Kelet-Magyarország, 1980. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-17 / 13. szám

2 KELET-MAGYARORSZÄG 1980. január 17. VÁLASZOL: AZ IKSZV IGAZGATÓJA Felújítás, meleg víz, javítások A nyíregyházi rádió január 12-i, délelőtti adásában a hallgatók kérdeztek a Nyír­egyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat igazgató­jától, Tóth Jánostól. Miután nem volt idő minden kérdés­re választ adni, a beérkezett kérdésekre lapunkban is vá­laszol az igazgató. • — Mikor tervezi az IKSZV lakásainak felújítását? — kérdezte Varga László, a Tol­di u. 37. számú házból. — Főleg a gázkészülékek cseré­je lenne időszerű. — Ezt az épületet néhány éve újították föl, így hát egyelőre nem időszerű az újabb tatarozás. Ami a gáz­készülékeket illeti: kicserél­hetek, de csak-úgy, hogy a la­kók fizetik a költségek felét! — Elavultak, életveszélye­sek az Arany János utca 9. sz. házban a gázkészülékek: tizenegy évesek. Többször kértük a cserét, de nem kap­tunk érdemi választ — pana­szolta Nagy János. — Az előző válaszomat folytatva: ha a Tigáz igazol­ja, hogy valóban veszélyesek a készülékek, fele-fele ala­pon lehetséges kicserélni azokat. — Az autóbuszmegállók­ban levő szeméttartók hamar megtelnek, ezért kénytelenek az emberek mellédobni a hulladékot — telefonálta egy hallgató. — Bár panaszról van szó, örülök, hogy már nem az ut­cai szemétgyűjtők hiányát ve­tik szemünkre. 1979-ben meg­kezdtük ezer darab szemét- gyűjtő kihelyezését, 300 már az utcákon van. Idén ezt to­vább folytatjuk, s megígérhe­tem, hogy nagyobb figyelmet fordítunk a gyakoribb kiürí­tésre is. De hadd jegyezzem meg: a lakosság is gondosab­ban ügyelhetne ezekre a nem is olcsó szemétgyűjtőkre — egyre gyakrabban látni he­lyéről leszakított szelencé­ket ... Az Irodaház épületében la­kó dr. Szegő Lászlöné pana­NYUGTATÓ TEÁK, ERÓSÍTÓ SZÖRPÖK, RÉGI FŰSZEREK Vissza a természeteshez Nagy a kereslet a Herbária-készítmények iránt. A huszadik század embere ismét kezdi felfedezni és hasznosítani a természet ajándékait. A gyógyszeripar például a kémiai megoldások helyett megint előnyben ré­szesíti a természetes alap­anyagokat. Hazánk természe­ti és éghajlati adottságai le­hetővé teszik, hogy a gyógy­növények fellelhetők és ter­meszthetők legyenek az or­szág szinte minden részében. Harminc esztendeje alakult a Herbária Országos Gyógy- növényforgalmi Közös Válla­lat, ez idő alatt hússzor nyer­te el a kiváló vállalat címet. Az áfészektől és a termelő- szövetkezeteiktől évente ti­zenötezer tonna gyógynö­vényt vásárol a vállalat, s ipari üzemei látják el a gyógyszergyárakat, a kon­zervipart, a kis- és nagyke­reskedelmet, gyógynövény­termésünk felét a tőkés nyu­gati országok piacain értéke­sítik. Hazánkban hozzávetőlege­sen háromszázféle gyógy-, fűszer- és illóolajnövényt dolgoznak fel, illetve hasz­nálnak alapanyagként. Ezek közül legismertebb az arany- rozs, az ánizs, a borsmenta, az édeskömény, a fehérmus­tár, a gyűszűvirág, a kamilla, a majoránna, a mák, illetve mákgubó és a sáfrányos szek- lice. Somogy és Borsod adja a legtöbb vadon termő gyógy­növényt, termesztésükkel pe­dig leginkább Csongrád, Bé­kés, Hajdú, Bács, Tolna és Baranya megyében foglalkoz­nak. A Herbária boltjait megta­lálhatjuk az ország szinte minden pontján, Budapesten kívül például Pécsett, Sop­roniban, Győrött, Debrecen­ben, Szegeden, Miskolcon, s nemrégiben nyitottak új üzle­tet Zalaegerszegen és Veszp­rémben. Nyíregyházán a Bú­za téri vetőmagbolt árusít Herbária-termékeket. Legke- resetebbek ezekben az üzle­tekben a régi magyar kony­ha fűszerei, .valamint a gyógy teák, melyek között ta­lálhatunk fogyasztó és niko­tinéhséget csökkentő hatásút éppúgy, mint nyugtató vagy étvágygerjesztő teakeveréket. A vállalat korszerűen gé­pesített és felszerelt Budaör­si úti üzemében gyógyszörpö- ket is készítenek. Érrendszeri megbetegedésekre, magas vérnyomásra és cukorbeteg­ségre kedvező gyógyhatású üdítő ital például a Viroma és a Diviroma szörp. Védőital­ként bányákban és nehézipa­ri üzemekben C-vitamintar- talimú Csipkeszörpöt is adnak már a dolgozóknak. Ez az ital az öreg korban állandó jó közérzetet biztosít. Az utóbbi hónapokban hosszú sorok álltak a Herbá- ria-üzletek előtt, amikor a régen várt Bánfi-hajszeszt kezdték árusítani. Egy év óta másfél millió üveggel adtak el, s már külföldi cégek is ér­deklődnek iránta. A jövőben a balmazújvárosi településen és a Szitás menti szövetkezet­ben évente 15—20 millió üvegbe tölthetnek majd haj- szeszt. Valóban megszünteti-e a kopaszságot és serkenti-e a hajhagymákat az új talál­mány? Reklemáció eddig nem érkezett a Herbáriához, de annál több köszönőlevél, (at) szólta: udvarukon két nagy szemétgyűjtő konténert he­lyeztek el tavaly. Az egyiket azonban elvitték, s a megma­radt edény gyorsan megtelik. — Valóban elszállítottuk az egyik konténert, ugyanis bontások voltak az udvarban és sokan ebben akarták el­helyezni a törmeléket. Ez pe­dig szabálytalan. Intézked­tem, hogy helyezzék vissza a másik konténert is. — Hétvégeken sokszor lan­gyos a meleg víz a jósavárosi lakásokban — telefonált Ko­vács Ottóné. — Ez valóban igaz, de nem tudunk rajta segíteni. E vá­rosrészben ugyanis olyan műszaki megoldással készült a melegvíztermelő berende­zés, hogy csúcsfogyasztásnál (márpedig a hétvégeken ez van) a szokásos 50 fokos he­lyett alacsonyabb hőmérsék­letű meleg víz folyik a csa­pokból. Az ok: az „átfolyós” rendszerben egy másik, 90 fokos vizet szállító vezeték „melengeti” a lakásokba jutó vizet. Ha nagy a fogyasztás, gyorsabb az áramlás, nincs ideje kellően felmelegedni. Ennek ellenére a meleg víz hőmérséklete így is eléri az előírt 40 fokos alsó határt! — Napokat kell várni' egy- egy apróbb javításra, üvege­zésre, vagy zárcserére — mondta egy hallgató. — Mi­ért nem bővítik a szakembe­rek létszámát az IKSZV-nél? — Fél éve hoztuk létre gyorsjavító szolgáltatásunkat, s azóta a panasz is kevesebb. Tudom, ma sem rózsás a hely­zet, de sokat várunk e rész­legünktől. Tavaly egyébként az általunk kezelt 6300 lakás­ból öt és félezer hibabejelen­tés érkezett, s ebből három­ezret pár napon belül orvo­solt a gyorsjavító szolgálat. Sajnos csak pár hete kaptuk meg a régen megrendelt gép­kocsit, addig kerékpárral vagy kismotorral jártak em­bereink. Ezt nemigen kell kommentálni... Ma egyéb­ként kétszer többen vannak, mint 1978-ban, s a sürgős ese­tekben azonnal vagy egy-két napon belül elvégzik a mun­kát. Úgy vélem, idén érezhe­tően javulni fog tevékenysé­gük! Végül a lakbérek és fűtési díjak beszedésének új rend­jéről. Többen kérdezték: nem adhat-e alkalmat a visszaélés­re a díjbeszedés e módja? — Díjbeszedőinket ellátuk megfelelő igazolványokkal. Kötelességük mindenütt fel­mutatni — ha nem teszik, kérjék a lakók. így elkerülhe­tő a visszaélés. T. Gy. Kézimunkázó lányok, asszonyok A kézimunkázni szerető Iá- nyok-asszonyok a felmérések szerint ma legszívesebben a kalocsai hímzést varrják. Kü­lönösen kedvelt az úgyneve­zett „riseliő hímzés”, melyből megyénk több művelődési há­zában indítottak már tanfo­lyamot. Kisvárdán is népsze­rű ez a tanfolyam: Harsányi Istvánné vezetésével már a második csoport tagjai ismer­kednek a gépi hímzéssel, s amellett a népművészeti ha­gyományokkal is. (Gaál Béla felvétele.) Olvasóink kérdezték Ki kaphat anyasági segélyt? Molnár Jánosné mátészal­kai levélírónk és sokan má­sok az anyasági segély tud­nivalóiról érdeklődtek. A nyíregyházi társadalombiz­tosítási igazgatóságtól kér­tünk tájékoztatást, hiszen ez is társadalombiztosítási jutta­tás, mellyel — az egyszeri készpénzsegélyezéssel is — részt vállal a csecsemő szüle­tésével együtt járó anyagi ter­hekből. Szülés esetén anyasági se­gély illeti meg a biztosítottat és az általa eltartott hozzátar­tozóját. A társadalombiztosí­tás egyes ellátásaira jogosul­tak közül is jár az anyasági segély: a kisiparosnak és ma­gánkereskedőnek és segítő családtagjának; ügyvédnek; az egyéni gazdálkodóknak; a munkaviszonyban nem álló előadóművészeknek; általános jövedelemadó fizetésére köte­lezettnek; a felsőoktatási in­tézmény nappali tagozatán ta­nulmányokat folytató hallga­tónak. A korábbi jogszabály­hoz mérten jelentős kedvez­mény az, hogy a jogosultság nincs előzetes biztosítási idő­höz kötve, s a biztosított jo­gán lényegében azonos felté­telekkel és mértékben, az ál­tala eltartott hozzátartozóját is megilleti az anyasági se­gély. Anyasági segély annak a szülőnek jár, aki terhessége folyamán legalább egyszer terhességi orvosi vizsgálaton részt vett és biztosításának tartama alatt, vagy ennek megszűnését követő 180 na­pon belül szül, vagy a biztosí­tás megszűnését követő 180 napon túl: táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermek­ágyi segély, vagy gyermek- gondozási segély időtartama alatt szül. Ezt a rendelkezést a hozzátartozók szülése ese­tén is megfelelően alkalmaz­ni kell. Az anya és a születendő gyermeke egészségének foko­zottabb védelmére ösztönöz az a rendelkezés, hogy aki a terhessége alatt legalább négyszer (koraszülésnél egy­szer) vett részt a terhességi orvosi vizsgálaton — és ebből legalább egyszer a terhesség kezdetétől számított 140 na­pon belül —, az 2500 forint anyasági segélyre jogosult. Aki nem vett részt a négy­szeri orvosi vizsgálaton, vagy ha részt is vett, de 140 napon belül egyszer sem, csak 1000 forint anyasági segélyt kap­hat. Aki terhességi orvosi vizsgálaton egyszer sem vesz részt, az anyasági segélyre nem jogosult. Egyébként az anyasági segély — az egyéb feltételek megléte esetében — halva született gyermek után is jár. Jelentős kedvezmény még az, hogy ha a szülő nő a szü­léskor anyasági segélyre nem jogosult, de szociális körülmé­nyei azt indokolják — ha az előírt terhességi orvosi vizs­gálaton részt vett — az ille­tékes tanács javaslatára kap­hat anyasági segélyt. E kérel­met a tanácsnál kell előter­jeszteni, és javaslatuk alap­ján a segélyt a társadalom- biztosítási igazgatóság folyó­sítja. (s. á.) Bűncselekményt nem min­dig csak megrögzött bűnözők követnek el, bizonyos sérel­mek, felgyülemlett keservek a végsőkig élezhetik olykor az emberi magatartást. Jogszabályaink az önbírás­kodást nem ismerik el. így nem lehetett azt elfogadni a fiatalkorú N. E-né esetében sem, akinek szülei italozó életmódot folytatnak. A há­rom gyermek — akik közül Erzsébet volt a legidősebb — ezek miatt nélkülözött is. Többször került sor vitára a szülők e magatartása miatt Erzsébet és szülei között, de ezek hatástalanok maradtak. Valószínű, hogy a konfliktu­sok miatt kényszerült arra, hogy minél hamarabb elke­rüljön a szülői háztól: élet­társi kapcsolatot alakított ki, majd amikor törvényesen há­zasságot köthetett, feleségül is ment a szülők által kezdetben ellenzett és távol tartott fiú­hoz. A családtól elkerült lány és a szülők között a kapcsolat nem szakadt meg, de ha a szülők ital hatása alatt áll­tak, mindig „előkerült” az el­lenzett házasság témája. A fiatalasszony közben egy idő­re a szülőkhöz került vissza: fiatal férjét ugyanis sorkato­nai szolgálatra hívták be. Megfelelően is fogadták, de az ital okozta meggondolatlan kijelentések továbbra is rend­szeresek voltak. Egy ilyen veszekedési és italos hangulatú szituáció ve­zetett Erzsébet végzetes tetté­hez: november 10-én az ittas állapotban lévő anya elismé­telte a már többször tett ki­jelentését, majd távozásra szólította fel Erzsébet lányát. így következett be a majd­Történelem — izgalmasan S zó se róla: a történe­lemtanításról nem sok jót hall az ember. A megkérdezett fiatalok tudá­sa hézagos — hogy szépen fejezzem ki magam. Hivat­koznak arra: utalmas, szín­telen, eseménytelen, amit oktatnak. Persze a tanári igényesség sokat segíthet, de van még egy jó és járha­tó út: a könyv. Az elmúlt években jó né­hány olyan mű látott nap­világot, amelyet szívesen ajánlok Történelmi mun­kák, melyek szakszerűek, de nem a szakembereknek szólnak olvasmányosak, de nem regények, egy témát vagy személyt írnak meg, de általános kitekintést is kí­nálnak. Olyan művek ezek, melyek néha a krimi izga^- masságát, a regény fordula­tosságát egyaránt tartai- maizzák, ami azonnal érthe­tő, ha tudjuk: a sztori igen­csak hiteles, hiszen az élet produkálta. Engedtessék meg néhány ilyen könyv felsorolása: Dümmerth Dezső: Árpádok nyomában, Philippe Érlan- langer: Richelieu, Antonia Fraser: Mária a skótok ki­rálynője, Maria Bellonci: Lucrezia Borgia, Frieden­thal: Goethe élete és kora, Galeotto Marzio: Mátyás ki­rálynak kiváló, bölcs, tré­fás mondásairól és tetteiről szóló könyv, Gonda—Nie- derhauser: A Habsburgok, Ricarda Huch: A harminc­éves háború, Barta Gábor: Az erdélyi fejedelemség szü­letése. Bármelyiket is nézzük a felsorolt könyvek közül, mindegyik megfelel annak a várakozásnak, hogy az iz­galmas, fordulatos esemény mellett segítsen az össze­függések felismerésében. Áttekintést adnak egy kor­ról, s közben arra is mód nyílik, hogy az adott idő­szakban megnézzük: mi tör­tént nálunk, a mi hazánk­ban. Érthetőbbé válik, mi­ért kerültünk aszinkronba Európa más országaival, megtudjuk, mikor voltunk számottevő tényező a his­tória folyamán, választ ka­punk sikereinkre, de kudar­cainkra is. F eltárulnak előttünk em­berek, akiket az ese­mények neveltek és növeltek naggyá, látjuk a népeket küzdelmük közben, bepillantást kapunk a poli­tika kulisszatitkaiba is. Amikor a diákokkal szó esett a történelem tanításá­ról, felvetették: talán izgal­masabb lenne, ha saját ku­tatómunkával bíznák meg őket egy-egy téma kapcsán. Szívesen böngésznének ajánlott irodalomban, ke­resnék maguk az összefüg­géseket, tartanának egy-egy részkérdésről kiselőadást. Ha úgy tetszik ezek a köny­vek is alkalmasak ilyen cél­ra. Amikor jó szívvel aján­lom e literatúrát tanárnak és diáknak. (bürget) Családi perpatvar után ■■ Onbíráskodó fiatalkorú nem jóvátehetetlen: Erzsébet a konyhában lévő fejszével fejen vágta az ágy szélén ülő anyját, aki súlyos és életve­szélyes sérülést szenvedett: életben maradása csak a gyors és szakszerű orvosi be­avatkozásnak köszönhető. Még a gyors orvosi beavat­kozás ellenére is maradandó testi fogyatékosság lépett fel, ugyanis a sérült koponyaré­szen jelentős kiterjedésű csonthiány keletkezett. A Nyíregyházi Megyei Bí­róság a fiatalkorú N. E-nét emberölés bűntettének kísér­letében mondta ki bűnösnek és egy évi, a fiatalkorúak fog­házában letöltendő szabadság- vesztésre ítélte. A vádlott védője és törvé­nyes képviselője enyhítésért, az ügyész súlyosbításért fel­lebbezett. Dr. T. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents