Kelet-Magyarország, 1979. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-11 / 289. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1979. december 11. TARZAN A TV-BEN GYERMEK3ÁTÉKSZÍN 79 Hegelevenedik az ókor Mátészalkán Uj lakásokat építenek Mátészalkán a 49-es út mellett. (Elek Emil felv.) Áruházak, éttermek épültek megyénkben melyek közül a tiszadadai bisztrót és az 500 négyzetmé­ter alapterületű nagyecsedi éttermet idén vehette birto­kába a lakosság. A közel­múltban adták át a sóstói bisztrót is. Sor került to­vábbá számos élelmiszer- bolt átadására. A legjelentő­sebbek a szamosújlaki, a nyírteleki, a kisnaményi, az orosi, a gávavenCsellői, a nagydobosi, az ófehértói, az encsencsi, az apagyi, az ökö- rítófülpösi stb. Városellátó raktárak Az 1976-os bő almatermés tapasztalatai arra serkentet­ték az "ÁFÉSZ-eket, hogy a tervidőszak alatt megépítés­re szánt felvásárlási raktá­rak zömét már 1977—78-ban átadják. A szövetkezetek építőbrigádjai zökkenő­mentesen végezték el ezt a feladatot, s így elkészült a felvásárlási raktár Nyírma- dán, Gyürevarsányban, Fe­hérgyarmaton, Fényeslitkén, Nyírbátorban, Rakamazon, Nyírmadán, Mándokon, Jánkmajtison, Mátészalkán, Demecserben, Baktalóránt- házán, Nyírteleken, Balkány- ban. A tervidőszak végére már csak a nagy, városellá­tó raktárak befejezései ma­radtak, a nyíregyházié, a má­tészalkaié, a nyírbátorié va­lamint a kisvárdaié. Az új létesítmények mellett 64 ki­sebb boltot és 24 vendéglátó- helyet bővítettek, korszerűsí­tettek. Épül 1980-ban Jövőre az ÁFÉSZ-ek az 5 éves hálózatfejlesztési terv befejezésére koncentrálnak. Üj beruházások nem indul­nak. Befejezik a 400 négyzet- méter alapterületű éttermet és a 300 négyzetméter alap- területű ABC-t Demecser­ben. Átadják a tiszadobi ABC-t és bisztrót, melyek együttes alapterülete 700 négyzetméter. Fehérgyarma­ton 4 szaküzletet, Nagykálló- ban éttermet, Nagycserke­szen ABC-t, Űjfehértón bisztrót adnak át jövőre, va­lamint korszerűsítik a bakta- lórántházi Fenyves csárdát és a balkányi étterem kony­háját. A televízióban összeállí­tották a karácsonyi ünnepi programot. A délelőtti órákban a gyermekek szórakoztatásá­ról gondoskodnak. Vasár­nap például a „Nemo ka­pitány” és a „Víz alatti vá­ros” című angol filmeket vetítik. Az esti főműsor­ban Péter Ustinovval és Heinz Ruhmann-nal a fő­szerepben mutatják be a „Nem olyan, mint a töb­bi este” című szórakoztató NSZK-filmet. Hétfőn 24- én, a kora délelőtti órák­ban a legkisebbek számára közvetítenek bábfilmet, színdarabot, az esti órák­ban pedig Halász Juditnak a Fonográf együttessel kö­zösen készített műsorát su­gározzák. Az esti műsor Beethoven IX.' szimfóniá­jával kezdődik, majd a szovjet—amerikai kopro­dukcióban forgatott „Kék madár” című filmet sugá­rozzák. Főbb szerepeiben Elisabeth Taylort, Ava Gardnert, Jane Fondát, Oleg^Fópovot ésJNagyezs- da Pavlovát láthatják. Ezt követi egy angol zenés film, a második program­ban Mozart „Varázsfuvo- lá”-jának Ingmar Berg­man rendezte filmváltoza­tát közvetítik. Karácsony első napján délután, Jo­hnny Weissmüllerrel a címszerepben a „Tar­zan szökésé”-t vetí­tik. Délután látható a magyar sportolók idei szerepléséről készült két­részes sorozat első része. (A második rész szerdán, karácsony második nap­ján.) Az esti program: „Piedone, a zsaru”, míg a második csatornán megis­métlik Chaplin világhírű „Diktátor’Vát, karácsony második napjain a reggel) órákban kezdődik az „Áruló” című szovjet if­júsági film bemutatása, majd Csajkovszkij „Dió­törő” balettjének francia filmváltozatát sugározzák. Délután Stan és Pan szó­rakoztatja a nézőket, és megismétlik a „Disco, dis­co, disco” című angol ze­nés filmösszeállítást. Este Móricz Zsigmond „Forró mezők” című regényének televíziós változatát lát­hatjuk, a második prog­ramban pedig Shakes­peare „Téli rege” című színművét. Megyénk általános fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezetei az ötödik 5 éves terv első négy esztendejében 328 millió forintot fordítottak hálózatfejlesztésre. A még várható átadásokat is beszá­mítva a bolti kiskereskede­lem és vendéglátóipari háló­zat 23 ezer 400 négyzetmé­ternyi, a felvásárlás és rak­tárhálózat 10 ezer 700 négy­zetméternyi, az ipar és szol­gáltatóhálózat 2480 négyzet- méternyi alapterülettel bő­vült. A tervidőszakra Sza- bolcs-Szatmárban 14 kiemelt, központi szervek által is tá­mogatott beruházást x tervez­tek, amelyeket egy kivételé­vel a tervciklus eddig eltelt időszakában már átadtak. A hátralévőt, a Kisvárdai Á,FÉSZ vendéglátó-kombiná­tot 1980 novemberében feje­zik be. Bisztrók a falvakban A kiemelt beruházásokkal együtt a tervidőszak eddig eltelt négy évében megyénk­ben 25 ABC-áruházat nyitot­tak meg az ÁFÉSZ-ek. Kö­zülük idén adták át a fehér- gyarmatit, a mátészalkait, a balkányit, a dombrádit, a nyírszőlősit és a vajait. .Elké­szült 5 étterem-vendéglő és több melegkonyhás bisztró, A gyermekszínjátszóknak és a velük foglalkozó lelkes pedagógusoknak ad otthont december 15—16-án Máté­szalka. öt általános iskola hét csoportja „Gyermekjátékszín ’79” címmel tíz előadáson mu­tatkozik be. Nemcsak a ha­gyományos színházi eszkö­zökkel valósulnak itt meg a játékok. Beépülnek a gyer­mekek hétköznapjaiba, az is­kolába, sőt a tanórába is. így válik könnyebben érthetővé, befogadhatóvá, látvánnyá és értelmes szóvá az egyébként nem mindig színes tananyag. A bemutatók fele így a szó szoros értelmében tanóra, il­letve bemutatótanítás lesz, ahol megelevenednek az ötö­dikes történelemkönyv színes ókori eseményei, a népballa­dák csodás-mesés hősei, az oroszóra dialógusai, de egy­másra talál itt a grammatika és a dramatika, azaz a ma­gyar nyelvtan és a színpad. De a „hagyományos” dara­bok szerzőinek névsora is rangos. Móra Ferenc Kuckó királyát a nyíregyházi 15. szá­mú iskola, Erich Fastner Emil és a detektívek című művét a kéki általános iskolások, a Pinokkiót a penyigei gyere­kek viszik a szálkái úttörő- és ifjúsági ház színpadára. A kétnapos találkozó nem a sikert jelző tapsokkal, ha­nem a meghívott pedagógu­sok eszmecseréjével zárul, melyre december tizenhatodi- kán kerül sor. (antal) Szabadságvesztés — javító-nevelő munka helyett Részegen ment dolgozni nevelő munkára ítélte a bí­róság, amelyet 15 százalékos bércsökkentés mellett koráb­bi munkahelyén, a dohány­beváltónál kellett ledolgozni neki. Nagy kezdetben rende­sen dolgozott is, később azonban egyre többször állí­tott be munkahelyére része­gen, s természetesen ilyenkor nem engedték munkába áll­ni. Nagyot munkahelye is figyelmeztette, az ügyészség is felhívta a figyelmét a bün­tetés feltételeinek megtartá­sára, de ez sem használt: to­vábbra is ittasan ment dol­gozni néhány alkalommal. A bíróság ismét foglalkozott ügyével, s — figyelembe vé­ve a már letöltött időt — a hátralévő javító-nevelő munka helyett 7 hónap és 19 nap szabadságvesztést sza­bott ki rá. Az ítélet jogerős. Kosztyu Imre 22 éves má­tészalkai lakost lopásért ítél­ték el 10 hónap javító-neve­lő munkára, a büntetését munkahelyén, a tejipari vál­lalatnál kellett volna letöl­teni. Kosztyu nem vette ko­molyan a büntetést: fegyel­mezetlenségek sorozatát kö­vette el, nem járt rendszere­sen dolgozni, ezért ügye is­mét a bíróság elé került. A hátralévő javító-nevelő munka helyett Kosztyunak is szabadságvesztést szabtak ki: két hónapot és 19 napot kell fogházban letölteni neki. Az ítélet jogerős. A bíróságok gyakran bün­tetnek javító-nevelő munká­ra olyanokat, akik korábban nem követtek még el bűncse­lekményt, s reményt látnak arra, hogy az anyagilag hát­rányos, de még csak figyel­meztető jellegű büntetés is eléri a célját. A legtöbb eset­ben így is történik, néha azonban szigorítani kell a büntetést, mert a megbünte­tett nem tesz eleget a javí­tó-nevelő munka feltételei­nek. Nagy József 32 éves, Bal- kány, ordaspusztai lakost tavaly 1 év 4 hónap javító­A Gávavencsellői Vegyesipari Szövetkezetben naponta 300— 350 darab fémvázas bőröndöt készítenek holland exportra. (Császár Csaba felvétele) SZÖVETKEZETI BERUHÁZÁSOK ÖT ÉVE KARÁCSONYKOR Novellából rádiójáték, majd tévéfilm. Ez a sors nem kerülte el Galgóczi Erzsébet írását sem. A Használt koporsó szeretettel átszőtt iróniája, mellyel fő­hőse, Berta néni (és a Berta nénik) iránt viseltetik Gal­góczi Erzsébet, nem hiány­zott a tévéfilmből sem. Hi­báikkal együtt szereti a munkában megfáradt, meg­rokkant öregembereket az írónő. Berta nénit az öreg­kor egyik kellemetlen, sőt csúnya „betegsége” bántja. A fukarság. Sajnálja magá­tól a jobb falatokat, s eköz­ben negyvenezer forintos takarékbetétje van. Nem nyúl hozzá akkor sem, ami­kor az elégtelen táplálko­zástól legyengülve ágyba kényszerül, orvosi parancs­ra. Inkább elfogadja a ta­nács segítségét. Nem hiszem, hogy Gal­góczi Erzsébet az öregkori zsugoriság elleni harci fegy­verül szánta a Használt ko­porsó című írását és tévé­filmjét. Sokkal inkább kéri türelmünket, megértésünket az ilyen öregemberek iránt. Még akkor is, ha megérti ugyan őket, de nem ért egyet velük. Szembenállá­sát — nyílt gúnyolódás he­lyett — iróniába burkolva juttajta kifejezésre. Az író­nak ezt az alapállását és kifejezésmódját, hangvéte­lét a tévéfilm rendezője. Mihályfy Sándor, és opera­tőrje, Kecskés László szá­mos képben hangsúlyozta. Leginkább azonban Gobbi Hilda (Berta néni) volt az, aki finoman, de nagyon egyértelműen erősítette a szerzőnek ezt az ironikus hangütését. Sugallva azt is, hogy a fukarság, zsugoriság a bizalmatlanság társa, arra pedig semmi szükség nincs az emberek kapcsolataiban. A közeli napokban a munkajogi szabályozások módosításáról jelent meg törvényerejű rendelet. Na­gyon hasznos volt, hogy A hét szerkesztősége a mun­kaügyi minisztert azon fris­siben meghívta kamerája elé: adna némi magyaráza­tot a változtatások lénye­géről. A miniszternek a kérdésekre adott válaszai néhány — a mende-mondák nyomán keletkezett — aggo­dalmat eloszlathattak. Az viszont jó lett volna, ha a műsorvezető bővebb felvi­lágosítást kér a miniszter­től arról, milyen jogi esz­közökkel fogja ez a tör­vényerejű rendelet segíteni a munkafegyelem javítását. S hogy ez a munkafegyelmi kötelezettség értelmezhető-e úgy is, mint az irányítás: a munkaszervezés fegyelme, kötelezettsége? Mert hogy a munkafegyelemnek is — miként az éremnek — két oldala van. Seregi István A hallottakból ítélve ne­héz — majdnem azt írtam túl nehéz — feladatra vál­lalkozott a Rádió-világszín- ház Zygmunt Krasinski (1812—1859) klasszikus ér­tékű drámája, az Istentelen színjáték bemutatásával. Remekműről van szó, ez kétségtelen. Mindenképpen méltánylást érdemel az is, hogy a nagy lengyel író ná­lunk mondhatni ismeretlen fő művére hívták fel a fi­gyelmet a rádióváltozat ké­szítői. Az alkotás esztétikai értékei (amelyek az adap­tációból is jól „kihallhatok” voltak) sem vitathatók. Csakhogy a fölöttébb elvont gondolatoktól feszülő, a Vi­lágirodalmi Lexikon szerint „metafizikus ... többféle­képpen értelmezhető” ro­mantikus mű talán inkább olvasásra kívánkozik, mely során vissza lehet lapozni, s több idő jut az értelmezés­re, továbbgondolásra. Rö­viden: eléggé nehezen „emészthető” könyvdráma bemutatása volt, semmint színpadi műé. Ez persze, önmagában még nem lett volna hiba. De a megjelenítés nehézsé­geit szerintem nem sike­rült eléggé leküzdeni a rá­dióra alkalmazó, rendező Magos Györgynek és a dra­maturg Bárdos Pálnak. Fő­leg a dráma igen misztikus első harmada jelenetsorai­ban, amikor is a felvétel technikai kivitelezése (a hangképek csaknem „egy­másba úsztatása”, s az alá­játszott zene szövegelnyo­mó volta) erősen próbára tette a hallgató érdeklődé­sének fennmaradását. Ám, aki kivárta — már csak a műsorlap rendkívüli alapos­ságú, igazán felcsigázó elő­zetes tájékoztatása alapján is — ezt a jó negyedórát, az szinte egy merőben más hangvételű, reálisabb stílu­sú és „rádiószerűbb” ese­ménysorra figyelhetett föl. Ezt a stílustörést, vagy he­lyesebben stílusváltást ko­rántsem akarom a rádióvál­tozat stábjának a nyakába varrni, mert feltehetően maga a dráma ilyen. Végül is miről szól ez a da­rab? Az elején csak a költé­szet mindenhatóságába vetett hitről, a filozófiailag elvont- tá desztillált humanizmusról, egy romantikus (rém-) tör­ténet keretében a lelkileg- érzelmileg magára ma­radt, megőrült főúri asszony elátkozta fiát, ha nem válna költővé, mint férje, a fenn- költ Henrik gróf, aki volta­képpen csak a költészetben hisz. Henriket később az idő próbája, a múlt század har­mincas éveinek polgári for­rongásai a forradalom meg- győződéses elvi ellenségévé, s egyben istenhívővé tette, kiváltságai védelmének fun­damentumán. Hitéért har­cot vállalva halt meg, a tör­ténelmi haladással szembe­szegülve meg kellett halnia a fiával együtt, akit utol­ért az anyai átok. Utolsó órájában azonban Henrik nemcsak az istent, hanem a költészetet is kitagadta a szívéből, valamiféle elvont, társadalom fölötti humaniz­mus nevében ... Amilyen, mint tudjuk, fából vaska­rika. A rádióváltozat igye­kezett felerősíteni a darab­ban a mai hallgatót legjob­ban érdeklő gondolatokat, nevezetesen a „polgárosul­tabb”, forradalmibb felfo­gás (Pankrácy népvezér képviselte) összecsapását Henrik metafizikus konzer­vativizmusával. Merkovszky Pál A dUH MELLETT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents