Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-11 / 289. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 11. A becslések szerint 40—50 ezer ember vett részt azon a brüsszeli tüntetésen, ahol az amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai elhelyezése ellen tiltakoztak. A tervről a NATO kül- és hadügyminiszterei döntenek a hét közepén. (Kelet-Magyarország telefotó) NATO-hadügyminiszteri konferencia kezdttdütt Brüsszelben Hétfőn megkezdődött az Észak-atlanti Szövetség miniszteri konferenciája Brüsz- szelben. Az eurocsoport tizenegy NATO-tagállam hadügyminiszteréből áll: az Egyesült Államok, Kanada, Franciaország és Izland hadügyminiszterei nem tagjai a csoportnak. Az ülésről kiadott közlemény általánosságokat tartalmaz a NATO megerősítésének szükségességéről és a Varsói Szerződés szervezete haderőinek erősödése ürügyén további fegyverkezési terveket állít előtérbe. A NATO-konferencia iránt igen nagy az érdeklődés. Mintegy hétszáz tudósító jelentette be részvételét a brüsszeli NATO-központban. Hoilai Imre az iráni—amerikai kapcsolatok válságáréi Kommentár Hálátlan küldetés V ance amerikai külügyminiszter elődjének, Kissángernek nyom- dokiaiha lépett. A NATO miniszteri tanácsülése előtt az amerikai diplomácia vezetője négy villámlátogatást bonyolít le. Két témáról folytat eszmecserét a brit, a francia, az olasz és a nyugatnémet vezetőkkel : az Irán ellen tervezett gazdasági szankciókról és a Ny ugat-Európába telepítendő rakétákról. Különösen a Teheránnal szemben foganatosítandó lépések elfogadtatása okozhat problémát Vance-nek. Kérdés, hogy a megrendelésekben nem dúskáló négy közös piaci ország milyen álláspontra helyezkedik, ha az USA tágalbb körű embargót követel tőlük? Közismert, hogy a franciák, az olaszok, de a nyugatnémetek is jelentős gazdasági kapcsolatban állnak Teheránnal, s érdekeikkel ellentétes minden olyan intézkedés, amely ezt az együttműködést veszélyezteti. Hasonló megfontolás vezeti Nagy-Britanniát. Amióta Londonban konzervatív kormány irányít, egyre szembetűnőbb, hogy a „vaslady”- nek becézett miniszterelnök asszony kétségkívül igyekszik mindenben Amerika kedvére tenni. Ám talán éppen az iráni ügyben érdekellentét mutatkozik London és Washington között. A gazdasági bojkott ugyanis rendkívül érzékenyen érintené az amúgy sem rózsás brit pénzügyi mérleget. Atni az eurorakétákat illeti, mind Angliában, mond pedig Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a közvélemény tiltakozása. „Rakéták helyett tárgyalásokat!” — Sürgetik a tüntetők transzparensei. Hollandia, Dánia, Norvégia és Belgium nézete semmiképpen nem azonos az amerikaiakévá 1. Vance külügyminiszterre most a kétnapos villámlátogatásokon az a nehéz teendő vár, hogy Amerika legfontosabb nyugat-európai szövetségeseit a kisebb NATO-álla- mok ellenállásának letörésére bírja rá. Hálátlan küldetés ez, amely sem az Iránnal kapcsolatos szankciók, sem az eurorakéták tekintetében nem öregbíti az Egyesült Államok tekintélyét a kontinensen. Gy. D. A Magyar Távirati Iroda tudósítója New Yorkban az alábbi kérdést tette fel Holtai Imre nagykövetnek, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselőjének, az iráni—amerikai kapcsolatokban beállott válsággal kapcsolatosan: Magyarország nem tagja az ENSZ Biztonsági Tanácsának, s nem vett részt a testületnek az iráni—amerikai kapcsolatokban kialakult helyzetről folytatott vitájában. Kifejtené-e véleményét a Biztonsági Tanács december 4-i határozatáról? Hoilai Imre a következőket válaszolta: A Magyar Népköztársaságban őszinte rokonszenv kíséri az iráni nép harcát, amelyet a forradalom kezdete óta vív országa függetlenségének biztosításáért, az előző rendszer által elkövetett bűnök következményeinek megszüntetéséért. Az iráni események különösen aláhúzzák annak fontosságát, hogy mindenki szigorúan tartsa magát az államok egyenlősége és szuverenitása, a belügyekbe való be nem avatkozás elvéhez, tartózkodjék az erőszak alkalmazásától és az erőszakkal való fenyegetéstől. Ami a Biztonsági Tanács december 4-i határozatában érintett konkrét kérdést illeti, elvi álláspontunk jól ismert. Az a véleményünk, hogy a diplomáciai képviseletek és személyzetük sérthetetlenségének elvét minden körülmények között figyelembe kell venni. Elveinkkel ellentétes a túszok szedése is. Mindebből egyenesen következik, hogy támogatjuk a Biztonsági Tanács december 4-i határozatát, beleértve a teheráni amerikai nagykövetség személyzetének szabadon bocsátására és az arra irányuló felhívást, hogy a felek tanúsítsák a legnagyobb fokú mérsékletet, s az ENSZ céljaival és elveivel összhangban, kölcsönös megelégedésre, békés eszközökkel oldják meg a közöttük fennálló problémákat. Ügy véljük, hogy a Biztonsági Tanács határozatában foglaltak szigorú betartása lehetővé tenné a válság megoldását. Ez — véleményünk szerint — megfelel az iráni nép törekvéseinek és az iráni forradalom céljainak is. Gerencsér Miklós: FERDE HÁZ — Észre sem veszed a mi külön zöld vendéglőnket ?! — Nagy gondolat, papa — ismerte el boldogan a kőfaragó. — Itt tanítom meg inni az unokáimat. Edit ekkor már a bejárat felé figyelt. Udvarukra lépett Félix Elek, a szomszéd. Mesz- sziről virított rajta a nyugágy csíkozású ingkabát, nad- rágövje felett ringott a pocakja. Hízelkedő, eleve bocsánatot kérő mosollyal közeledett és már messziről rákezd- te: — Csókolom!... Jó napot!... Ugye nem dobnak ki?... Edit háziasszonyos fesztelenséggel válaszolt: — Félix úrnak ennyire rossz a véleménye rólunk? A szomszédot jól ismerték tíz lépésnyi távolságról. Különösen pergő bőbeszédűségéből kaptak gyakori ízelítőt, jobbára a kerítésen át. Szószaporító természete ezúttal sem cáfolt rá: — Sőt. A legszívesebben külön-külön biztosítanám a család valamennyi tagját mélységes rokonszenvemről. Dezső barátságosan végignézett a szomszédon. — És mi korlátozza ebben? — Közismerten félénk ember vagyok... — húzta össze magát Félix Elek, s ettől lengeni kezdett a nyakában lógó pici feszület. Mintha válaszával csalódást okozott volna Dezsőnek, tartózkodóan mutatott az egyik rokkant fonott székre. — Foglaljon már helyet, Félix úr. Fürgén váltott át hálára a szomszéd folytonos vigyora. S fürgén leült. — Köszönöm. Így mindjárt kisebb a zavarom. Hogy elébe vágjak mindenféle szószaporításnak, ki kell nyilvánítani: szeretnék a lehető legjobb szomszédjuk lenni. , A nehézkes Burján Péter, aki önkéntelenül még nehezebb lett a rendkívül mozgékony Félix társaságában, helyeslőn állapította meg: — Azt hiszem, ez a kívánság kölcsönös. Máris elragadta tőle a szót a színes külsejű szomszéd. — Helyesen tetszik mondani, Burján bácsi. De a magam hajlandóságát külön fontosnak tartom leszögezni. Paula örült a látogatásnak. Részben irigyelte, de inkább tiszteletre méltónak találta a gazdag szomszédot. — Félix úr, fogyasszon el velünk egy kávét. A szomszéd erre heves mozdulattal a melléhez kapott. — Köszönöm! Hálásan köszönöm! De a koffein erősen hat a szívemre. Az üzleti ügyek kegyetlenül izgalomban tartják az életem motorját. — Sok az adó? — érdeklődött mímelt egykedvűséggel az öreg. — Az is, persze, minek tagadnám, de főképp a tempó. Az, kérem, szédületes. Nem lehet már bírni ezt a végsőkig felpörgetett iramot. HARC A MEKKÁI NAGYMECSETBEN (t.) A kábako kalandjai Az iszlám időszámítás XV. századának első újévének hajnalán (1979. november 20.) á szent helyek legszentebbi- kének, Mekkának Hamam néven ismert nagymecsetjét hatalmába kerítette 500—1000 főnyi fegyveres. A dolog úgy történt, hogy a nagymecset udvarába — ahol 30 ezer hívő imádkozott leborulva — beduinöltözetben megjelent egy gyászmenet. A látvány nem szokatlan, tehát nem volt feltűnő. Tíz-tizenkét koporsót vittek magukkal. De ami ezután történt, riadalmat és felháborodást keltett. A gyászmenet vezetője ugyanis, a 27 éves Muhammed al-Qua- raishi felhívta a szertartásvezető imémot, nyilvánítsa őt Mahdinak, „Allah által vezetett férfinek”. Az imám eretnekségnek minősítve a kérést, megtagadta. Ebben a pillanatban a koporsókból fegyverek kerültek elő, a mecsetnek mind a 19 kapuját lezárták, hét minaretjébe pedig mesterlövészeket állítottak. A hívők közül a nagy kavarodásban sokan túszul estek. Tankok és könnygáz Az imám telefonon gyorsan értesítette a hatóságokat a történtekről. A katonaság és a nemzeti gárda nyomban körülzárta a mecsetet. A kormányzat pedig összehívta a vallási vezetőket, adjanak tanácsot, miként szálljanak szembe a lázadókkal azon a szent helyen, ahol mág áldozati állat vérét sem szabad ontani. A vallási vezetők tanácsa — arra hivatkozva, hogy a mecset nem maradhat zárva — engedélyt adott az ostromra. A hadsereg tankjai betörték a kapukat, lövöldözés kezdődött, aztán könnygázgránátokat használtak. Az első beszámolók szerint a vérengzésnek 600 halottja és sok száz sebesültje van. A mecset első emeletén és alagsorában menedéket kereső, továbbra is ellenálló lázadók száma százakra tehető. A világ 50 országának több mint 800 millió muszlimja naponta ötször imádkozik a 300 ezer lakosú szent város, Kérem, én a múlt rendszerben is magániparos voltam, méghozzá kezdő, tehát igazán pedálozni kellett, de ennyit azért mégsem követelt tőlem az élet. Dezső a fogával feszítette le a söröskupakot. — Ez érdekes. Még magának is jobb volt a múlt rendszerben, Félix úr? — Ne huncutkodjon velem, Dezső — mórikálta magát tréfaértő kuncossággal a kisiparos. — Azért se szólom el magam. — Akkor legalább igyon. — Soha! Soha! — nyújtotta előre ijedten mindkét tenyerét Félix. — A kedvemért. Lássuk, le tudja-e harapni az üvegről a kupakot. — Na de mit képzelsz — védte meg a vendéget Paula. öt viszont Félix engesztelte puha hódolattal: — Elvégre vasárnap van. Kell a móka. Legyünk hát gondtalan magánemberek. Egyszóval, forrón gratulálok grandiózus teljesítményükhöz. Mesés a siker. Egyetlen család összefogása elegendő volt ahhoz, hogy fölépítsenek egy egész társasházat. Bámulatos! Lenyűgöző! Olyan ez, kérem, mintha a szocializmus szimbóluma lenne! (Folytatjuk) Mekka felé fordulva. A nagy világvallások közül az iszlám az, amely híveinek számát ma is gyarapítja. Követőinek szemében azért ez a legjobb vallás, mert a legegyszerűbb. Szerintük benne válik valóra a mondás: „Az egyszerűség az igazság pecsétje”. Az Arábiad-félsziget fontos karavánútjai mentén fekvő Mekka már Mohamed előtt szent helynek számított. Itt őrizték a valamennyi törzs által tisztelt fekete meteorkövet, a kábakövet, amelyhez az egymással háborúskodásban álló törzsek a zarándoklat hónápjában — a harcokat felfüggesztve — tömegesen tettek utazást. Allah és Mohamed A 300 ezer hívőt is befogadó mecset udvarának közepén áll a szabálytalan kocka alakjáról Kábának nevezett épület, amelynek délkeleti falában van elhelyezve az emberfej nagyságú meteorit, amelyet a vallási hit szerint Isten Gábriel arkangyallal küldött az égből Ábrahámnak. Az épület hossza 12 méter, szélessége csaknem 10 méter, magassága pedig 15 méter. Az épületet fekete poszitó borítja, amelyet arany hímzéssel a Koránból vett mondatok ékesítenek. A Mohamed (kb. 570—632) alapította vallás az arab törzsi vallások elemein kívül magába foglalta a zsidó, a keresztény és az iráni vallás bizonyos elemeit. Tanítása egyetlen lényeges hitcikkelyben összefoglalható: „Isten áz egyetlen és örök Isten”, Mohamed pedig legfőbb prófétája. Akaratát addig is több próféta, szám szerint 313 isteni küldött közvetítette az emberekhez. Közülük kiemelkedik Ábrahám, Izsák, Mózes és Jézus. De tanításait sem a zsidók, sem a keresztények nem őrizték meg tisztán, s ezért Allah Gábriel arkangyal révén ismételten közölte hamisítatlan tanításait Mohameddel. A próféta Mekkában született, s 40 éves korában itt kezdte tanait hirdetni, de sok ellensége akadt, ezért 622- ben híveivel Medinába költözött. Ez a dátum az iszlám időszámítás kezdete. Medinában építette fel az első mecsetet és hogy az új vallást elfogadtassa az Arab félsziget lakóival, elismerte a kábakő tiszteletét és ezért változtatta meg az imádkozás irányát Jeruzsálemtől Mekka felé. A hívők kötelességét a próféta öt pontban határozta meg: 1. A hitvallás elismerése, 2. napi ötszöri imádkozás, 3. alamizsnálkodás a szegények javára, 4. a ramadán havi böjt, 5. zarándoklat — legalább egyszer követőinek életében — Mekkába a kábakőhöz. Ali követői Az új, gyorsan térhódító vallásban hamarosan szakadás történt és új irányzatok keletkeztek. Nem sokkal a próféta halála után az álla- lami és vallási szervezetek egybefonódása miatt robbantak ki utódlási harcok. Az első hitszakadás akkor következett be, amikor a próféta vejének, a negyedik kalifának meggyilkolása után Szíria helytartója ragadta kezébe a hatalmat. Ali követői nem ismerték el ezt a jogfolytonosságot és tagadták az új világi és egyházi fennhatóság alatt kialakult hagyományok és előírások kötelező jellegét. Ali pártjának követői magukat síitáknak nevezték (számuk ma több mint 80 millióra tehető), ellentétben azokkal, akik elismerték az új ka- 1-ifátus által képviselt hagyományok folytonosságát. Ez a szunnita (jelentése hagyomány) irányzat. De egyik irányzat sem maradt egységes. A siitizmus egyik ágazata szerint Alinak 12 törvényes leszármazottja volt, s az utolsó imám „elrejtőzködött”, de az idők végezetén ismét eljön, Kahdiként, megváltóként, hogy újra helyreállítsa Mohamed családjának és híveinek megcsúfolt tekintélyét. A másik ágazat, az izmaeliták Ali hetedik utódját, Iszmáilt tekintették az utolsó törvényes imámnak. Az iszlám szülőföldjén új szekta született, amikor Abdel Vaihhab (1703—91), követői a huszadik század elején a későbbi Szaúd király és családja megszerezték a politikai hatalmat. Ez a család lett a szenthelyek őrzője, amelynek fő jövedelmi forrását a zarándokadó jelentette, mindaddig, amíg az amerikai olajmonopóliumok 1938-ban fel nem fedezték, hogy a 2 millió 150 ezer négyzetkilométer területű ország — amelynek mindössze 0,3 százaléka művelhető — homoktengere alatt az olajtengert. Itt van a világ ismert kőolaj- készletének csaknem 25 százaléka. Hercegek és beduinok Az országban parlament nincs, politikai pártok alakítása tilos, s az ország jogrendszere a mohamedán egyházjogon alapul. A rabszolgaságot csak 1964-ben szüntették meg, s kezdték meg a nemzeti ipar kialakítását. A királyi család, amelyhez körülbelül hatezer királyi herceg tartozik, magánvagyonának tekinti az ország természeti kincseit, amelyet saját fényűzésükön kívül arra fordítanak, hogy szembeszáll] a- nak az arab világban kibontakozó haladó eszmékkel. Az az uralkodóház, amely kezdetben a „kozmopolita iszlám” győzelmét akarta felváltani a puritarizmussal, valójában összefonódott az ARAMCO amerikai olajtársasággal. Az ország lakosságának fele, mintegy négymil- liónyian, ma is nomád, beduin életmódot folytat, s a népesség 70 százaléka írástudatlan. Az 1 millió 600 ezernyi aktív munkaerő 65 százaléka szakképzetlen, főként beszivárgott „vendégmunkás”. Az Amerikában végzett hercegekkel és technokratákkal, az olajipar menedzsereivel, ezeket a beduinokat vajmi kevés köti össze. Sokkal több az, ami elválasztja. S a hercegek maguk is sokkal közelebbinek érzik magukat a hozzájuk politikailag közelálló, a közel-keleti térségben, fontos szövetségesüknek tekintett Egeysül.t Államokhoz. Ezt jelzi az is, hogy az 1973-as olajárrobbanás után nem otthon, hanem Amerikában eszközöltek több mint 30 milliárd dollár értékű befektetést. Máté Sándor
