonferencián, amelyet afgán és külföldi újságírók számára tartott Kabulban^ Az afgán nép valamennyi rétege nagyra értékeli a szovjet néphez fűződő barátságát, mivel a Szovjetunió a nemzetközi színtéren mindig Afganisztán nemzeti függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett szállt síkra Az Afganisztán belügyeibe való állítólagos szovjet beavatkozás ürügyén az imperialista körök által szított propagandahadjárat nem más, mint nyílt provokáció, otromba hazugság — folytatta Babrak Karmai. — Ezekkel a rágalmakkal akarja az Egyesült Államok leplezni saját vereségét. — Az Egyesült Államokban mindenkinek tudnia kel.1, hogy az Afganisztánban lezajlott változásokat pártunk egészséges erői, nemzeti fegyveres erőink hajtották végre, és hogy a Szovjetunió által nyújtott (Folytatás a 4. oldalon) Szorosabb együttműködés, hatékonyabb gazdálkodás Rév Lajosnak, az OKISZ elnökének nyilatkozata — Az új esztendőben az ipari szövetkezetek egyik legfontosabb feladata, hogy szorosabbra fűzzék egymás közötti, illetve más ágazatok termelőivel fennálló kapcsolataikat és ragadjanak meg minden kínálkozó alkalmat a gazdasági hatékonyság növelése érdekében — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke nyilatkozatában. — A belföldi ellátás javítása, az exportválaszték bővítése, a termékstruktúra korszerűsítése további erőfeszítéseket követel, s nem nélkülözheti a kooperációkat sem. Az új évben már nem engedhetők meg párhuzamos fejlesztések, s még kevésbé az, hogy keresett cikkek gyártásával — mert az nem gazdaságos — a szövetkezeti és az állami ipar egyidejűleg leálljon, s a hiányt még gaz- daságitalanabb importból kelljen pótolni. így volt ez az élőáilatexporthoz nélkülözhetetlen, mezőgazdasági láncgyártással, amivel korábban állami vállalat és szövetkezet is foglalkozott. Miután eltűnt a piacról, Japánból szerezték be, de mire ideért, kilogrammonkénti ára olyan magasra szökött, hogy kiderült: a hazai gyártású lánc mindössze égy negyedébe került volna. Közelebbi importtal is kísérleteztek, de végül is a hazai gyártást kellett újraszervezni, s ez a „műhiba” a népgazdaságnak 10 millió forintjába került. Ez a példa is jelzi, hogy a gazdaságtalan termelés megszüntetése körültekintést kíván. — A TOT-tal együttműködve és a MÉM közreműködésével várhatóan az év közepéig áttekintjük a tsz-melléküzemágak ipari tevékenységét, különös tekintettel a gyenge adottságú tsz-ekre. A cél: új termékprofil, új telephely létesítésébe ne kezdjenek bele az ipari szövetkezetek ott, ahol az adott termelési vagy szolgáltatási tevékenységet a tsz-mellék- üzernág már jól megszervezte. — Szeretnénk hatékonyabbá tenni termelési kapcsolatainkat az állami iparral is. A KGM-mel közösen készített felmérésünk szerint 1976 — 79 között csupán ebből az ágazatból mintegy kétmilliárd forint értékben vettek át termelési profilt az ipari szövetkezetek, vállalkozva olyan termékek előállítására, amelyek a nagyvállalatnál már nem, de a szövetkezeteknél még gazdaságosan gyárthatók. Az ilyen forrásból eredő szövetkezeti termelés korábban évi 10—12 százalékkal nőtt, de a folyamat 1979-ben lelassult, mivel a nagyvállalatok is újravizsgálták termékösszetételüket. A mintegy 900 ipari szövetkezet jelenleg körülbelül 300 állami vállalatnál végez termelést kiegészítő tevékenységet. — Az említettek — természetszerűleg — csupán kiragadott példák az ipari szövetkezeteket és az OKISZ-t foglalkoztató tervek, gondok sorából. Az 1979-es esztendőben szövetkezeteink körülbelül 72—73 milliárd forint árbevételhez jutottak. 1980-ban — partnereinkkel szoros együttműködésiben — még hatékonyabb gazdálkodásra, jobb, magasabb minőségű termékekre lesz szükség. Ehhez szeretnénk számukra a legsokoldalúbb segítséget nyújtaná — fejezte be nyilatkozatát Rév Lajos, az OKISZ elnöke. PAPlRZSÁK A NYÍRSÉGBŐL Műszakonként 70 ezer papírzsákot készítenek a nyíregyházi papírgyár zsákgyártó gépsorán. KÜZDELEM A ZORD IDŐVEL Hófalak az utak mentén KÉSNEK AZ AUTÓBUSZOK A kemecsei bekötő úton a GF 14—45 rendszámú csuklós autóbusz pénteken kora reggel óta a hóban vesztegel. Az úttestet délutánra egy nyomvonalon járhatóvá tették a hóekék. (Elek Emil felvétele) Megyénk alsóbbrendű útjainak nagy része járhatatlan — tudtuk meg tegnap a kora délutáni órákban a KPM hó ügyeletén. A viharos erejű szél szinte lehetetlenné teszi az utak tisztántartását; átfúvások, sok helyen félméteres hófalak akadályozzák a közlekedést. Különösen aggasztó a helyzet a megye nyugati részén, ahol számtalan gépkocsi akadt el, s kellett kimenteni őket. A KPM valamennyi gépe már csütörtök este óta dolgozik, ennek azonban jobbára csak a főútvonalokon van látszatja, ahol tegnap még zavartalan volt a forgalom. Jelenleg 108 gép tisztítja az utakat, munkacsoportokba szerveződve, amelyek egy-egy hómaróval, nehézekével, illetve könnyűekével felszerelt autókból állnak. Ha továbbra is ilyen erős marad a szél, félő, még komolyabbra fordul a helyzet. A mentőcsoportok emberei ugyanis már több mint huszonnégy órája talpon vannak, szükségük van pihenésre, ezért a KPM átmenetileg csökkenti a mentésben részt vevő emberek számát. Emiatt kéri az autósokat, ha nem sürgős az útjuk, a szél elálltáig ne használják a személy- gépkocsikat. A hótorlaszok, átfúvások miatt akadozik a Volán forgalma is. Tegnap délelőtt nagyon sok autóbusz csak jelentős késéssel érkezett a megyeszékhelyre, de voltak olyan járatok is, mint a nyírbátori, amelynek reggel fél nyolcra, a mátészalkai, amelynek 8,50-re kellett volna Nyíregyházára érkeznie, még délben sem jött meg. örvendetes viszont, hogy a vasúti közlekedésben nem jelent komoly akadályt a tél, a vonatok többsége menetrendszerűen közlekedik, a késések jelentéktelenek. A kora esti órákban újább tájékoztatást kértünk a KPM hóügyeletétől. Elmondták, hogy dél óta a helyzet nem javult, sőt, néhány helyen rosszabbodott. A főútvonalok ugyan járhatók, bár a négyesen is keletkeztek hóakadályok: Berkesz, Székely és Nyírtass környékén átfúvások akadályozzák a közlekedést. S amire régen volt példa, Nyírmihálydi határában még az egyik hóeke is elakadt, a hómaró szabadította ki a fogságából. Egy ideig a hó foglyai lettek a mentők és a sütőipari vállalat gépkocsijai is. Bö- köny és Tiszabercel alatt a mentőket, Dombrád és Gesz- teréd határában pedig a kenyeret szállító gépkocsikat kellett a hómarók segítségével kiszabadítani. A szél ugyan délután Ra- kamaz környékén mérséklődött, ám a megye más területein — Vásárosnamény és Kis- várda környékén — továbbra is hetven—nyolcvan kilométeres sebességű széllökésekkel számoltak. Csurilla János, a Tiszalöki Faipari Vállalat munkása gyalu- pad-alkatrészeket esztergál. (Mikita Viktor felvétele) MA Üzemi lapokban olvastuk (2. oldal) Rászolgálni a bizalomra (3. oldal) Sportjelentések (8. oldal) y KeletMagyarország 'I XXXVII. évfolyam, 3. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. január 5., szombat
