Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. január 20. mm imnmnnni KÉT NEMZEDÉK VITÁJA Mit enged meg a mama ? Néhány évvel ezelőtt azért panaszkodtak a kamaszok, mert szüleik rossz szemmel nézték a maximális hangerőre csavart magnózást, vagy éppen nem örültek, amikor diáklánnyal látták őket a parkban sétálni. Azóta sokat változott a világ, a szokások, bízvást mondhatjuk, az erkölcsi normák is. Manapság már egész más okok késztetik ellenkezésre az anyukát-apukát. Azt azért mindenképpen el kell ismernünk: szabadabbak lettek a csemeték. Az ő szemszögükből így fest a helyzet: átalakult a szülő és a felnövekvő gyermek kapcsolata, s a felnőtté válás küszöbén már más hangnemet várnak el az idősebbektől. pésemet számon tartották a szüleim, középiskolában már lazult a szigor, majd amikor gyűrűt váltottunk, mintha már felnőttebbnek néznének otthon. Talán az, hogy egy függőséget lassan felvált a házasság, magyarázza azt, hogy nem fognak olyan szigorúan, mint más 19 évest. SZOPKÓ JÓZSEF modernebben fogom nevelni Sanyikét, de ki tudja, ő mit tart majd modernnek? — Szerintem alapvető dolgokban nincs nagy nézeteltérés idősebbek és a fiata- lök'1-között — SZÓI Csajbók' Magdolna. — Nálunk akkor CSAJBÓK MAGDOLNA — Azt hiszem, nem az apró tiltásokban van a lényeg — fogalmaz Budai Mária. — Ha kicsi kortól kezdve nem alakul ki egy olyan bizalmas kapcsolat szülő és gyermek között, amelyre alapozva a felnőtt nyugodtan kérhet, tanácsolhat valamit a gyerekének, akkor nagyon keveset ér egy-egy megtagadott bál vagy diszkó. Mi például mindent megbeszéltünk otthon régebben is, és így van ez a „komolyabb” ügyekben is. Bizalmas légkör — Ügy gondolom, az az egyik legfontosabb kérdés, hogy a szülők ne egyik pillanatról a másikra akarják felnőttként elfogadni és kezelni a gyerekeket — mondja Szopkó József. — Ha nemcsak a személyi igazolvány vagy a lakásbejelentés aláírása után nézik nagykorúnak a fiatalt, hanem a bevásárlástól kezdve a család ügyes-bajos dolgáig tájékozott a gyerek, nem törvényszerű az ellentét a kamasz és a felnőtt között. Hiába a jó szándékú kímélés, hogy te csak tanulj, ha megvan a bizonyítvány, önállótlan a fiatal, nem tud mihez kezdeni magával, hiszen ő csak tanult... Mint oly sok vitát, ezt sem lehetett hitelt érdemlően lezárni. Hogy manapság már túljutottunk a feltétel nélküli tekintélytiszteleten, ez tény. Ha arra gondolunk, hogy Indiában például még ma is a szülő választja ki á gyereke házastársát és állapodik meg a másik szülővel a két fiatal sorsáról, sikkor ma már nálunk egészen más jellegű a két nemzedék vitája. Gyorsan változó korunkban mind gyakrabban változik a nézet- eltérés témája is. Hogy ez nem törvényszerű, bizonyítékként a gyógyszertári fiatalok is azt hozták: ha gyermekkortól kezdve őszinte, bizalmas otthon a légkör, a tizenévek fordulóján sincs különösebb baj. Tóth Kornélia „Már másképp látom" — Az én szüleim rugalmasak ilyen tekintetben — vélekedik Szopkó József gyógyszerész. — Tiszadobi vagyok és a közeli Tiszalökre jártam gimnáziumba, majd amikor egyetemista lettem, viszonylag független, önálló életre rendezkedtem be. Igaz, mindenben megkérdeztem a szü-' leim véleményét. Hogy aztán úgy is tettem-e? Általában közös megállapodásra jutottunk. Markovics Sándorné — a maga huszonöt esztendejével és a hároméves kisfiával — már másképp látja a szülők és a gyermekek viszonyát. — Engem nagyon szigorúan neveltek — mondja Mar- kovicsné, Erika. — Akkor nagyon rosszul esett, hogy mondjuk nyolc órára haza kellett mennem, ma már másképp ítélem meg a szüleim következetességét. Igaz, néhány dologban én már MARKOVICS SÁNDORNÉ A képletes köldökzsinór — amely korábban a biztonságot adta a kicsinek — mindinkább szorít és önálló egyéniség lesz a szárnyát bontogató ifjúból. Az viszont nem mindegy, hogy fájdalommentes-e ez az elszakadás, vagy egy életre szóló sérelmeket hordoz magában valamelyik fél. Beszélgetőpartnereinktől, a nyíregyházi Ernyey József Gyógyszertár szocialista brigádjának tagjaitól azt kérdeztük: nekik mit engednek meg otthon és ők milyen szabadságot szeretnének a szülői háztól? JUNG MARGIT kezdődött a vita, amikor 16 éves koromban kifestettem a szememet. Először csak a szempillámat festettem be, majd a szemhéjamat is. Később annyira megszokták, hogy már apukám szólt, ha nem raktam fel. Magdi ujján karikagyűrű ragyog, menyasszony. Ha egy esti koncertre akar bejönni Gyulatanyáról, rendszerint a vőlegényével megy, különöBCDAI MÁRIA sebben már nem kell „kérdeznie”. Két tűz között — Én hasonlóan „két tűz között” vagyok — folytatja Jung Margit. — Általános iskolás koromban minden léTESSÉK KÉRDEZNI! A vonzó akcióprogramokról Minden hatodik nyíregyházi lakost érintik a február 11- én kezdődő KISZ beszámoló taggyűlések, ahol értékelik az 1979/80-as mozgalmi évet. A 17 ezer KISZ-fiatal soron következő programjáról Tóth Lászlót, a KISZ Nyíregyházi városi Bizottságának titkárát kérdeztük: mi jellemzi a most záruló mozgalmi évet, s mi adja a gerincét a következő akcióprogramnak? — Mit emelne ki a legutóbbi mozgalmi év sajátosságaként? — Minőség, takarékosság, munkafegyelem — ezt a jelszót kapta az akcióprogram, s ez marad a következő esztendőre is. Gondolom, ez jelzi, hogy a legfontosabb munkánk a gazdasági építés területén adódik, s a népgazdaság helyzetét tekintve ez marad a 80-as jelszavunk is. Az 1978- as küldöttértekezleten a szervezettség növelését tűztük célul. Akkor 14 ezer 900 tagot számláltunk, most az 580 alapszervezetben 17 ezren tevékenykednek. A jelentős növekedést a szakmunkástanulók bevonásával értük el. Eredmény az is, hogy a létszámnövekedés nem ment a minőségi munka rovására. Sikerült elérnünk, hogy minden fizikai munkahelyen a fiataloknak legalább 35 százaléka KISZ-tag. — A lakóterületi politikai munkáért a KISZ- esek mit tehetnek? — A III. kerületben nagyon jó kapcsolatot alakítottak ki TÓTH LÁSZLÓ a fiatalok a körzeti párt- és Hazafias Népfront-szervezetekkel. Érdekes rendezvényekkel, műsorokkal hívják fel magukra a figyelmet. Hozzájuk hasonlóan előre kell lépnünk a Jósavárosban és a Guszev-telepen élők szervezésében. Sok fiatal él mindkét körzetben, s valahogy az ifjúsági mozgalom még nem vett tudomást róluk. — Milyen új munkaformákat vezettek be tavaly? — A politikai képzésünkön reformáltunk egy kicsit. Megszerveztük az aktivisták körét, amely a nagyobb bizottságok mellett működik és a tisztségviselők képzésére, tájékoztatására fordítottunk itt nagyobb figyelmet. Előre léptünk a Radar és az FMKT, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa által javasolt újítások, műszaki megoldások értékelésében. Élőbb lett mindkét munkaforma, s jobban igazodik a termeléshez. — Hogyan készülnek az úgynevezett második taggyűlésre, amely már az 1980/81-es mozgalmi év kezdetét jelenti? — Éves felkészítésünkre a KISZ-bizottságok tagjai jönnek el, itt egyeztetjük a jövő mozgalmi év tervezését. A konzervgyár KISZ-titkára például beszámol a náluk már jól bevált munkaidőbank tapasztalatairól, hogy közkincs- csé tegyük másutt is. Az alapszervezetek tevékenységének értékelésében segít a „loxlo a tizedikre” elnevezésű segédanyag. A következő mozgalmi évben az eddiginél nagyobb" figyelmet fordítunk az értelmiségiekre. Készítettünk egy összeállítást, hogy mit várunk a tanácson, a bíróságon, a sajtónál, a tervezőirodánál dolgozó fiataloktól. Az lenne a cél, hogy például a társadalmi munkájuk is ne egy fél napos takarításra korlátozódjék, hanem végzettségükhöz kapcsolódó fontos területeken nyújtsanak többet. Ez nagyobb tartalék, mint amennyit eddig hasznosítottunk. S a legfontosabbat hagytam a végére: a mozgalmi év gerincét a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa adja. Számvetés öt évről, s meghatározzuk további feladatainkat újabb öt esztendőre... BESZÉLNEK RÓLA Gyermekversek költője Verset ír a kereskedelmi főelőadó. A Nyíregyházi Városi Tanács termelés-ellátás- felügyeleti osztályán eleinte bizonyára elcsodálkoztak, amikor az egyik munkatársuk versei rendre jelentek meg az országos és megyei lapokban, folyóiratokban. Bodnár István gyermekverseire országszerte felfigyeltek. Látszólag elég eltérő a tanácsi munka és a költészet. Mi hozta össze őket mégis ? — Kiegészíti egymást ez a két terület. Gondolom, teljesen mindegy, hogy milyen munkakörben dolgoznék, egyaránt reagálnék a gyerekek eszmélésére, gondolkodásuk, érzelmeik alakulására. Amikor Jutka lányom és Zoltán fiam először rácsodálkozott a világra, én is újból átéltem velük a tárgyak, dolgok felfedezésének élményét. Ez késztetett versírásra. Néhány évvel ezelőtt a gyermekeknek gügyögő, csil- logó-villogó versikéket fabrikáltak, de az édeskés „költeményekből” egy sem lett ismert. Ma már elindult egy jóval realistább irányzat a gyermekversek szerzői révén. — Ezen az úton Kiss Benedek, Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor a legismertebb. Az ő verseik megtartották ugyan játékosságukat, mégis megmozgatják a gyerek fantáziáját, gondolkodásra késztetnek. Azt vallom én is; gyermekekhez szóló verseket kell írni, de ezek esztétikai értékük révén a felnőtteknek is mondanak újat, szépet. Bodnár István nevét már ismerik a Népszabadság, a Nők Lapja, a Kincskereső, a Dörmögő Dömötör, a Kisdobos, a Képes Újság olvasói, nemrégiben az újvidéki Hét nap című folyóiratban jelentek meg versei. A Központi Sajtószolgálat pedig a 19 meKapcsolat O fjúsági munkabizottságot alakított január 7-én a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Eddig a hír, s valljuk be, sokszor érezzük formálisnak az ilyen-olyan munkabizottság megalakítását. Hiszen törődünk az öregekkel, a nőkkel, a fiatalokkal, a gyerekekkel, de sokszor elsikkad a lényeg, üléseznek a bizottságok végeérhetetle- nül, készítik a jelentéseket, s hallottam már bizottsági tagot úgy megnyilvánulni, hogy nem is gondoltam volna, milyen szépen „dolgoznak” ... A népfront különösen sokat tesz azért, hogy a különböző réteghez tartozók megtalálják az életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő programokat, bekapcsolódjanak a mozgalmi munkába. A most megalakított ifjúsági munkabizottság nem hangzatos vállalásokkal kezdi működését. Nem akarnak egy csapásra mindent megváltoztatni, hanem először egy fontosabb célt tűztek maguk elé. Most a gyermekgondozási szabadságon levő kismamákkal akarják felvenni a kapcsolatot. Hiszen 11 éve hozták létre a gyest, mégsem sikerült a Szabolcs-Szatmár megyében levő 15 ezer fiatal édesanyát megkeresni. Most azt tervezik, hogy ismeretterjesztő előadásokra, szakmai tanfolyamokra invitálják őket. Az ifjúsági bizottság szeretné bekapcsolni ezeket a nőket a lakóterületi munkába is, hiszen legtöbbjük tudna szakítani egy kis időt szinte mindennap a közéletre. Kérdőívet állítanak össze, amelyben azt is tudakolják, milyen időpontban érne rá a kismama valamilyen közösségi elfoglaltságra, elhozná-e a családját is egy kirándulásra, milyen programokon venne részt és így tovább. Valóságos, élő kapcsolatot teremtenek a bizottság és a lakosok között. BODNÁR ISTVÁN gye napilapjainak küldi el rendszeresen írásait. — Nemrégiben két olvasótáborban is jártam. Tatán és Mándokon. Tatán például egy szolnoki tanárnő kért verset az iskolai oktatáshoz. A gyerekek is gyakran írnák: beszámolnak olvasmányaikról, tanácsot kérnek. Ez megerősít abban a hitben, hogy érdemes szólni a kisebbekhez, de csakis egyenrangú partnerként lehet szóba elegyedni velük. A napokban pedig már egy kötetre való verset szedett csokorba Bodnár István és elküldte a Móra Kiadónak. Körülbelül egy fél év múlva várja a választ: a kiadó megjelenteti-e a kötetet. Évente általában 7—8 válogatás jelenik meg és a szerzők benyújtanak — mondjuk — száz kötetre valót. Így aztán csak a legjobbak kapnak nyilvánosságot. Kíváncsian várja a válaszukat... A kötet címe Öcskösfogadó lesz, amelyben a nagyobb leánytestvér avatja bé a kis- öccsét a világ apró titkaiba, a játék, a hétköznapok élményeibe ... o
