Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
1979. december 11. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Alkotó vitát H íven a párt lenini munkastílusához, a pártdemokrácia elvi és gyakorlati követelményeihez, a Központi Bizottság nyilvánosságra hozta a XII. kongresszus irányelveit azzal a szándékkal, hogy megismertesse a széles közvéleménynyel a párt törekvéseit. A kongresszusi tézisekben a párt XI. kongresszusa óta végzett munkájának, társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális életünk fejlődésének értékelésére, a további munka fő irányára vonatkozó álláspontját foglalja össze a Központi Bizottság. Ezzel a soron lévő kongresszus előkészítésének fontos dokumentuma került elénk, melynek alapvető rendeltetése, hogy alapja, kiindulópontja és segítője legyen az egészséges, nyílt, szabad légkörű és alkotó szellemű vitának. Javasolja a Központi Bizottság, hogy a kongresszusi irányelveket minden pártalapszerve- zetben vitassák meg, a kommunisták tegyék meg észrevételeiket, és közöljék állásfoglalásukat. E viták elé nagy várakozással tekinthetünk, hiszen nemcsak arról van szó, hogy megismerjük: vajon párttagságunk a vezető szervek álláspontjával egyezően ítéli-e meg a párt helyzetét, munkáját, a társadalom, a gazdaság fejlődését, hanem arról is, hogy az érdemi viták nagy segítséget adhatnak ahhoz, hogy a XII. kongresszus életünk legidőszerűbb kérdéseivel tudjon foglalkozni. Végsősoron tehát a kongresszusi irányelvek vitájának a helyzetértékelés mellett kiemelkedő jelentősége abban van, hogy párttagságunk részt vesz a továbbhaladás útjainak, módozatainak kimunkálásában, azoknak a határozatoknak előkészítésében, amelyek megfelelő feltételeket teremtenek a jövőbeni eredményes munkához. A közrebocsátott dokumentum éppen ebből kiindulva nagy súlyt helyez a társadalom, a gazdaság, a párt helyzetének reális bemutatására, megfelelőképpen szól az előrehaladásról és nyíltan jelzi a gondokat is. Megerősíti, hogy az élet különböző területein tapasztalható előrehaladás pártunk helyes politikájának, egész dolgozó népünk alkotó munkájának gyümölcse. Figyelemre méltó, hogy bár az irányelvek nem tartalmaznak tételes elszámolást a párt programnyilatkozatának időarányos teljesítéséről, az egyes fejezetek tartalmában és szellemében egyértelműen jelzik, hogy a párt következetesen halad a XI. kongresszuson elfogadott programnyilatkozat megvalósításának útján. Szinte minden pártkongresszus magára vonta a közvélemény figyelmét azzal, hogy miben és hogyan határozta meg jövőbeni feladatainkat, más szóval: hogy milyen kérdések kerültek a szocialista építőmunka előterébe. Természetesen így van ez most is. Minden bizonnyal párttagságunk és a pártonkí- vüliek nagy tömegei élénken vizsgálják majd az irányelvek jövőnket megformáló, az előttünk álló feladatokat jelölő fejezeteit. Sőt ez a várakozás — népgazdasági helyzetünk közismert nehézségei miatt — a korábbiaknál fel- fokozottabb. A kiadott dokumentum vonatkozó fejezetei egyértelműen kifejezésre juttatják, hogy e nehézségek leküzdésére a pártnak világos programja van. Fontos figyelembe venni, hogy e program alapvető elemei már a XI. kongresszuson megfogalmazódtak és testet öltöttek a Központi Bizottság tavaly (decemberi), a termelési szerkezettel és külgazdasági politikánkkal, vagy a mezőgazdaság helyzetével kapcsolatos állásfoglalásában, a Politikai Bizottság több idevágó határozatában. Ami pedig szocialista fejlődésünk legfőbb garanciáját illeti, a párt politikai fő irányvonalán, melyet a XI. kongresszus is megerősített, és amelynek helyességét a két kongresszus között a gyakorlati élet igazolta — a Központi Bizottság változtatást nem javasol, kérni fogja a XII. kongresszustól annak megerősítését. Pártalapszervezeteinkben az irányelvek vitájára a január 2—31. között tartandó taggyűléseken kerül sor. Ahhoz, hogy megfelelő tartalommal áthatott és érdemi véleményalkotás alakuljon ki, mind az alapszervezeti pártvezetőségeknek, mind az irányító pártszerveknek fontos követelményeknek kell eleget tenniük. A korábbiaktól eltérő újszerű követelmény, hogy ahol pártcsoportok működnek, ott a részletes vitát a pártcsoport-érte- kezletek keretében tartsák meg. E helyeken a taggyűlések feladata, hogy az alapszervezeti pártvezetőség ösz- szesítésében és általa ismertetve minősítsék a vitában elhangzott véleményeket. Ehhez természetesen egy, a vitában felmerült főbb kérdéseket tartalmazó vitaindítót is szükséges tartani. A párt felső szervei minden kérdésben várják a párttagság véleményét és ezt minden tekintetben elő is kell segíteni, mégis az érdemi munka szempontjából fontos lenne a figyelmet azokra a kérdésekre irányítani, amelyek a legközelebb állnak az alapszervezet jellegéhez, a párttagság érdeklődési köréhez, és ahhoz a közeghez, ahol az alapszervezet dolgozik. Természetesen mindez nem jelentheti a vita leszűkítését, hanem csupán annak biztosítását, hogy az alapszervezet munkájához és tagságához közelálló kérdésekben mindenképpen legyen vélemény- alkotás. A vita iránt támasztott fontos követelmény a realitás, a tárgyilagosság, továbbá az, hogy az álláspontok kialakításában párttagságunk abból a nagyfokú politikai felelősségből kiindulva gondolkodjék és cselekedjék, mely eddig is jellemezte és a jövőben is vezérli egész pártunk tevékenységét. Az irányító pártszervek tagjaira és apparátusára ezekben a napokban szintén nagy felelősség hárul. Nem lehet senki számára közömbös például annak segítése, hogy alapszervezeteink, párttagságunk az irányelvek egyes kérdéseivel helyes politikai megközelítésben foglalkozzék. Ehhez az esetleg érvelő, meggyőző tényanyagok tolmácsolására, vagy egyes felvetések esetén vitára is szükség van. P árttagságunk mindenkor fontos kötelességének tartotta, hogy részt vegyen a párt politikájának alakításában. Ennek bizonyságát adta a párttagsági könyvek cseréje alkalmával is. Joggal lehet tehát számítani arra, hogy a kommunisták ez alkalommal is élni fognak jogaikkal, kötelességeikkel és a kongresz- szusi irányelvek vitájába aktívan bekapcsolódnak. Munkájuk eredménye azonban csak akkor lesz gyümölcsöző és az egész párt számára hasznos, ha a párttagságunk konkrét észrevételeit, javaslatait az irányítás különböző szintjein ilyen vagy olyan megfontolásoktól vezérelve nem „szelektálják”, hanem valamennyit minősítve továbbítják a felsőbb pártszervekhez. A pártalapszerve- zétek e soron lévő taggyűléseit végül is az előttünk álló pártértekezletek és a XII. kongresszus politikai előkészítése fontos állomásának és jó fórumainak kell tekintenünk. Dr. Latos István az MSZMP KB alosztályvezetője Tsz-étterem. A vajai Rákóczi Termelőszövetkezetben a közelmúltban új üzemi étkezdét adtak át. A 200 személyes éttermet, a jól felszerelt konyhát a vendéglátó vállalat üzemelteti. Képünk Éles András főszakács és Sólyom Istvánná szakácsról ebédfőzés közben készült. (Elek Emil felv.) Minőség és mennyiség együtt Hogyan ellensúlyozzák az ötmilliós költségnövekedést? Zöld Mező Tsz Tisza vasvá ri Ritka eset, hogy termelőszövetkezetben az elnököt és fő mezőgazdászt egy időben az irodában találjuk. Ilyen kivétellel találkoztam a hét elején a tiszavasvári Zöld Mező Termelőszövetkezetben, ahol Czuczur Károly elnöknek, dr Kerekes Béla főmezőgazdásznak ebben az esztendőben a határban már nem lesz dolga, de a terményátadó helyre sem kell rohangálni. Minden idei munkát elvégeztek. A jövő esztendő tervezésére feltett kérdések előtt a jobb megértés végett az idei esztendő alakulásának főbb összetevőit ismertették. Zöld és fekete — Novemberben mi már csak mélyszántást végeztünk — mondja a főmezőgazdász, — mert október 20-ra befejeztük a vetést, a hónap végére pedig mindent betakarítottunk. — Zöld és fekete a határunk — tódítja az elnök. Ami azt jelenti, hogy a szépen zöldellő vetést leszántott kukorica- és cukorrépaföldek váltják. Náluk szó szerint fekete a szántás, nem sárgálik az ekefogások közül — mint sok helyen — a félig ledöntött kukoricaszár. Nem bízzák az őszi szántás „javítását” a téli fagyokra, ezt is jó minőségben végzik. Hiszen a mélyszántással már a jövő évet „tervezik”. — Hogyan érték el ezt a teljesítményt? — A KITE-rendszerben termeljük a fő növényeinket és mindent gépesítettünk — válaszol Czuczur Károly. — Az is hozzájárul, hogy nálunk nincs háztáji föld — egészíti ki Kerekes Béla. A TOT külön hozzájárulásával a legmagasabb megváltást, 25 mázsa szemes kukoricát adunk a föld helyett a tagoknak. Ezt a termést már semmi költség nem terheli. E juttatásnak két előnye is van: ősszel a tagok és a szállítógépek nincsenek lefoglalva a háztáji betakarítással, másrészt a talaj megmunkáló gépeket nem akadályozzák a különböző időben betakarított kisparcellák. , Ötven mázsa cukor hektáronként — Szép, hogy idejében végeztek a betakarítással, a vetéssel, de mi került a magtárba, a kasszába? — Soha rosszabb esztendőnk ne legyen — szinte egyszerre mondják. Az biztos, hogy nem mindennapi eredményekkel dicsekedhetnek: búzából 47, kukoricából 73, napraforgóból 19 mázsát takarítottak be hektáronként. Cukorból pedig 50 mázsát termett minden hektár. Talán egy kicsit furcsa még a fülnek, hogy nem a répa, hanem a cukor mázsáit emlegetik. Pedig ez a korszerű, mert béltartalomra, minőségre veszi át a gyár, tehát nem a vízzel felfújt répát, hanem a cukrot fizetik. A Zöld Mező Tsz 18,13 százalékos cukortartalmú répája még az idei száraz időjárás mellett is kitűnő. — És pénzben? — Hektáronként ötezer forinttal kaptunk többet, mintha hagyományos módon a répáért fizettek volna, számolja ki gyorsan a főmezőgazdász. Okszerű takarékosság — És a költségek alakulása? — A költségcsökkentésnek több útja van — válaszol az elnök. A hozamok növelése, (a mezőgazdaságban ez is fontos) a minőség javítása és a takarékosság. A terveket túlteljesítették minden fő növényből, a minőség is kiváló, de szépen alakult a takarékosság is. Az eredményeket a főmezőgazdász ismerteti. Előre bocsátja, csak okszerűen szabad takarékoskodni. Például a műtrágyát nem csökkentették és ezután sem fogják, mert ez drága takarékosság lenne. Arra azonban nagyon ügyelnek, hogy jól tárolják és minden deka szakszerűen, a tervezett területre kerüljön. A nagy hozamokban jól realizálódott, hogy az idén 250 ezer forinttal a tervezettnél többet költöttek műtrágyára — összesen közel 4 millió forintot. Nagy lehetőség van viszont az üzemanyag-felhasználásban. A traktorokat a szövetség műszaki csoportjával be- szabályoztatták. Ennek alapján szabták meg az üzemanyagnormákat. Legnagyobb eredményt a kukoricaszárításnál érték el, 70 százalékkal csökkentették a szárítási költséget. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy áttértek korábban érő fajtákra, amelyek igen alacsony víztartalommal kerültek a szárítóba. Természetesen az idén kedvező volt a száraz időjárás is. Jelentős üzemanyag-megtakarítást értek el a búza vetőágyának készítésénél, vetőszántás helyett tárcsáznak, ami gyorsabb és kevesebb energiával végezhető. Feszített terv Jövőre a Zöld Mező Tsz- ben a termelői árak emelése az előzetes számítások szerint mintegy ötmillió forinttal növeli a költségeket. Ahhoz, hogy az idei nyereségszínvonalat elérjék, ötmillióval magasabb árbevételt kell elérni. Nem lesz könnyű. Termékszerkezet-váltásra nem gondolnak, mert a KITE-vel kötött megállapodásuk bevált, ehhez a szerkezethez gépesítettek, megfelelő a talajuk és a szakembergárdájuk. Van ugyan egy százhektáros gyümölcsszőlő területük, ami éppen, hogy meghozza a ráfordítást. De szükség van rá, mert a máshol munkát vállalni nem tudó asszonyokat — akik tagjai a szövetkezetnek — itt foglalkoztatják. A kétmilliós értéket termő gyümölcsös munkadíja egymillió forint, ugyanakkor a gépesített növénytermesztés 900 ezer forint munkabérrel 26 milliót hoz. De amíg a munkát, keresetet jelentő szőlőt más munkaalkalommal nem tudják felváltani, ezt az áldozatot a tagság érdekében meg kell hozni. — Az ötmillió pluszkiadás nagyobbik hányada a növény tefflnelést, terheli — mondja az elnök — ennek a hozamát kell nagyobb mértékben növelni. Ezért tervezik az ideinél a búzát kettő, a kukoricát tíz, a napraforgót kettő, a borsót hat mázsával magasabb hozammal. Szerencsére ezek mind olyan növények, amelyek keresettek, tehát a mennyiségben nincs plafon. Az idejében vetett, megfelelő műtrágyaadaggal ellátott őszi búza, a jó minőségű őszi szántás jó alap a magasabb tervhez. Az istállótrágyát leszántották az idén is. Ezzel a területük 12 százalékán pótolják minden évben a talajerőt. Ez nem kis összeget pótol hiszen még így is 4 milliót fizetnek a műtrágyákért. A Munka Tsz-szel társulásban üzemeltetnek szakosított sertéstelepet, ennek jövedelmezőségét úgy növelik, hogy csak a koncentrátumo- kat vásárolják, a tömegabrakot saját termésből adják össze. Itt is nagy jelentősége van a magas terméshozamoknak, mert a napi árnál jóval nagyobb összeggel állítják elő a kukoricát. Reméljük jövő ilyenkor a vezetők újra „ráérnek” az irodában beszámolni és mint az utóbbi években mindig, a tervek valóra válnak. Csikós Balázs Naponta 1200 gyermekszandált készítenek a Minőségi Cipőgyár nyírbátori üzemében. Fülöp Imre munkája a szandálok talperősítése, úgynevezett bronzozása. (Elek Emil felv.)
