Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-02 / 282. szám
I KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 2. Tervcélok 2010-ig Nyíregyháza haté- fában azM—3? Jóváhagyás előtt a megyeszékhely korszerűsített rendezési terve Elkészült és jóváhagyás előtt áll a nyíregyházi településcsoport általános rendezési terve. Az utóbbi hetekben megtartották a terv társadalmi vitáját, amelyben részt vettek vállalatok, intézmények, népfrontkörzetek képviselői és a várospolitikai kiállítóteremben Nyíregyháza lakossága is láthatta a terv fontosabb részeit, véleményt nyilváníthatott arról. Jelenleg a javaslatok feldolgozása tart, és a tervet a decemberi tanácsülés elé terjesztik. Növekvő lélekszám Űj terv készült tehát, de nem előzmények nélkül. A megyeszékhelynek jó rendezési terve volt korábban is, de most a szokásos ötévenkénti felülvizsgálatot felhasználták arra, hogy egy minőségében új, nagyobb területet átfogó, a környékkel is foglalkozó rendezési tervet készítsenek. Erre többek között azért volt szükség, mert a város lakosságának száma a korábbi tervekben foglaltaknál lényegesen gyorsabban nőtt, (1970 és 76 között például 15 ezer fővel), s ennek komoly következményei voltak, amelyeket a rendezési tervben sem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ugyancsak nagyobb figyelmet kellett fordítani a várossal szoros munka-, lakóhelyi és ellátási kapcsolatban lévő hat településre, amelyek már-már teljesen „együttéltek” Nyíregyházával: Oros, Nyírpazony, Kótaj, Nyírtelek, Nagycserkesz, Kálmán- háza. Az együttes fejlődés gyorsuló üteme és tendenciája nemcsak a városra, hanem a teljes településcsoportra készülő egységes, ösz- szehangolt rendezési tervet kíván. Sürgető a külterületi lakott helyek távlati rendezése is. 117 tanyacsoport van Nyíregyháza és a szomszédos hat település körül ->-* 17 800 külterületi lakossal. (Harminc év alatt e külterületi lakott helyek 60 százalékának megszüntetése látszik reálisnak.) A terv minden részterületen két időszakot v.esz figyelembe. 1995-ig és 2010-ig. A dokumentum természetesen nem napi építési, építészeti megoldásokkal foglalkozik, hanem távlatokban határozza meg a város területe és a környékéhez tartozó terület rendeltetésszerinti felhasználását. Előre vetíti a közlekedési és a közműhálózat, valamint a település általános építészeti kialakítását. Foglalkozik a főbb létesítmények elhelyezésével, továbbá a rendezés megvalósításának rendszerével és sorrendjével. Ennek keretében javaslatot tartalmaz az elavult városrészek átépítésére, felújításának módjára és ütemére. Továbbra is sugaras-gyűrűs A nyíregyházi településcsoport általános rendezési terve több vaskos kötetből áll, ezekből választottunk ki néhány olyan témát, amely nagyobb érdeklődésre tarthat számot. Az egyik legfontosabb: a városszerkezetet a korábbi általános rendezési tervekben meghatározott sugaras-gyűrűs úthálózat toNyíregyházi képeslap a Felszabadulás útról. (E. E. felvétele) vábbfejlesztésével, az alap- koncepció megváltoztatása nélkül fejlesztik tovább. A központi belterület 24 egységre bontották, az alapellátásban ezek arányos fejlesztését tervezik. Hat „egyéb” belterületi egységet is megkülönböztetnek: Nyírszőlős, Felsősima, Vajda-, Manda-, Rozsrétbokor és Butyka-telep) valamint a sóstói üdülőterületet. Hiányzik a sorból Sóstóhegy. Ennek oka, hogy a Kemecsei út két oldalának tervezett beépítése során összekapcsolják a várossal. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az Üjváros (a Család utca körzete) tervezett beépítése után az egyik legjelentősebb építési terület éppen Jósaváros folytatásaként a város és Sóstó közötti terület lehet. (Ez hosszabb távú elképzelés, minthogy az Újvárosban kb. ötezer lakás épül, közben megkezdődött a kiskörút beépítése, a 4-es főút körgyűrűje feltárt keleti szakaszán is komoly építési lehetőségek vannak. Feltehetően ezek felhasználása után kerülhet majd sor nagyobb arányú építkezésekre a Kemecsei út két oldalán. A terv reményeket fűz a kisvasút forgalmának tervezett közútra tereléséhez. Ekkor ugyanis (a jelenlegi vasúti pálya helyén) Nyírszőlőst összekötnék Sóstóval, amely Sóstóheggyel már szinte egybeépült. Tehát három jelentős terület hosszú távú kibontakozását tudnák lehetővé tenni. A 2010-ig szóló elképzelésekben értékes helynek számít a város és Oros közti terület is. Autópálya a láthatáron? Újdonság a tervben, hogy felvetik Nyíregyházának az autópályahálózatba történő bekapcsolását, mégpedig idejét tekintve az ezredforduló tájára. Érdekesség, hpgy az M—3-as autópályát vezetnék a város déli vágy' észákf ól-' dalán. Közelebbi feladat a város és a nyugati iparterület, valamint a Ságvári-telep jobb összekötése: a MÁV- állomás hosszabb távon tervezett rekonstrukciója során gyalogos aluljáró építését javasolják a jelenlegi „repülő- híd” helyén. M. S. HÉTEZER NAPKÖZIS Ebéd után haza Mintegy hétezer napközis általános iskolás gyerek van Nyíregyházán — számuk azonban jóval magasabb lenne, ha egy új intézkedéssel meg nem könnyítik az iskolák dolgát. A gyerekek a napköziben ebédet, uzsonnát kapnak és itt tanulnak, játszanak délelőtt, illetve délután, a tanítási órákon kívül. Eddig csak az járhatott napközibe, aki ott töltötte a nap kijelölt óráit — s legfeljebb különórára vagy más alkalomra kapott engedélyt a gyerek, hogy eljöjjön a napköziből. Arra nem volt lehetőség, hogy — ha otthon a gyerek tanulási körülményei stb. megfelelőek —, csak étkezést kérjen a napközi otthonban. Az új intézkedés révén mintegy másfél ezer nyíregyházi kisdiák — felső tagozatos tanulók — ebédel ma nap mint nap a napköziben, hogy aztán hazamenjen tanulni. Szüleik kérésére kapnak ebédet, de nem vesznek részt a napközis foglalkozásokon. A Divatos cipők Nyírbátorban. készülnek Csatatér a cukrászdában Elítélték a gávavencsellöi fenegyerekeket Amikor a gávavencsellöi cukrászdában a botrány utáni nap délutánjára helyreállították a rendet, 33 kétdecis, 10 féldecis, 10 háromcentes pohár, hét hamutartó, 30 kó- lásüveg, két ablaküveg, a kirakatüveg, két asztal és nyolc szék maradványait kellett kisepemi a szemétbe. Addigra helyreállt azok nyugalma is, akik előző este békésen szórakoztak a cukrászdában mindaddig, míg három férfi és egy nő brutális támadása menekülésre nem kényszerítette őket. A botrány tulajdonképpen azzal kezdődött, hogy az eddig már ötször büntetett, 31 éves nagykállói Horváth Imrét, ez év június 30-án reggel 1905 forinttal kiengedték a fegyházból. Horváth nem haza, hanem rokonlátogatásra indult Gávavencsellőre, de pénzéből csak 805 forintot rakott a zsebébe, a többit — ki tudja, milyen meggondolásból — a zoknijába dugta. Gávavencsellőn mégsem a rokonságnál, hanem az italboltban kezdte el a szabad életet, csak amikor már jól feltankolt, egy liter pálinkát zsebrevágott, akkor indult el édesanyjához. Megebédelt, aztán elköszönt, hogy Nagy- kállóba utazik nevelőszüleihez, de csak a presszóig jutott: találkozott két ismerősével és beültek szórakozni. Horváth fizetett, s ahogy emelkedett a hangulata, egyre jobban vágyódott arra, hogy kipróbálja a cukrászda dobfelszerelését. A felszolgáló nem engedte Horváthot a dobhoz még akkor sem, amikor 100 forintot ajánlott fel érte, s mivel ezután is dobolni akart, kivezették a cukrászdából. Hogy az utcán mi történt, azt már aligha lehet kideríteni. Tény, hogy Horváth Imrét valaki úgy megütötte, hogy orvoshoz kellett fordulnia. Amikor a rendelőből visz- szament édesanyja lakására, elmondta a 24 éves Horváth Jánosnak és feleségének, hogy megverték és elszedték a pénzét, (?) így hármasban indultak el, hogy elégtételt vegyenek. Útközben még csatlakozott hozzájuk a 48 éves gávavencsellöi Horváth József, így négyesben érkeztek a vendéglő kerthelyiségébe. Miután itt senki sem látta korábban Horváth Imrét (nem is járt ott), elindultak a cukrászda felé, ahol — bár még csak hét óra körül járt az idő — zárórát rendeltek el, mert áramszünet volt. A felszolgálók bezárták az ajtót, s úgy gondolták: aki bent van, nyugodtan megihatja, amit addig kapott, de új vendéget nem fogadnak, míg ki nem gyullad a villany. Ekkor érkeztek oda Hor- váthék, s mivel nem tudtak bemenni, az asszony bekiabált: adják vissza az Imre pénzét. Az ajtó nem nyílt ki előttük, így előbb rúgdosni kezdték, majd nekidőltek, s végül a zár engedett. Hor- váthék beszabadultak, s, hogy mi történt néhány perc alatt, azt még a tárgyaláson is reszketve mondták el az ott tartózkodó vendégek. Horváth József egy kerékpárfúj- tatóval, a többiek székkel támadtak a békésen szórakozó emberekre, akik egymás he- gyén-hátán próbáltak menekülni: ki a mellékhelyiségben, ki a zenekari emelvény mögött, ki a hátsó teremben óvta épségét a brutális támadók elől, mert megközelíteni sem merték őket. Amikor Horváthék tönkretették a berendezést, káromkodások közepette vonultak ki a csatatérré változtatott cukrászdából, ahol — mint később kiderült — több mint hatezer forint értékű kárt okoztak. A Nyíregyházi Járásbíróság Horváth Imrét, mint különös és többszörös visszaesőt 1 évi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta a közügyektől. Horváth Józsefet és Horváth Jánost a bíróság 8—8 hónapi szabadságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását 2—2 év próbaidőre felfüggesztette. A bíróság kötelezte Horváthékat a kár megtérítésére is. Az ügyész mindhárom vádlottra szigorúbb büntetés kiszabását kérte, Horváth Imre enyhítésért fellebbezett. Az ítélet nem jogerős. (balogh) város napközijei telítettek, nem egy helyen komoly nehézséget jelent a megfelelő körülmények biztosítása. Így hát nemcsak a gyerekeknek,* illetve szüleiknek jelent könnyebbséget, hogy ebédet kap a tanuló, hanem a zsúfolt napközikben is javul a helyzet. A tervek szerint tovább fejlesztik ezt a rendszert — bár a konyhák kapacitása több ebédelőt nem bír el. Arra viszont van mód, hogy bővítsék az alsó tagozatos gyerekek napközijeit, és még több felsős járjon haza ebéd után. Az is elképzelhető, hogy — ha a szükség úgy hozza — később a felső tagozatos általános iskolások csak ebédelni járjanak a napközibe. Persze, ez csak úgy képzelhető el, ha minél több szülő képes megoldani gyereke otthoni felügyeletét: ahol erre végképp nincs mód, ott a gyermek természetesen kaphat napközit. Mindenesetre ez még csak terv, az elkövetkező tanévekben valósulhat meg. (tgy) Óvoda — korábban Kétszáz kisgyerek érdekében fogott össze a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat tizennégy szocialista brigádja. A feszítő gondot látva a SZÁÉV brigádjai felajánlották, hogy a nemzetközi gyermekév tiszteletére és a XII. pártkongresszusi munkaversenyhez csatlakozva, az 1980. július 31-i átadási határidőt már december 31-re előre hozzák. A közel tízmillió forintos beruházásnál igen komoly szervezést igényel a hét hónappal korábbi befejezés. Az építőmesteri munkákat úgy irányítják, hogy például az asztalos egy személyben üveges is, a kőműves pedig burkol. A hasonló szakmák képviselői besegítenek ott, ahol éppen nincs szakember valamilyen munkára. A brigádok felajánlása révén Nyíregyháza is több mint fél évvel korábban oszthatja el a 200 óvodai helyet. Jövő ősz helyett már január-februártól beköltözhetnek a kicsinyek második otthonukba. Romlott sörf gyanús pálinka Kávé — fél adagból Két fél szatmári szilvát és két kávét kértünk. 32,80 — állt a számolócédulán az ösz- szeg néhgny perc múltán, s a fiatal felszolgáló lány meglepődött, amikor az egyik vendég felmutatta zöld fedelű igazolványát: Varga Erzsébettel, a megyei élelmiszer- vizsgáló és minőségellenőrző intézet munkatársával ültem az asztalnál... A szokásos ' cselt alkalmaztuk: vendégként ültünk be a nagyhalászi Petőfi étterembe, s amint fizettünk, nyomban megjelentek az ajtóban a többiek is: Szabó Miklós a megyei kereskedelmi felügyelőség ellenőre, valamint Papp Pál civilruhás rendőr alhadnagy, aki társadalmi tulajdon-védelmi ügyekkel foglalkozik. Ital átvilágítva Szabó Miklós behozta a jókora táskát is, melyben üres üvegek, jegyzőkönyvek, műszerek rejtőztek, s megkezdődött a vizsgálat. A feketekávét üvegbe öntötték, mivel annak „lelkét” laboratóriumban vizsgálják meg. Az italból egy csöppet a refraktométerbe öntött Varga Erzsébet, s a műszert a fény felé tartva ellenőrizte a szárazanyagtartalmat. Mindennek akkor van jelentősége, ha talál a raktárban bontatlan demi- zsont, — s ha az abban lévő meg a kihozott italnál az adat egyezik, akkor nem vizsgálják tovább. Nem talált azonban originál demizsont — elhozta a szatmári szilvát is. Ezután már csak a papírmunka volt hátra (ami egyébként nem is kevés), aztán to- vábbállhattunk. Ezen a szombat délutánon és estén hét vendéglátóhelyen ellenőrzött kis társaságunk: Nagyhalász után az ibrányi Virág presz- szóban, a tiszateleki Tisza presszóban, kéki 26. számú italboltban, a demecseri Sztár presszóban és a kisvendéglőben, a nyíregyházi jósavárosi „Fehér Egér” nevezetű eszpresszóban, valamint a Hotel Szabolcs éttermében. Nemcsak mi voltunk azonban úton: három ellenőrző csoport vágott neki a megyének — s ők már előző nap is végigjártak jó néhány helyet. A kétnapos ellenőrzéssorozaton huszonnyolc vendéglátóhelyet jártak be az ellenőrök — s ami szomorú: tizenháromban találtak szűkén mért italt, rossz kávét. A mi ellenőrzésünkön volt még a legjobb a kép, hiszen kirívó szabálytalansággal csak legutoljára találkoztunk: a Hotel Szabolcs éttermében. Három fél deci vodkát és három kávét kértünk. A vodkáról a helyszínen kiderült, hogy az egyik pohárból egy centiliternyi hiányzik, s a többiben sincs elegendő. A kávéról a laborban derítették ki, hogy 56,6 százalékos volt, ami azt jelenti; alig több, mint a fele kávét rakták bele ...' Nem adott számlát... A kisvárdai Halász étteremben két féldeci szilvapálinkánál több, mint kilenc forinttal károsították meg a vásárlókat, de ezen is túltett a sóstói Krúdy bár. A betérő vendégek négy darab harmincforintos jegyet kaptak: ennyi a kötelező fogyasztás. Kikértek 87,80 árú italt, aztán fizettek. A pincér szemrebbenés nélkül közölte: a jegyekkel a számla rendben van. Azt már nem szándékozott a vendégek orrára kötni, hogy 32,20 feltehetőleg az ő zsebében fog kikötni — számlát ugyanis nem adott. A2 iá Csak később derült ki, hogy a négy fél konyaknál 21 forint (!) a hiányzó ital ára ... Itt és még jó pár helyen természetesen nem marad el a szabálysértési bírság, ám jó volna, ha az ÁFÉSZ-ek, a vendéglátó vállalat több figyelmet fordítanának e baljós jelekre... Lejárta szavatossága A presszókávék vizsgálata sem hozott valami fényes eredményt: jó néhány helyen főztek igen gyenge löttyöt. Volt azonban olyan hely is, ahol (nyilván fölismerve az ellenőröket) apait-anyait beleadtak, és 175 százalékos kávét főztek a „kedves vendégeknek”. Olyan pálinkával is találkoztak az ellenőrök, amely roppant gyanúsnak tűnt, majd a laborvizsgálat kimutatja, valóban cukorból főzték-e a szilvát. A nyíregyházi Vasutas művelődési házban 220, a kisvárdai Halászban 340 üveg Borsodi világos sör eladását tiltották meg az ellenőrök: lejárt a szavatosság, üledékes, rossz sör volt. Végül ami az árakat illeti, az sem lényegtelen, hogy alig egy-két helyen találtak az ellenőrök megfelelő ártájékoztatást — nem tudja a vendég, mi mennyibe is kerül. így persze, könnyebben áldozatul esik... T. Gy.
